Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

» A márciusi Frazier—Clay nehéz­súlyú profi ökölvívó „szuper­döntőt" óriási reklámhadjárat előzi meg, cifrábbnál cifrább szavakkal il­leti egymást a két veretlen világbaj­nok. A „szövegmondásban" ugyan ki más vezetne, mint a Mr. Nagyszájnak titulált Clay, aki a „fekete muzulmá­noknál" máiftáldoztató atya is volt. (Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Claynak „udvari" szövegírója van egy bizonyos Bandini névre hall­gató egyén személyében. És hogy nem „ír" rosszul az olaszon nevű „írásiu dó", azt az alábbi Clay kijelentés is bizonyítja, amelyet az újságírók előtt Fraziernek szánt: „Ide figyelj, öcsém lia megversz, négykézláb mászom vé­gig a szorítón és úgy kiáltalak ki bajnoknak Te leszel a világ legdi­csöbb embere. De erre nem kerül sor, mert én győzök, én vagyok a legna gyobb . .") Köztien megmozdultak a dollármil­liók ... A két ökölvívó, á menedzserek és a rendezők dörzsölik a markukat: minden idők legnagyobb bevétele a láthatáron. Clay és Frazier fejenként 3 millió 500 ezer dollárt kap. Hát hiá­ija, nagy üzlet a profi ökölvívás, főleg a nehézsúlyúak összecsapása £gy kis történelem A versenyszerű ökölvívás létére uta­ló nyomokkal az i. e. lCk században találkozunk először, a görögöknél. Idő­számításunk előtt 688-ban, a 23. ókori olimpiai játékokon szerepelt első íz­ben a versenyszámok között. A római hódítások tönkretették a virágzó gö­rög testkultúrát, a sportág gladiátorok küzdelmévé fajult, majd a római biro­dalom bukásával átmenetileg meg is szűnt. Angliában éledt újjá a XVIII. szá­ig nem Indultak egyetlen olimpián sem), a jó versenyzők általában gyor­san átléptek a profik közé, s ezért az amatőr versenyboksz nem mozogha­tott magas színvonalon A fordulatot a szocialista sporttá bor kialakulása jelentette. A szocia lista országok, elsősorban a Szovjet­unió és Lengyelország ökölvívói ha­marosan az élre törtek és a többi nemzetnek is javítania kellett edzés­módszerein; ha tartani akarta magát a nemzetközi élmezőnyben. így az amatőr ökölvívás színvonala ugrássze­rűen emelkedett. Az„ai lifJrl ! mffia A profi ökölvívásnak sok az ellen sége. Üzletet, cirkuszt vélnek láttu a hangos lártnával beharangozott mér­kőzésekben. S talán nem is ok nél­kül, mert csakugyan volt időszak, ami korazalvyág, a gengszterek „irányí­tották" a profibokszot. Voltak „bun­dák", amikor az egyik ökölvívó a mai. fia „parancsára" lefeküdt a szorító­ban. Ezt azonban még a dilettánsok is észrevették, így más módszerekhez folyamodtak az alvilág „nagymenői". Behálózták az akkor egyeduralkodó rendező szervet, az IBC-t (Internatio­nal Boxing Club) és csak azt az ököl­vívót juttatták mérkőzéshez, aki ke­resetének egy részét nekik adta Az ökölvívónak drága árat kellett fizet­nie azért, hogy egyáltalán szorítóba léphessen. Ekkor az USA egyes álla­maiban be is akarták tiltani a profi ökölvívást. 1959-ben azonban az IBC-t feloszlatták, az ökölvívással „szórako­zó" gengszterek pedig lebuktak, élü­kön a nagy A1 Capone-val. Sokan azt állítják, hogy ezzel megtisztult a sportág. Valójában így történt? Cassitts Clay tipikus pózban az egyik „áldozata" felett SPORT mészárolta, a Clay elleni világbajnoki mérkőzés hetedik menetére nem állt ki, mondván, hogy fáj a válla? Pedig az egyik menetben például majdnem agyonverte az akkor még csak inkább a szájával bokszoló Clayt? Ki „irányí­totta" a mérkőzést? A visszavágó egye­nesen megdöbbentette a világot: Clay ' az első menetben kiütötte Listont. Clay képességeit azontájt ugyan már kezdték elismerni, de az igazi szak emberek nem vették komolyan „kiüté­sét". Csalásról, Liston „lefekvéséről" beszélt az egész világ. Néhány véle­mény a visszavágóról — Chuvalo: „Csa lás volt, igazi csalás". Fulimer: „A mérkőzés eredményét meg kellene semmisíteni". A világ egyik legismer­tebb szakírója, az angol Peter Wilson, VAGY ÜZLET? zadban es hamarosan minden társa­dalmi réteg körében népszerűvé vált Az angol hajósok a világ minden tá­ján elterjesztették, és a XIX. század­ban olyan népszerű volt, hogy egyes kontinensek bajnokai csaptak össze, s a nagyobb mérkőzésekre a lelkes szurkolók Európából Amerikába hajóz­tak és viszont. Ebben az időben már komoly versenyélet folyt Franciaor­szágban, Oroszországban, Észak és Dél-Afrikában, a sport hazáját, Angliát nem is említve. Érdekes jelenség, hogy ökölvívásban a hivatásos sport megelőzte az ama tojľ versenyeket. Kezdetben ugyanis az egyes községek, városok, tartományok stb. bátor emberei a végkimerülésig verekedtek egymás ellen — csupasz ököllel A mérkőzések általában töbli órán át tartottak. Hatalmas tömeg nézte őket és a várható eredményre tekintélyes összegű fogadásokat kö töfctek. A nyertesek a győztest bősé giesen megjutalmazták. Később, a mái hírnévre szert tett bajnokok maguk szabták meg az összeget, amennyiért hajlandók voltak egy másik ökölvívó­val megküzdeni 120 000 néző ogy mérkőzésen A „bokszpápák" általános vélemé­nye szerint az ökölvívás a századunk húszas évei táján ért a csúcsra; majd a második világháború után hanyat­lani kezdett, egészen a hatvanas évek elejéig, azóta ismét gyors emelkedés mutatkozott. 1926-ban például a Tun­ney—Dempsey nehézsúlyú világbajno­ki döntőn 120 757 ember tombolta vé­gig a mérkőzési. Elterjedése szempont­jából az ökölvívás most áll eddigi csúcspontján. Tekintve, hogy a versenyszerű ama. tör ökölvívás egészen a második vi­lágháború befejezéséig főleg a profik utánpótlását szolgálta (a Szovjetunió, ban élénk amatőr élet folyt, de 1952­Liston esete Itt van például a nemrégen elhunyt Liston esete. 126 viasodperc alatt szer­zett világbajnoki címet. Ugyanis ennyi időre volt szüksége, hogy kiüsse a világbajnok Floyd Pattersont A visz. iHifŽiTl' -Jm : JRfe I Hli SB SMmÍ 'Ss ' M- ' - s í pw|p f s 'a <" I ' m : |B * * t^SR^ÍSIPIE­lll.j S^dSSpk " ' aki már évtizedek óta o^t vau minden valamire való profi, vagy amatőrver­senyen, kijelentette: „Ha az első mér­kőzés gyanús volt, akkor a második botrányos". A két mérkőzésre mindmáig nem derítettek fényt. Minden bizonnyal Listoiinak mennie kellett, mert jött egy új fiú (Clay), akiben több pénzt láttak az „illetékesek". S Liston örök­re eltávozott. Halála is olyan rejtel­mes volt, mint egész élete és a két Clay elleni találkozója. Sokat tudott Liston, s talán éppen ezért kellett meghalnia? Nehéz megmondani. De minek is derítenének fényt az ilyen dolgokra? Feleki László, a kitűnő ma­gyal sportújságíró egyik legutóbbi írá­sában ezt írjaa Liston-ügyről: „Ame rika a korlátlan lehetőség hazája, nemcsak ökölvívásban. Abban az or­szágban, amelyben nem tartották szük. segesnek lelkiismereteién kinyomozni, hogy ki ölte meg Kennedy elnököt, miért ölték meg a Kennedy-gyilkosság gyanúsítottját, miért ölték meg Ró­bert Kennedyt, vagy Martin Luther Kinget, ugyan miért pazarolnának a szokottnál több időt egy lecsúszott ökölvívóra". Mennyire igaza van Fe­leki nek! A fekete bohóc, fehér öltözékben — így titulálja Clay a márciusi ellenfe­lét, a dzsesszénekes joe Fraziert s za vagón négy másodperccel később számolták ki Pattersont. Liston kiina gaslott a nehézsúlyúak mezőnyéből. De analfabéta és büntetett előéletű volt. Ez valahogy nem tetszett, nem imponált a profiboksz körül sürgölő­dőknek. Mert mivel magyarázható az a tény, hogy Liston, aki az előző el­lenfeleit az első menetben szinte le­megverhette volna Clay t? Senki sem kételkedik a Clay—Bo­navena mérkőzésben, mert Clay ki­ütéssel győzött. Habár a kiütésnél nem volt minden rendben. De legyőz­hette volna Bonavena a szorítóba nagy reklámmal visszatért Clayt? Esetleg egy véletlen kiütéssel. És mit jelentett volna a rendezőknek, a menedzserek nek, a láthatatlan „illetékeseknek" egy Frazier—Bonavena világbajnoki mérkőzés. Nem sokat. Nem sok pénzt! Verekedtek volna a dúsgazdag Tv-tár. saságok a közvetítés jogáért? Nem nagyon. Clay kellett nekik, a Nagy­szájú, aki mindamellett bokszolni is tud és ráadásul veretlen világbajnok. Frazier is világbajnok és veretlen. Ezért nem győzhetett volna Bonavena Clay ellen. A két veretlen világbajnok jelenti a pénzt, a dollármilliókat A legutóbbi becslések szerint a bevétei 13—20 millió dollár lesz. Ki lehet szú mítani, hogy a 15 menetre tervezett döntő egy-egy menete hány dollárt ér. Itt már egyáltalán nem a mérkőzés sportértékén van a hangsúly, hanem a dollármilliókon. Érdekel minket a profi ökölvívás? Igen, érdekel. De elsősorban a spon oldala. Az, hogy hogyan készülnek, hogyan versenyeznek, mit lehetne hasznosítani a magas szintű edzés módszerekből az- amatőröknél. Mert kibírni a fergeteges iramú 15 menetet, ellentétben az amatőrök 3 menetével, különleges edzésmódszereket igényel. És persze érdekelhetnek minket a nem „bundás", színvonalas mérkőzé­sek is. Talán nem véletlenül járnak egy-egy komolyabb profimérkőzésre a szovjet szakírók. Például az Izvesztyi­ja különtudósítót küld rangosabb pro­fieseményekre. Lehet tanulni a profik­tói is. De csak olyasvalamit, amit elő­segíti az amatőr ökölvívás további fej­lődését. Foglalkozzunk tehát a ben­nünket érdeklő résszel, a profimérkö. zések sportoldalával. Valahogy így tesszük ezt a labdarúgásban is. Csak néha mást is eltanulnak futballistá­ink ... „Igazi" mérkőzés lesz? Vaunak, akik nem hisznek a Clay — Frazier „szuperdöntőben". Csalást, üz­letet, pénzügyi manőverezéseket lát­nak benne. Lehet, hogy igazuk van. Hogy jó üzlet lesz, az biztos. Ami a csalást illeti, nehéz megmondani. Mindkét ökölvívó „tenyegetődzik" „radírozni" akar az ökölvívás térké­pén. De ne feledjük, hogy ezt sok esetben csak a reklám, a szenzációkat hajszoló újságírók kedvéért teszik. Clay például elárulta, hogy a megbol dogult Listonnal mindig megbeszélték telefonon, hogy mit fognak egymás nak mondani a mérlegelésnél, amikor az újságírók minden kimondott és ki nem mondott szót jegyeznek a feszült légkörben. Mindketten győzni akarnak és visszavonulni. Clay farmerkodásra készül, Frazier dzsesszénekes lesz. Az utóbbi azt mondja, hogy tavaly már 40 000 dollárt keresett az énekléssel. Mindketten győzni akarnak, de csak egyikük marad veretlen. Többen Fra­zierre szavaznak. Erőteljesebb, hatáso­sabb ütései vannak. Clay veszített gyorsaságából, bizonyos helyzetekben nem tudja feltalálni magát. Például Bonavena ellen sokszor zavarban volt. Bárhogy is végződjék a nagy ösz­szecsapás, mi csak annyit remélhe­tünk, hogy igazi ökölvívás lesz. Ököl­vívás és nem boksz. Habár a profik nál a boksz, a lórúgásszerű ütések dominálnak. Kár. De meg kell őket érteni, a „csekély" 3 millió 500 ezer dollárért mind a 15 menetet „végig verekedni", 45 percet jelentene . . TOMI VINCE m/'mp/ ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pátija Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca to. Telefon: 537-1Í, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 905-29, gazdasági ügyek: 508 39, láviró: 09308. Journal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 6. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőirodo: Bratislava, lesenského 12. Telefon: 551-63. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod [ minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII

Next

/
Thumbnails
Contents