Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-11 / 35. szám, csütörtök

SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A gyermek és a tömegszervezetek A PSZICHOLÓGUSOK és a szociológusok már régen bebi­zonyították, hogy a gyermek felnőtté válásának folyamatá­ban a biológiai tényezőkön kí­vül a szociális tényezőknek is döntő jelentőségük van. Az em­ber felnőtté válása nemcsak külsőleg nyilvánul meg, de a személyiségében történő válto­zásokban is kifejezésre jut. Ezek az egyéni jegyek teszik lehetővé az ember számára a társadalmi életbe, a politikai és kulturális ténykedésbe való bekapcsolódását. A gyermek személyiségének formálódását kezdetben legin­kább a család befolyásolja. Ki­elégíti alapvető szükségleteit, a gyermek számára a különféle tapasztalatok és ismeretek ki­apadhatatlan forrása. A család ily módon formálja az egyén felfogását, társadalmi szemlé­letét és világnézetét. A gyer­mek növekedésével a család befolyása azonban fokozatosan csökken. A fiatalkorúaknak a családhoz fűződő viszonya fo­kozatosan megváltozik. Ezek a változások három mozzanatban foglalhatók össze: a szülői te­kintély válsága, a szülőkkel va­ló konfliktusok, valamint az ér­zelmi kötöttség lazulása. A csa­ládi környezeten kívül a sze­mélyiség formálódásában az is­kolának is döntő szerepe van, mely didaktikai és nevelési funkciót tölt be. A serdülőkorban a gyerme­kek korábbi lelkesedése az is­koláért lelohad, új társadalmi csoportok kerülnek előtérbe, melyek bizonyos mértékig át­veszik az iskola és a család szerepét. Ilyen például a ba­rátság, vagy a különféle cso­portok, valamint a gyermek- és Ifjúsági szervezetek. A barátság az érzelmi kon­taktus egyik formája, az egyént egész életén végigkíséri, de már a serdülőkorban kezd ki­bontakozni. Pszichológiailag ez a szükséglet azzal indokolható, hogy a fiatalnak szüksége van valakire, aki megérti őt, segít­ségére van és szeretetet tanú­sít iránta, hiszen ebben a kor­ban lelki egyensúlya erősen meginog, a környezettel és a családdal gyakran konfliktusba kerül. A jó barát kedvezően befolyásolja a társ személyisé­gének formálódását, növeli ön­bizalmát, fejleszti nemes tu­lajdonságait, jó hatással van az iskolai. előmenetelre. A rosz­szul megválasztott barát káros tulajdonságok kialakulását von­ja maga után, a szülőknek e­zért mindenképpen törődniük kellene azzal, kivel barátkozik gyermekük, s amennyiben szük­ségét látják, befolyásolniuk kel­lene a kedvezőtlen barátságok alakulását. Ne feledjük: a túl­zott szigor és a tilalom ellen­állást vált ki a fiatalban, s az ellenkezőjét eredményezi: erő­síti a baráti köteléket. A BARÄTI KÖR többnyire né­hány személyre szűkül le, viszont a serdülőkorúak szíve­sen csoportokba is verődnek. Az ilyen csoportok tagjait a kölcsönös rokonszenv és az azonos érdeklődési kör fűzi egymáshoz. A rendszerint 4—8 személyből álló csoportok — többnyire osztálytársak — gyak­ran találkozgatnak, s a lehető legtöbbet igyekeznek együtt lenni. Általában az osztályban vagy a csoport valamelyik tag­jánál esetleg parkban, moziban, sőt esetenként olyan helyeken jönnek össze, hogy elkerüljék a felnőttek ellenőrzését. Az ilyen csoportok tevékenysége nem túlságosan differenciált, s rendszerint baráti jellegű. A szabad időt többnyire beszélge­téssel, bizalmas- dolgaik megbe­szélésével és véleménycserével töltik. Előfordulhat, hogy az ilyen csoportok mozgalmas tár­sadalmi vagy kulturális életet élnek, különféle rendezvénye­ken, közös kirándulásokon vesz­nek részt, együtt járnak mozi­ba vagy színházba. Esetenként találkozhatunk olyan csoportokkal ls, melyek jellegüknél fogva közel állnak a huligánokhoz. A „galerik" tagjait a kaland, a közös ivá­szat, a cigarettázás, a hazárdjá­tékok, s egyéb kétes cseleke­detek fűzik egymáshoz. Nevelési szempontból érté­kelve a csoportokat elsősorban tevékenységük jellegét kell fi­gyelembe venni. Minden eset­ben a fiatalokra tett hatásuk a mérvadó. Nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy a kö­zösség befolyása annál na­gyobb, minél kisebb a szülők tekintélye, s a szülői ház lég­köre minél rosszabb, annál erő­sebb a „parti"-hoz való kötött­ség. Az ifjú nem egy esetben az otthoni zilált viszonyok miatt menekül ilyen csoportokba. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET sze­repe nevelési szempontból igen jelentős, hiszen a fiatalok ér­deklődési körének kibontakoz­tatását biztosítja. Az ifjúsági tömegszervezetek fontos szere­pet töltenek be az egyén sze­mélyiségének alakításában. Ám lényeges, hogy az ifjúság tár­sadalmi érdeklődését tartsák szem előtt, a fiatalokat az élet­koruknak megfelelő feladatok­kal bízzák meg, társadalmi és politikai jellegű célkitűzéseik legyenek, növeljék a fiatalok politikai öntudatát és az or­szág sorsáért való felelősségér­zetüket. A különféle társadalmi megmozdulásokba való bekap­csolódással ' felkészítik fiatal­jainkat az életre. Az ifjúság kü­lönféleképpen viszonyul a szer­vezetekhez. Egyesek lendület­tel és lelkesedéssel, fiatalos hévvel kapcsolódnak be a szer­vezet munkájába és aktívan te­vékenykednek, vannak azonban, akik megelégszenek a szerve­zetben való passzív részvétel­lel, sőt előfordulnak olyanok is, akik távol tartják magukat a szervezet munkájától. Az ifjúsági szervezetekhez va­ló negatív viszony okai külön­félék: lehet ez a közösségi élettől való húzódozás, a fe­gyelmezettségtől való félelem stb. Előfordulhat az is, hogy a szülök tiltják a szervezetben való munkát, abban a hiszem­ben, hogy ez a tevékenység gyermeküket túlságosan lekö­ti, s elszakítja öt az otthoni vagy az iskolai kötelezettségek teljesítésétől. Tény azonban, hogy a szülök amennyiben meg­tiltják gyermeküket a szerve­zetben való részvételt, nevelési szempontból is kárt okoznak gyermeküknek, mivel megvon­ják őt a pozitív tulojdanságok kibontakoztatásának a lehető­ségétől. A szülők ilyen hely­telen magatartása esetén fenn­áll az a veszély, hogy az ifjú­ság a fiziológiai és pszicholó­giai fejlődéséből adódó szük­ségleteit más formában elégíti ki, s a társadalmi élet kevésbé kívánt területein tombolja ki magát. Az ifjúsági szervezetekben kibontakozott aktivitás kielégí­ti a fiatal ismeretszerzési igé­nyeit és érzelmi szükségleteit is. A szakkörökben való mun­ka lehetővé teszi az érdek­lődési kör fejlesztését, s az is­meretek gyarapítását. A szerve­zet által rendezett különféle vitákon a fiatal konfrontálja nézeteit, tisztázhatja kételyeit, szélesedik látóköre, elsajátít­hatja a helyes cselekvés nor­máit, s rádöbben arra, hogy eszmények, példaképek és cél­kitűzések nélkül az élet elkép­zelhetetlen. A PIONlRTÁBOROKBAN folyó rendkívül érdekes munka az if­júságot, önállóságra neveli, le­hetővé teszi kezdeményezőkész­ségének a fejlesztését, s meg­könnyíti a mindennapi élet szempontjából szükséges isme­retek megszerzését is. A jól megszervezett ifjúsági táborok kielégítik a fiatalok kedvtelé­seit, kalandvágyát; a romanti­kus élet erős élmények forrá­sa. Az ifjúsági szervezetekben való részvétel növeli az ifjúság önbizalmát, saját értékének és társadalmi hasznosságának az érzését is, sőt segítséget nyújt a családban és az Iskolában előadódó különféle nehéz hely­zetekben is. Az ifjúsági szerve­zetben az ifjú kapcsolatot te­remt kortársaival, elsajátítja a közösségi élet -»;abályait, meg­tanul másokon segíteni, s meg­szabadul több káros tulajdon­ságtól, mint pl. az önzéstől vagy a szeparatizmustól. Dr. Mária Vallašeková Levelezőtársak Az „Orosz nyelv" című tankönyvben a párkányi (Štúrovo) AKI kilencedikes tanulói mintát találtak ar­ra, hogyan kezdjenek leve­lezni szovjet barátaikkal. A minta alapján többen leve­let küldtek a Szovjetunióba. Kovács Mária, a IX. c osz­tály tanulója már választ is kapott a moszkvai I. számú iskola tanulójától, Natasa Csernisenkovától. A szovjet kislány megírta, hogy öt testvére van, nem olyan jó tanuló, mint Mária, de spor­tolni nagyon szeret. A IX. d osztályban Kovács Zsuzsa kapott választ. Neki a lenin­grádi Galina Leontyieva vá­laszolt. Ez a leningrádi kis­lány francia tannyelvű is­kolába jár. Képeslapot is küldött már Zsuzsának. A párkányi kislányok orosz szakos tanárnőjük se­gítségével folytatják a meg­kezdett levelezést, és remé­lik, hogy egyszer személye­sen is találkoznak majd szovjet barátnőikkal. Honti Irén . « Fáradhatatlan Nyolcvankét esztendős Olgyay János bácsi, aki meg­alakulásától tagja az idén 20 éves fennállását ünneplő féli (Tomášov) szövetkezet­nek. Néhány évig gyalog­munkásként dolgozott, majd 1955-től kezdve a mai napig pénztárosi munkát végez. Télidőben kosarakat fon. Ré­gebben gereblyéket, kapa­nyeleket készített. Fáradha­tatlan, dolgos ember, önma­gáról szerényen csak eny­nyit mond: „Nem jól érzem magam, ha nem dolgozha­tok." Mózes Imre Kettős évforduló Száz évvel ezelőtt, 1871­ben jelent meg Losoncon (Lučenec) a város — sor­rendben második — újságja, a NÓGRÁD című hetilap, amelyet Kalniczky Gyula, helybeli ügyvéd szerkesztett. A megemlékezést egy érde­kesség is indokolja. A lap ugyanis cikkben számolt be Petőfi Sándornak 1845-ben a városban tett látogatásá­ról és a „varró leánnyal" történt kalandjáról. Petőfi: A varró leány című verse szinte ebben a "lapban je­lent meg először nyomtatás­ban. ötven évvel ezelőtt, 1921­ben bocsátotta útjára Sche­rer Lajos gimnáziumi ta­nár ,„A Mi Lapunk" című ifjúsági lapot, amelynek munkatársai közé tartozott több, baloldali gondolkodá­sú, radikális fiatal, akik ké­sőbb a „SARLÓ" néven is­mert ifjúsági mozgalom tag­jai és irányitól lettek. En­nek a losonci lapnak a tár­sadalmi-politikai jelentősé­gét nagy mértékben növel­te, hogy az akkori szlovákiai magyar irodalom legjobb képviselői, Balogh Edgár, Darkó István, Györy Dezső írásainak fórumot biztosí­tott. Kanizsa István ii" i " " rr Uj hoeromu Az ötödik ötéves terv fo­lyamán a pferovi Energo­projekt vállalata 52 millió koronás költséggel új erő­művet épít Komáromban (Ko­márno) távfűtés céljából. 1980-ra felépítik a mintegy 3400 lakásegységes komáro­mi lakótelepet, s ezzel együtt összesen 5084 lakásegységet fognak fűteni az új hőerő­mű energiájával. Felvételün­kön a városi villanytelep egyik épületcsoportja látha­tó, amelynek a kazánházá­val az új erőmű felépülésé­ig több mint 1600 lakásegy­séget fűtenek. Németh István Vadászgondok A királyhelmeci (Král. Chlmec) „Bozó" vadásztár­saság, melynek 25 tagja van, kötelességének tartja a hasz­nos vadak etetését. A va­dászterület valamelyik pont­ján mindegyik vadásznak van saját készítésű vadetető­je. A legszorgalmasabb vad­etető a fejszési Demeter bá­csi. Alig múlik el nap, hogy meg ne látogassa kedvenc vadjait. A vadásztársaság másik fontos feladatának a dúva­dak irtását tartja. Ezeket .kilövéssel és mérgezett to­jások lerakásával irtják. Ta­valy 654 szarkát, szürke varjút, hóját szedtek össze. Ogy tervezik, hogy az idén is leraknak 2000 mérgezett tojást. Arról is gondoskodnak a vadászok, hogy az állatok minél több búvóhelyet talál­janak. Ezért a puszta terü­leteket fásítják. Ebban az évben 8 hektáros terület be­ültetését vállalták. A vadászgazda, Szabó Pál szerint most nagyon gazdag a vadállományuk, s céljuk, hogy a mostani állományt növeljék, mert ezzel is hoz­zá akarnak járulni a nép­gazdaság jövedelmének nö­veléséhez. Csontos Dénes A Vörös Csillag nyomában Az ipolyilyéki (Vinica) KAI pionírjai eredményesen teljesítik a „Vörös Csillag nyomában" című verseny feladatait. Legutóbb régi, harcos kommunistákkal ta­lálkoztak. Az iskola tanter­mében rendezett találkozóra eljött a most Magyarorszá­gon élő, ipolynyéki szárma­zású Böjtös Sándor, nyugal­mazott őrnagy is, aki a NOSZF harcosa volt. A ve­le való beszélgetéskor a ta­nulók érdeklődéssel hallgat­ták, hogy Kijevben, Cselja­binszkban, Omszkban ho­gyan győzött a forradalom. Hiteles tolmácsolója volt ezeknek az eseményeknek Böjtös elvtárs, hisz harci tevékenységéért 1967-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségétől a „Har­ci Érdemekért" emlékérmet kapta. A találkozón részt vettek Jakab János, Antal Ferenc, és más idős elvtársak is, akik a környékbeli sztrájk­mozgalmat szervezték an­nak idején. A pionírok figye­lemmel hallgatták a vissza­emlékezéseket, és feljegyez­ték, hogy a már eddig össze­gyűjtött anyaggal, fényké­pekkel, újságcikkekkel, név­sorokkal együtt krónikájuk­ban megőrizzék az utókor számára. Ezt az eseményt követően az egyik szovjet katonai ala­kulatnál jártak látogatóban a pionírok. Itt megismer­kedtek a katonák életével, a bemutatott harci techniká­val. A találkozó filmvetítés­sel fejeződött be. A baráti kapcsolatot egyébként levelezéssel is fenntartják az iskola pionír­jai. Többen kremencsugi szovjet pionírokkal levelez­nek. Ugyanakkor pedig 201 darab szovjet újságot is já­ratiiak. Az pedig nagyon termé­szetes, hogy az iskola pio­nírjainak körében sikert ara­tott a „Ki mit tud a Szov­jetunióról?" című verseny is. -s—s Modern üzletház Dunamocs (Moča) község üzlethálózata az utóbbi években rohamosan növekszik, korszerűsödik. Azon a helyen, ahol néhány évvel ezelőtt, egy füstös kiskocs­ma, majd zöldséges üzlet volt, a ZDROJ jóvoltából ma már minden igényt kielégítő bisztró és élelmiszerüzlet várja a község polgárait. Andriskin József

Next

/
Thumbnails
Contents