Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám, csütörtök

„A PART IGAZAT MONDOTT" A közösben kedvezően változik az élet... Ott, ahol hosszú évtizedeken át a földbirtokosok és szekértolóik uralták a falut, ahol a medréből évenként rendszeresen kilépő, rakoncátlan Latorca vize gyakran a nehéz munkával elért termést is elmosta, több mint 20 esztendeje közösen gazdálkodik Zétény község lakossága. Hatalmas szövetkezeti családba tömörültek a volt béresek, kis- és középgazdák. A társadalmi fejlődés gondolkodásukból is eltörölte a mezsgyéket ... Nehéz volt a kezdet, . emlékezik a zétényi szövetkezet fiatal elnöke, Ondrej Plutko mérnök, a volt tanító, tanfelügyelő, szövetkezeti könyvelő. Ebben a faluban telepedett le a michalovcei járásból érkezett tanító. A magyar nemzetiségű szövetkezeti tagokkal kölcsönösen tisztelik, megértik egymást, a szövetkezeti gazdálkodásban szót ért a szlovák és magyar... — Amikor 1949-ben hazánkban megszületett a falu szocializálásának gondolata, Zétényben a szegényebb földművesek, kommunisták kis csoportja közösen kezdett gazdálkodni 28 hektár szántóföldön, 170 hektár réten és 100 hektár legelőn két pár lóval, 25 szarvasmarhával, 13 sertéssel és 110 juhhal ... Hála Csarnakovics Mihály, Kekes József, Pokol Gyula ós más elvtársak fáradhatatlan meggyőző munkájának a következő években egyre többen léptek be a közös gazdaságba ... Az a hullám, amely 1953-ban Magyarországból hozzánk ís elért, kihatott a zétényi szövetkezeti tagokra is, tizen kiléptek a közösből s 1957-ig egyénileg gazdálkodtak ... Az 1957-es esztendő jelentős időszak a zétényi EFSZ életében, akkor vált a közös az egész falu szövetkezetévé. Már 1346 hektáron gazdálkodott, Ígéretéhez híven kifizette a közösben összpontosított élő- és holtleltár értékét, s ebben az évben már megmutatkoztak az első, figyelemre méltó gazdasági eredmények . .. Évről évre gazdagabbak Ezen a helyen nehéz lenne aprólékosan beszámolni a zétényi szövetkezet húszéves gazdasági fejlődéséről. Ennek érzékeltetéséhez talán elegendő néhány alapvető mutató említése. Például a közös épületek értéke 1952-ben 127 ezer koronát tett ki, s az 1970. évi gazdasági mérleg alapján a zétényi szövetkezet jelenleg 11 millió koronát meghaladó értékű alapeszközökkel rendelkezik. Mindezt szorgalmas, céltudatos munkával, maguk a szövetkezeti tagok, a hajdani béresek és kisgazdák, ma milliomos szövetke zetesek hozták létre . . . Néhány éve igen jelentős eredményeket érnek el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén, ami a termelés szakosításának, jó szervező munkának s nem utolsósorban a szövetkezeti tagok öntudatos munkaszorgalmának köszönhető ... A hajdani mocsaras területeken, a ma kiváló termőföldeken a kalászosokból több mint 30 mázsás hektárhozamokat érnek el. 1969-ben búzából 40 mázsát meghaladó hozamokkal dicsekedhettek. A cukorrépából 1968-ban rekordtermést, 695 mázsás hozamot, tavaly pedig 528 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a zétényi szövetkezetben nem sajnálják a tápanyagot a talajtól. Míg az ötvenes években jóformán alig használtak műtrágyát, az utóbbi évek folyamán a zétényi határban átlagosan 200 kilogramm tiszta tápanyag kerül egy hektárnyi területre. Az elmúlt esztendő — akárcsak másutt — Zétényben sem volt kedvező. A gyakori esőzések igen sok problémát okoztak, több mint 788 mm csapadékot mértek, ami 65 százalékPRÁGAI TAPASZTALATOK Nyolcvankét magyarországi szakszervezeti üdülővendég tartózkodott az elmúlt héten Prágában. Azzal a céllal érkeztek, hogy évi szabadságukból egy hetet a csehszlovák főváros megismerésére fordítsanak. Egy hét nem sok idő, de arra elegendő, hogy jó szervezéssel bepillantást kapjon az ember a város életébe és feledhetetlen benyomásokkal térjen vissza ha. zajába. — Az idén ez volt az első magyarországi csoport, amely •aik* „Prágát látogatni" jött Csehszlovákiába. Programjukat részben az illetékes magyar szakszervezeti szervek kívánsága szerint, részeben pedig az adott kulturális rendezvények szerint állítottuk össze — tájékoztatott Vera Kuőerová és josef Lipa, a Pofíő utcai Szakszervezeti Üdülőház kultúrreferense. — Vendégeink többsége alapos ismeretekkel érkezett Prágába, sokan még odahaza áttanulmányozták a Prágáról szó. lő turista-szakirodalmat. Érdeklődésük kiterjedt mindenre, nemcsak a történelmi nevezetességekre, hanem a mai Prágára is — mondta Lenka Munclingerová, a csoport kfsérője és tolmácsa. Az egyhetes üdülés végén alkalmam nyílott arra, hogy személyesen is halhassam a vendégek véleményét a látottakról. Kenyeres Katalin, a győri Richards Finomposztógyár dolgozója három évvel ezelőtt járt Prágában először, akkor csak futó benyomásokat szerzett, de most mindent tüzetesen megnézett. — Megállapíthatom, hogy a magyarokat szeretik Prágában, a prágaiak szívélyesek és udvariasak voltak — mondja egybehangzóan üdülőtársaival. Egyébként Kenyeres Katalin prágai élményeiről beszámol otthon az üzemi lapban és más, elsősorban turisztikai jellegű lapok olvasóinak. Zámbó Józsefné, a Komárom megyei Eternitgyár alkalmazottja a Nemzeti Színház Rusalkaelőadását dicsérte, s ugyancsak nagy elismeréssel beszélt a „Na Zábradlí" színházban előadott pantomimdarabról is (Ladislav Fialka „Bolondok" c. műsorát látták). Ürmösi Bélának és Fölkl Rezsőnek — mindketten a Nehézipari Minisztériumból — Prága műemlékeinek céltudatos helyreállítása tűnt fel. Ogy látják, hogy a nagyszabású restaurálás még élénkebbé teszi a várost és kidomborítja a törekvést: eredeti formában visszaadni a múlt értékes műépítészeti és szobrászati alkotásait. Dr. Balogh József, az Egyesült Izzó alkalmazottja bejárta már egész Európát, de Prágában most jár először. Öt a város történelmi magvának gondos ápolása és a külső részek, a lakótelepek fejlesztése lepte meg kellemesen. Prága külvárosainak fejlesztése Bern városát juttatja eszébe. Az utazó ember szemével állapította meg, hogy a boltokban nincs tumultus, nincs vásárlási láz, s áru van bőven. — Ez már a teljes konszolidáció állapotát jelzi — állapítja meg. Paál Gergely főiskolai előadó vagy hat tekercs 8 mm-es filmen örökítette meg a prágai vár, az Óváros és a Vencel tér, illetve Karlštejn várának nevezetességeit. Az üdülőcsoport több tagja ellátogatott a Zeneszínházfoa, valamennyien voltak a Lenin Múzeumban és megtekintették a Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállása 50. évfordulójának alkalmából rendezett jubileumi kiállítást is. Tombor Imre, a hévízi „Muskátli" étterem vezetője, aki a prágai tartózkodás alatt a csoportvezetői megbízatást is ellátta, kijelentette: A rossz idő ellenére jó benyomásokkal megyünk haza. Többünkben megérlelődött az elhatározás, hogy alkalomadtán ismét ellátogatunk Prágába ... Vasárnap reggel a Központi pályaudvarról kigördülő gyorsvonat nyolcvankét magyar szakszervezeti üdülővendéget vitt Budapestre. Nyolcvankét elégedett embert, hazánk barátait... (sm) kai volt magasabb az előbbi évek átlagánál. A zétényi szövetkezet szép eredményeket könyvelhet el az állattenyésztésben is. Például az 1968—69-es évek folyamán tehenenként 3097 literes fejési átlagot tartottak nyilván, s a közellátás céljaira 235 ezer liter tejet adtak. 