Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám, kedd

A kommunista párt és a dolgozó nép ügyének igaz harcosa volt Megemlékezés Jun Švermáról születésének hetvenedik évfordulóján (ČSTK) — Tegnap, Jan Šver­me nemzeti hős születése 70. év­fordulójának előestéjén Mnícho­vo Hradištén megemlékeztek a hősi halált halt kommunista életművéről. Mníchovo Hradiš­té, a Mladá Boleslav-i járás, a közép-csehországi kerület dol­gozóinak, valamint a kiváló kommunista funkcionárius, új­ságíró és képviselő nevét vise­lő üzemek dolgozóínak küldött­ségei megkoszorúzták Jan Sver­ma sírját. Jelen volt OldHch Svestkának, a CSKP KB titká­rának vezetésével a CSKP KB küldöttsége, valamint Ondrej Klokoénak, az SZNT elnökének vezetésével a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége. A koszorúzás után emlékestet rendeztek, amelyen Oldrich Švestka elvtárs méltatta a Szlo­vák Nemzeti Felkelés hősének emlékét. Jelen volt Ivan Ivanovics Szkripko, a Szovjetunió katonai és légügyi attaséja és a Cseh­szlovákiában állomásozó szov­jet fegyveres erők küldöttsége. OldHch Švestka beszéde beveze­tő részében rámutatott arra, hogy Jan Sverma kiváló kommunista, politikus és fijságfró volt, és szü­letése 70. évfordulójának alkalmá­ból megemlékezünk arról, mit tett a pártért, és mit jelentett a CSKP és hazánk népe számára. A szónok hangsúlyozta, hogy Jan Sverma 70. születésnapjára akkor emlékezünk, amikor pártunk megalapítása 50. évfordulójának megünneplésére ké­szülünk. Annak a pártnak az év­fordulójára, amelyet egész életé­vel és munkájával szolgált. Jan Sverma rövid életének több mint a tele, közel agynegyed százada elválaszthatatlan a párttól, annak megalakulásától és a népért vívott harcaitól. O. Švestka elvtárs beszéde kő­vetkező részébea megállapította: — Jan Sverma ott volt pártunk bölcsőjénél. Az akkori fiatal értel­miség azon tagjai közé tartozott, akik marxista közösségben ké­szültek az aktív politikai tevékeny­ségre, és akik közül olyan sokan jelentős szerepet játszottak a CSKP soraiban, különösen a párt V. kongresszusa ntán, amikor Jan Švermát Is a Gottwald-féle veze­tőségbe választották. Mindenekelőtt a Gottwald-féle vezetés érdeme volt, hogy pártunk új, lenini típusú párttá vált, hogy látta a munkásosztály érdekeit és harcolt értük, mint az egész cseh­szlovák társadalom érdekeiért, hogy gyakorlatilag is bebizonyí­totta: a csehszlovák társadalom fejlődése csak a munkásosztály ve­zetésével biztosítható. Jan Sverma a marxizmus-leni­nizmus egyik teoretikusa volt, aki elsősorban a nemzetiségi kérdés iránt érdeklődött. Azonban nem­csak teoretikus volt, hanem min­denekelőtt politikus. Mint a Gott­wald-féle vezetés tagja, nagymér­tékben járult hozzá a pártpolitika kialakításához, és megvalósításá­hoz, mégpedig nemcsak mint pro­pagandista és agitátor, hanem mint a nagy szociális küzdelmek és sztrájkmozgalmak szervezője is. Szakszervezeti funkcionárius volt, a parlamentben tevékenykedett, né­hány évig a Rudé právot irányí­totta, a Kommunista Internacioná­léban dolgozott, harcolt a népfront kialakításéért, és részt vett a har­coló Spanyolország megsegítését célzó akciókban. Amikor hazánkat megszállták a fasiszták, szervezte az ellenállást, először Franciaor­szágban, később Gottwald elvtárs­sal vállvetve Moszkvában. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés és a partizánmozgalom irányításá­ban. Ott dolgozott, ahol munká­jára a legnagyobb szükség volt, ahol azt a párt érdeke megkövetel­te. Ez volt az fi hazafisága, nem a frázis, hanem a munka a mun­kásosztályért, népeinkért, a köz­társaságért, a nemzetközi mun­kásmozgalomért végzett munka. Jan Sverma egész életével nem­csak a munkásosztály és a nemzet azonos érdekeinek a megszemé­lyesítője, hanem a nemzeti és az Internacionalista érdekek azonos­ságának a megszemélyesítője Is volt. Ezt nemcsak elméleti müvei­ben bizonyította, hanem mint kom­munista funkcionárius gyakorlati tevékenységében is, amikor egy­aránt jól megérttette magát a li­bereci német munkással, vagy a szlovák dolgozóval, vagy cseh honfitársaival. Jan Sverma mint igazi marzista —leninista, mint internacionalista hűséges és odaadó barátja volt a Szovjetuniónak, amelyben az első szocialista államot és saját máso­dik hazáját látta. Jan Sverma szá­mára csakúgy, mint minden igazi kommunista számára a proletár Internacionalizmus a leninizmus elválaszthatatlan része volt. Amikor 1944-ben Jan Sverma elv­társ már a Szlovák Nemzeti Fel­kelés harcaiban vett részt, a leg­nehezebb időszakban, amikor a fasiszta szoldateszka elárasztotta Szlovákiát, és a felkelő erők a he­gyekbe vonulva folytatták a har­cot, Sverma elvtárs, aki beteg volt, nem volt hajlandó — Moszk­va kategorikus kérésére — elhagy­ni a harcteret, hanem a ma már történelemmé nemesedett szavak­kal válaszolt: „Szégyenkeznem kellene, ha a szlovák népet leg­nehezebb időszakában elhagynám. Nem azért jöttem Szlovákiába, hogy csak előadásokat írjak és tartsak, harcolni jöttem". Svestka elvtárs beszéde további részében részletesen vázolta Jan Sverma bátor tetteit és ismertelte hősi halálának körülményeit. Majd így fejezte be beszédét: — Továbbra is minden erőnkkel őrizzük és teljesítjük azokat az ideálokat, amelyekért Jan Sverma elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a csehszlovák nép­nek hí fia harcolt és életét ál­dozta. Kulturális rendezvények a CSKP jubileuma jegyében (Tudósítónktól) — A Cseh Művelődésügyi Minisztérium a CSKP fennállásának 50. évfor­dulója alkalmából rendezvény­sorozataival hozzá kíván járulni a lakosság szocialista tudatfor­málásához és a konszolidáció meggyorsításához. A rendezvé­nyek célja többek közt megma­gyarázni, miért volt történelmi szükségszerűség a CSKP meg­alakulása, miként vált a kom­munista párt a munkásosztály vezető erejévé, milyen változá­sok történtek hazánkban a szo­cialista építés időszakában, s hogyan jutott kifejezésre a párt vezető szerepe ebben az idő­szakban — közölte a sajtó kép­viselőivel dr. Jaroslav Guhry, a minisztérium főosztályvezetője. A Cseh Művelődésügyi Miniszté­rium a kerületi és járási nép­A szocialista iskolának a párt célkitűzéseit kell követnie Sajtóértekezlet az iskolák időszerű kérdéseiről Az idei pedagőgusnapi ünnep­ségek két jelentős politikai ese­mény: a CSKP megalakulása 50. évfordulójának és a párt XIV. kongresszusának előkészü­letei jegyében zajlanak le. Az ünnepségek előkészítéséről Ste­fan Chochol, az SZSZK oktatás­ügyi minisztere tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. A tanítók napja alkalmából kitüntetett pedagógusokat már­cius 25-én a prágai várban fo­gadja Ludvik Svoboda köztársa­sági elnök. Március 26-án a bra­tislavai várban lesz fogadás, majd az oktatásügyi miniszter a Komenský Egyetem díszter­mében 102 pedagógusnak átad­ja az „Érdemes tanító" megtisz­telő elmet. A „Példás tanító" ki­tüntetést (összesen 149) az egyes kerületi nemzeti bizottságok képviselői adják át az arra ér­demeseknek. Az értekezleten a miniszter részletesen beszámolt a szlová. kiai iskolaügy jelenlegi helyze­téről is. Elemezte, milyen ká­ros következményekkel járt az iskola és az élet szoros kapcso­lata elvének az elvetése, a kü­lönféle jelenségek osztályszem­pontot mellőzi értelmezése, il­letve a gyermek- és ifjúsági szervezetek munkájának lebe­csülése. Hangsúlyozta, az isko­lákat ismét a marxi, imus—leni­nizmus alapjaira, a haladó for­radalmi hagyományokra kell építenünk, arra kell töreked­nünk, hogy jwrlajfégiai intézmé­nyei nik a sző valós értelmében szocialista iskolákká váljanak, szoros kapcsolatban legyenek a tömeggel, a munkásosztállyal, s a párt irányelveit és célkitűzé­seit szem előtt tartva az okta­tó-nevelő munka hatékonyságá­nak növelésén munkálkodjanak. Célunk az ifjúság erkölcsi ar­culatának formálása, a kommu­nista erkölcs kialakítása. Ezek megvalósítása igényes követel­ményeket támaszt a pedagógu­sokkal szemben. A komoly fel­adatok valóra váltása érdekében szükséges a tanítók rendszeres eszmel-politikai iskolázása, mód­szertani és szakismereteik el­mélyítése. Az oktatásügyi miniszter tá­jékoztatójában ismertette az is­kolaügy időszerű, megoldásra váró feladatait ls, így például a bukás elleni harcot, az iskola­látogatás problémáját, valamint a közép- és főiskolai felvételi vizsgarendszerben eszközölt mó­dosításokat. A továbbtanulni szándékozó diákoknál a jövőben feltétlenül tekintettel lesznek a szociális és hátrányos helyzetű tanulókra, tehát a fizikai dolgo­zók gyermekeire, illetve a gaz­daságilag elmaradott területek­ről származó fiatalokra, a ma­gyar és ukrán alapiskolát vég­zett tanulókra. A felvételi vizs­gák eredményességénél mérv­adó lesz a diákokról készült komplex értékelés is, mely az előmenetelen kívül felöleli a pályázó képességeit, adottsága­it, rátermettségét, jellemét és erkölcsi arculatát. —ym— művelési otthonok dolgozói szá­mára értekezletet rendez a cseh népművelés forradalmi hagyo­mányairól. Ezen a téren érté­kes kezdeményezés született pl. Liberecben, ahol a járási kultu­rális központ előadássorozatot rendez a Liberec-vidéki munkás­mozgalmi hagyományokról. A Művelődésügyi Minisztérium májusban politikai plakátkiállí­tást rendez, amelyen bemutatja a CSKP kiadásában 1945 előtt és után megjelent' plakátokat. A kiállításon a baráti szocialis­ta országok politikai plakátmű­vészetéből is ízelítőt adnak. Ezenkívül a CSKP történetének szemléltetésére két vándorkiál­lítást is összeállítanak. A CSSZK Művelődésügyi Minisztériuma' nagy súlyt helyez az érdekköri népművészeti tevékenység fej­lesztésére. 1971-ben a pártjubi leum jegyében megrendezi az érdekkörök, klubok, együttesek csehországi fesztiválját. A CSKP jubileumán kívül 1971-ben a CSSZK-ban megem­lékeznek Karel Havlíčpk Borov­ský születésének 100. évfordu­lójáról, Josef Manes születésé­nek 151., illetve halálának 100, évfordulójáról. (A jubileum al­kalmából a Cseh Nemzeti Galé­ria nagyszabású kiállítást ren­dez Manes műveiből.) Ugyan­csak az idei jubileumok közt szerepel Johannes Kepler szü­letésének 400. évfordulója, to­vábbá a Cseh Filharmonikus Ze. nekar fennállásának 75., vala­mint a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 54. évfordulója. lsm) Szabó Gyula kiállítása Budapesten Szabó Gyula losonci (Luče­nec) festőművész gyűjteményes kiállítását szombaton nyitották meg a budapesti Nemzeti Galé­riában. A csehszlovákiai magyar képzőművészet egyik legjele­sebb képviselőjének négy évti­zedes alkotói munkásságáról ad áttekintést 549 festmény, grafi­ka, fametszet és akvarell. A jelenlevő művészt Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria fő­igazgatója meleg szavakkal kö­szöntötte. A tárlat megnyitásán részt vettek a budapesti cseh­szlovák nagykövetség képviselői is. A kiállítás megnyitásáról a magyarországi napilapok is hírt adtak. A Magyar Nemzet vasár­napi számában Ruffy Péter „Ké­sei bemutatkozás" címmel há­romhasábos cikkben méltatja a művész életművét. BEFEJEZŐDIK AZ INVÁZIÓ? (Folytatás az 1. oldalról) veletének támogatása során. Egyéb hírek szerint, s ez kö­vetkezik a harcok helyszínén szerzett értesülésekből is, Ű fel­szabadító erők tüzérsége több mint 200 amerikai helikoptert pusztított el, vagy rongált meg. Az amerikai katonák közül ösz­szesen 60 elesett, 54 megsebe­sült és 18-at eltűntnek nyilvá­nítottak. Amerikai repülőgépek vasár­nap ismét bombatámadásokat hajtottak végre a VDK területe ellen a 19. szélességi körtől dél­re. Egy saigoni amerikai kato­nai szóvivő azt mondotta, hogy a támadásokat megtorlásul szánták amiatt, hogy a VDK lég­elhárítása lövéseket adott le amerikai felderítő gépekre, va­lamint amiatt, hogy támadások érték a dél-vietnami kormány­csapatok oldalán Laoszban bea­vatkozó amerikai repülőgépe­ket. Phnom Penh — Kambodzsai hazafias erők vasárnap elsül­lyesztettek egy komphajót, amely a fővárostól 31 kilométer­nyire északra bonyolította le a forgalmat. A komphajó elsüly­lyesztése folytán megbénult a forgalom az egyik legnagyobb összekötő országúton, amely Kambodzsa középső részén vitt kérészül, és magszekadt a fon­tos katonai létesítmények után­pótlási vonala. Fort-Benning — A Fort Ben­ning-i amerikai katonai bírósá­gon, amely William Calleynek, a My Lai-l vérengzés fő vádlott­jának perét tárgyalja, most újabb halasztást jelentettek be, Reid Kennedy bíró helyet adott az esküdtszék kérésének, hogy még egyszer megvizsgálhassa a vád négy legfontosabb tanújá­nak vallomását. Folyik a nyomozás a fasiszta összeesküvők ügyében Róma — Az olasz hatóságok és rendőri szervek folytatják a nyomozást a „nemzeti front" elnevezésű reakciós szervezet ügyében, amely kormányellenes összeesküvést szőtt. Az eddigi nyomozás adatai szerint mint­egy 25 személyről feltételezhe­tő, hogy tudomása volt az ösz­szeesküvésről, amelynek élén a „fekete herceg" Mussolini egyik odaadó híve, a második világ­háború egyik legsikeresebb olasz tengeralattjáró-parancs­noka, Junio Válerio Borghese állt. Borghese hollétéről olyan hí­rek keringenek Rómában, hogy a herceg a trieszti neofasisz­ták között talált menedékre. Ojabb részletek váltak isme­retessé az összeesküvésről. A múlt év november 7-ről 8-ra virradó éjszakán Rómában a „Nemzeti front" legmegbízha­tóbb tagjainak részvételével há­rom konstpiráciős találkozó is volt, egyiken megjelent Velerío Borghese is. Az összeesküvés módszereire jellemző, hogy a találkozókra azok mehettek be, akik egy dokumentumfilm meg­határozott mozielőadására szóló jeggyel rendelkeztek. A titkos gyűlések szónokai hangoztatták, hogy közeledik „a határozott cselekvés pillana­ta" és „a bajtársak tízezrei Olaszország-szerte fegyveresen készen állnak arra, hogy az utolsó csepp vérig harcolja­nak". Olaszország-szerte folytatód­nak a tiltakozó tömegmegmoz­dulások a neofasiszta garázdál­kodás ellen. Felszólalt Amen­dola, az Olasz KP Politikai Bi­zottságának tagja, aki hibáztat­ta a rendőrség és a közigazga­tás reakciós elemeit, amelyek rokonszenveznek az újfasiszták­kal. A fasisztaellenes tömegde­monstráció keretében mintegy százezer ember vonult végig fegyelmezett rendben a város utcáin. A római baloldali lapok hét­fői számukban további részlete­ket közölnek a tervezett fasisz­ta összeesküvés előkészületei­ről. Borghese herceg lakásán különböző dokumeumokat talál­tak, többek között olyan sze­mélyiségek — köztük két ten­gernagy — címeit, akikre az összeesküvők számítottak az ál­lamcsíny végrehajtásánál. A lefoglalt iratok egyikén a kővetkező kézzel írott megjegy­zést találták — „küldöttet me­neszteni Nixonhoz, felvenni a kapcsolatokat Spanyolország­gal". A dokumentumok szerint az első ideiglenes kormányt „a társadalmi szövetség bizottsá­ga"nevű szervezet vezette vol­na, az egyik kereszténydemok­rata szenátor elnökletével. Éles támadás Brandt és Scheel ellen Nyugat-Berlin — Az NDK-ban az utóbbi napokban számos hi­vatalos állásfoglalás és nyilat­kozat hangzott el azzal kapcso­latban, hogy nyugatnémet rész­ről Ismételten és demonstratív módon megsértik az NDK köze­pén fekvő, önálló politikai egy­séget képező Nyugat-Berlin stá­tuszát és ezzel megnehezítik az NDK és a nyugat-berlini szená­tus megbeszélésének eredmé­nyes folytatását. A nyilatkoza­tok arra is rámutatnak, hogy bizonyos nyugatnémet körök bizonyára érdekeltek abban, hogy megakadályozzák az NDK és a szenátus megállapodását a nyugat-berlini lakosok hús­véti látogatásáról az NDK-ban és a fővárosban. Allende nyilatkozata a földreformról Santiago de Chile — Salva­dor Allende chilei elnök az el­nöki palota előtt rendezett pa­raszt-nagygyűlésen kijelentet­te: úgy kell megvalósítani a földreformot, hogy ne csökken­fen a mezőgazdasági termelés. A köztársasági elnök megje­gyezte, hogy a jelenlegi kor­mány meggyorsította a földre­form lebonyolítását. Ugyanak­kor azt is nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a földreform szigorúan a törvényeknek meg­felelően megy végbe. Allende, kiemelte a mezőgaz­dasági termelés növelésének fontosságát, rámutatva, hogy Chile már most évi 160 millió dollárt költ mezőgazdasági Im­portra és nem szabad ezeket a kiadásokat tovább növelni. Ez­zel kapcsolatban foglalkozott a paraszt-szövetkezetek és a most létesítendő állami gazdaságok fontos szerei>ével is. Az említett körök tevékeny­ségéről tanúskodik a Springer konszernhez tartozó Die Welt nyugatnémet lap hétfői kom­mentárja is, amely éles táma­dást intéz Brandt kancellár és Schell külügyminiszter ellen, mert legutóbbi nyilatkozataik­ban az NSZK nyugat-berlini po­litikai jelentés bizonyos formál­nak a szükségességét vitatták. Paraszt tüntetés Bonn — Hétfőn mintegy 30 ezer paraszt tüntetett Schles­wig-Holstein tartományban ma­gasabb termelői árakért. A tün­tetők traktorokon vonultak fel, így sok községben és több or­szágúton elakadt a forgalom. A tüntetés fegyelmezetten, rendza­varás nélkül zajlott le és a déli órákban befejeződött. Véget ért a Belga KP kongresszusa Charleroi — Befejezte mun­káját a Belga Kommunista Párt XX. kongresszusa. A küldöttek meghallgatták és megvitatták a Központi Bizottság beszámoló­ját, amelyet Mare Drumaux, a párt elnöke terjesztett elő. A kongresszus jóváhagyta a párt felhívását, amely a gyors cselekvésre szólít fel, és a nem­zetközi, valamint a belpolitikai kérdésekkel foglalkozó határo­zati javaslatokat. A küldöttek megválasztották a Belga Kom­munista Párt 60-tagú új Közpon­ti Bizottságét. A párt elnökévé egyhangúlag Marc Drumaux-t választották. Ugyancsak megvá­lasztották a 12-tagú Politikai Bi­zottságot, valamint a Drapeau Rouge és a Roode Vaan című lap politikai főszerkesztőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents