Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám, kedd

IwnlT MODERN .BOSZORKÁNYKONYHÁK" Gondolkodásunkban a tudományos és műszaki fejlődés eredményei szinte elválaszthatatlanul asszociálódtak a laboratórium fogalmával. Ha a riporter az újságban beszámolót ír valamiféle tudományos kutatómunkáról, a képen rendsze­rint mikroszkóp fölé hajló tudóst, vagy a kísérleti berendezést körülálló fehér köpenyes emberek csoportját látjuk. A tudomány múltja azonban sokkal nagyobb, mint a kísérleté és a laboratóriumé. Az antik tudomány kitűnő megfigyelésekre támaszkodott, de nem ismerte a módszeres 6s tudatos kísér­letet. Ez utóbbi a reneszánsz szellem vívmánya, amely a spekulációtól a természet és a tények világa felé fordult, a humán világnézet pedig megszüntette a kísérletezésnél nélkülözhetetlen manuális munka korábbi lebecsülését. Az új tudomány persze néha ködképeket ker­getett, mint amikor az alkimisták a fémkohá­szat tapasztalatainak merész extrapolációjával aranyat, vagy a gyógyszerészet sikerein felbuz­dulva a bölcsek kövét, az élntelixirt akarták görbéikben előállítani. A laboratóriumi technika igazi fellendülését az ipari forradalom, a XIX. század hozta meg. Ek­kor keletkeznek az első mai értelemben vett alapkutató laboratóriumok, például a Caven­dish laboratórium. Az ipari kutatás ősének ta­lán Edison 1870-ben alapított laboratóriumát te­kinthetjük, amely már a piaci igények kielégí­tésére kutatott, s amelyből tulajdonképpen a General Electric Company kinőtt. SZÁMÍTÓGÉPES LABORATÓRIUM Anélkül, hogy belemennénk annak vitatásába, hogy napjainkban végbemegy-e egy újabb ipari forradalom, megállapíthatjuk, hogy a tudomá­nyos és technikai felfedezések egész sora he­lyezi egyebek között a laboratóriumi technikát is új alapokra. A laboratórium célja a kísérletezés, az elmé­let, a feltevések szembesítése a tényekkel. A kísérlet eredményes megszervezése és végrehaj­tása nem könnyű feladat, számtalan csapda fenyeget: a jelenségeket függetleníteni kell a környezet zavaró hatásától, a nagy számú para­méter többségét állandó értékben kell tartani, s csak néhány kiválasztottat változtatni úgy és akkor, ahogy azt céljaink megkívánják. Ehhez kellenek a laboratóriumi feltételek. A számítógép, mint a valóság modellje, ideális laboratóriumi körülményeket teremt, hiszen a program a kiválasztott paraméterekre korlátozza a változásokat, azokon belül viszont villámgyor­san létrehozza a lehetséges variációkat, az ered­ményeket azonnal fel is dolgozza, rögzíti, tö­mérdek munkát és időt takarítva meg a kísér­letező számára. Felmerül a kérdés: adhat-e a számítógép új eredményt, amikor a kísérletező programozza be? Ha nem, akkor nem is igazán kísérleti eszköz. A felelet egyszerű, hiszen ha tudnánk előre az eredményt, akkor a számítógépre nem is volna szükség. Következtető-képességünk még a min­dennapi történések viszonylag egyszerű esetei­ben ís gyakran csődöt mond. A sokváltozós, komplex jelenségek kiinduló adataiból a követ­kezményt sokszor még nagy vonalban sem tud­juk előre megmondani. A számítógépes kísérlet elvégzéséhez a fizi­kai világ valamiféle modelljéből kell kiindul­nunk, valamilyen munkahipotézisből. Minél tö­kéletesebb a modell, minél szabatosabb és rész­letesebb információt tudunk betáplálni, annál valószínűbb, hogy az eredmények jól egyeznek a megfigyelt tényekkel. Ez egyébként a hagyo­mányos kísérletnél is így