Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

mindemül n • [ Y UJ 0 J u F U a A törvényes öröklés AZ ÖRÖKÖSÜK ELSŐ OSZTÁLYA Az örökösök első osztályá­ban az örökhagyó gyerme­kei (a házasságon kívül szü­letett gyermekei is) és há­zastársa örököl egyenlő arányban. Pl. ha az örökha­gyó után két gyermek és fe­leség marad, mindegyikük egy harmad arányban örö­köl. Ha a gyermek korábbi ha­lál vagy visszautasítás, vagy ismeretlen helyen való tar­tózkodás miatt nem örököl­ne, örökrészét gyermekei öröklik egymás közt egyfor­ma arányban. Ha ezek a gyermekek sem örökölné­nek valamelyik említett ok alapján, örökrészüket azo*k utódai öröklik. AZ ÖRÖKÖSÖK MÁSODIK OSZTÁLYA Ha az örökhagyó után nem örökölnek utódai, a második örökösi osztály örököseiként az örökhagyó házastársa, szülei, valamint azok örö­kölnek, akik az örökhagyó­val annak halála előtt leg­alább egy éven át közös ház­tartásban éltek és ezen az alapon gondoskodtak a kö­zös háztartásról, vagy ha ezeket az örökhagyó mint reászorulókat eltartotta (pl. a háztartásban ily módon együttélő testvér vagy más rokon, vagy — ami gyakrab­ban fordul elő — az élet­társ). A második örökösi osztály ban felsorolt örökösök egy más közt egyenlő arányban örökölnek, a házastársnak azonban az örökség fele jár. A túlélő házastársat meg­illeti a házasság alatt szer­zett közös vagyon rendsze­rint fele része (az ún. há­zastársi osztatlan közös tu­lajdon fele része). Erre a házastársnak társtulajdonosi igénye van és joggal kérheti, hogy az ilyen jellegű vagyon rendszerint fele részét az ál­lami jegyzőség mint az ő tu­lajdonát zárja ki a hagya­tékból. AZ ÖRÖKÖSÖK HARMADIK OSZTÁLYA A harmadik örökösi osz­tály örökösei csak akkor kerülhetnek sorra, ha az örökhagyó után nem marad sem házastárs, és nem ma­radnak szülők. Ez esetben egymás közt egyenlő arány­ban az örökhagyó testvérei (féltestvérei is), továbbá azok, akik az örökhagyóval halála előtt legalább egy éven át éltek közös háztar­tásban és ezen az alapon gondoskodtak a közös ház­tartásról, iH. azok, akikét az örökhagyó rászorultságuk miatt eltartott és halála előtt vele legalább egy éven át közös háztartásban éltek, örökölnek. 11a tiincs örökös a harma­dik osztályban, az örökség az államra száll. Fentiekből tehát kitűnik, hogy jogrendszerünkben az egyenes ági törvényes örök­lés gyakorlatilag nem korlá­tozott (ami az utódok örök­lését illeti), a felmenő roko­nok közül csak a szülők örö­kölhetnek, a nagyszülők már nem), ezzel szemben az ol­dalági öröklés már a testvé­rekkel bezárul, mert az el­hunyt testvér helyett annak örökrészét gyermekei nem öröklik. Dr. Földes József ORVOS A CSALÁDBAN h három fő kiválasztó szervünk Az anyagcsere során szer­vezetünkben a különféle ve gyületek lebontása közben keletkezett bomlási terméke ket vérünkből három fő ki­választó szervünk: a tüdő, a vese és a bőr távolítja el. Légzéskor a levegő a gé­gén át a légcsőbe, majd a két fő hörgőn keresztül a jobb- és bal oldali tüdőfélbe jut. Tüdőnk hörgőjáratainak (bronchusainak j a száma mintegy 25 millió. A bron­chusok végül a szőlőfürtsze­rűen elhelyezkedő tüdőhó­lyagocskákba torkollanak. A tüdő hajszálerei pontosan követik a hörgőket egészen a tüdőhólyagocskákig, ame­lyeknek a leheletvékony (4 ezred mm) falát sűrű haj­szálérhálózat veszi körül. Tü­dőnk léghólyagocskáinak száma kb. egymilliárd, felü­letük nagysága pedig 120 — 150 négyzetméter; ezeknek a falán át bonyolódik le a gáz­csere. Légzőizmaink naponta kb. 25 000 méterkilogramm munkát végednek, vagyis ak­korát, amivel 25 tonna sűlyt egy méter magasra lehetne felemelni. A tüdőben a gázalakú sa­la kanyagokból megtisztult vér azonban még számos, vízben oldódó égésterméket is tartalmaz. Ezektől a vért nagyrészt a vese és végül a bőr tisztítja meg. Az ember veséje 11 cm hosszú, 5 cm széles és 4 cm vastag szerv. Van külső kéregállománya és belső vevőállománya. A kéregállományban sűrűn egy­más mellett mikroszkopikus nagyságú hajszálérgomolya­gok helyezkednek el. Ezeket egy kettős falú tok zárja kö­rül, amelyből vékony csator­nácskák indulnak ki, s ezek a vese közepén levő üregbe, a vesemedencébe vezetnek. A két vesénkben összesen 2 millió nefron van. Ezekben történik a vizeletkiválasztás. A hajszálérgomolyagban az erek félig áteresztő falán a vérplazmából a víz, a cukor, a sók és a különféle anyag­cseretermékek átszűrődnek a tokba, ahonnan a csator­nácskákba kerülnek. A csa­tornafal hámsejtjei a szürlet­ben levő víz, cukor és más hasznos anyagot felszívják és a hajszálerekbe továbbít­ják. Mire a szürlet a veseme­dencébe ér, teljesen besűrű­södik és csupán a mérgező anyagokat tartalmazza. A két vese összes csatornáinak hossza eléri a 160 km-t, fe­lületük nagysága pedig a 9,5 négyzetkilométert. A ve­sékben naponta kb. 300-szor áramlik át az ember egész vérmennyisége, vagyis a ve­sék kb. 1800 liter vérből szű­rik ki az átlagos napi 1,5 li­ternyi vizeletet. A két tisztítóberendezésen átment vérünk végül a bőrbe kerül, ahol a verejtékmiri­gyek révén még további sa­lakanyagtól tisztul meg. Egy felnőtt embernek kb. 2 mil­lió verejtékmirigye van. Dr. P. P. Gyógynövények Mák (Papaver somniferum L., mak siaty) A mák a mákfélék (Papa­veraceae) családjába tarto­zó egyéves növény. A mákot mindenki botanikailag is­meri. Az érett, magjától ki­csépelt mák terméstokja na­gyon fontos gyógyszeripari alapanyagunk. A hlohoveci SLOVAKOFARMA nevű gyógyszergyár a következő gyógyszereket állítja elő a mák gubóból: MORFIN in­jekciót (fájdalomcsillapító), MORPHINATROPIN Injekció (fájdalomcsillapító és görcs­oldó), CODEIN tabletta (kö­högés elleni), DIOLAN tab­letta (köhögés ellen) NO­VOPON és NOVOPON ATRO­PIN nevű gyógyszereket. A drog többféle értékes alkaíoidákat tartalmaz. 10— 12 % morfiumot, továbbá ko­deint, thebaint, papaverint (amelynek görcsoldó hatá­sa van és PAPAVERIN tab­letta és injekció, majd PA­PAVERIN-ATROPIN tabletta és inj. gyógyszerek fő alkat­része) xanthalint, laudaint, laudanidint, laudanosint, ko­^_danint, narkotint, gnosko­pint, narkotolint, hydroxy­narkotint, narceint, proto­pint, kriptopint, aporeint, rheadint, mekodint, papave­ramint és más alkaloidákat. Csak azért soroltam fel az alkaloidák egy részét, hogy jobban kitűnjön, milyen erős hatása van az ópiumnak, amely e?eket az alkaloidá­kat mind tartalmazza. Ré­gebben, (de még manapság is) — külföldön az éretlen mákfejeket éles késekkel ki­csit megszeldesik és a köny­nyező máktejet, amely ké­sőbb megszárad barna plasz­tikus, később kemény anyag­ra, gyűjtik. Ez az ópium. Többféle csomagolásban je­lenik meg. regtöbbet termel Törökország, Jugoszlávia, Perzsia és India. Az ópium krónikus használatát ópiiz­musnak nevezzük. A ópium csaló fizikai és lelki erőt ad. Az ópiumi narkomániában szenvedő beteg folyton eme­li az ópium adagolását és nagyon rosszul végződik éle­te. Á modern világban job­ban el van terjedve a heroi­nizmus. Heroin a morfin al­kaloida kémiai változata. A mákgubó mérgező hatá­sa miatt háziszerként nem használható. Azelőtt csecse­riKÍk számára köhögéscsilla­pírjá, nyugtató és alvást elő­idéző orvosságot készítettek belőle, valamint porítva asztma elleni füstölőszerek­hez is adták. Az ilyen eljá­rás nagyon helytelen, mert a csecsemők nagyon érzé­kenyek és a központi ideg­rendszer nem fejlődhet ki rendesen. Az ilyen gyerme­kek buták maradnak. Az ópiumból port, tinktu­rát (festvényt), kivonatot és más galenikus szereket gyártanak. Az ópium tinktú­rát akkor használják, ami­kor más gyógyszer már nem tudja elállítani a hasme­nést. Ópiumot és a belőle gyár­tott gyógyszereket mint ká­bítószereket forgalmazni ti­los! Dr. Nagy Géza A Magyar Nemzeti Galé­riában őrzött íilkotások kö­zött a legértékesebb fest­mények egyike a ,.Köpülő asszony", Munkácsy Mihály (1844—1900) 1873-ban ké szült 120,5X100,5 cm nagy­ságú olajfestménye. A mes­ter a hetvenes évek elején több kisebbméretű remek­művet is készített, egy-két alak sokoldalú, szeretettel­jes jellemzéseit. Napszítta arcű, kérges, nagykezű pa­rasztasszonyok jelennek meg a képeken, egyszerű­ségükben hatalmasra nőve. A „Köpülő asszony" talán a legerőteljesebb e művek közül. A szoborszerűen ülő, gondolataiba mélyedt öreg­asszony munka közben csak a legszükségesebb mozdulatokat végzi. A ba­rázdás barna arc egy ne­héz, de bátran hordozott élet nyomait viseli magán. A körülötte lévő tárgyak, a köpülő edény és a tejfe­les cserépfazék nyugodt, nagy formái is ugyanezt az erőt és keménységet árasztják. filatelia 49 CSEHSZLOVÁK KIÁLLÍTÓ A BUDAPEST 71 nemzetkö zi bélyegkiállítás iránt a csehszlovák bélyeggyűjtők körében ulyan nagy az úr dcklődés, hagy 130 vgyűjtö szeretné bemutatni gyűjte inényét a magyar főváros­ban. Mivel a tartalékolt 20U kiállítási keret nem tudja ezeket az igényeket kiclégítc ni ezért a Csehszlovák Bé lyeggyűjtők Szövetségének szakértői bizottsága kiváló gatta a 49 legjobb, verseny képes gyűjteményt és ezek fogják képviselni a csehszlo­bákiai bélyeggyűjtőket a nemzetküzi kiállításon. • HOL JELENT MEG A LEGJOBB BÉLYEG? A Berliner Morgenpost érdekes statisztikát készí­tett arról, hogy a bélyeg megjelenése óta eltelt 130 évben (1969-ig) mely or­szágok adtak ki legtöbbet. E szerint a Szovjetunió vezet 3716 bélyeggel, má­sodik helyen Törökország áll 2157 darabbal. A leg­kevesebb bélyeget Írország adta ki, mindössze 236 da­rabot. A statisztika készí­tői azonban csak a válto­zatlan formában létező or­szágok kiadványait, vette számításba. így Németor­szágot kihagyták, pedig területén csupán a máso­dik világháború után 2144 bélyeg jelent meg (1533 az NDK-ban, 611 az NSZK ban.) ÚJDONSÁGOK # ANDORRA: európai ter­mészetvédelmi év, bélyegpár. • ARGENTÍNA: — Buenos Aires i planetárium, 40 c. • AUSZTRÁLIA: száz éve született Enrica Handel Mez zettt költőnő emlékére 2 sch bélyeg. • BULGÁRIA: ku tyák, nyolc érték. • KUBA: állatok, Hét érték. • LEN GVELORSZÁG: Luna—16, 2,50 zl. • MALAYSIA: lepkék, négy érték. • NÉMET DE­MOKRATIKUS KÖZTÁRSASAG: kaktuszok, hatcimletű sor. • SZOVJETUNIÓ: A. A. Baj­kov kémikus. akadémikus (1870—1946) emlékére 4 k bélyeg. • Oj ZÉLAND: maori népművészet, háromclmletü sor. A képen látható, desz­kalapokból összeállítható szekrénykéknek minden háztartásban jó hasznát vesszük — akár könyves­polcként, akár a gyermek­szobában játékos polcnak használjuk. Elkészítése nagyon egy­szerű. A lábakat különféle méretben készen megkap­hatjuk a bútorüzletekben. A deszkalapokat úgy Il­lesztjük össze, hogy az al só részekbe fatipniket enyvezzük be. Az erre következő deszkalapot ki­fúrjuk a megfelelő helyen, és a lyukakat ráhelyezzük a kiálló farudacskákra (tipnikre). A polcokat hosszában és magasságban tetszés szerint variálhat­juk, sőt fiókos résszel is kiegészíthetjük (lásd a ké­pen! ).

Next

/
Thumbnails
Contents