Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-14 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

IrdehességeK r r VIIABSniTOBOL AHOL AZ EMBEREK CSAK 40 ÉVIG ÉLNEK Világszerte számos ember számára tartalom nélküli, üres mondat az a közhely, hogy „40 éves korban kez­dődik csak igazán az élet". Ezeknek az embereknek az élete ugyanis már 40 éves korukban véget ér. A fekete Afrika lakosainak átlagos életkora 35 év. Ázsiában és számos fejlődő országban az emberek általában 40—50 éves koruk között halnak meg. Hasonló a helyzet Latin­Amerikában is. Ezzel szemben Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Japán lakossága átlagban megéri a 70 éves kort, sőt többet is. Ezeket az adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének legújabb demográfiai évköny­ve tartalmazza, összehasonlítva az ENSZ által gyűj­tött egyéb, az életszínvonalról és a gazdasági fejlettség­ről szóló adatokkal, egy dolog világosan kitűnik: a ko­rai halál oka a szegénység, az éhség, a rossz lakásvi­szonyok és az elégtelen egészségügyi gondoskodás. A legrövidebb életkora a nyugat-afrikai Gabon férfi­lakosságának van. Az átlagos életkor itt 25 év csupán. Ezzel szemben a leghosszabb életűek az izlandi nők, ugyanis az ő átlagos életkoruk 76,2 év, így tehát három­szor annyi ideig élnek, mint a gaboni férfiak. Viszony­lag kevés esélyük van a megöregedésre a guineai, a csádi, a felső-voltai és a togói lakosoknak is. Kenyában a férfiak és a nők átlagos életkora 40 év. Más afrikai államok fekete bőrű lakosai arra számíthatnak, hogy megérik 50. életévüket, de ugyanakkor az ott élő fehér lakosság átlagos életkora 70 évet tesz ki. Ázsiában In­diáé az a szomorú elsőség, hogy a lakosok alig élnek tovább 40. életévüknél. Az indiai férfiak átlagos életkora 41,89 év, a nőké pedig 40,55 év. Hasonlóképpen igen alacsony az életkor Burmában ős Kambodzsában. Indoné­ziában, Pakisztánban, Thaiföldön, és mindenekelőtt Ja­pánban az emberek átlagos életkora ennél jóval maga­sabb. A gazdag országokban a leggyakoribb halálok a szívbaj, az agyszélhűdés és a rák. A szegényebb orszá­gokban még mindig a tuberkulózis és a csecsemőhalan­dóság vezet. A Fülöp-szigeteken évente 100 000 ember közül 72,6 hal meg tüdőbajban, és csupán 44 az úgy­nevezett civilizációs betegségekben, mint a rák, a szív­inkfartus és az agyvérzés. Más a helyzet azonban a gaz­daságilag rendkívül fejlett Japánban. Itt 100 000 lakos közül csak 16,7 hal meg évente tüdőbajban, s ugyanakkor a „clvilizásiós betegségek" évente 343,5 személy halá­lát okozzák. Feltűnő, hogy Japánban, bár iparilag rend­kívül feljett, csak igen kevesen halnak meg szívinfark­tusban. Az Egyesült Államokban viszont ez a halálnem vezet, jóval a rák és az agyszélhűdés előtt. Európában átlagosan kétszer annyian halnak meg rákban, mint Ázsiában. (VOLKSSTIMME) Teljes iramban a ködön át Fog-Scope i neve annak az 6| találmánynak, amely az autósokat néhány éni belül megóvja a sfirS kSd okozta veszélytfii. Ax ame­rikai Daniel Dis Ario ezen a néven szabadalmaztatta találmányát, amely a leg­sűrűbb ködben I* láthatóvá lesel az utat a gépkocsive­zetők számára. Találmánya azon a felfedezésen alapul, amelyet a haditechnikában már hosszabb ideig felhasz­nálnak olyan készülékekor, amelyek segítségével észlel­hetők a hősugárzó tárgyak. Dl* Arlo, hogy ax utakon és az útmutató táblákon a legkisebb sugárxást is fel­használhassa, a „ködsxe­met" a kocsin elbelyexett ibolyántúli sugárzóval kom­binálta. A tulajdonképpeni „ködszemet" (Fog-Scope) ax autó szélvédő üvege mögött helyezik el, és a vele ösx szekőttetésbea álló képernyő a gépkocslvexeő sxámára ax utat a zavaró köd nélkül mutatja. (QOICK) A legsűrűbb ködön is átláta „kődszem". OLAJPESTIS SAN FRANCISCO ELŐTT A San Francisco-i Golden-Gate hidat sűrű reggeli köd burkolta, amikor 300 méterrel előtte két tartályhajó összeütközött. Az „Arizona Standard" orra befúródott test­vérhajójának, az „Oregon Standardnak" a törzsébe és 200 négyzetméteres lyukat sza­kított a hajó oldalán. Az „Oregon" 26 tar­tálykamrája közül hatból több mint 1 mil­lió liter zöldes-fekete olaj ömlött a vízbe. A fókák az olajhalál elől egy bójára me­nekülnek. Az olaj, amelyből 1 liter elegendő ah­hoz, hogy 5 millió liter vizet megfertőz­zön, gyorsan terjedt a víz felszínén és 00 kilométer szélességben sodródott a part fe­lé. Itt felmérhetetlen károkat okozott. Utász­csapatok fatörzsekből és szalmazsákokból óriási félköralakú olajgátat építettek, de a San Francisco-1 öbölben máris megkezdődött a madarak tömeges pusztulása. A hajnali órákban a KSAN kaliforniai rádióállomás a lakosság segítségét kérte: hálózsákokat, zseblámpákat, minden fajta tartályt, ron­gyokat, csónakokat, szalmát, fűrészport, szemcseppeket és hálókat. Hamarosan minden irányból emberek rohantak a víz­be és elűzték a sirályok, vfzikacsák és egyéb vízimadarak nagy részét, amelyek az olajréteg ellenére még repülni tudtak. Az állatok nagy része később megfulladt, vagy más módon pusztult el, de több mint 3000 vízimadarat sikerült megmenteni. Tollaza­túkat megtisztogatták az olajtól, B vita­mint adtak be nekik, amely néhány hóna­pon belül mentesíti szervezotükat a mérges anyagoktól. A következő árhullám délután 4 órakor érkezett és a következő reggelen beszeny­nyezte a San-Mateo partot egészen Linda Marig és később a Pedro Pointig. Az olaj aszfalthoz hasonló réteget alkotott a ho­mokon, a földön, a köveken, az egész nö­vényzeten, és elpusztította a növények alatt élő apró állatokat, amelyekkel a halak, kagylók és rákok táplálkoznak. Kibírhatat­lan olajbűz terjengett. A sós vízben sodródó olaj összecsomósodott, a víz felszíne alatt úszott, és alig volt már látható. A Point Richmond-i jachtklubban 100 ha­jó súlyosan beszennyeződött, Sau Salitoban pedig több mint 200. A hajótulajdonosok szövetkeztek és együttesen csaknem 2 mil­lió dollár kártérítést követelnek a 4800 megrongált hajóért. A Standard Oil Compa­nynak, a két hajó tulajdonosának az egész kárt meg kell fizetni. [BUNTE ILLUSTRIERTE) Bolondos divat s •B O B a a n u llllilll 111 llllllllülllllllll Iliillllillll III £ R liflflfŤiľiffH IHllllllllllllllllllllillll Ili • •II Miután a nagy divatszalonok be­mutatták tavaszi kollekciójukat, a nök körében a legnagyobb tájéko­zatlanság uralkodik. Senki sem tudja, mihez tartsa magát. Ogy tű­nik, a divat lassan a régmúlt Idők viseletét felidéző vonalakban kris­tályosodik kl. Pillanatnyilag azonban teljes a zűrzavar. Ogy tűnik, minden meg van engedve, minél szélsőségesebb ax Irányzat, annál jobb. Ez a divattal foglalkozó szak­újságírókat is zavarba hozza. Törik a fejüket, hogyan fedezhet­nének fel valamilyen irányzatot, amely az 1971 tavaszára