1970-ben a fejési átlag elérte a 3100 litert, s a piacra 69 ezer liter tejjel többet juttattak... A hízószarvasmarháknál 1,10, a sertéseknél 0,56 kg-os a napi súlygyarapodás. Nagyobb jövedelem — több jut a tagoknak Ennek az efsz-nek gazdasági eredményeiről tiszta képet alkothatunk úgy is, ha összehasonlítjuk az egyes években elért tiszta jövedelmet. 1957-ben már több mint negyedmilliót tett ki, s a hatvanas években meghaladta az egymillió koronát. Tavaly — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a szövetkezeti mérleg 2,3 millió korona tiszta jövedelmet mutatott ki. Természetesen, ezzel párhuzamosan növekedett a munkaegységek értéke s a tagok jövedelme is. 1952-ben a tervezett nyolc korona helyett csupán öt korona néhány fillér jutott egy-egy munkaegységre, az is kölcsön vett pénzből. Öt évvel később a tervezett 18 korona helyett 31 koronát fizettek minden munkaegység után. 1969-ben a munkaegység értéke elérte a 41 koronát, s a zétényi szövetkezeti tagok havi átlagkeresete 2600 korona. Az ismert okokból kedvezőtlen tavalyi esztendő gazdasági mérlege szerint egy-egy munkaegység értéke meghaladta a 36 koronát. Hasonló eredménnyel kevés szövetkezet dicsekedhetett a trebišovi járásban, illetve a kelet-szlovákiai kerületben ... Változik a falu Nem véletlen hát, hogy kedvezően változik a falu arculata s a benne élő emberek élete. A szalmafedeles kunyhókat modern családi házak váltották fel. Az utóbbi években Zétényben 170 új lakóházat építettek, melyekből új utcák, lakónegyedek alakultak. A helyi nemzeti bizottságon harmincegy személygépkocsit, nyolcvannégy motorkerékpárt, nagyon sok televíziós készüléket, mosógépet stb. tartanak nyilván. A szövetkezet egyik mezei csoportjának vezetője, Jascsog Pál elvtárs saját példájával illusztrálta azokat a kedvező változásokat, amelyek a szövetkezet jó gazdálkodása következtében a községben s a tagok életében bekövetkeztek. — Amikor nősültem, egyetlen fekete nadrágom és egy fehér ingem volt... Ma saját, modernül berendezett lakásunk van, elegendő ruhaneművel rendelkezünk, betétkönyvünkön ötszámjegyű takarék összeg van, személygépkocsira is előfizettünk. ... Nálunk érdemes dolgozni, mert már korábban kezdett megvalósulni mindaz, amit a párt, a kommunisták a közös gazdaság megalapításánál mondtak: „Ha megalakul a szövetkezet, szebb lesz a falu, s megjavul a dolgozó emberek élete is ..." Kétségtelen, a párt igazat mondott... KULIK GELLÉRT Az első tavaszi napsugár (Miroslav Anger felvétele) SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA A család és az iskola szerepe A gyermek, amikor a világra jön, a felnőttek a létszükségletein kívül bizonyos környezetet készítenek elő számára, melyet a szülők és a család többi tagja képez. A környezet már a csecsemő világrajöttét megelőzően kialakítja kapcsolatát az újszülötthöz. A rendezett körülmények között élő családban a gyermeket szeretettel várják és rajongással övezik körül. Minden egyén már a megszületésekor bizonyos biológiai adottsággal rendelkezik, melyből a környezet befolyására — szellemi és társadalmi szempontból egyaránt — aktív céltudatos személyiség bontakozik ki. Ha a gyermek egészséges biológiai adottságokkal és idegrendszerrel rendelkezik, kedvező feltételek között a társadalom egészséges és pozitív vonásokkal rendelkező tagjává válik. S ez a nevelés végső célja. Mi alkotja tulajdonképpen a gyermek környezetét? Elsősorban a család (az apa, az anya, a testvérek, a nagyszülők), később az óvoda, majd az iskola, a barátok, a különféle társadalmi szervezetek és kulturális intézmények, melyekkel a gyermek kapcsolatba kerül. A gyermekre hatással vannak a kommunikációs eszközök is (televízió, rádió, sajtó, mozi), melyek szintén nagy mértékben befolyásolják személyiségének formálódását. Az ember környezetéhez tartozik a lakáskultúra, a közellátás, s nem utolsó sorban ide sorolható a nagyváros zaja vagy a vidék nyugodt légköre, az éghajlat, a családi viszonyok, tehát az anyagi helyzet is, a műveltségi szint, a szülők foglalkozása; ezek együttvéve mind befolyásolják a gyermek emberré válását. S hogy ezek a tényezők milyen mértékben vagy formában, kedvezően, vagy kedvezőtlenül hatnak az egyénre, asszerint a gyermekből egészséges, vagy szellemileg fogyatékos, a társadalom hasznos vagy kevésbé értékes polgára válik. A környezetben az egyén kialakítja az önmagáról alkotott elképzelését, ennek megfelelően tervezgeti a jövőjét, kitűzi életcélját s egyengeti jövendő életútját. A környezet saját „rangsorolásának" megfelelően megszabja az egyén feladatát és helyét a társadalomban. Am nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden gyermek sajátos egyéniség, valamiben különbözik a társaitól, ezért egyéni bánásmódot igényel. Arra a kérdésre, hogy melyik tényezőnek van nagyobb szerepe az egyén személyiségének alakulásában, vagyis az ember tulajdonságainak és jellemének formálódásában, nehéz lenne egyértelmű választ adni. A gyermek személyiségének formálódását ugyanis minden nevelési tényező befolyásolja, ám különböző formában és méretekben. A nevelés sokrétű és igen összetett folyamat, melyben nincs adományozó és adományozott, a reakciók kölcsönösen feltételezik és befolyásolják egymást. A gyermeket nemcsak a környezet formálja és változtatja, hanem önmaga is hatással van a környezetre, a saját módján alakítja és változtatja azt. Tehát nevelik őt, de önmaga is nevel, mert a szüleinek reagálniuk kell egyéni megnyilvánulásaira és ehhez alkalmazkodniuk kell. A kutatások során bebizonyosodott, hogy a személyiség fejlődését a legnagyobb mértékben, illetve a leghosszabb ideig a család befolyásolja. Az anya a gyermek számára a szeretet, a biztonságérzet forrása, az apa a tekintély, a férfiasságot képviseli, akit a későbbiekben — különösen a fiúk — igyekeznek utánozni. A személyiség formálódását befolyásolja a szülők és a testvérek viselkedése és magatartása, cselekvésük, példamutatásuk, gondolkodásmódjuk, a munkához és a más emberekhez való viszonyuk. A gyermek már kiskorától kezdve fokozatosan tanulja az alapvető feladatokat, utánozza a környezet némely tagját, elsajátítja tőlük az alárendeltség, az egyenrangúság vagy a tekintély szerepét. S ez igen" fontos, hogy a későbbiekben eredményesen illeszkedjen be a környezetébe. A gyermeknek születésétől kezdve tartós szeretetre és érzelmi viszonyra van szüksége, s ezek a követelmények az egészséges fejlődés szempontjából nélkülözhetetlenek. Életének első éveiben magatartása és jellemének alapvonásai természetesen ösztönösen fejlődnek. A család és a szülők példamutatása a gyermek későbbi magatartásának a legjobb előiskolája. A szülőkkel való kapcsolata, a testvéreihez fűződő viszonya érzelmi életében kitörölhetetlen nyomokat hagy s ez meghatározza a társadalom iránti viszonyát is. A játék, a különféle kötelességek és kisebb megbízatások teljesítése helyes irányba tájolja a munkához való viszonyát és a rendszeretetet. Az új élményekre és az ismeretszerzésre való törekvés fejleszti természetes kíváncsiságát, felébreszti tanulási vágyát és műveltségi igényét, hozzájárul ambícióinak fejlesztéséhez. Ha ez nyugodt családi légkörrel és helyes életrenddel párosul, a gyermeknek megvan minden feltétele egészséges fejlődéséhez. Köztudott, hogy a gyermek személyiségének legfőbb formálója a család. A családi környezet minél kedvezőbb és megfelelőbb, annál egészségesebb egyéniséget nevel. A zilált és feldúlt családok, az iszákos szülők vagy bűnözők rendszerint kedvezőtlen feltételek közt nevelik gyermekeiket. Az ilyen családi fészekből kikerült egyének magatartására a szülők életmódja rányomja bélyegét: az utódok szellemileg vagy fizikailag fogyatékosak lesznek, s ennek következtében felnőtt korukban számos nehézséget vagy konfliktus kell leküzdeniük. A gyermek az iskola küszöbét bizonyos vonatkozásban már a családban megalapozott személyiséggel lépi át. Ez megnyilvánul nemcsak a magatartásában, az oktató iránti viszonyában, az osztálytársaihoz fűződő kapcsolatában, hanem a feladatok teljesítésében is. Az iskola mintegy befejezi a már megkezdett „művet", tehát a családban vagy az óvodában megalapozott tulajdonságokat fejleszti tovább. Ha a gyermek a családban és az iskolában kedvező légkörbe kerül (elismerésben részesül, megdicsérik, bátorítják, ráébresztik reális lehetőségeire stb.) fokozódik és szilárdul az önbizalma, kedvező elképzeléseket alakít ki önmagáról, képességeiről és lehetőségeiről, s ezáltal pozitívan fejlődik a személyisége. Ha a gyermek a családban vagy az iskolában kedvezőtlen légkörbe kerül, rossz példával találja szembe magát, megszégyenítik őt, megalázzák, lebecsülik, kételkednek képességeiben elveszíti önbizalmát, helytelen elképzeléseket alakít ki önmagáról, kisebbrendűségi érzésben szenved, depresszív lesz, s ez az állapot hatással van gondolkozásmódjára, cselekvésére, magatartására. Az ilyen gyermek rendszerint sikertelen, s a későbbiek folyamán nem képes harcolni jogaiért, megvédeni igazát annak ellenére, hogy a képességei erre eleve adottak. Az eredményes nevelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a családi és az iskolai nevelés egységes legyen. A család és az iskola együttműködésének a kölcsönös bizalmon kell alapulnia. A tanítónak a tanulóhoz való viszonya döntő fontosságú. A jó pedagógus, aki hivatásának a magaslatán áll, helyes bánásmóddal rengeteg hibát helyrehozhat, erősítheti a gyermek önbizalmát, növelheti tanulási kedvét, megmutathatja lehetőségeit, amire a szülők esetleg képtelenek voltak. A szülőknek, az iskolának és a környezetnek kell a gyermek számára biztosítaniuk az egészséges önbizalom érzését, képességeinek a helyes megítélését, a reális lehetőségekből és az optimizmusból adódó egészséges ambíciót, a munkához való helyes viszony kialakulását, az igazmondásra és igazságra való törekvést, társadalmi értékeink, a szocialista társadalom vívmányainak értékelését és megbecsülését. Dr. IiUDOVtT REPAN 1871. III. 16.