Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-04 / 29. szám, csütörtök

SZÜLÖK, NEVE LÖK FÓRUMA A GYERMEK ÉS A SAJTÓ A forradalmi múltjáról ismert Trnavai Autógyárbari a CSKP megalakulásának jubileumi évében 5 százalékkal emelkedik a termelés. A megnóvekedett feladatok teljesítését nagyban elősegíti a széles körű szocialista verseny, amelybe eddig a dolgozók 72 százaléka kapcsolódott be. A napokban a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából értékes kötelezettségeket vállaltak. A szocialista munka­brigád címért versenyez a 272-es központ tíztagú kollektívája is Štefan Prechniar jbalról a második j vezetésével. Vállalták, hogy többek között valamennyi gépet szocialista gondozásba vesznek, csök­kentik a selejtet és fokozott munkával helyettesítenek egy hiányzó dolgozót. • (Felvétel: K. Cíoh — CSTK] Hol tart a mezőgazdaság A lapok nemrég közölték a Szövetségi Statisztikai Hivatal közleményét a népgazdaság egé­szének és egyes szakaszainak múlt évi eredményeiről. Meg­nyugtató érzés tudomásul venni, hogy a pártunk által kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célo­kat elértük. Ezt a tényt minden­napi életünkben is tapasztalhat­tuk, még akkor is, ha azért az apró bosszúság gyakran nem volt hiánycikk. A konszolidáló­dás útján mégiscsak léptünk egyet előre, — és nem is olyan kicsit. Hol tart ebben az egyre di­namikusabb folyamatban a me­zőgazdaság? A közlemény sze­rint elérte a korábbi három év termelésének magas színvona­lát és biztosította a lakosság folyamatos élelmiszer- és külö­nösen húsellátását. A mezőgaz­dasági termelésre olyan kedve­zőtlen évben, mint a tavalyi volt, ez nem kicsiség. Április­ban még a déli országrészeken is hózivatar söpört végig és má­jusban szélvédett helyen is csak ritkán élvezhettük a tavaszi nap melegét. Igaz; februárban volt néhány meleg nap, de az is csak arra volt jó, hogy a későbbi kemény fagyoknak „le­tarolja" a havat a vetésekről. Megkésett a tavaszi vetés, s ez már előrevetítette a növény­termesztésre kiható árnyékát. Majd a gabonát néhányszor a vihar verte földre, aztán meg a gyorsan, átmenet nélkül be­következett hőség sorvasztotta a magot. így következett el az aratás. Nyugat-Szlovákiában ez ment is rendben, csak éppen a tervezett hektárhozamokból hi­ányzott 4—5 mázsa, ám Kelet­szlovákiában és Közép-Szlová­kia egyes részein a napokig szakadó eső miatt csak olyan megkésve tudták befejezni a ga­bonabetakarítást, hogy még a kevésből is a veszteség sok he­lyen elérte a 30—40 százalékot. Itt tartottunk tehát a gabo­nával. Szerencsére a többi ter­mény betakarítására szinte egész Szlovákiában kedvezett az időjárás. Időjárás. S végül elér­hette a mezőgazdaság, hogy összehasonlítható árakban, 1969­hez viszonyítva, 0,7 százalékkal többet adott az állami alapok­ba. Ez országos átlag. Szlová­kiában az átlagnál többet. Per­sze a központi alapok feltöl­tése országos méretben meg­csappantotta a takarmányala­pot. Ott még jó, ahol van lehe­tőség a tartalékhoz nyúlni. Saj­nos, nem mindenütt van. Kemé­nyítőértékben számítva ugyan 91,3 százalékos a fedezet a ta­karmányszükségletre, de az ab­raktakarmányból mindössze a szükséglet 74,6 százalékát tud­juk biztosítani saját forrásaink­ból. Ezt tetőzi az a gond, hogy mind a sertés-, mind a barom­fiállomány jelentős növekedése van kilátásban. Ezt már a múlt évi állománygyarapodásból is könnyen ki lehet számítani. Húsellátásunknál tehát aligha lesz probléma. Minden jel arra vall, hogy a jónak mondható tavalyinál is jobb termelés ígér­kezik, elsősorban sertés- és ba­romfihúsból. De éppen itt okoz majd gondot a szemestakar­ntány hiánya. A sznrvasmarhate­nyésztésben sokat pótolhatnak a tömegtakarmányok, s ezekből lényegesen nagyobb a tartalék. A takarmányellátás itt tehát mennyiségileg biztosítva van, de a hasznosság fokozásához még jónéhány tényező kellene. Em­lítsük elsőnek az abrakot, mert az mind a hizlalásnál, mind a tejtermelésnél nagyon hatéko­nyan befolyásolhatja a hasznos­ságot. Mint említettem, itt alig­hanem csökkenteni kell majd az abrakadagot s ennek a kö­vetkezményét ma még nehéz felmérni a hasznosságot illető­en. De van itt más is. A sta­tisztika kimutatja, hogy tavaly 100 tehéntől 1,5 százalékkal ke­vesebb borjút választottak el, mint 1969-ben. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy sok mezőgazdasági üzemben nem kellően gondoskodtak a tehe­nek és üszők fedeztetéséről. Bi­zonyára ilyen szövetkezet vagy állami gazdasági is akadt. De azt a másfél százalékos csökke­nést az a néhány eset aligha idézhette volna elő. Egyébként is darabszámra Szlovákiában több borjú született, mint 1969­ben. Hogy a csökkenés bekövet­kezett, annak megvan a maga oka. A tehénállomány számának csökkenése egyes járásokban már 1962-ben elkezdődött, és sajnos, 1969-ig fokozódott. Ha tejtermelésben nem is mutatko­zott visszaesés, a kevesebb te­héntől kevesebb lett a borjú és természetesen az utánpótlás. Az SZSZK-ban 1969-re már erélyes intézkedést hoztak, hogy meg­akadályozzák a tehenek szá­mának további csökkenését. Ez sikerült is, 1970-ben pedig már a terveknek megfelelően fel­felé kezdett ívelni a tehenek számbeli fejlődésének görbéje.­(A CSSZSZK-ban még mindig csökkenő a tendencia.) Azt mondhatnánk, hogy Szlovákia egyenesbe iött a tehéntartással. Hát ott még nem tartunk. A több évig tartó állománycsök­kenés következtében (utánpót­lás híján) kiöregedett a tehén­állomány. Tavaly már sok tehe­net, kis hasznossága miatt vá­góhídra kellett volna vinni. A mezőgazdasági üzemek be is tervezték a likvidálást, és ter­mészetes, hogy a beadásra szánt kis hasznosságú teheneket nem fedeztették be, mert a vágóhíd­ra vemhes tehenet nem adhat­nak. Igenám, de a szigorú sza­bályok értelmében a likvidálást sok helyen már májusban le­állították. Természetes, hogy emiatt lényegesen megnőtt a meddő tehenek száma. Ezért mutat ilyen képet a száz te­hénre jutó borjúleválasztás. A hosszú meddőség ós hasonló­képpen a kis hasznú tehenek visszamaradása a tejhozamot is befolyásolta. A mezőgazdasági üzemek országos viszonylatban az 1969-es 2442 literes átlagos tejhozamot tehenenként csak 44 literrel teljesítették túl. A hústermelést globálban túl­teljesítették. A tejtermelésnél nem érték el a tervet. De a foganatosított intézkedések kö­vetkeztében már ebben az év­ben jelentős javulás várható. Kedvezően alakul a cukorrépa és a hüvelyesek vetésterületé­nek tervezett bővítése is. A bur­gonyánál még mindig sok a kí­vánni való. De ez már nem csu­pán a mezőgazdaságon múlik. A burgonyatermesztés fejlesz­tése, bővítése elképzelhetetlen a gépesítés tökéletesítése, foko­zása nélkül. Szlovákiában a gépesítés nagyon alacsony szin­tű. Ha azt mondom, hogy a csehországinak egyharmada, akkor még sokat is mondok. Ehhez persze tudni kell, hogy Szlovákiában a talaj és terep­viszonyok lényegesen jobb gé­peket követelnek, mint a cseh fennsíkokon. Nem csodálkoz­hatunk tehát azon, ha a ter­melők a kevés és nem töké­letes gépeket is beszámítják azok közé a tényezők közé, amelyek miatt az 1934—1938-as átlagos vetésterület 1969-ig 51,2 százalékkal csökkent. Többet beszéltem a fogyaté­kosságokról, mint az eredmé­nyekről. De azt hiszem, hogy ez érthető", hiszen néhány terme­lési szakasz utóbbi négy évi eredményei önmagukért beszél­nek. örvendetes, hogy ezt most, a mezőgazdasági jellegű párt­szervezetek évzáró taggyűlése­in is alaposan elemezték. Eb­ből nem nehéz arra következ­tetni, hogy a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság dolgozói nemcsak a két nehéz eszten­dőben álltak szilárd talajon, ha­nem a jövőben is rendíthetet­len pillérei lesznek szocialista népgazdaságunknak. HARASZTI GYULA A felnövekvő nemzedék neve­lése, művelődése szempontjából fontos feladat a fiatalok olva­sási igényeinek a fejlesztése. Köztudott, hogy a gyermek- és ifjúkorban kialakult olvasási szokások, a könyv szeretete alapozza meg a felnőtt társada­lom művelődési igényeit. Az ol­vasóutánpótlás nevelésének kér­dése központi probléma, érthető tehát, hogy napjainkban a szak­emberek körében egyre gyak­rabban merül fel a kérdés: ho­gyan. szerettethetnénk meg a gyerekekkel a könyveket, mi­lyen módon növelhetnénk az ol­vasók táborát? A könyv pótolhatatlan. Való­ban az. Pótolhatatlanságának azonban egyáltalán nem mond ellent az a tény, hogy a tömeg­kommunikációs eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió — el­terjedésével a könyv veszített eddigi fontos szerepéből. A könyvekre természetesen to­vábbra is szükség van. Ez biz­tos. De az is nyilvánvaló, hogy az olvasók táborának növelésé­ben nem hanyagolható "el a saj­tó szerepe sem. Érdekes és egyben elgondol­koztató az a jelenség, hogy az olvasóutánpótlás kérdése több­nyire csak a könyvek vonatko­zásában jelentkezik. A sajtóról általában megfeledkezünk. Pe­dig az olvasásra nevelés szem­pontjából a sajtótermékek olva­sásának kettős funkciója is van. Egyrészt közvetlenül olvasásra nevel, az olvasók betűéhségét igyekszik kielégíteni, másrészt közvetve, megfelelő érdeklődés­felkeltéssel, könyvolvasóvá ne­vel. A sajtó népművelő-, informá­ló, izlés- és véleményformáló, propaganda, végső soron szemé­lyiségformáló szerepe ismert. Természetesen ez a gyermek­sajtóra is jellemző, sőt, bizo­nyos tekintetben fokozott mér­tékben érvényes. Mennyiben? Gondoljunk csak arra, hogy a gyermeklap azon ifjú olvasók általános és speci­fikus igényeit elégíti . ki, akik még nem rendelkeznek olyan kiformált, kész személyiségje­gyekkel, mint a felnőttek. Mivel a gyerekek reagálnak legfogé­konyabban az őket ér-t hatások­ra, ezért egyáltalán nem mind­egy, mikor kezdenek olvasni, mi­Veseátültetés bonyodalmakkal Luigi Battimaggiot 19D9. február 22-én öntudatlan állapotban szál­lították kórházba — egy autóbal eset következtében súlyos agysé­rülést szenvedett. Az orvosok hu­szonnégy órán át próbálkoztak, hogy életét megmentsék, de mi­után minden kísérlet csődöt mon­dott, halottnak nyilvánították a be­teget. Ezután sebészek egy cso portja kioperálta Battimaggio egyik veséjét, és ítflltette egy má­sik páciens testébe. Nemsokára ezután akcióba lép­tek a rokonok — megkérték a római városi tanácsot, vizsgálja ki a veseátültetés körülményeit. A vizsgálat a legnagyobb titoktartás mellett folyt. Most azután beütött a bomba — egy hasonló esettel kapcsolatban kiderült, hngy a ro­konok azzal vádolják az orvoso­kat — idő előtt nyilvánították ha­lottnak Battimaggiot. Ha a gyanú beigazolódik, emberölés elmén vá­dat emelnek ellenük. KULTURÁLIS HÍREK • Mark Allberg dán filmren­dező újra filmre viszi Zola Na­náját, természetesen mai kör­nyezetbe transzponálva. Az 1971-es Nana alakját Anna Gael személyesíti meg, s a cselek­mény Párizsban és Koppenhágá­ban játszódik le. • A Halló, Dolly című ameri­kai musical decemberre túlszár­nyalta a My fair Lady „rekord­ját": 2844-szer adták elő meg­szakítás nélkül a Broadway-n — az 1964. január 16-i ősbemutató óta. Az ősbemutatón Dolly Lavi énekelte — és táncolta — a címszerepet. • A világ végére váró jám­bor hivők a főszereplői Garinei és Giovanni musical comedy­jének, amely 1000-ben játszódik. A darab címe Halleluja, jó em­berek. Az előadáson Modugno is szerepel; ő a játék zenéjé­nek szerzője is. lyenek első újság-olvasmányél­ményeik. Ha valakinek szüksé­ge van irányításra, segítségre, akkor az elsősorban a gyermek, A rendelkezésünkre álló óriási irodalomból a számukra leg­megfelelőbb, legszínvonalasabb műveket saját maguk nem tud­ják kezdetben kiválasztani. A gyermeklapok tájékozódást megkönnyítő híreket, hasznos tanácsokkal ellátó leveleket, ér­dekes szemelvényeket, olvasmá­nyokat, programokat közölnek. Beszámolnak egy-egy iskola, ki­sebb közösségek gondjairól, örömeiről. Tájékoztatják az ol­vasókat az irodalmi és kulturá­lis élet, a tudomány és techni-. ka, a sport és az élet más te­rületeinek eseményeiről. A gyermekolvasók szórakoztatását pedig a humoros írások, az ér­dekes fejtörők és a változatos rejtvények biztosítják. S a szép­irodalmi alkotások megkedvel­tetésére, népszerűsítésére is mi­lyen nagyszerű lehetőségek kí­nálkoznak egy gy^rmeklapban! íme néhány érdekesebb műfaji megközelítés: szépirodalmi al­kotások (vers, novella esetében | teljes-vagy folytatásos közlése; írókkal, könyvekkel, könyvtá­rakkal foglalkozó cikkek, ripor­tok, színes összeállítások; rend­szeres könyvismertetések; kép­regényes feldolgozások; híres regények film-, televízió és rá­diófeldolgozásainak ismertetése; rejtvények. A gyermekek általában szere­tik és rendszeresen forgatják gyermeklapjaikat. Kérdés, hogy a gyermek mellett miért oly ke­vés azoknak a pedagógusoknak és szülőknek a száma, akik is­merik gyermekeik, tanulóik lap­jait, és rendszeresen forgatják is azokat. Pedig az ifjú olvasók milyen örömmel vitatnák meg szüleikkel, nevelőikkel a lapban megjelent érdekesebb és prob­lematikusabb cikkeket! A felnőttek többnyire megfe­ledkeznek arról, hogy a gyer­meklapok számukra is tartogat­nak hasznos tanácsokat, megis­merhetik és választ kaphatnak gyermekeik égető problémáira. A lapokban közölt írások kiegé­szítik és színessé teszik az egyes évfolyamok tantervileg előírt tananyagát. A gyermekla­pokon keresztül az értelmi, az esztétikai, az erkölcsi, a világ­nézeti-politikai, a testi nevelés, a közősségi magatartás, a mun­kára, a pályaválasztási érett­ségre való nevelés és a poli­technikai képzés egyaránt meg­valósítható. Természetesen min­dig a korosztály általános és specifikus életkori sajátosságai szabják meg a nevelés módját és mértékét a különböző korú gyerekeknél. A rejtvény — mint a játszva tanulás egyik igen nagyszerű eszköze —, vagy a képregény, film- és egyéb is­mertetések kitűnő lehetősége­ket kínálnak a kevésbé kedvelt tantárgyak vagy a kötelező ol­vasmányok megszerettetésében. A megjelenő írások segítséget és jó szórakozást nyújtanak az oktató-nevelőmunkában és a szakköri tevékenység során. A különféle akciók, pályázatok pedig öntevékenységre serken­tenek. És még sorolhatnánk to­vább, de gondolatébresztőnek talán ennyi is elegendő. Végső soron mindig lebegjen a szülők, nevelők szeme előtt, hogy a gyermeksajtó személyi­ségformáló és olvasásra ösztön­ző szerepe jelentős, hogy a könyvolvasás előiskolája: az új­ságolvasás. És ezt sohasem le­het elég korán kezdeni. A szü­lők otthon a lapok rendszeres megvásárlásával, a pedagógusok az iskolában, a lapokban megje­lenő cikkek megbeszélésével, a könyvtárosok pedig a gyermek­könyvtárakban a hazai és kül­földi gyermeklapok kézbeadásá­val időben fordítsák mind saját, mind gyermekeik figyelmét a sajtótermékek felé: Tizennégy­éven aluli gyerekek esetében természetesen a gyermeklapok felé! S amennyiben úgy éreznék, hogy a gyermeklapok nem él­nek kellőképpen a fentebb vá­zolt lehetőséggel, akkor kutas­sanak az okok után, keressék a magyarázatot, s ha megvan, nyújtsanak segítséget valameny­nyien a gyermeklapok szerkesz­tőségeiben jelentkező problé­mák megoldásában. B. MERŐ ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents