Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-28 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

// - Ii TI CTOT Ii iiiro ui j r. > a nn V* 10 a — u F L. .. ^ JU BüS PUl.MONÁRlA OFFIC1NALIS' L., PCUCNIK LEKÁRSKY A tüdőfű (csirkevakító, darázsvirág, dongóvirág, emberképűtü, méhvirág, pettyegetett gálna, szopó­kavirág, orvosi tüdőfű, tü­dögáina, pettyegetett fű) •az érdeslevelűek (Boragi­naceae) családjába tartozó, nyirkos, árnyas erdőkben főleg bükkösökben és gyer­tyásokban élő, évelő, 15— 30 cm magas növény. Szára érdes szőrű, szár­levelei szórt állásúak, ülők, a legfelsők kissé lefutók, ritkás sertékkel és rövid szőröcskékkel borítottak. Tőlevelei virágzás után je­lennek meg, rózsában ál­lók, hosszú nyelűek. Leme­zük 10—15 cm hosszú, to­jásdad, kihegyezett. Ép szélűek gyakran fehéren pettyesek, érdes tapintatú­ak. A tüdőfű virágzata le­konyuló, csomós vagy lilás kunkor. A virágok rövid kocsányúak, bíborpirosak, lilák, sötétkékek, tölcsér­szerűek. Gyökérzete feke­tés színű, elágazó. A növény kifejlett, ép, egészséges tőleveleit kell gyűjteni. A levél szagta­lan, rágva kissé nyálkás fanyar ízű. Hatóanyaga a nyálka, szaponin, cserző­anyag, kosav és a minerá­lok. A drognak nyálkaoldó, köhögést csillapító tulaj­donsága van. A levélből készült főzet erős oldó ha­tású, rekedtség kezelésére ajánlható. Torokgyulladás, esetén külsőleg mint gar­galizálószert használják. A virágból készült főzetet külsőleg, vagy köhögés el­len alkalmazzák, amikor a légkutakban nyálkásodás szükséges. Továbbá hasz­nálják a vízutak gyulladá­sánál és a hemoroidoknál. Gyenge tőleveleit már ko­ra tavasszal fel lehet hasz­nálni, mint salátát. Vigyázat: a tüdőfű leve­le helyett ne gyűjtsük a bársonyos tüdőfű leveleit! Ez igen hasonló hozzá, de lágyan, bársonyosan moly­hos levelű. Ennek a leve­lei nyélben keskenyedők, virágai sötétebb kékek. I)r. NAGY GÉZA Talán érdekli önöket... ... hogy vannak fátylat hordó férfiak is. Egyetlen nép a világon, amelynek férfinépsége fátylat visel, a Szahara Hoggar hegység­ben élő berber tuare. Ezek a nomád pásztorok vörösre festett kecskebőrből készí­tett alacsony sátrakban laknak. Öltözetük bíborvö­rös köpeny, burnusz, sötét­kék arcvédő fátyol, a lit­ham, amelyből csak a sötét szemük villog ki, továbbá vakítóan fehér vászoning a burnusz alatt. hogy Indiában rend­kívül alacsony az életkor. Az önálló Indiában až an­gol uralom megszűntekor 23 év volt az átlagos élet­kor, míg ugyanekkor Eu­rópában 60 év. Az utóbbi években az arány javult, s ma már Indiában az át­lagos életkor 35 évre emel­kedett. (P. P.) ORVOS A CSALÁDBAN BAKTÉRIUMOKRÓL Ha a szabadszemtnel lát­ható előlények vagy növé­nyek világában körülnézünk, hatalmas skálákat találunk a legnagyobb elefánttól a legkisebb bogárig, vagy a legnagyobb fától a legkisebb növényig. Az ember a XVII. században — a mikroszkóp feltalálása után — rájött ar­ra, hogy létezik egy másik állat- és növényvilág is, amely szabadszemmel nem látható. Ezeket az apró élő­lényeket baktériumoknak ne­vezzük. A baktériumok közül is­merünk olyanokat, amelyek a szervezet számára életfon­tosságúak, melyek nélkül az ember elpusztul, viszont a baktériumok másik csoportja az emberi szervezet számára halálos lehet. Ezek a bakté­riumok az emberi testbe jut­va kezdenek szaporodni és a szaporodáshoz az energiát és táplálékot a test sejtjei­ből használják fel, aminek következtében ezek az em­beri sejtek elpusztulnak, és ezt az állapotot már beteg­ségnek nevezzük. Az orvostudomány fejlődé­sében mérföldkövet jelentett a mikroszkóp feltalálása, mellyel olyan kis baktériu­mokat is meg lehet látni, amelyek 3000-szer kisebbek az 1 milliméternél. Későb fel­találták az elektronmikrosz­kópot, mellyel már 100 000­szeres nagyítást lehet elér­ni. Alakjuk szerint megkülön­böztetünk gömbölyded, pál­ca vagy csavart alakú (du­góhúzó) baktériumokat. Van­nak olyanok, melyek egye­sével fordulnak elő, más faj­ták viszont párosával élnek. A baktériumfajok egy része csillós. Testük végén vagy egész testfelületükön finom nyúlványok találhatók. Csil­lóik segítségével másodper­cenként testhosszuk 50-sze­res távolságára is eljuthat­nak. Folyadékokban igen gyors mozgásra képesek. Néhány baktériumfajnak nyálkás tokja is van, mely bizonyos mértékig védi a baktériumot a szervezet el­hárító berendezéseivel szem­ben. A baktériumok általában 20—30 percenként harántha­sadással szaporodnak. Ha szaporodásukat hőmérsékle­ti, víz- és tápanyagkorláto­zások nem befolyásolnák, el­méletileg egyetlen baktéri­umból származó tenyészet pár nap alatt a Föld töme­gét is meghaladná. A betegségokozó baktériu­mok zöme levegő jelenlété­ben szaporodik. (Aerob bak­tériumok.) Vannak azonban olyanok is, melyekre a le­vegő oxigénje mérgező hatá­sú. Ezek csak levegő kizá­rásával szaporodnak. (Anae­rob baktériumok.) A betegségek, főleg a fer­tőző betegségek, gyors és pontos megállapításánál fon­tos szerepe van a táptala­joknak (kultúr, vagy bakté­rium tenyészet), mert segít­ségükkel gyorsan és ered­ményesen tudunk hozzákez­deni a beteg szervezet meg­gyógyításáiioz. Dr. SKUTA KÁLMÁN Tél a méitesben A tél teljes nyugalmat je­lent a méhesben. Ez azon­ban a méhészt nem ringat­hatja a nemtörődömség ál­mába. Ügyelnie kell arra, hogy a méhek téli nyugal­mát ne zavarja semmi. A különböző zörejek, kopogta­tások és madarak ugyanis kárt tehetnek ilyenkor a mé­hesekben. Főleg a cinkékre kell figyelnie, mert ezek a madarak sokat éheznek és ezért gyakran a méhes kö­zelében keresik meg a táp­lálékot. Kíváncsian kopog­tatnak a kaptárakon és ha akad kíváncsi méhecske, biz­tosan ä cinke áldozata lesz. Ami még rosszabb: az állan­dó kopogtatás nem segíti elő a jó telelést. Az ügyes és okos méhész nem sajnálja tőlük a magot, mert tudja, fáradsága tavasszal és nyá­ron kamatostul megtérül. Téli új kaptárakat és hoz­závaló kellékeket is készít a méhész, a régieket megja­vítja; keretkészítéssel, eset­leg fertőtlenítéssel, viaszol­vasztással foglalkozik. Bármilyen zord is a tél, február második felében a kaptárakban megkezdődik az élet. Az anya érzi a tavasz közeledtét és megkezdi az új generáció alapjainak le­rakását. A telelő csomókban az anya lerakja az első pe­téket, amelyeket a méhek gondosan melegítenek. A ko­rai petézés azonban veszé­lyeket is rejteget magában. A méhek még telelőcsomót képeznek, és nem hajlan­dók a fiasítást tartalmazó sejtekről tovább vonulni a rohamosan folyó méz után. Igy könnyen megtörténhet, hogy a fiasítás fölé tömörü­lő méhek elszakadhatnak a számukra igen fontos méz­től és éhen veszhetnek. Ezt megelőzhetjük, ha figyelem­mel kísérjük az időjárás vál­takozását és ha ismét tartó­sabb lehűlés áll be, a telelő csomó fölé a keretlécekre puha cukorlepényt borítunk. Beváltak az olyan cukorle­pények, amelyekbe porcuk­ron és mézen kívül virág­port is