Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSA ELŐTT A szovjet külpolitika a békás alkotőfimnka es a népek szabad fejlődésének biztosítéka » Fegyveres fenyegetés helyet! jószolgálati látogat ások és a jószom

: szédi kapcsolatok bővítése • Elsc helyen a gazdasági és műszaki együttműködés VIIÄGBÍKÍ \fÄRIÄlÄI\l Márciusban összeül a Szovjetunió Kommunista Párjának XXIV. kongresszusa. hogy értékelje az 1966 március 20-tól április 6-ig tartott előző pártkongresszus óta megtett utat, a gazdasági építésben és a szovjetország politikájában elért sikereket. Bizonyára a figyelem előterében áll a szovjet külpolitika is, hisz elválaszthatatlan része az országépítésnek, mondhat nánk kölcsönösen feltételezik egymást: a szovjethatalom erejét gyarapító belső építés jeltételeket teremt a szocialista nagyhatalom külpolitikai sikereire, ugyanakkor a szovjet külpolitika a béke biztosítására irányuló lépéseivel megteremti a békés alkotáshoz, gazdasági fejlődéshez szükséges biztonságos légkört. n szovJetorszá

H külpolitikájában igen nagy szerepet játszott a szocialista közösségen belüli kapcsola. tok szilárdítása és elmélyítése Mindjárt a XXIII. kongresszust követően a Szovjetunió tudományos és kulturális együttműködési egyezményt kötött hazánkkal, s a két ország kapcsolataiban felmérhetetlenül nagy esemény volt a tavaly megkötött csehszlovák— szovjet barátsági, segítségnyújtási és együttműködési szerződés. Gazdasági és tudományos-kulturális-műszaki együttműködésre vonatkozó szerződé, sek egész sorát kötötte a Szovjetunió a szocialista közösség országaival. Mindez neíncsak az egyes ország gazdasági erejének növelését segítette elő, hanem közvetve a KGST-hez tartozó államok potenciálját is. E téren a legszembetűnőbb eredmény az, hogy a KGST keretében már most megkezdték az integiráció magasabb fokának megvalósítását, melynek keretében 1975-ig bezáróan egyeztetik néipgazda. ságfejlesztési terveiket. Egyeztetett akciók Az 1966—1970 es külpolitikai krónikáját nézve látjuk, minden fontosabb, a világbéke fennmaradását befolyásoló eseménynél tanácskoztak a szocialista országok kommunista és munkás, pártjai, hogy egységes irányvonalat dolgozzanak ki a követendő politikára. Megemlíthetjük 24 európai komamellyél június 10-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. A közel-keleti viszály még mindig rendezetlen. Az imperialisták és szövetségeseik részéről folytatott akna munka következtében máig sem sike rül,t közös álláspontra helyezkedniük Izrael és az arab világ képviselőinek a békés rendezés aspektusait illetően Úgy fest a helyzet, hogv Tel-Aviv méu a meghosszabbított tűzszünet! egyez ményt is fondorlatos célokra, az ara bok hátbatámadására használja fel. A Szovjetunió minden segítséget, politi kai, erkölcsi, diplomáciai és anyagi segítséget megadott a szövetséges arab országoknak, amelyek ezt külö nősen kiemelték a napokban, az asz szuáni vízi erőmű felavatása alkalma ból. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz hogy az izraeli állam létét és szuve renitását is tiszteletben tartsák — éppen ezért szorgalmazza a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának maradéktalan, tisztességes végrehaitá sát. Európa az európaiaké Nálunk, Európában, a két pusztító világháborút is átvészelt öreg földré szen a béke biztosítása szervesen öszszefügg az ún. német kérdés rendezésével. Arról van szó, hogy az egykori német birodalom területén kapitalista államként megalakult Német Szövet ségi Köztársaság ismerje el megválmunista' és munkáspárt képviselőinek 1967 áprilisi Karlovy Vary-i értekezletét, amely nyilatkozatot adott ki az európai békéről és biztonságról, a görögországi helyzetről és felhívás sal fordult a világ haiadó erőihez, hogy támogassák a vietnami népet. Fontos szerepet játszott a testvéri szo. cialista országok kommunista és munkáspártjainak vársói értekezlete is, mely 1968 nyarán a csehszlovákiai veszélyes fejleményekkel foglalkozott és a csehszlovákiai internacionalista erők támogatására mozgósította a szocialista országok közvéleményét. A test vérpártok kapcsolataiban a legnagyobb esemény 1969 augusztusában a kommunista és munkáspártok moszkvai világértekezlete volt, mely elemezte a világfejlődést, megjelölte annak irányvonalát és ezzel kapcsolatban főbb vonalakban felvázolta a nemzetközi munkásosztály élcsapatainak teendőit. A moszkvai értekezleten a világ marxista—leninista pártjai előtt megvilágították a csehszlovákiai események ellenforradalmi lényegét és a testvérországoik internacionalista köz. belépésének szükségességét. Moszkvában a szovjet—kínai kapcsolatok is felvetődtek a vitában. Noha pártvonalon e két szocialista nagyhatalom között nem történt közeledés, megemlítendő, hogy a szovjet fél kezdeményezésére — a kínai részről kiprovokál't határincidensek ellenére — történt némi jószándékú közeledés a két ország között. A ktüügyminiszterA csehszlovák pavilon nagy érdeklődés tárgya volt a tavalyi moszkvai Kémia 70 kiállításon. helyettesi szinten felveit hosszadalmas tárgyalások eredményeként áruforgalmi ős fizetési megállapodás született, továbbá nagyköveteket cseréltek, ami biztató kezdetnek ígérkezett a diplomáciai viszony megjavításában. Megalkuvást nem ismerve szemben az agresszorral A Szovjetunio, mely segítőkészséggel ápolja kapcsolatait a gyarmati sorból felszabadult fiatal, független, fejlődő országokkal, nemzetközi síkon mindenkor megalkuvást nem ismerve szembeszállt a más népek szabadságára és függetlenségére törő támadók, kal, s mindenkor a vitás kérdések igazságos, békés, politikai rendezése mellett szállt síkra. Ezt látjuk, amikor a krónikát lapozgatva figyelemmel kísérjük mindazon akciókat, amelyekkel a szovjetország az amerikai imperialistáktól sanyargatott vietnami és más indokínai népek érdekében síkraszáll. Nem csupán erkölcsi támogatásról van szó, melyet kormánynyilatkozatoktól kezdve egészen ENSZ-nyilatkozatokig minden fórumon megtett a szovjet kormány és a kommunista párt, hanem arról a mérhetetlen nagy anyagi és egyéb segítségről is, amelynek eredményeképpen a hős vietnami nép mindmáig dacoini tud az imperialista anyagi és emberi fölénnyel és mindent latba vet szabadsága kivívásáért. A Szovjetunió sohasem fog alkuba bocsátkozni az imperialistákkal szövetségesei, pártfogoltjai rovására. Diplomáciai akciók egész sorozata bizonyítja ezt. Korunkban a világbékét és a nemzetközi helyzetet súlyosan fenyegető másik nagy feszültségforrás a közelkeleti helyzet. A szovjet kormány már 1967. június 5-én, az arab országok ellen intézett izraeli agresszív támadás legelején nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte az Egyesült Államok imperialista köreitől titokban bátorított izraeli kormány agresszióját. Hasonló tartalmú jegyzéket küldött június 7-éu az izraeli kormánynak is, toztathataüan valóságként a második világháború eredményeként kialaikult határait, az Odera—Neisse határvona. lat, amely elválasztja az NDK-t Lengyelországtól, ismerje el szuverén államként a szocialista Németországot, az NDK-t, rendezze viszonyát a szo cialista Csehszlovákiával és adjon garanciát arra, hogy a jövőben német földről nem robban ki háború. E rendkívül bonyolult, s az általános európai biztonság megteremtésével szervesen összefüggő feladat megvalósításához az első lépés a moszkvai szerződés volt, melyet Willy Brandt szociáldemokrata kormánya kötött a Szovjet unióval, s amelyben lerakta a két ál lam közötti kapcsolatok jövőbeni biztató fejlődésének alapjait. A nyugatnémet—lengyel szerződés aláírása is megtörtént. Ám látnunk kell azt is, hogy a jelenlegi bonni kormánynak nagy ellenzéke van a reakció soraiban, s nem vitás, hogy a szovjet dip. lomácia a reális elképzeléseket képviselő nyugatnémet szociáldemokrata politikusok mellett a kereszténydemokrata politikusok mellett a kereszténydemokraták józanabb képviselőit is szeretné megnyerni az enyhülés politikájának. Bizonyára ezzel magyaráz, ható két CDU politikus — Gerhard Schröder moszkvai és Barzel varsói Iá togatása. Európa a biztonsági értekezlet elő-, készületeinek jegyében él. Ezt szolgál, ják diplomaták gyakori utazgatásai, a nézetek egyeztetése korunk legfőbb problémájával kapcsolatban. Sokat várnak, remélnek ettől az értekezlet tői, mely ha megvalósul, mérföldkő lehet az európai országok háború utáni kapcsolatainak történetében, és nagy kihatással lehet a világbékével kapcsolatos problémák megoldására. Mindezen törkevések mögött minden józan ítélőképességű ember felismeri a Szovjetunió és szocialista szövetségeseinek kitartó, aktív tevékenységben megnyilvánuló békevágyát, mely a helsinki S ALT-tárgyalásokon, a stratégiai hadviselési eszközök korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai párbeszéden 3 az Egyesült Nemzetek Szervezetében beterjesztett számtalan pozitív szovjet indítványban is kifejezést nyert. A Donyec-medencében az elkövetkező tíz évben 30 m i U i Ľ tonnával nö a szénfejtés, ugyanakkor csökken a bányák szá ma. Mintegy 130 működő ványavállalatot teíjesen gépesíte nek és részben automatizálják a termelést. A Dnnyec-meden céhen már több mint száz éve bányásznak szenet, eddig azon ban készleteinek csak egyötödét használták ki. Utazik a dn nyeri szán.