Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-24 / 46. szám, szerda

Virágzó kapcsolatok 25 éves a csehszlovák—magyar kulturális egyermény Ma már nem szükséges hang súlyozni, hogy a művészet a nemzetek közeledésének folyamatában előkelő helyet fo^laj el. ígv. volt ez az elmúlt 25 évben is hazánk és a magyar nemzet között. A legjobban erről a tények beszélneks'í'.mái'. az ötvenes évek első felébén megjelentek nálunk a mag var klasszikusok fordí tásai: fgy a -szlovák olvasók ala-posabban megismerkedhettek Jókaival, -Mikszáthtal, Petőfivel, Adyval, József Attila költészetével, s az új "szépirodalmi alkotásokkai is. A magyar alkotók sem maradtak adósaink. Ugyanebben az időben a szlovák és a cseh szerzők műveinek több mint 40 fordítása jelent meg, 80 egész estét betöltő csehszlovák filmet, valamint több képzőművészeti kiállítást tekinthettek meg a magyar nézők. Ez az együttműködés az utóbbi években egyre hasznosabb, jelentőségét az igényes tartalom ha tározzá meg. Sikeres művészeti együtteseink, mint a Szlovák Filharmónia, a Szlovák Kamarazenekar, a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese és más társulatok egész sora részesítette művészi élményben a magyar közönséget, amit szomszédaink bőke Bemutató előtt A Magyar Területi Színhát ' Konrád József rendezésében 1971. február 26-án mutatja be Július Barfi-Ivan: Az Anya címíí. háromjelvonásos drámáját. A címszerepet Udvardi Anna játszsza, a dráma további szerepeiben pedig Ferenczy Aririhát, Bugár Bélát, Ropog Józsefet és Palotás Gabit láthatja majd a közönség. Az első köztársaságban játszódó szlovák dráma ma gyár nyelvű bemutatóját nagy érdeklődés előzi meg. Felvételünk a próbán készült • a darab fiatal szerelmespárja. Ferenczy. Anna /Kató) és Ropog József /Pál szerepében) a rendezői utasítási figyeli. (os) zűen visszonoztak. Őszinte örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szocializmusnak elkötelezett művészet hozzájárult nemzeteink . kölcsönös megismeréséhez és tiszteletéhez. Ez a megállapítás annál örvendetesebb, hogy a két ország kapcsjulala a válságos években sem szakadt meg. Az eddigi, kitűnő együttműködésnek továbbra is inspirálnia kell bennünket, hogy újabb és újabb értékeket alkossunk. Ürömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy nemzeteink több mint húsz évvel ezelőtt a leghelyesebb és leghumánusabb útra, a szocializmus útjára tértek. Közös gazdagságunk ereje és forrósa az az erő. amely nem ismer akadályokat az együttműködésben. Ma, amikor visszatekintünk a két köztársaság szocialista feltételei között kialakult kulturális kapcsolatokra, meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok a kővetkező években is a legjobb teltételek között fejlődhetnek. Reméljük, hogy nemzeteink a marxi—lenini, az internacionalista elvek alap ján megszilárdítják barátságukat. Csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy kapcsolataink ezen a. téren is tovább szilárdulnak. Lea Mrázová új alkotásai ' Mrázovál -"évek óta foglalkoztatják a díszítőművészet problémái. Ennek a művészeti ágnak jelentősege folyvást fokozódik. Korunk törekvése az architek túrában a technika és művészet ötvöződésére irányul. A középülelek konstruktív egyszerűségét, sokszor sivár unalmát színek és formák haj móniájával igyekeznek változatossá, vonzóvá tenni. Ez a belső térre is vonatkozik, a nagy előcsarnokokra, valamint a reprezentatív termekre. Minthogy ezek a deko natív alkotás-ok közvetlenül hat nak a széles rétegekre, tömegművészetnek nevezhetnék. Mrázová eddigi művei is sokágú érdeklődésről s kutató szellemről vallanak. Többféle technikával kísérletezik. A Cyprián Majernik tárlali helyiségben a látogatót ezúttal nagyvonalú alkotásai fogadják. Fali kárpitjainak ihlettel, gazdag képzelettel fogalmazott terveit Art Protts technikával Brnóban valósították meg. Nem méretük, hanem eszmei tartalmuk, szuggesztív kifejező erejük révén monumentálisak ezek a textilképek. Mrázová önálló mondanivalójú alkotótehetség, akt a hazai hagyományra s az új egyetemes művészet vívmányaira egyaránt hallgat. Témáival a szlovák középkor történetébe és mondáiba nyúl vissza. A modern kompozíció a harsány színörömöt árasztó lágy gyajúfonai szövedéken figurális részleteken kívül jelképeket és jeleket is tüntet fel. Trencsén ( ľrenčín J, s Nyitra (Nitra) múltjára, Závojra és Mojmírra emlékeztetve. Elvonatkoztatott, sejtelmes tormák a színek megka pó erejével villannak fel. Öniiiaguklían is jelentőségük van s azt érzékeitétik, ami tárgyakkal már el sem mondható. Bibliai dráma játszódik le színiünk előtt, les ívéi-gyilkosság. Káin megöli Ábelt. Szürke ala pon feketék és vörösek csapnak össze, hatásukat az ezüst és az arany fénye fokozza, s dinamikájuk a művész élményére épül. Elénk tárul Bratislava is. Széles, pirOs háttérből világ lanak elő a város történelmi magvát képező épületek fehér körvonalai s körülöttük fantasztikus ornamensként, vagy inkább zenei aláfestésként zengenek fö] villódzó arany- és ezüstalakzatok. Mrázová néhány igényes toll-, szén- és ceruzarajzá is szerepel. Nőj arcmások. Tőmondatszerű egyszerűséggel sokat mondók a könnyedén áradó, finom vonalak. Az Alicia című festményén a fonna színbeli telítettsége a vászon fehér felületéből emelkedik ki. a kínaiak absztrakció jára emlékeztető üres alap a fontos itt is. Tempera képei poétikus nőalakok. Expresszív arcvonásaik, taglejtéseik mögött gondolatok, hangulatok, érzések lüktetnek. Mrázová évek óta a portré avatott mestere. Gazdag arcképsorozatot festett, s rajzolt lelki elmélyedéssel a Nem-, zeti és a Hviezdoslav Színház művészeiről,, baza i írókról és zeneszerzőkről. Az értékes, megtekintésre nagyon érdemes tárlat március 8án zárul. BAKKANY JKMONfi • Kik a szovjet emberek legkedvesebb írói? — erre a kérdésre kerestek választ egy leningrádi felmérés során. A szakemberek több mint 6000 munkás, 1000 technikus és mérnök, továbbá 3000 egyetemista válaszát dolgozták fel. A válaszok alapján a klasszikusok „uralkodnak". A legolvasottabb írók között szerepel Tolsztoj, Puskin, Csehov, Gogol, Dosztojevszkij, Kuprin, Lermontov, Nyjkraszov és Turgenyev. A külföldi írók népszerűségi sorrendje: Balzac, Hugó, Dreiser. Dickens, Zola, Cronin, Jack London. Maupassant, O'Henry, Remarque, Rohand, Hemingway és Stefan Zweig. A budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar vendégszereplése A budapesti kamaraegyüttes finom ízléssel, bár az est második felében kissé égysfkúan összeállított műsorral lépett a bratislavai közönség elé. Bach VI. Brandenburgi versenyének tolmácsolásában .sikerült megoldások váltakoztak halványan formált részletekkel, sőt a lassú tétel költészetét helyenként az összjáték ingadozása is megzavarta. Mindezt talán a kezdeti elfogódottság számlájára írhatjuk, de ennek következtében a mély vonósszólamok fátyolos lágy hangzására épült mestermű előadása magán viselte a „bemelegítő" szám jegyeit. Bach h-moll szvitjében, ami egyébként is az est fénypontját jelentette, meglepetésszerűen emelkedett az együttes játékának színvonala. Ezúttal már bekerültünk a bachi világ hatókörébe, amiben Kovács Lóránt fuvolaművész hangulatos, színes és nagyon muzikális előadásának nem kis része volt. Szünet után Mozart három'Divertimentója szerzett a hallgatóságnak kellemes perceket. (D-dúr, K. 136, B-dúr. K. 137 és F-dúr, K. 138.) Az együttes karmestere. Sándor Frigyes biztos kezű és logikusan gondolkodó zenekarvezető. Céltudatos, megbízható művész. Zenekara, a nyolcéves ze nei múltra visszatekintő Liszt Ferenc Kamarazenekr jól képzett és jő képességű fiatal művészek zenei közössége. De interpretációjukból még hiányzott valami. Talán dúsabb, dalolóbb vonóshang, hajlékonyabban és főleg intenzívebben árnyalt zenekari hangzás, nagyobb „belső mozgékonyság". Kár, hogy vendégeink nem vették fel a zene világában oly gyakran használatos „hétmé'rfÖIdes csizmát". Örültünk volna, ha a magyar művészek „magyarul" is megszólalnak, például Bartók zenei nyelvén. Vagy örültünk volna, ha elhozzák a mai gazdag magyar zenei termésből egy honfitársuk nálunk még isme retlen művét. A siker így sem maradi el, a hálás közönség két ráadást is kitapsolt. HAVAS MARTA T ZBYCH ANDRZEJ: KLOSS SZAZADOS KALANDOS TÖRTÉNETE 69. Brunner feszült figyelemmel nézett Klossra. - figyelj ide jól. Haladsz az úton, a magad útján. Meglátsz egy szép tojást, felveszed, mert te szereted a tojást. És mi történik? A szép fehér tojás kinyílik, lángokat és repeszeket Wvell és letépi a kezedet. Tehát vigyázz a tojásokkal, Brunner! Bármennyire is szereted, ne nyúlj hozzá, mért felrobbanhat. Ugyanis « legtöbb tojás manapság gránát. /obb. hu kikerülöd! Kis szünetet tartott, aztán befejezte: Remélem megérted ezt a remek metaforát? - Azt akartam, hogy megérts, és az én oldalamra állj. Érthetetlen, hogy miért makacsoltad meg magád? — mondta Brunner, és megpróbált kedé lyesen szemrehányó lenni. ' " - Nézd — állt fel Kloss, — engem nem érdekel, hogy kinek mi a aélemé uye a szőke, vagy a barna nőkről. Nekem mindig csak arról van vélemény em

r akivel kapcsolatom van. javasolom. téged se izgasson nagyon, hogy Bditúek milyen a haja színe. De ha mégis incselkedik veled az ördög, hogy megharagudj rá, nagyon megkérlek, hogy gondolj csak a tojásra. Amikor hazatért, nagy meglepetéssel vette észre, hogy Kurt a függönyöket mosta. — A kisasszony azt mondta - jelen lette Kurt kérdezés nélkül — hogy mossam ki, mert már szappant lehetne belőle főzni. Kloss nevetett, aztán az asztalon he verő papírt vette a kezébe. Edit írta, hogy éjfélig ügyeletes, szeretné, ha Kloss meglátogatná. Muris indulni akart, de megszólalt a telefon. A törzshöz rendelték. Egész tíz óráig állt a térkép előtt a többiekkel, és figyeltehogy a törzsparancsnok hová tűzdeli ki a kis zászlócskákat. Már elmúlt negyed tizenegy, amikor vegre elindulhatott Edithez. — Hans! — kiáltotta örömmel a lány. De örülök, hogy eljöttél. Olyan nyugtalan voltam. — Most már nyugodt lehetsz, Edit kém - limult a lányhoz kedvesen Hans. A telefonok szüntelenül adták a hivő jeleket. Edit úgy dolgozott, mint a gép. Egész füzérre való banándugóval dolgozott, és egy hirtelen jött ötlettel Hans elé tolta a noteszt és a ceruzát: — légy ma este a titkárnőm — mondta nevetve. Kloss kinyitotta o noteszt, talált egy fényképet, de tovább lapozott. Edit megfogta a kezét: — Nézd csak meg jobban azt a képet, Hans! — Csak nem? — kiáltott fel csodálkozva Hans, de izgatottan várta, hogy mit válaszol a lány. Szerencséjére azt mondta, amit Kloss várt: —• Igen, igen. Te küldted Krolevcböl. Nem ismered? • — Milyen fiatal voltam — mondta tettetett csodálkozással. Közben arra gondolt, hogy akkor aligha léoeszletle volna össze őket bárki is. Az órára nézett. Megállapította, hogy az akcióig még fél óra van Iwtra. Ügy elgondolkozott, hogy észre sem vette, amikor Brunner belépett. — Nem gondoltam, hogy itt lalullak, Hans — mondta Brunner, és gúnyosan csengett a hangja. Kloss megfordult. Szintén gúnyosan szólt Brunnerhez: — Mégis rossz u memóriád, Brunner. Elfeledtetted a mesét a tojásról meg az útról? — Elég á tréfából — csattant Hrun tier hangja. — Lausch kisasszony, le van tartóztatva. Kloss csak most vette észre, hogy Brunner nem egyedül jött, hanem az ajtóban még két géppisztolyos is áll. Edit meg értetlenül nézett hol H'ansra, hol meg Brunherre. Végii! megszólalt. ' — Ön megörült, Sturmführer! — Nyugalom, Edit és foglalkozz csak tovább a munkáddal. Hermáim barátom ad nekem öt percet, hogy nyugodtan beszélhessünk. Természetesen nyugodtan — mondta Kloss nyomatékkal. Brunner vonakodott, de Kloss határozott volt. — Vannak témák Hennáim, umelye ket jobb négyszemközt elintézni. Egyéb keni ha te is úgy akarod, beszélgessünk a fiúk előtt. Mert beszelgptni fogunk, ezt elhiheted. Öt perc múlva, hu akarod, visszahívhatod a fiúkai, de kérlek hggyd mar, hogy leüljenek odakint, mert még ellá-aá a lábuk az örökös vigyázzállásban. Kloss fölényes volt e.s kioktató hang nemben beszélt. Brunner megérezte, hogy Kloss kezében nagy aduk vannak, intett hát a legényeknek, hogy kotródjanak ki. Amikor eltűnt u kél fickó, hfuimer megpróbált" erélyes hangot megütni: — Lausch kisasszony önt letartózta tom a bolsevista ügynökökkel való együttműködés vádjával. — Ez hazugság, aljas hazugság — ugrott fel Edit, de Kloss ismét leintette. — Értem, Brunner — szóiul! meg ismét Kloss. — Ti most letartóztatjátok l.ausch kisasszonyt egy szemenszedett vád alapján, aztán útközben majd szökni próbál, ti pedig lelövitek, mint a kutyát. Régi módszer, jó módszer. Az állítólagos partizán is szökni próbál, vagy már próbált is és másvilágra küldtetek. De a papír marad, az fedezi Brunner Sturmführert. miszerint Edit Lausch áru' ló volt. — Elég — mondta Brunner. — Dehogy elég, Hermáim. Még él kell mondanom, hogy Edit az a tojás, amit fel akarsz venni, hiába óvtalak tö le. És Edit robbanni fog. Mert tévedsz, hu azt hiszed, hogy Edi< Lauschsal sírba teheted annak a gyilkosságnak u történetét, ami 1941-ben történt! A gyilkosok nevét mások is tudják, Hermann! És azt is tudjuk mi ketten, igaz jó öreg Hermann, hogy van még ember ebben a városban, akinek a háború ötödik esz tendejében is telik ötmárkás szivarokra! No, persze nem a zsoldjából. Valami egészen másból! — Ö volt, biztosan ö volt — kiáiloM fel hisztérikusan Edit. — Kérlek, Edit — nyugtatta Kloss. — ne avatkozz a felnőttek dolgába. Igaz. Brunner? Mire Kloss visszafordult, Brunner ke z ében már fegyver volt. Hans nem lepő dött meg. Síit, mosolyogni is képes volt. Ügy tett, mint aki észre sem vette, hogy a pisztoly csöve pontosan a halántéka ra irányul. — No, ülj le szépen Hermann. beszéljük csak meg ezt az ügyet. Mert azt ugye nem gondolod, hogy olyan ostoba vagyok, hogy minden dokumentumot itt tartok, ahová te gondosan célzói e pillanatban? Nem öregem, ennyire az Ab wehr sem ostoba. Edit Lauschon kívül volt még egy tanú erre a gyilkosságra, aki őrködött a háznál. Az az ember ma itt él a városban! (Folytatjuk J 1971. II. 24