van. Az elmélet pró­baköve a jóslatok egyezése a megfigyeléssel. Gondoljunk csak az általános relativitás elmé­letére, amely még napjainkban is gyűjti az iga­zoló kísérleti megfigyeléseket! A számítógép, mint kísérleti technika, egye­lőre inkább az alkalmazott tudományokban ví­vott ki jó helyet magának, térhódítása az alap­tudományokban talán csak ezután várható. Ne tévesszük azonban össze a puszta adatfeldolgo­zást a tényleges kísérlettel. Az előbbivel bősé­gesen élnek a legváltozatosabb tudományok, mint a magfizika, a krisztallográfia, a rádió­csillagászat, az aerodinamika és egyre növekvő mértékben a biológia és nz orvostudomány. A számítógépes kísérlet nagyobb képzelőerőt kíván a kísérletezőtől, hiszen csökken az inspi­ráló véletlen megfigyelések lehetősége, mint amilyennek például Fletnming felfedezését, a penicillint köszönhetjük. Számítógépes kísérletezésnek minősíthetjük például azokat a tervezési munkákat, amelyek során a repülőgép-konstruktőrök kialakítják a modern ultraszonikus gépek minimális súlyú, legkedvezőbb szilárdságú és aerodinamikai tu­lajdonságaiban is megfelelő formáit. Az áram­köri tervezés is — bonyolult áramkörök esetén — annyi változat áttekintését igényli, amire csak a számítógépes laboratórium a gépi nyelv te­gépeknek a kísérleti tervezése is számítógépek segítségével történik. A számítógépes laboratórium a gépi nyelv te­kintetében különleges igényeket támaszt: az összetett rendszer elemeinek viselkedési sza­bályait kell ezen a speciális nyelven a gép szá­mára „érthető" módon megfogalmazni, mint pél­dául a sakkfigurák lépési szabályait. Ezen a módon társadalomtudományi, pénzügyi, közgaz­dasági vagy kozmogóniai kísérlet&k végzése is elképzelhető, ahol a laboratóriumi feltételeket egyéb eszközökkel nem ls tudjuk 'ilőállítanL ŰRLABORATÓRIUM Az űrtechnika a kísérletező tudós számára ismét egészen más értelemben kínál új lehető­ségeket. A Föld körül keringő szputnyik a súlytalanság állapotában van, és kívül a földi atmoszférán, amely a világűrből hozzánk érke­ző információkat alaposan megtizedeli. És ma­gát a Földet is olyan perspektívából látja, amely a felszínen élő apró lények elől egyébként el­fedett tények sokaságának a megfigyelésére ad lehetőséget. Amint ez az eddigi űrkísérletekből közismert, a mesterséges égitestek nemcsak fizikai, ha­nem biológiai és orvostudományi laboratóriumok is, módot adva az élő szervezet viselkedésének tanulmányozására a súlytalanság állapotában. Visszatérve a fizikára, a földi légkör a világ­űrből érkező elektromágneses sugárzások zö­mét nem engedi át. A Föld színére csupán a lát­ható fény, néhány szűk rádióhullámsáv és az infravörös spektrumnak egy korlátozott és erő­sen csillapított része jut el. Csak néhány éve, a magaslégköri rakéták út­ján szereztünk tudomást arról, hogy röntgensu­gárforrások is léteznek a világegyetemben. Az űrlaboratóriumok segítségével szereztük meg az első áttekintést az ultraibolya égboltról. E réven jutottunk hozzá ahhoz, hogy a Napot az eddig előlünk elzárt hullámtartomány tükrében tanul­mányozzuk. És mind e megfigyelések még csak éppen hogy megkezdődtek, így az asztronómia tudománya joggal vár még sok eredményt az űrlaboratóriumok tevékenységétől. A kozmikus sugárzás a légkörön kívül erede­ti alakjában tanulmányozható, még mielőtt köl­csönhatásba lépne a légkör részecskéivel. Ismereteink a szoláris szélre, a Föld