gyúrunk. A méztészta beadásánál először a tartalékcsaládokra kell gondolni, mert ők fo­gyasztanak a legtöbbet. A művelet elvégzésekor ne nézegessük feleslegesen a kaptárban nyüzsgő méheket. Takarékoskodni kell ilyen­kor a meleggel! Sok híve van a méhészek között'a kap­tárban való itatásnak is. Azonban kevés olyan mé­hész van, aki a téli takarás megbontása nélkül be tudná önteni az itatásra szánt vi­zet. Ezért sokan a kijáróban való itatási módot használ­ják, mert az itatókat a csa­lád megzavarása nélkül is el lehet helyezni. A kaptárbontást csak a tisztuló kirepülés után aján­latos elvégezni, de azt is csak akkor, ha a hőmérő higanyszála legalább 10—12 fokot mutat már. Észrevételeinket jegyezzük fel és aszerint tervezzük a további munkákat, mert a sikeres méhészkedésnek egyik alapelve a megfontolt­ság, előrelátás és a ponto­san beütemezett munka. BENDE JÓZSEF Tojásevés A téli hónapokban je­lentősen csökken a ház­táji tojók termelőképes­sége. Az ismert fizioló­giai okok mellett ezt a kevésbé változatos és ki­sebb tápértékű takarmá­nyozás Is előidézheti. A szükséges ásványi anyagok hiánya miatt ilyenkor a tyúkok köny­nyen rászoknak az ún. tojásevésre. A véletlenül összetört tojások megkős­tolása könnyen rossz tu­lajdonság kifejlődését eredményezi. Ha későn észleljük, könnyen az egész állományra átter­jedhet a tojások rendsze­res elfogyasztása. Még a nem tojók, kései jércék is hamar „megtanulják". A tojásevés káros hatá sát nem szükséges külön kihangsúlyozni. Védekez­ni a csőrhegy levágásá val, a tojók sötét ketre­cekbe zárásával és főleg ásványi anyagokban, vita­minokban dús takarmá­nyok etetésével lehet. Amennyiben ez már nem segítene, a tojásevő egye­deket azonnal ki kell se­lejtezni az állományból. -lír­Filatelia Sr Íisí (öirt)SÍ|=:Í .vx -v • > Számos filatelista speciális gyűjteményét kiegészí­tik az alkalmi bélyegzők. Több országban (így leg­utóbb az NDK-ban) külön katalógus jelent meg az alkalmi bélyegzőkről. A Filatelie című lap értesülése szerint hamarosan megjelenik a csehszlovák alkalmi és propagandabélyegzőket ismertető első füzet. Ebben a szerző tematikusan csoportosítja a bélyegzőket. Akadnak, akik mindenféle bélyegzést gyűjtenek, azonban különbséget kell tenni alkalmi és iizleti-pro­pagandacélokat szolgáin bélyegek között. Olvasóinknak bemutatunk a múlt év októberében használt néhány érdekes rajzú alkalmi bélyegzőt. Az első például a csehszlovák légipostai szállítás 50. év­fordulójáról, a harmadik a žilinai ifjúsági bélyegkiál­lításról, a negyedik pedig a Prága—Párizs légijárat 50. évfordulójáról emlékezik meg. Ezermester A képünkön bemutatott fényképtartót tetszés sze­rinti szélességű PVC sza­lagból és két üveglapból készítjük. A PVC talapzatot, vagy­is tartó vázat először papí­ron előrajzoljuk, majd karc­tűvel belevéssük a mű­anyagba. Ezután lombfű­réssszel kivágjuk az ábrát, és meleg hajlítással ido­mítjuk a kívánt formára. A hajlítást a szalag három helyén kell elvégeznünk. Mivel az anyag gyorsan ki­hűl, ezért számolnunk kell azzal, hogy egy melegítés­sel, illetve lágyítással nem tudjuk elvégezni. Tehát ügyesen és gyorsan kell dolgoznunk. Ha a szereléskor azt ta­pasztaljuk, hogy nem meg­felelő méretűek, lapos tű­reszelővel kell a kiigazítá­sokat elvégeznünk. Ezt a modern fénykép­tartót íróasztalon, sublóton vagy polcon egyaránt el­helyezhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents