Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-28 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

Hazai gyémánt Nagymegyeren (Čalovo) a középiskolában valamikor jó hírnevű énekkar működött, mely a csallóközi napokon és Zselízen (Želiezovce) is fellépett 1965-ben feloszlott az együttes. Most, a tanév elején azonban megalakult Láng Éva tanítónő vezetésével egy 15-tagú leánykórus. Az együttesnek három csengő hangú szólóénekese is van: Lukovics Petronella, Petőcz Teréz és Varga Éva. A próbákat Kovács Béla népi zenekarának közreműködésével tartják. Vidám jeleneteket, Karinthy-írások feldolgozását ls beiktatták műsorukba. Kocsis Katalin Csak így, ilyen kedvesen és közvetlenül nevezik és szólítják Kozsiak Katalint a rimaszombati (Rim. Sobota) kórház idegosztályának betegei. Két évvel ezelőtt érettségizett a tornaijai (Šafárikovo) gimnáziumban. Több társával, László Évával, Brezina Idával, Péntek Irénkével, Bararó Erzsébettel és Zula Máriával együtt önként jelentkezett, amikor egészségügyi nővéreket toboroztak. Azóta munkája mellett a rozsnyói (Rožňava) egészségügyi iskola tagozatán képesítést is szerzett. Munkájáról dr. Rataj főorvos így nyilatkozott: „Kitűnő nővér, a betegek nagyon szeretik az „ő kis Katójukat". Kevés lenne az én elismerésem, sokkal fontosabb, hogy betegeink becsüljék őt." Katót valóban becsülik a betegek, hisz gondosan ápolja őket. Magatartásával pedig életvidámságot varázsol a hófehér szobákba. Nem hiába becézik őt egyszerűen csak „Kis Katónak^ betegek. K. Tímár Márta PRAGA A hagyományos csehszlovák gépkocsigyárak egyike. Hétévtizedes gazdag múltra tekinthet viszsza. Gyártott személygépkocsikat és teherautókat egyaránt. A gyárat 1945-ben bombatámadás érte, aminek következtében 90 százalékban elpusztult. Ojjáépltése után az ismert Praga RN és V3S típusú tehergépkocsikat gyártotta, melyek gyártásátk később átvette az AVIA. A PRAGA egészen 1964ig tehergépkocsikat gyártott. A csehszlovák autóipar átszervezése óta a gyárban olyan alkatrészek készülnek tehergépkocsik, autóbuszok és speciális közlekedési eszközök számára, amelyek gyártása különös szakértelmet, pontosságot követel (pl. fogaskerekek). Lounyban most épül új fióküzeme. Leánykórus Nem volt szerencsénk, amikor első ízben kerestük a Nemespann (Paňa) községben lakó tímárt, Szovics Józsi bácsit. A szomszédoktól tudtuk meg, hogy gyógykezelteti magát, a felesége meg látogatóba utazott hozzá. De nemsokára újra felkerestük. Elmondta, hogy egészségi állapota a vegyianyagok hatására kissé leromlott, de nem tud lemondani a tfmárkodásról. Egy-egy vaddisznóbőr, vagy rókabunda láttán újra fiatalos kedvre derül és munkához lát. Sajnálja, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a tímárszakma iránt. Néha felkeresik, de legtöbbször olyankor, amikor nincs a háznál kikészítésre váró bőr, vagy prém, így gyakorlati tapasztalatait nem tudja átadni a fiataloknak. Szakmáját Nyitrán (Nitra) tanulta. Itt évekig dolgozott különböző magánvállalkozóknál. Majd a felszabadulás után újra munkához látott, mint a Žiar nad Hronomban létesült szövetkezeti üzem bedolgozója. Most nyugdíjas, de nem tud lemondani a munkáról. Motesíky Árpád. Keresztcsőrű Hluboká nad Vltavou várkastélyát harminc évig (1849. tői 1879-ig) építették át, és akkor kapta jellegzetesen pszeudogótikus stílusát. Ma múzeumként szolgál. Tizenkétezer kötet könyv és rengeteg olajfestmény, Dürer, Cranach, Josef Mánes, Purkyné, Chittussi, Hynaís ós Brožík alkotásai találhatók itt. De láthatók a múzeumi tárgyak között homokóra, XV. saázadi naptár, velencei tükör, flamand gobelinek, szemkápráztató perzsaszőnye. gek. A várkápolnában pedig eredeti netolicei gótikus szárnyas oltárt is láthat a műértő látogató. Be nyák Mária Aturnovi drágakő Néhány helyi lakos fedezte fel a cseh gránátkövet még a XVIII. században a Turnov melletti Kazákovhegy lejtőin. A turnovi drágakövek így már ebben a században keresettek voltak. Főleg Oroszországban és Olaszországban. A gránátköves ékszereket jelenleg a helybeli „Granát" szövetkezet dolgozói készítik. A szövetkezet műhelyeiben automatikus csiszológépek működnek, de a drágakövek végső formáját mégiscsak az emberi kéz adja meg. Pontos tervek,, minták alapján még külföldi megrendelők óhaja szerint is készítenek a szövetkezet műhelyeiben modern és klasszikus formájú ékszereket. (B. M.) TRIKOTA Ez a nemzeti vállalat Pöstyéntől (Piešťany) alig néhány kilométerre, Nyugat-Szlovákia legifjabb városában, Vrbovén székel. Régi kis műhelyekből nátt aránylag nagy gyárrá, jelenleg közel 2000 ' embert foglalkoztat. A Trikota köztársaságunk legnagyobb női kötött fehérneműgyára. Termékei iránt oly nagy az érdeklődés, hogy jelenleg a piaci keresletet nem is tudják kielégíteni. Termékei műszálból (poly amid, műselyem) készülnek. Az Itt gyártott női és gyermek fehérnemű kiváló minőségű. Ezenkívül kötött női és gyermek ruhákat, felöltőket és ruhákat gyárt Kis Kató Drágakő a gyémánt. Az ára ls magas a világpiacon karátjáért (0,2 gramm) két és fél dollárt fizetnek. Érthető, hogy a második világháború után a tudósok megpróbálkoztak a gyémánt szintetikus úton való előállításával. Az amerikai General Elektric, az angol De Beers, a japán Tesiba, a svéd Asea vállalat kutatói próbálkoztak meg először ezzel a feladattal. Fel is há borodtak a lelőhelyek tulajdonosai, féltették hasznukat. A tni kutatóink is munkához láttak, és 1966 óta hazánkban is „gyártanak" már gyémántot. Sumperk városában, a Pramet-üzemben. Egyelőre még csak 0,6 milliméteres nagyságúakat. de keményebbek, és ami a legfontosabb: olcsóbbak a természetes gyémántnál. (haj.) Kedves Már a fáraók is kedvelték a szobakutyákat. Egyiptomban II. Ramses korából való királysírokban találták a felvételünkön látható, a máltai pincshez nagyon hasonló kutyákat ábrázoló szobrocskákat. A pincs az uszkárral számos vonásban rokon. Több fajtája van. Főleg színben és a szőr minőségében különböznek egymástól. A pincs már régen is szobakutya volt. Innen ered a neve is: bichoner — cirógatni. Nagyon élénk, értelmes állat. Magassága 21—25 cm, súlya mindössze 3—4 kg. És nagyon hűséges, mint általában a kutyák. rtonti Irén (A felvételt Lisicky László készítette) Főleg északi határhegyeink fenyveseiben fordulnak elő az egzotikusnak tűnő, szép, színes madarak, a keresztcsőrűek. Általában 400 és 1400 m közötti tengerszint feletti magas ságban fészkelnek, de kivételesen a Berzéta (Brzotín) határában levő Harangozó pusztán is fészkel. Ritka, védett madarunk. Tudományos neve: Loxia c. curvirostra Ľ. Egyéb neve: kis keresztcsőrű, keresztorrú, vagy ahogy Magyarországon ís nevezik: bükki papagáj. Az énekesmadarak rendjébe, a pintyfélék családjához tartozik. A verébnél nagyobb, erősebb. Az öreg hím háta vöröses, barna árnyalatú, feje, hasa, farcsíkja vöröses, szárnya, farka sötét olajbarna. A tojó feje zöldesszürke, háta szürke, farcsíkja zöldessárga, hasalja zöldesbe hajló. Csőre felső kávája lefelé, az alsó fölfelé görbülő, oldalt kihajló, éles hegyű. A csőr végei kereszteződők. Évente gyakran költ, még télnek idején is. Fészekalja 3—5 tojás, mely szennyes, zöldesfehér vagy vörhönyes alapon ibolyásszürke, barna foltokkal, pontokkal tarkítva. Fészkét magasan a fenyőfákra építi. Legfőbb tápláléka a fenyőmag, de rámegy a bükk, a jávorfa és az égerfa magvára is. Pusztítja a hernyókat is. Ügyesen kúszik ágról-ágra, és erre nemcsak lábát, de csőrét is használja, úgy mint a papagáj. Pszeudogótikus Kismácsed (Malá Mača) nevezetessége a falu határában levő templom. 1. István idejében épült, tíz falu tartozott hozzá. 1252ben IV. Béla határfelméiő oklevele már mint omladozó templomot említi. Az óbudai apácák kapták meg ajándékul, s ók kolostorrá alakítatták át. A török megszállás idején a Bécs felé vonuló hatvanezres török sereg fölégette Diószeget (Sládkovičovo), hírmondóul csak a templom maradt meg, melyhez a törökök tornyot építettek. A tornyon még ma is látható a török félhold és csillag. A templom hajójában futárszolgálatra lovakat tartottak, a toronyban pedig, megfigyelőket helyeztek el. A München előtti köztársaság idején a templom oltárának közelében török tisztek sírjait tárták fel. (elenleg Kismácsed temploma, melyet a felszabadulás után műemlékké nyilvánítottak. Zobor Rozália Török félholdas templom