Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám, kedd

VÁLASZTÁSOKRÓL Indira Gandhi pártja kétharmados többséget szerzett A BKP PROGRAMTERVEZETE AZ ÉRDEKLŐDÉS ELŐTERÉBEN 1971 III. 16. Oj-Delhi — Eldőlt a mandátumok sorsa az indiai választásokon: Indira Gandhi pártja az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többségnél két képviselővel többet küldhet a szövetsági parlament alsóházába. Az 515 mandátum a következőképpen oszlik ineg az egyes pártok között: Nemzeti Kongresszus Párt 350 Indiai Marxista Kommunista Párt 25 Indiai Kommunista Párt 23 Dravina Munnetra Kazagham (Dravina Haladó Szövetség) 23 Dzsan Szangh 22 Az Ellenzéki Kongresszus Párt 16 56 mandátum független képviselők és kisebb pártok között oszlott meg. Három választókör zetben később tartják a választásokat, további hámomra pedig a köztársasági elnök nevez majd ki képviselőt. Az Indira Gandhi ellen szövetségre lépett négy párt, a Szamjukta Szocialista Párt, az Ellenzéki Kongresszus Párt, a Dzsan Szangh és a Szvatantra, teljes vereséget szenvedtek. Míg az előző parlamentben 150 képviselőjük volt az alsóházban, a jelenlegi választások után csak 49 mandátummal rendelkeznek. Nyugat-Bengáliában egyik pártnak sem sikerült a helyi parlamenti választásokon döntő többséget szereznie. A 280 mandátumból 273 sorsa dőlt el, ezek közül az Indiai Marxista Kommunista Párt és a választási szövetségesei 121 helyet szereztek meg, míg a Nemzeti Kongresszus Párt 105 mandátumot nyert. Indira Gandhi pártja azt reméli, hogy a szükséges többséget a parlamentben koalíció alakításával sikerül megszereznie. A baloldali egység és a kongresszus párt — a hírek szerint — bejelentette, hogy készek koalíciós kormányt alakítani. Szófia — A Bolgár Kommunista Pártnak országos vitára bocsátott programtervezete rendkívül nagy érdeklődést vált ki mind a kommunisták, mind a pártonkívüliek körében. A dokumentum, mely 20—30 évre előre felvázolja Bulgária fejlődési távlatait, a maga nemében az első ilyen okmány a párt nyolcvanéves történelmében. Még nagyobb példamutatásra szólítja fel a kommunistákat a munkában és a társadalomban. Minden kommunista joggal büszke lehet rá, hogy annak a pártnak a tagja, amely az egykori nyomorból jólét és boldogság felé vezeti a bolgár népet. A Rabotnicseszko Delo rendkívül négy jelentőségű történelmi dokumentumnak nevezi a programtervezetet, „mely konkretizálja és alkotó módon a bulgáriai viszonyokra alkalmazza a marxista—leninista elméletet, általánosítja a bolgár gyakorlatot, meghatározza a párt fő irányvonalát a fejlett szocialista társadálom építésében, tüzetesen és sokoldalúan elemezi a párt eddigi nehéz útját, értékeli az ország szocialista építésében elért sikereket, jellemzi a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet és felveti a Bolgár Kommunista Párt közvetlen és távlati feladatait". KÖZSÉGTANÁCSI VÁLASZTÁSOK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A francia községtanácsi választások vasárnap megtartott első fordulójának eredményei általában azt mutatják, hogy a legtöbb városban és községben — ahol a választás már az első fordulóban eldőlt, mert valamelyik lista megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét — az eddigi polgármesterek által vezetett listák szereztek többséget és a választás eredményeképpen nem következtek be lényeges eltolódások a községtanácsokon belüli politikai erőviszonyokban. Ez kétségtelenül csalódást okozott az UDR-nek, a kormánykoalíció vezető pártjának. Az UDR ugyanis — amely a nemzetgyűlésben az 1968-as parlamenti választások eredménye alapján hatalmas többséggel rendelkezik — e választáFranciaország nem tér vissza a NATO-ba Párizs — Pompidou elnök a párizsi francia vezérkari iskolában tett látogatás során kijelentette: Franciaország továbbra sem fog visszatérni a NATOba. A francia kormány, az ország érdekében, kötelességének tartja, hogy megőrizze döntési szabadságát és független maradjon a két katonai tömbtől. Politikai megfigyelők körében megjegyzik: a köztársasági elnök nyilván azért tartotta szükségesnek, hogy ismét leszögezze, Franciaország nem tér viszsza a NATO-ba, mert az utóbbi időben a nyugati sajtóban különböző találgatások jelentek meg ezzel kapcsolatban. Kommentárunk A két német állammal, valamint a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos kérdések napjainkban szinte minden fontos nemzetközi megbeszélés napirendjén szerepelnek. A nyugat-berlini kérdés-komplexumról egyszerre három vonalon tárgyalnak: az NDK fővárosában és NyugatBerlinben felváltva folynak a megbeszélések a húsvéti látogatások engedélyezéséről; a négy nagyhatalom nagykövetei pedig a múlt héten immár 16-szor ültek le a tárgyalóasztalhoz, s ezt megelőzően sor került a Kohl—Bahr eszmecsere 8. fordulójára is. A megindult párbeszédek előzményeként a szocialista országok javaslatait kell tekintenünk. így történt ez a szovjet, a lengyel, valamint az NDK kapcsolatfelvétel esetében is. A Nyugat-Berlin helyzetével öszszefüggő kérdések megvitatására is a Szovjetunió tett javaslatot 1970. február 10-én, tehát több mint egy éve, abban a jegyzékben, amelyben tanácskozást javasolt a másik három nagyhatalomnak. Ennek eredményeként ült össze 1970. március 26-án Nyugat-Berlinben, az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében a Szovjetunió berlini, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bonni nagykövete. Azóta a nagykövetek tizenhat alkalommal tanácskoztak, de a nyugat-berlini kérdés, mint mondottuk, más megbeszéléseken is központi helyet foglal el. Történt-e előrehaladás a tizenhat megbeszélésen, közelebb segítette-e a Moszkvában, sokon arra törekedett, hogy a polgármesteri pozíciók többségét is meghódítsa magának. Ez a terve azonban — mint az eddigi nyilvánosságra került eredményekből kitűnik — korántsem sikerült. A 193 harmincezer lakosnál nagyobb városban, amelyek közül az UDR eddig 27 városban tartotta kezében a polgármesteri tisztet — az első forduló után csak 21ben szerzett többséget. A Francia Kommunista Párt általában megszilárdította eddigi pozícióit, a 193 nagyváros közül már az első fordulóban 38-ban a kommunista polgármesterek által vezetett lista kapta meg a többséget és csaknem mindenütt növekedett a kommunista jelöltek első szavazati aránya is. Az eddigi választási eredmények a jövő belpolitikai fejlődés szempontjából legfontosabb tanulsága azonban a baloldali egységlisták sikere: azokban a városokban, ahol a baloldali pártok jelöltjei közös listán indultak, meg tudták szilárdítani a pozíciókat és szavazatokat nyertek. J. CYRANKIEWICZ: MEGVÁLTOZOTT A PÁRT MUNKASTÍLUSA Választások Nyugat-Berlinben Varsó — A LEMP KB tavaly decemberi és ez év februári ülésének határozatai megnyitották az utat országunk megújulása és fejlődése előtt. Megváltozott a párt munkastílusa. A februári KB plénum kidolgozta a jelen és a közeljövő tevékenységi programját. A decemberben kezdődött változások tartósságát a munkásosztály érettsége, a pártélet lenini normáinak betartása, az elvszerű káderpolitika biztosítja — hangoztatta a LEMP opolei vajdasági szervezete beszámoló-választási értekezletén Józef Cyrankiewicz államelnök, a párt KB tagja. — Lengyelország fejlődése, előrehaladása a tömegek aktivitásából, a társadalom elkötelezettségétől, a párt programjának következetes megvalósításától függ. Ez a program maradéktalanul kifejezésre juttatja a lengyel nép és állam életbevágó érdekeit. Józef Cyrankiewicz végül aláhúzta a szocialista demokrácia fejlesztésének szükségességét mind a párt, mind az állam életében. Nyugat-Berlin — A nyugatberlini képviselőházi választások hivatalos végeredménye a következő: SPD 73 mandátum (1967-ben 81) CDU 54 mandátum (1967-ben 47) FDP 11 mandátum (1967-ben 9) A nyugat-berlini képviselőháznak összesen 138 tagja van. Mint a választási eredményekből kitűnik, az SPD az 1967. évi választási eredményekhez képest nyolc mandátumot vesztett, de még így is megszerezte az abszolút többséget; a CDU ezzel szemben hét, az FDP pedig két új mandátumra tett szert. A választási eredmények alapján az SPD egymaga is képes megalakítani az új szenátust minden más párt közreműködése nélkül. Vasárnap, a választás napján még nyílt kérdés volt, hogy az SPD koalícióra lép-e az FDP-vel, amelynek helyzete ezúttal megerősödött. A második világháború befejezése óta Nyugat-Berlinben megtartott nyolc választás közül a CDU most érte el legjobb eredményét. A nyugat-berlini Szocialista Egységpárt és az úgynevezett Független Németek Akcióközössége nem tudta megszerezni a szavazatok 5 százalékát és így az új szenátusban sem lesz képviseltetve. A választás utáni első nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy a szociáldemokraták mind Nyugat-Berlinben, mind Bonnban elsősorban várospolitikai jelentőséget tulajdonítanak a szavazatveszteségeknek. Schütz jelenlegi kormányzó polgármester várhatóan megtartja funkcióját. Az eddigi SPD —FDP szenátusi koalíció folytatása a szociáldemokraták sértödöttsége (az FDP éles választási harca miatt) és a szabad demokraták megnövekedett Igényei miatt, ebben a pillanatban kérdésesnek látszik. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a probléma végül is a koalíció folytatásának javára oldódik meg. A szenátus (a városi kormány) megalakítása ezért — tekintettel a koalíciós partner várható nagyobb igényeire — több hétig is elhúzódhat. A negyedik forduló Bécs — A negyedik Salt-forduló tegnap Bécsben megkezdődött. Gerard Smith nagykövet, az amerikai delegáció vezetője és szorosan vett környezete a hotel Bristolt választotta szálláshelyéül, míg a küldöttség többi tagja és kéttucatnyi tanácsadó a hotel Intercontinentalban helyezkedik el. Az osztrák hatóságok szinte hermetikusan lezárták a delegációk mozgáskörletét. Vonatkozik ez a Bécstől mintegy harminc kilométernyire levő Badenre is, ahol Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter és a szovjet Saltdelegáció a Parkhotelt tette meg főhadiszállásául. Mindkét küldöttség megfeszített munkával töltötte a vasár nap nagy részét, jóllehet maguk a tárgyalások csak kedden kezdődnek. Hétfőn a szovjet és az amerikai delegációt az osztrák szövetségi elnök, majd a szövetségi kancellár látja vendégül, s a két fogadás közötti pár perces ünnepség jelentette a bécsi Salt-forduló hivatalos kezdetét. A megbeszélések előreláthatólag két hónapig tartanak. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára tegnap fogadta Aziz Szidkit, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának tagját, az EAK miniszterelnök-helyettesét, aki gazilletve Varsóban aláírt szerződés a megoldáshoz? Erre a tanácskozás egyik részvevőjének, Abraszimov szovjet nagykövetnek a kijelentése adja meg a legilletékesebb választ, aki a 16. négyhatalmi találkozó eredménye felől érdeklődő újságíróknak azt mondotta: „Lassan, párbeszédet éppúgy, mint a Nyugat-Berlinről folyó négyhatalmi tanácskozásokat. Willy Stoph miniszterelnök, mint ismeretes február 24-én a nyugat-berlini szenátushoz intézett levelében az NDK és Nyugat-Berlin kapcsolatainak átfogó rendezését javasolta. A Tárgyalások három szinten de biztosan haladunk". A szűkszavú hivatalos kommüniké pedig biztatóan így szólt: „A tárgyalások konkrét szakaszba jutottak, s a következő találkozóra március 25-én kerül sor." Politikai megfigyelők szerint a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalások mostani szakaszában már a különböző elképzelések megvitatása folyik. A legutóbbi megbeszélésen szóba került mind az előző napon lefolyt Bahr—Kohl találkozó eredménye, mind pedig az NDK ős a nyugat-berlini szenátus közötti létrejött első megbeszélés tartalma. A három szinten folyó megbeszélések és tárgyalások időpontjai tehát most már szorosan követik egymást. A megfigyelők véleménye szerint bármelyik szinten érnek el haladást, az hatással lesz a másik kettőre is. Bizonyosnak látszik, hogy kézzelfogható eredményre először az NDK és a nyugatberlini szenátus közti tárgyalásokon lehet számítani. Ha ez bekövetkezik, jótékonyan befolyásolhatja az NDK—NSZK közötti államtitkári szinten folyó levél alapján létrejött első március 6-i megbeszélés után Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester kijelentette, hogy az NDK miniszterelnökének javaslata „konstruktív és pozitív", de ugyanakkor utalt a megbeszéléseken felmerült nehézségekre is. Ez a „nehézség" elsősorban abban rejlik, a levélben javasolt általános rendezéssel szemben a nyugat-berlini szenátus csak a nyugat-berliniek húsvéti „keletberlini" látogatásairól hajlandó tárgyalni, mert megítélése szerint minden más kérdés a négy nagyhatalom hatáskörébe tartozik. A múlt hét végén NyugatBerlinben találkozott másodszor az NDK kormányának Günter Kohl államtitkár és a nyugat-berlini szenátusnak Ulricht Müller szenátusi irodaigazgató vezette küldöttsége. A négy óra hosszat tartott tárgyalás után Schütz nyugat-berlini polgármester sajtókonferenciáján megismételte ismert álláspontját, hogy a négyhatalmi értekezlet megfelelő előrehaladása, illetve a három nyugati hatalom hozzájárulása nélkül a nyugat-berlini szenátus nem kezdhet tárgyalásokat az NDKval a nyugat-berlini lakosok NDK-beli és berlini látogatásának hosszabb időszakra szóló rendezéséről. Beismerte, hogy az NDK erre vonatkozólag átfogó javaslatot terjesztett be, de — úgymond — mivel az említett előfeltételek nincsenek meg, a szenátus nem folytathat e kérdésről érdembeli tárgyalást. Mivel a küldöttségek vezetői megegyeztek abban, hogy a megbeszéléseket rövidesen folytatják az NDK fővárosában, a politikai megfigyelők szerint Willi Stoph miniszterelnök levelében foglaltak alapján húsvétra lehetővé válik a nyugatberliniek számára az NDK fővárosának és magának az NDKnak a meglátogatása. Nyugat-Berlin kétségtelenül olyan problémákat vet fel nemcsak a két német állam viszonyában, hanem a nemzetközi helyzet vonatkozásában is, amelyek körültekintő vizsgálatot igényelnek. A rendezés nagy szolgálatot tehet az enyhülés ügyének, ugyanakkor veszélyes forrása lehet a feszültség fokozódásának is. A kérdés megoldásának útjára a Szovjetunió és az NDK nem egyszer rámutatott: a realitások tiszteletben tartásával garantálni kell — a város sajátos helyzetének megfelelően —, hogy önálló, független politikai egységként szerepeljen. Ilyen értelemben politikai státusával összeegyeztethetetlen az NSZK és szervezeteinek politikai jelenléte Nyugat-Berlinben. PROTICS JOLÁN dasági küldöttség élén Moszk vában tartózkodik. Aziz Szidkit tegnap fogadta Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke is. ALEKSZEJ KOSZIGIN tegnap a Kremlben fogadta Roger Seydoux francia nagykövetet és baráti beszélgetést folytatott vele a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről. KONSZTYANTIN KATUSEV, az SZKP KB titkára tegnap saját kérésére fogadta Belko Micsunovicsot Jugoszlávia moszkvai nagykövetét és baráti beszélgetést folytatott vele. A MONGOL NÉPHADSEREG március 18-án ünnepli megala kulásának 50. évfordulóját 1921. március 18-án a mongol csapatok Suche Bátor parancsnoksága alatt felszabadították a kínai megszállás alól Kjahta városát. A HARRIS közvéleménykutató intézet tegnap közzétett adatai szerint Nagy-Britanniában, ha általános választásokat írnának ki, a Konzervatív Pártra, a választók 41, a Munkáspártra pedig a választók 49 százaléka szavazna. ANDREJ GRECSKO marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét az NDK védelmi képességének, a Szovjetunió és az NDK népei és hadseregei együttműködésének erősítésében, valamint a békéért és a biztonságért folytatott küzdelemben szerzett érdemeiért Kari Marxérdemrenddel tüntették ki. SR—71 TÍPUSÜ amerikai felderítő repülőgép vasárnap két ízben megsértette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légiterét — közölte a koreai központi sajtóiroda. A LÍBIAI TRIPOLIBAN tegnap összeültek Líbia, Algéria, Irak és Szaúd-Arábia miniszterei, hogy azon nyugati monopóliumok elleni kollektív Intézkedésekről tárgyaljanak, amelyek nem hajlandók beleegyezni a líbiai olaj árának emelésébe.