Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám, kedd

ÉPÍTŐK KONGRESSZUSA III. MINDENT A NÉPÉRT Moszkva egyik központi modern része, a Kulinyin sugárút ünnepi kivilágításban. (Gyeniszenko APN felvétele) I Az SZKP XXIV. kongresszusára készül a szovjetorszá

g J Az SZKP programja — a szovjet kommunisták harci zászlaja Az Üj Szó számára írta: IVAN SZLOBOGYANYUK professzor, a törtértelemtudományok doktora A

kilencedik ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelvtervezete, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának ma kezdődő XXIV. kongresszusa behatóan megvitat és elfogad, minden eddigi ötéves tervnél jobban előtérbe helyezi a népjólét fokozását, az emberek mindennapi életével összefüggő iparágak elsődleges fejlesztését, a városok és falvak, lakótelepek jobb ellátásának biztosítását. Röviden a közszükségleteket kielégítő ipar nagyarányú fejlesztéséről van szó, éspedig nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlesztésérői ls, ami a gyakorlatban nagyipari módszerek érvényesülését jelenti a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban stb. A népjólét fokozásával kapcsolatos elsődleges szerep hárul az élelmiszer- és feldolgozó ipar alapnyersanyagát szolgáltató mezőgazdasági termelésre. A szovhozok és a kolhozok hatalmas bázisán létrejött szovjet mezőgazdasági nagyüzemi termelésben — az előirányzatnak megfelelően, — ugrásszerű változások történnek. Arról van szó, hogy erőteljesebben irányt vesznek a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására. S itt jut szóhoz a modern szocialista ipar, elsősorban a gépipar és a vegyipar. A gépipar jelenleg 724 fajta géppel látja el a mezőgazdaságot, s ezzel komoly alapot teremt AGROIPARI KOMPLEXUMOK teremtésére. Ugyanis a mezőgazdasági gépgyártás tökéletesebb szakosítása, bizonyos tájnak megfelelni, leghasznosabb növénykultúrák kiszemelése és elsődleges termesztése, ugyancsak az állattenyésztésben a leghasznosabb fajták tartása, az állattenyésztési objektumok legkorszerűbb berendezése, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazása, a gazdasági önelszámolás, a hozraszcsot rendszerének alkalmazása olyan mezőgazdasági bázis létrehozását teszi lehetővé, hogy olcsón, jól és sokat produkáló mezőgazdasági nagyüzemek komplexumai jöhetnek létre. Ez pedig gazdaságilag effektív, a közellátás, a népjólét fokozását tekintve pedig határozottan gyorsító tényező. A felsorolt gyűjtőfogalmak sok érdekes részietet rejtenek magukban. Például az ötéves terv irányelvtervezetében nem véletlenül „ugrik ki" a kombinált takarmányfélék termelésére vonatkozó számadat. A kombinált takarmányokból álló koncentrátumok gyártása 45—50 százalékkal fog nőni. Milyen haszon származik ebből, abból is kitűnik, hogy ezek alkalmazása tonnánként 90—100 kilogrammal több baromfihúst, vagy 700 -800 darabbal több tojást, vagy 80 —90 kilogrammal több sertéshúst eredményez, mint a szokásos takarmány-koncentrátum, ugyanakkor ötödével, negyedével csökkennek a termelési önköltségek. Mint látjuk, a mezőgazdaság hatékonyságának fokozásában és nagyipari alapokra helyezésében fontos szerep jut a vegyiparnak. A vegyipar másik fontos „beavatkozását" a mezőgazdaságba a szovjet sajtó BVD rövidítéssel jelzi, ami fehérje és vitamin kiegészítő adalékanyagokat jelent. Ezeknek fokozott ipari előállításával és mezőgazdasági alkalmazásával kívánják fokozni a mezőgazdasági termékek tápértékét. Ezzel kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy Leningrádban MIKROBIOPROM néven konstrukciós iroda létesült, mely mosztkvai, ogyesszai, krasznojarszki, kirovi és más városokban létesítendő fiókintézetekkel fog dolgozni olyan élelmiszeripari vállalatok megtervezésén és felépítésén, amelyek a nagy fontosságú mikroorganizmusokat használják fel más körülmények között elérhetetlen mennyiségű, biológiailag fontos fehérjék előállítására. A mezőgazdasági termelés fejlesztését, illetve a mezőgazdaság jövőjét illetően magasabb szintén nagyarányú KÖZGAZDASÁGI kutatás Is folyik. A fejlődés fő iránya az, hogy a szovhozok mezőgazdasági gyárvállalatokká alakuljanak át, ami a termelés nagyfokú centralizálását, a beruházási és egyéb pénzeszközök összpontosítását és önálóbb felhasználását stb. Jelenti. Sőt, arról is szó van, hogy egyes nagy kolhozok kövessék a szovhozok példáját. Ilyen kísérletek folynak a moszkvai terület konsztantyinovói szovhozának tapasztalatalt átvevő Komintern Kolhozban. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar nagyarányú fejlesztése, modernizálása, tudományos szintű megszervezése alapot teremt a lakosság jobb ellátására, szükségleteinek teljesebb kielégítésére. Minthogy az éremnek két oldala van, itt is beszélhetünk az érem másik oldaláról, azaz a kereskedelem és a közszolgáltatások megszervezéséről. E szakaszok munka ját a szovjetországban is sok bírálat érte. Az ötéves terv irányelvtervezetében megjelölt cél: modernebb, tökéletesebb berendezésű áruházak vagy szaküzletek nyitása, áruellátásuk biztosítása, a hiánycikkek számának csökkentése és teljes kiküszöbölése. E célból közszükségleti ipari létesítményeket tervező konstrukciós tervező irodákat létesítenek, melyek a helyi feltételeknek és szükségleteknek megfelelően fogna'k tervezni kereskedelmi és közszolgáltatási objektumokat. A vidéken is meghonosítják a komplex szolgálatokat nyújtó közszolgáltatási üzemeket, s ezek tevékenységét nagyipari alapra helyezik. Nagyobb igényeket támasztanak a kereskedelem munkájával szemben is. A szovjet lapok hasábjain általában az a követelés tükröződik, hogy a termelőüzemek és a lakosság ellátá sa között közvetítő szerepet játszó nagykereskedelmi vállalatok dolgozzanak nagyobb rugalmassággál, érzékenyebben reagáljanak a lakosság keresletére, s hozzák összhangba a keresletet a kínálattal, idejében felezzék a keresletből következő igényeket a termelővállalatoknak, hogy azok rugalmasan alakíthassák termelési programjukat. Végül, de nem utolsó sorban a mostani ötéves tervben igen nagy szerepe lesz AZ IRÁNYÍTÁS TÖKÉLETESÍTÉSÉNEK is. A nehézipartól a könnyűiparig és a mezőgazdaságig mindenütt felismerhető az a törekvés, hogy az irányítási rendszerből iktassák ki a fölösleges láncszemeket, s ezzel tegyék rugalmassabbá, aktívabbá a vállalatok munkáját. Ez nem valamilyen uniformizált módszer. Északon, Norilszk táján például, ahol nehéz körülmények között sok-sok építővállalat dolgozik, s nehéz köztük a közvetlen kapcsolat, felvetődött például az a gondolat, hogy alakítsák ki a vállalatok afféle föderációját, egy tető alatt nagyobb hatáskörrel, önálló pénzés technikai alappal dolgoznának egyes vállalatrészlegek. A mezőgazdaságban például az irányítás megjavításának módszerét az eddigi komplex brigádok megszüntetésében látják, úgy, hogy egyes termelési ágak a hoszraszcsot-rendszer alapján minden tekintetben önállóak lennének. Természetesen, mindez a kísérletezés, kutatás stádiumában van. Az irányítás tökéletesítésének lényege a szovjet szocialista gazdaság jelenlegi fejlődési Xokán a tudományos munkaszervezés követelményeinek érvényesülése, a technika, elsősorban a számítástechnika legújabb vívmányainak felhasználása az információtárolásban és közlésben stb. Mindez elkerülhetetlen velejárója a mindinkább tért hódító második műszaki forradalomnak, s végeredményben, mint minden más törekvés, közvetve vagy közvetlenül, ez is a nép javát, a kommunista társadalom építőinek érdekeit szolgálja. L. L. A marxizmus—leninizmus megalapozói nemegyszer hangsúlyozták, hogy a kommunisták csak akkor állhatnak a munkásmozgalom élén, ha világos harci programot követnek. Marx és Engels maguk is klasszikus példát mutattak műveikben a munkásosztály pártja igazi harci programjának kidolgozására. A „Kommunista Kiáltvány", „A gothai program bírálata", „Az 1891-es szociáldemokrata programtervezet bírálatához" című írásaik a munkásmozgalom történetében a marxizmus első tudományosan megalapozott programdokumentumai voltak. Amikor Lenin új történelmi feltételek között a munkásosztály önálló marxista pártjának létrehozására fejtette ki elméleti és gyakorlati tevékenységét, a marxista elméletre támaszkodva, a világproletariátus osztályharcának tapasztalatait általánosítva elsősorban Oroszország gazdasági és politikai helyzetének elemzéséből indult ki. Lenin kiváló módon gazdagította a marxizmus kincsestárát a proletárpártról a pártprogram jelentőségéről szóló rendszerezett .és tömör tanításával. Lenin a pártprogramot az azonos elveket valló kommunisták eszmei felzárkózása, a széles népi tömegek politikai nevelése alapjának tekintette. Ezért a program a legfontosabb, alapvető pártdokumentum. A 11. Internacionálé szociáldemokrata pártjainak programjától eltérően az OSZDMP programjába felvették a proletárdiktatúra marxista követelményét. Ez a forradalmi marxizmus történelmi győzelme volt az opportunizmussal szemben nemcsak az orosz, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után gyökeresen megváltozott a párt és az oroszországi proletariátus helyzete. Az elnyomott osztály uralkodó osztály, a párt pedig kormányzó párt lett. Ilyen körülmények köz-ött új programra volt szükség, amely meghatározza a párt feladatait az új történelmi viszonyok között, a kommunizmusért vívott harc új szakaszában. A VII. pártkongresszus (1918 márciusában) határozatot hozott a párt elnevezésének megváltoztatásáról. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt név helyett a párt felvette az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt nevet, és a kongresszus Lenin vezetésével bizottságot alakított az új pártprogram kidolgozására. A programtervezetet 1919 márciusában megvitatás végett a VIII. kongresszus elé terjesztették. Lenin beszámolójában mélyen megindokolta a program alapvető tételeit. A tervezet két részből állt: általános (vagy elméleti) részből és a kommunista párt előtt a burzsoá hatalom megdöntése utáni tevékenységének különböző területein felmerülő konkrét jeladatokat megfogalmazó részből. Az elméleti rész elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és elméleti jelentőségét jellemezte, majd a kapitalizmusról és ellentmondásairól adott jellemzést. A második rész a kommunista párt konkrét feladatait jelölte meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egész idejére a politikai és nemzeti viszonyok terén, katonai, igazságszolgáltatási, közművelődési, gazdasági, mezőgazdasági téren, az elosztás, a pénzés bankügyek, a lakáskérdés, a munkavédelem, a szociális biztosítás és az egészségvédelem terén. A párt tevékenységének súlypontja áttevődött a szervező és építő munkára, a tömegek bevonására az állam- és gazda sági apparátus irányításába, az államépítés gyakorlatának elsajátísába. A párt második programja elfogadásával magáévá tette a szocialista társadalom felépítésének programját. Járatlan úton elindulva, nehézségeket leküzdve kommunista pártja vezetésével a szovjet nép megvalósította a szocialista építés lenini programját. A szocializmus teljesen és véglegesen győzött a Szovjetunióban. A párt második programja is megvalósult. A VIII. pártkongresszus óta eltelt években nagy változások történtek a szovjetország és az egész emberiség életében. A szovjet nép nagy győzelmeket aratott a szocializmus és a kommunizmus építésében, ami a legfontosabb programtételek gyakorlati megvalósulását jelentette. A Szovjetunió rövid történelmi idő alatt virágzó gazdasággal, élenjáró tudománnyal és kultúrával büszkélkedő ipari nagyhatalom lett. A Szovjetunió hatalmának erősödése és más szocialista országok sikerei nagy hatást gyakoroltak a nemzetközi fejlődésre, a kommunista világmozgalomra és a népek felszabadító mozgalmára, a demokráciáért és a világbékéért vívott harcára. Korunk tartalmát a két ellentétes társadalmi rendszer versengése és harca határozza meg. A szocialista világrendszer a társadalmi fejlődés meghatározó tényezője lett. Ezek a gyökeres átalakulások újabb feladatok elé állították az SZKP-t, új programot tettek szükségessé. A harmadik pártprogramot az SZKP XXII. kongresszusa fogadta el. E program meghatározta a Szovjetunió kommunista építésének jő irányait: a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának létrehozását, a kommunista társadalmi viszonyok kialakítását, az új ember nevelését. A kommunizmus felépítése szempontjából az ideológiai jeltételeknek éppen olyan nagy jelentőségük van, mint az anyagiaknak. Ezért az új pártprogram a történelemben először szabta meg feladatként a szovjet társadalom dolgozói tudományos világnézetének kialakítását. • A programon vörös fonálként húzódik végig a proletár internacionalizmus alapelve. A prog* ramban nagy szerepet kapnak a párt internacionalista kötelezettségei: a szocialista világrendszer sokoldalú szilárdítása, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmának, a gyarmati és függő országok népei nemzeti felszabadító mozgalmának a támogatása. „Lenin azt mondotta, hogy a burzsoázia uralma nemcsak erőszakra támaszkodik. Ha ez nem így volna, akkor már régen leáldozott volna a kizsákmányolók uralnia. A burzsoázia politikai uralmának megőrzésében óriási szerepet játszik a burzsoá és reformista ideológia. A jobboldali szociáldemokraták jelenleg is a burzsoáziu legfőbb eszmei és politikai támaszát alkotják a munkásmozgalomban. Az SZKP programja is a burzsoá és a reformista ideológia elleni harcra készteti a pártot. A kommunista párt a béke jelszavával jutott hatalomra, s továbbra is hű ehhez az elvhez: az új program kiemeli a békés egymás mellett élésért és az általános békéért vívott harcot. Az SZKP programja megmutatta a kommunista építés szubjektív tényezőjének, a történelmet alkotó nép tudatos és szervezett tevékenységének a szerepét. E folyamat irányító és vezető ereje a kommunista párt. „A szovjet nép vezérét, irányítóját, győzelmeinek szervezőjét látja a koňimunista pártban. Naponta konkrétan győződött és győződik meg arról, hogy az egyedüli helyes politika és út az, amelyen a párt vezeti a szovjet népet — az egyedül helyes lenini út", mondta Leonyid Brezsnyev az SZKP XXIII. kongresszusán. M

a kezdődik az SZKP XXIV. kongreszusa. A' szovjetország dolgozói a kongresszus méltó köszöntésére készülve a kommunizmus hatalmas építkezésének valamennyi részlegén nagy munka- és politikai lendületet, kezdeményezést és aktivitást fejtenek ki, bizonyságát adják társadalmi kötelességtudásuknak, kommunista öntudatuknak, annak, hogy mélyen megértik, milyen szerepet játszik életükben a párt. A Lenin szervezte és nevelte kommunista párt — korunk esze, becsüífl*e és lelkiismerete, teljesíti történelmi küldetését — a kommunizmus győzelméhez vezeti a szovjet népet. ( APN/