jellemző. De oly nagyok az ellentmondások, hogy végül is nem tudnak válasz­tani, s általában azt a következte­tést vonják le: bolond divat ez. Annak ellenére, hogy lehetetlen határozott Irányzatot észlelni, sok kópzelőerővel mégis felfedezhető néhány jellegzetesség. A követke­zőkben beszámolok ezekről, de minden kezesség nélküli A TÉRD Jó ideje már a térd alkotja a divatkollekciók stratégiai pontját, végeláthatatlan viták tárgyát ké­pezve. A fortélyos szakemberek szerint ebben az évben a szoknyák hosz­sza „épphogy fedi a térdet", „ha­sonló az 1945. évi divathoz" — teszik hozzá az idősebbek. Mások szerint ez az utolsó tiszteletadás madame Chanelnek (akit általában csak Coconak neveztek), a divat e nagy alakjának, aki ebben az Louis Feraud modellje: short és gabardin esőköpeny évben hunyt el, s előzőleg egy fél évszázadon át uralkodott nagy kol­lekcióival. Arról volt nevezetes hogy kiváló ízlése mellett Igen merész volt. ö volt az első, aki lerövidítette a szoknya hosszát stb „Valamennyi ruha Chanel-hosz­szúságú — állapítja meg a lonrnal dn Dimanchs divatszakértője —. vagyis épphogy befedi a térdet.® NYÁR Az első nyári napokra azonban a miniszoknya visszatérését ter­vezik. A ruha szegélye még fel­jebb kerül, szabaddá téve kétség­telenül néhány fogyatékosságot, de ugyanakkor Igen sok bájt ls! A férfiszem számára kétségtelenül az utóbbi a fontos. Ezenkívül az orvosok azt állít­ják, hogy a miniszoknya jót tesz az egészségnek. A nőknek javukra válik a levegő és a napfény, amelytől évszázadokon át elrejtet­te őket a hosszú szoknya. Ezért azt tartják: „Le a középkorral!" Az elegáns nők, akiket nem csá­bít ez a szempont, tetszésük sze­rint hordhatnak hosszú szoknyát: ez ugyancsak divatban marad. A tél folyamán diadalt aratott hosz­szú kabát ugyancsak bájos, főként mivel a tavaszi kollekciókban va­lamennyi hosszú kabát kétharmad magasságban nyitott, s a járásnál, vagy a szélben láttatni engedi alatta a rövid ruhát. A hosszú kabát egy másik elő­nye, hogy igen hatékonyan véd az influenza ellen. Ezzel is magya­rázható, hogy az 1970—71-es télen érezhetően csökkent a megbetege­dések száma. DIVATOS APRÓSÁGOK Az öv egyre szélesebb lesz. A rövid nadrág, a short jóformán minden változatban megtalálható, mégis úgy tűnik, csak bizonyos alkalmakra -szolgál majd. Fürdő­helyen, vagy üdülőhelyen megfe­lelő viselet lesz, de nehezen kép­zelhető el, hogy karriert csinál­jon Párizs utcáin. Egyébként úgy véljük, hogy 20 éven felüliek szá­mára gyakorlatilag tilos. Ami a ruhák vonalát illeti, min­denki tetszés szerint választhat. A bemutatott tavaszi modellek még­is arra utalnak, hogy a divat In­kább sportos Jellegű, mint elegáns. Sok a derékba szabott ingblúz, a buggyos ujj és a manzsetta. A divatos apróságok, a kiegészí­tők, amelyek tulajdonképpen meg­adják a divat jellegét, ugyancsak bő teret engednek a fantáziának: különféle gyöngysorok, nyakékek, zsinórból vagy láncból készült övek, rögbllabdához hasonló nagy táskák stb., mind a ruha kiegé­szítéséhez tartoznak. A cipők, úgy látszik, megtart­ják postás ctpő jellegüket, sarkuk rendkívül vastag és magas. Tehát amint már mondottam: semmilyen szabály sem vonható le ebből a divatból. De biztosítha­tom önöket, hogy a statisztikusok szerint a francia nők 85 százalé­ka nem követi a divatot. Tegye nek önök ts így ...

Next

/
Thumbnails
Contents