ionoszfé­rájára, magnetoszférájára, a bolygóközi térre vo­natkozóan máris jelentősen bővültek, nem is beszélve a Hold, Venus és Mars közvetlen fel­tárásáról. Az ionoszféra plazmaállapotú anyag, ezt ilyen méretekben földi laboratóriumban le­hetetlen volna produkálni. A mesterséges égitestek kísérleti eszközök olyan vonatkozásban is, hogy pályáik minden eddiginél pontosabb információkat szolgáltat­nak a Naprendszer abszolút méreteiről és tö­megeloszlásáról. Ma már vannak speciális napkutató, csillagá­szati, geodéziai, meteorológiai, űrtechnológiai és egyéb sajátos rendeltetésű mesterséges holdak, illetve űrlaboratóriumok. LÁNGLABORATÓRIUM De menjünk tovább az újfajta laboratóriumok seregszemléjén. A láng, az égés ősidők óta szol­gálja az embert, mint hő- és fényforrás. Ké­tes értékű „szolgálat" az égéstermékek gyors expanziójának felhasználása katonai célokra, már inkább közérdekű, ha ugyanezt a jelensé­get a belső égésű motorokban vagy a sugár­hajátsú repülőgépeklien hasznosítjuk. Az utóbbi két évtizedben azonban a láng új­szerű és érdekes hasznosítása tűnt fel: a láng fal nélküli, jól reprodukálható, termosztatikus gáztér 1000 —4000 Kelvin-fok közötti hőmérsék­leten, amelyben kitűnően tanulmányozható a magas hőmérsékletben végbemenő vegyi reak­ciók kinetikája, termodinamikája és spektrosz­kópiája. Az elókeveréssel előállított láng két fontos zónája a reakciótér és az égéstermékek tere. A reakciótér vastagsága atmoszférikus nyomáson körülbelül 0,1 mm. Az égéstermékek tere a láng­oszlopnak a reakciózónát körülvevő ama belső része, amely még nem érintkezik közvetlenül a környező tér molekuláival. A lángot tehát úgy alakítani, hogy a normális körülmények között kúpos reakciózónát ellapít­ják. Az égéstermékek terének a reakciótérrel párhuzamos minden síkja azonos vegyi múltra tekint vissza. E síkok távolsága így egyben egydimenziós időskálát reprezentál, amelyben például lm — 100 ms. Igen jó lánglaboratóriumot szolgáltat a hidro­gén, oxigén és nitrogén — tüzelő, oxidáló és hígítóanyag — keveréke. A benne végbemenő vegyi reakció viszonylag egyszerű, a láng a lát­ható és az ultraibolya spektrum nagy részében átlátszó, benne a töltött részecskék koncentrá­ciója elhanyagolható. Valamilyen elemnyom bevitele a lángba a lehetséges reakciók egész sorát indítja meg. Lehetnek jelen szabad elemek, szabad gyökök, vegyületek, ionok, amelyek aránya függ a láng hőmérsékletétől, a reakciózónától vagy távol­ságtól, az adalék koncentrációjától. A lánglaboratórium alkalmazási területe má­ris tág programot fog át 9 tüzelőanyagok va­lamennyi fajtájának vizsgálattátói az űrtechnoló­giáig, a katalitikus és korróziós problémákig, a levegőszennyezéstől a közvetlen villamosener­gia előállításáig. Nem beszéltünk külön a magfizikai laborató­riumokról és a kísérleti reaktorokról, amelyek­ről a napisajtóban is számos alkalommal olvas­hatunk. Saját viszonyaink figyelembe vételével azt kell remélnünk, hogy a tudományt a jövőben sem kizárólag a millió dolláros vagy rubeles űr­laboratóriumokban és a hasonló különleges in­tézményekben elért eredmények viszik csak elő­re, hanem a fejlődéshez a ml szerény eszkö­zökkel végrehajtott kísérleteink — jó fantáziá­val, logikával és megfigyelő erővel társítva — is hozzájárulnak. (djl II. LIGA 1. Brno 18 13 3 2 32:9 29 2. Liberec 18 87 317:12 23 3. Nitra 11 94 5 25:10 22 4. Jablonec 18 86 4 23:12 22 5. Bobemians 18 10 2 6 34:24 22 6. Kladno 18 77 4 22:17 21 7. Pov. Bystrica 18 84 6 18:21 20 8. Michalovce 18 74 7 21:21 18 9. Hradec 18 74 7 15:20 18 10. VŽKG 18 8 4 8 19:18 16 11. B. Bystrica 18 8 4 8 28:27 16 12. Sparta „B" 18 4 7 7 15:23 15 IX Chomútov 18 54 918:30 14 14. tlstí 18 4 3 11 17:36 12 15. Tábor 18 4 3 11 20:32 11 18. Bardejov 18 2 5 11 17:27 9 SZNL 1. Martin 14 10 3 1 31:11 23 2. Detva 14 9 0 5 29:14 18 3. Prievidza 14 7 4 3 23:16 18 4. Slovan „B" 14 6 4 4 15:17 16 5. Púchov 14 5 5 4 22:15 15 8. Žiar 14 6 3 5 13:13 15 7. Vranov 14 6 2 6 20:17 14 8. Sp. N. Ves 14 6 2 6 20:23 14 9. K. N. Mesto 14 4 5 5 12:14 13 10. Ružomberok 14 3 6 5 17:20 12 11. Handlová 14 3 5 6 16:18 11 12. Nováky 14 5 1 8 17:31 U 13. L. Mikuláš 14 3 3 8 12:22 9 14. Svit 14 2 3 9 12:29 7 DIVÍZIÓ — NYUGAT 1. Partizánske 2. Trnava jun. 3. Inter B 4. Rapid 5. Topoľčany fi. Nitra B 7. N. Zámky S. ČH 9. Čadca 10. Bánovce 11. ZI. Moravce 12. Trenčín B 13. Holíč 14. Dobnna 14 9 14 9 14 7 14 6 14 6 14 6 14 S 14 S 14 S 14 S 14 4 14 4 14 3 14 2 IFI LIGA — NYUGAT 1. CH Bratist. 2. Slovan 3. Trenčín 4. Inter 5. Partizánske 6. Trnava 7. Myjava 8. Topofčany 9. Žiar n. Hr. 10. Nitra 11. Rapid 12. Dubnica 13. Vinohrady 14. Bánovce 15 9 8 0 15 10 2 3 15 76 2 15 83 4 15 66 3 15 73 5 15 63 6 15 62 7 15 54 6 15 53 7 15 4 4 7 15 35 7 15 2 4 9 15 0 3 12 IFI LIGA — KELET 1. Lok. Košice 2. VSS Košice 3. Trebišov 4. Puchov 5. VSŽ Košice 6. Humenné 7. Žilina 8. Sp. N. Ves 9. B. Bystrica 10. Prešov 11. Kys. N. M. 12. Pov. Bystr. 13. Zvolen 14. Vranov 15 12 3 0 1510 1 4 15 8 4 15 7 4 15 6 4 15 5 5 14 4 7 15 5 5 15 6 2 15 45 6 14 52 7 15 25 8 15 33 9 15 12 12 Területi bajnokság NITRA 1. Sala 14 10 1 3 23:12 21 2. Senica 14 9 1 4 25:13 19 3. Hlohovec 14 7 3 4 18:11 17 4. Komárno 14 B 0 6 26:19 16 5. Myjava 14 7 1 6 21:20 15 6. Levice 14 5 4 5 22:16 14 7. Piešťany 14 S 4 5 15:13 14 8. Sereď 14 • t 7 18:18 13 9. Solčany 14 6 1 7 19:25 13 10. Handlová B 14 5 2 7 17:19 12 11. O. Streda 14 5 2 7 12:17 12 12. Skalica 14 4 3 7 17:30 11 13. N. Mesto 14 i 2 8 13:24 in 14. Šurany 14 3 3 8 14:21 • A JÉGKORONG VB MAI MŰSORA 16.00: Svédország-NSZK, 20.00: USA—Finnország. BEK KEK EVK 9 22 :12 22 14 18 22 15 16 14 17 14 18 13 15 13 23 13 20 13 24 U 18 U 23 9 34 7 28:8 24 39:12 22 20:9 20 29:15 19 25:12 18 20:12 17 15:16 15 14:15 14 18:24 14 13:21 13 20:31 12 14:22 U 7:25 8 5:45 3 42:6 27 28:13 21 24:10 20 13:12 18 21:14 16 20:11 15 16:10 15 21:15 15 17:20 14 17:18 13 13:26 12 11:28 9 9:31 9 7:45 4 Meghívás Kanadába A jégkorong világbajnokság ven­dégei között foglal helyet Gordon Juckes, a Kanadai Amatör Jégko­rong Szövetség főtitkára is. Az új­ságíróknak a következőket jelen­tette ki: „Ax európai nagy hár­mast meg akarjuk hívni Kanadá­ba. Eredetileg május hónapban akartunk részvételükkel tornát rendezni. Ezt már a moszkvai erő­próba során kijelentettem. Az idö­puntot szeptemberre változtat­tuk. Tudom, akkor már nagyban folynak az előkészületek az Aj idényre, de bízom abban, hogy a szovjet, a svéd és a csehszlovák jégkorongsport vezetőivel sikerül megegyeznünk. Ami az amerikaiak szereplését illeti, eddig megleptek engem, de hamarosan fogy az ere­jük, mert a torna hosszú ideig tart és nagy igényeket támaszt az erőnléttel szemben". # A labdarúgó UEFA selejtező­mérkőzés, a Románia—Törökor­szág találkozó 0:0 arányú gólnél­küli döntetlennel fejeződött be. 0 Olimpiai labdarúgó selejtező­mérkézésen Ghana 2:0-ás félidő után 2:l-re győzött Libéria ellen. A visszavágó mérkőzésre április 4-én kerül sor Monrovlában. • Gaprindasvili (Szovjetunió) ve­zet a belgrádi nemzetközi női sakk­tornán. E három kupasorozat jegyé­ben zajlanak le az európai klub labdarúgás mai és holnapi nagy mérkőzései, s minden esetben az elődöntőbe jutás a tét. A BAJNOKCSAPATOK EK-JÁBAN: CZ Beograd—Carl Zeiss Jena. Jénában csak 3:2 arányú hazai győzelem született, s mivel az összesítés során pont és gólarány­egyenlőség esetében az idegen­ben lőtt gólok duplán számíta­nak, nagyon nehéz az NDK baj­nokának a helyzete, bár a jugosz­láv csapat soraiból hiányozni fog a kiállított Dzsajics, meg az ugyancsak letiltott Antonievics, de ugyanerre a sorsra jutott Peter Ducke is. Celtic—Ajax. Itt nem sok esélyt adunk a skót rangelsönak. Túl nagy az Ajax 3:0-ás előnye, s Cruyff, meg társai még idegenben ls rúghatnak egy egy gólt. Varsói Légia—AC Madrid. A spanyol fővárosban szerzett 1:0­ás Atletico előny nem nagy, s aligha bírja ki a visszavágót. A lengyel csapat elődöntőbe jutása nagy fegyvertény lenne. Panathinaikosz—Everton. A gö­rögök már nagyon készülnek csa­patuk ünneplésére, hiszen az ide­genben kivívott 1:1, nagy elő­nyük. Az angol rangelső Ilyen kiesése nagy meglepetésnek ígér­kezik. A KUPAGYŐZTESEK EKJÁBAN: A Manchester United—Górnik Zabrze, a Vorwärts Berlin—Eind­hoven, a Chelsea— Bruges talál­kozókon a hazaiaknak egyaránt az idegenből hozott 2:0-ás hát­ránnyal kellene megbirkózniuk. Nem biztos, hogy ez minden eset­ben sikerül. A legnagyobb küz­delem Manchesterben Ígérkezik. A Real Madrid, amely Cardiff­ban szinte végig védekezte a ta­lálkozót. az 1:0 ás hátrányt túl­szárnyalhatja. AZ EURÓPAI VK BAN A Liverpool nagy előnye alig­ha lesz behozható Münchenben, s így a Bayern alighanem bú­csúzni lesz kénytelen. A Setubal—Leeds. és a Köln— Arsenal mérkőzésen a házigazdá­nak egyaránt 2:l-es hátrányával kell megküzdenie. Az, — legalább­is az utóbbi esetben —, sikerül­het. ökölvívó-csemege a Pasienky sportcsarnokban Ma: Csehszlovákia — Kuba Hosszú idő után ismét nemzetek közötti ökölvívó-mérkőzés színhe­lye lesz Bratislava. Ma este, 19.30 órai kezdettel kerül sor a Pasien­ky sportcsarnokban a második Csehszlovákia—Kuba nemzetek kö­zötti találkozóra. Mint ismeretes, az első mérkőzést Prágában a ku­baiak nyerték 16:4 arányban. Kubában évről évre nagyobb népszerűségnek örvend az ökölví­vás, s jelenleg már több nemzet­közi sikerrel ls dicsekedhetnek a tengerentúli ökölvívók. Mexikóban például a ma este Is szorítóba lé­pő Garbey Rolando ezüstérmet nyert a klsváltósúlyúak küzdelmé­ben. A Pánamerikai Játékokon, va­lamint a tavalyi havannai nemzet­közi tornán ls több első helyezést szereztek a „nemes önvédekezés" tengerentúli képviselői. Itt jegyez­zük meg, hogy a kubai ökölvívók szekundánsa az Ismert szovjet ed­ző, Andrej Cservonyenko, aki már több mint két éve foglalkozik a kubai sportolókkal. Hogy nem rosszul, azt a legutóbbi eredmé­nyek bizonyítják... (t*l ÓIM listán Az I. labdarúgó-liga legeredmé­nyesebb játékosai a góllövő listán jelenleg a következő helyezést mondhatják magukénak: 10 gólos: Adamec és Nehoda, 9 gólos: Mar­tlnkovlC, 8 gólos: Kuna és Hohol­ko, 7 gólos: Nagy, Klement és Stra­til, 6 gólos: Ján Čapkovič meg Rá­dek, 5 gólos: Bičovský, Strune, Me­lichar, Barzovtč, Strausz, J. Móder, valamint Krnáč.

Next

/
Thumbnails
Contents