Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám, szombat

IMIRŐL ÍRNAK RESZT VESZNEK A KONFERENCIÁN Ma,holnap, illetve jövő szombaton és vasárnap tartják a kommunista párt konferenciáit, melyek nagyon sok fontos kérdésre adnak majd választ, felentőségüket növeli, hogy a pártkongresszus előtti időszakban rendezik meg őket, amikor a kommunisták és az egész társadalom a CSKP 50 éves fennállásának megünneplésére készül. A járási konferenciák értékelik az elmúlt időszakot, melynek tanulságairól sohasem feledkezhetünk meg. Sok szó esik majd a fontos tanácskozásokon társadalmunk politikai és gazdasági helyzetének konszolidálásáról is, mely a párt vezetésével sikeresen fi rák. Bizonyítéka a dolgozók munkakezdeményezésének, aktivitásának állandó fokozódása... A konferenciák küldöttjet közül néhányat olvasóinknak is bemutatunk. A kis gondok megoldása is sok időt rabol el MARIA ZELMANOVA A zonctoronyidK (ľureň) egyetlen küdlöttjét — a járási konferenciára — hiába kerestük munkahelyén. Beosztásából következik, hogy sokat kell járnia, ha valamit fel akar hajtani, el akar intézni. Ugyanis Zelinanová elvtársnő a község földinűvesszövetkezetének az elnöke. Méghozzá már 13 éve egyhuzamban. Előtte a jnb mezőgazdasági osztályán dolgozott. Mindene a mezőgazdaság, a föld. Olyan szeretettel beszél róla, hogy jó hallgatni. De nemcsak az eredményekről, hanem a problémákról is, melyek olykor nem súlyosak, de mivel rengeteg van belőlük, megoldásuk sok drága időt vesz igénybe. Erről szeretne szólni vitafelszólalásában ls. Többek közt az alkatrészhiányról. Arról, milyen nehéz beszerezni például egy egyszerű, a traktorok lámpájába szükséges villanyégőt. Ha nincs, megbüntetik a traktorost, aki nem tehet róla, hogy nem kapni. Szerinte azt kellene bírságolni, aki erről valóban tehet. Az előírásokat Ilyen értelemben sok tekintetben kl kellene bővíteni. Mivel Zelmanová elvtársnő a falusi szervezet küldötte és a vezetőség tagja, az egész község helyzetét jól ismeri. Elmondja, hogy az évzáró taggyűlés értékelte a nemzeti bizottság tevékenységét és a ,,Z" akciót, vagyis a párt 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeket. A/, utóbbiból kiemelkedik a faluszépítés, — egyebek közt gyalogjárók létesítése. A szövetkezet kötelezettségvállalásaiból elsősorban az érdemel említést, hogy 10 000 liter tejet és 40 métermázsa sertéshúst termelnek terven felüt. A jövő feladataira kell gondolnunk BITERA JÁNOS 1971. A Hegysúrí Hnb (Hrubý Súr) elnöke 47 éves és 1946-tól párttag. A szövetkezet üzemi pártszervezete delegálta a'konferenciára, ahol főleg a pártszervezet életéről és a közös eredményeiről szeretne beszámolni. A pártjubileum tiszteletére vállalt kötelezettségek zömét Súron is a faluszépltés képezi. A „Z"-akció keretében háromtantermes iskolát építenek, amelyben lesz óvoda is, sőt egy tanítói lakást is átadnak rendeltetésének. A közelgő kongresszus tiszteletére még nincs kötelezettségvállalásuk. Ifjúsági szervezet sincs a faluban, mivel nagyon kevés fiatal dolgozik helyben, akik pedig tanulnak, azok az iskolai szervezetnek a tagjai. Ennek ellenére a súri fiatalok nagyon aktívak. Saját zenekarral is rendelkeznek, amely minden ünnepségen részt vesz. Labdarúgócsapat is van a faluban. A pártszervezet tevékenysége az átigazolás után fellendült — passzivitás miatt négy tag vált ki a szervezetből. A beszélgetések után minden egyes tagot konkrét pártfeladattál bíztak meg: a tömegszervezetekről való gondoskodással. A legeredményesebb tömegszervezetek a faluban a PHSZ, a Tűzvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt és a Gyütnölcsész Szövetség. A kommunisták igyekeznek elsősorban a saját munkahelyükön példát mutatni... Bitera elvtárs a konferenciától elsősorban azt várja, hogy a járásban is végleg lezárják a válságos időszakot. Ez persze nem azt jelenti, hogy elfeledjük azt, ami történt, hanem azt, hogy többet fogunk törődni a jövő feladataival. Az Új Szó előfizetésében elsők a járásban JANKÓ LÁSZLÓ A boldogfai | Boldog) lulusi pártszervezet elnöke 47 éves. Az 1953ban megalakult szervezet mindössze 7 tagú, a pártbizottság pedig 3 tagú. A boldogfaiak 1968 ban is megálltak a helyüket. Az átigazoláskor senki sem vált ki a szervezetből. Mivel kevés a tagok száma, mindenkire jut egy-egy tömegszervezet, melyért felel. A tagok egyik része a szövetkezetben, másik része pedig a hnb n dolgozik, illetve tanító. Egy nyugdíjas is van a szervezetben. Regisztrálásra még nem minden helybeli kommunista jelentkezett a helyi szervezetben. Ebben az évben három fiatalt szeretnének felvenni a pártba a szövetkezet dolgozói közül. A pártoktatás sikeresen folyik a szervezetben — eddig két előadást- tartottak. Nagvon szép eredményeket érnek ei a pártsajtó előfizetése terén. Az Új Szó előfizetőit tekintve járási viszonylatban is az első helyen állnak, persze a lakosság számához mérten. A helyt üzemek a Pravdát ís járatják. A pártsajtót néhány évvel ezelőtt agitkettősök népszerűsítették. Ugyancsak figyelemreméltóak a boldogfalak kötelezettségvállalásai, melyeket a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére vállaltak . . Jó munkát csak meggyőződésből lehet végezni BERTÓK KALMAN A szenei (Senec) zeneiskola pedagógusa és a magyar alapiskola alapszervezetének a tagja. Bertók elvtárs főleg az ideológiai tevékenységet tartja fontosnak napjainkban. A tanítók esetében különösen nagy jelentőséget tulajdonit az ideológiai fejlettségnek. Szencen pártoktatás keretében a napokban tartottak előadást a tanítóknak. Szerinte a tanító csak akkor végezheti jól a munkáját, ha azt meggyőződésből teszi. Helytelennek tartja, ha például a tanító ninCs tisztában a tudományos világnézettel. Ezért sehogy sem lehet egyetérteni azzal, ami 1968-ban helyenként előfordult, hogy egyes tanítók templomba kezdtek járni. Mivel a kommunisták a marxizmusleninizmus talaján állnak, fontos lenne, hogy a nagy felelősséggel járó tisztségeket pedagógiai vonalon is kommunisták töltsék be. Mindenki konkrét pártfeladatot teljesít DÁVID FERENC A Zlaté Klasy i falusi pártszer vezet elnöke. A szervezet tagjai a helyi gazdálkodási üzem dolgozói, tanítók és a hnb alkalmazottjai. Dávid elvtárs a helyi nem zeti bizottságok körzeti hivatalénak a vezetője. A községi szerve zet nagy gondot fordít a kötele zettségvállalások teljesítésére, ine lyekböl az alábbiakat említhetnénk meg": óvoda építése 11972-ben ad ják át), sporttelep létrehozása és egy klubhelység felépítése. Az utóbbit a hnb végzi a lakosság se gítségével. Az ifjúsági klubra au nál inkább szükség lesz, mivel kultúrház nincs a faluban. A tagok az utóbbi időben nagyon tevékenyek. Ehhez hozzájárul az ls, hogy mindenki konkrét pártfelada tot kap, és következetesen ellen őrzik a határozatok teljesítését. A beszélgetés során minden egyes párttagot figyelmeztettek, hogy munkahelyén legyen a többi dol gozó példaképe. A járási pártbizottság a konferencia küldötteinek részletes anyagot küldött, melyet Dávid elvtárs éppen most tanulmányoz. Átolvasása és a pártbl zottság többi tagjával való megbeszélés után dönti el, hogy miről fog beszélni a vitában. Fokozni kellene a fiatalok aktivitását MACSICZA KAROLY A Rétéi (Reca) Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártszervezetének 31 éves elnöke. Az elnök ugyan fiatal, a tagok közt azonban nagyon kevés a fiatal — huszonhat éven aluli nincs is. Pedig a traktorosok közt akadnak fiatalok is, de egyelőre nemigen hajlandók a többletmunka vállalására. Macsicza elvtárs szerint nagyobb aktivitásra lenne szükség a községben. Ezt bizonyítja az is, hogy az évzáró gyűlésre meghívott pártonkívüliek se mind jöttek el a fontos tanácskozásra. Éppen ezért igen fontosnak tartja az ideológiai tevékenységet, amelynek egyik formája a pártoktatás, amit sikeresen végeznek. Reméli, hogy a konferencia arra is választ ad majd, hogyan lehet az ifjúság érdeklődését a politikai tevékenység és a feladatok teljesítése iránt tovább fokozni. A héttagú pártbizottság nagyon jó munkát végez. A párt vezető szerepét ügy biztosítják a szövetkezetben, hogy a vezető tisztségeket kommunistákra bízzák. F. I. A mWö PRACE ftflwnu im

p] Wí^g.u PRAGAI LAPOK Ludvik Svoboda elvtárs nyilatkozata Három gyermekújság — a szovjet „Pionyerszkaja Pravda", a cseh „Sedmička" és a szlovák ,,Kamarát" című lapok — közös interjút készítettek L. Svoboda elvtárs köztársasági elnökkel, a CSKP KB elnökségének tagjával. A beszélgetést a Mladá fronta pénteki száma is közli. Svoboda elvtárs a három pionírlap kérdésére válaszolva visszaemlékezik a Nagy Honvédő Háború epizódjaira, amikor a csehszlovák és szovjet harcosok vállvetve harcoltak egymás mellett a fasiszták ellen. Feleleveníti találkozásait a szovjet pionírokkal és többek között választ ad arra a kérdésre is, miért lett kommunista. A kérdésre válaszolva Svoboda elvtárs elmondta, hogy kommunistának lenni távolról sem jelenti csak a pártban való tagság tényét. „Csehszlovákiában, főleg a közelmúltban sok olyan embert láttam és sokról hallottam, akiknek zsebükben volt a pártigazolvány — több esetben már hosszú évek során —, ós mégsem voltak kommunisták. Vallom, hogy kommunistává az ember az élet, a munka és a harc, valamint a szüntelen aktív tevékenység során fejlődik. Szoros együttműködésem Csehszlovákia Kommunista Pártjával a harmincas évek közepe táján kezdődött. A szomszédos Németországban akkor már fenyegetően tornyosultak a fasizmus veszélyének fellegei. Idehaza nálunk csupán a kommunisták figyelmeztettek a veszélyre, ők szervezték meg a fasizmus elieni egységes és könyörtelen harqot. Nagy érdeklődéssel követtem akkor a kommunista sajtót és támogattam felhívásait. Mint a katonai akadémia tanára hallgatóim közt és környezetemben is a kommunista párt állásfoglalását népszerűsítettem. Nemzetközi viszonylatban a hitleri fasizmus ellen a legkövetkezetesebben a Szovjetunió harcolt. Már előzőleg, az első világháború idején felkeltették figyelmemet Lenin gondolatai. Különösképpen a nemzetek közti béke megteremtésére irányuló igyekezete, a nemzetiségi kérdés és a földkérdés megoldásának terén. Őszinte rokonszenvvel figyeltem a Szovjetunió törekvéseit a nemzetközi küzdőtereken. Amikor Németországban uralomra jutott a fasizmus, világos volt előttem, hogy a Szovjetunióval való együttműködésünk, a Szovjetunió segítsége hazánk szabadsága és függetlensége szempontjából döntö tényező. A Szovjetunió így vált előttem nagyon megbecsült országgá, s mély rokonszenvvel követtem a kommunista párt által kifejtett törekvéseket. Ezért, amikor a hitleri fasiszták megszállták Csehszlovákiát, 'elhatározásom egyértelmű volt: Keletre menni, mert ott dől el a fasizmus feletti győzelem kérdése." Svoboda elvtárs a továbbiakban rámutat arra, hogy a Szovjetunióban töltött évek, a szovjet hadsereg oldalán vívott antifasiszta küzdelem, a CSKP moszkvai vezetésével és Klement Gottwald elvtárssal való együttműködés, a szovjet és csehszlovák kommunisták' részéről nyújtott segítség volt a döntő abban, hogy a parancsnoksága alatt levő csehszlovák egységek becsülettel teljesítették feladatukat. A Szovjetunióban való tartózkodásom és különösen a szovjet hadsereg oldalán vívott közös harc — a kommunizmus iskoláját jelentették számomra. Ojból és újból meggyőződhettem arról, hogy kommunistának lenni nagy megtiszteltetés, ami nemcsak az ember gondolkodásával, marxista—leninista állásfoglalásával szemben támaszt nagy igényeket, hanem a jellem, az áldozatkészség és fegyelem, valamint a szocializmus és kommunizmus ügye iránti teljes odaadás terén is. Amikor a fasizmus és a hazai reakció fölött aratott győzelem után pártigazolványt kaptam, ezt a tényt nem tekintettem formális aktusnak, sem pedig a pártért és a pártban végzett munkám kezdetének, hanem életem csúcspontjának és vágyaim teljesülésének. Éppen ma, amikor a világ haladó emberisége örömteli várakozással tekint az SZKP XXIV. kongresszusa elé, szeretném felhívni a fiatalok figyelmét: becsüljék meg a kommunista nevet és igyekezzenek, ha felnőnek, hogy ugyancsak kiérdemeljék. A törvényszegésért büntetés jár A közelmúltban fejeződött be a prágai városi bizottság előtt 19 személy — nagyobb részt főiskolai hallgatók — akiket államellenes tevékenységgel vádoltak — bírósági tárgyalása. Az ítéletet a lapok közölték: az államellenes csoport vezetője négy évi börtönbüntetést kapott, a többit 1—2 és féléves szabadságvesztésre ítélték, egy személyt pedig felmentettek a vád alól. A Rudé právo keddi számában Jiŕí Hečko és Karel Vanek foglalkozik az üggyel. Megállapítják többek közt, hogy a vádlottak nem egyént nézeteikért és a világ elrendezéséről alkotott elképzeléseikért, hanem hosszabb ideje tartó, konkrét és átgondolt államellenes felforgató tevékenység miatt kerültek a bíróság elé; a „Forradalmi Ifjúsági Mozgalom" és a „Foradalmi Szocialista Párt" elnevezésű államellenes csoport létrehozásáért, valamint több más államellenes cselekedetért. Alkotmányunk biztosítja a vélemény- és vallásszabadságot. Azonban teljesen más elbírálás alá esnek az olyan cselekmények, amelyek szocialista rendszerünk ellen irányulnak. A Rudé právo megemlíti, hogy a szocializmussal összeegyeztethetetlen pl. titkos konspiratív sejtek létrehozása, vagy a sztrájkokra, államellenes tömegdemonstrációkra felszólító uszító röplapok előállítása, vagy olyan mozgalom kialakítása, amely a „későbbi időszakban nem zárja ki a fegyveres harcot sem". A vádlottak maguk is beismerték, hogy körükbe csak azonos nézetű embereket vettek fel, a csoportba mindenki önként jelentkezhetett, s valamennyien tisztában voltak a szervezkedés céljaival és munkamódszereivel. Tevékenységük egyik csúcspontja 1969. augusztusára esett, amikor az elítéltek közül többen Prágában különféle ellenforradalmi galerik létrehozásába kezdtek. Ebben az időszakban közülük többen NyugatBerlinben is jártak azzal a céllal, hogy ott nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból ls felvértezzék magukat. A csoport 1969 őszén, amikor az ország már céltudatos konszolidáció útjára lépett, szigorú konspiratív tevékenységet kezdett. A tárgyalás nyugati visszhangjával foglalkozva a központi pártlap cikkírói megállapítják, hogy az ügyet a burzsoá sajtó- és hírügynökségek Csehszlovákia elleni uszító kampányra használták fel. A hűség kedvéért meg kell állapítani, hogy ha valaki a tárgyalóteremben a pert valóban közvetlen politikai síkra akarta terelni, akkor ezek a vádlottak közül, illetve a védelemhez közel álló körök, nem pedig az ügyészség, vagy a bírósági tanács tagjai közül kerültek ki. A tárgyalás megfigyelői előtt felvetődik azoknak a részesedése ebben a perben, akik még ma ís búvóhelyükön vannak, s akik eszmei hatására a vádlottak törvényeinkbe ütköző tevékenységbe kezdtek, amiért aztán az igazságszolgáltatás elé kerültek. Az ügy ismételten igazolta: koncepciós perek nem lesznek, de ugyanakkor nem engedjük meg, hogy a súlyos bűncselekmények tettesei elkerüljék az igazságszolgáltatást. fsmj