Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

LETEZIK-E kanadai ANGOL NYELV? Mark Aurkin A kanadai an­gol nyelv című könyve az utóbbi hetek bestsellerje lett Kanadában, számos érdekes vitát, kommentárt, helyeslést és rosszallás keltétt. A szer­ző nem nyelvész, nem is író, hanem ismert ügyvéd. Művé­vett idézetekkel bizonyítja, hogy Kanadának — a nagy szomszéd, az Egyesült Álla­mok nyelvének és kultúrájá­nak meg egyéb hatások elle­nére — megvan a maga sajá­tos angol nyelve, amely él és iejlődik. Kanadai írók műveiből, új­ságcikkekből, tv-műsorokból , vett idézetekkel bizonyítja hogy a kanadai angol nyelv­nek már megvannak szótani, fonetikai és kiejtésbeli jelleg­zetességei, amelyek megkülön­böztetik az amerikai és a brit­angoloktól. A helyesírásban, a kiejtés­ben ós a szóképzésben ugyan elsősorban a zamatos ameri­kai városi nyelv, a „slang" hatása érződik, de a skót vagy walesi ősök, az első bevándor­lók nyelvének számos jelleg­zetessége is megmaradt, sőt megvannak a már teljesen új „kanadai" szavak és szóképző­dés'ek is, amelyek ismeretle­nek az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában hasz­nált angol nyelvben. Mark Aurkin odáig megy, hogy aat állítja: a kanadai an­gol nyelv tovább fejlődik és mindinkább eltávolodik az an­gol nyelvtől. Valószínűleg ép­pen ez a megállapítás keltette föl a közvélemény, de különö­sen a nyelvészek nagyfokú ér­deklődését, tekintettel arra, hogy még tudományosan nincs tisztázva és bebizonyítva, hogy létezik-e külön kanadai angol nyelv. Amiről a számok beszélnek A becslések szerint az elmúlt évtizedben (1960—1970) Len­gyelország lakossága mintegy 3 millió fővel gyarapodott. Az 1950—1960-as „bő esztendők" után, amikor a születések szá­ma közel ötmillióval meghaladta a halálozásokét, — elérkeztek a „szűk esztendők". A mögöttük hagyott évtizedben kőt nagyjelentőségű demográ­fiai jelenség tanúi voltunk, — az egyik a születések számának rohamos csökkenése. A másik a városi lakosság aranyszámá­nak a faluéval való kiegyenlítődése, majd lassú fölébe növé sének kezdete. Még gyorsabbak voltak a változások a foglal­koztatottság szerkezetében. A mezőgazdaságon kívüli ágak ma a népesség 10 százalékával többnek szolgáltatnak megélhetési forrást, mint 1960-ban. A természetes szaporulat 15,0-ról 8,2 ezrelékre való csökke­nése eredményezte, hogy javult az arány a termelő életkorban levő, valamint az előtte illetve utána levő népesség között. Míg 1950-ben 100 mjmkaképes személyre 89 gyermek, fiatal és idős ember jutott, 1969 végén már csak 81. Időközben ugyanis fel­nőtt korba léptek a háború után született, nagyszámú évfolya­mok, s a munkába állók kitöltötték — sőt, számban még feliil is múlták — a nyugdíjazások okozta hiányt. A szokások változása a demográfiában nemcsak a születések számának apadásában nyilvánul meg, hanem a fiatal házasok átlagkorának csökkenésében is. A fiatal párok házasságkötéskor átlagosan egy évvel fiatalabbak, mint tíz évvel ezelőtt. A lengyel lányok, akiknek (statisztikailag) tíz évvel ezelőtt még voltak bizonyos gondjaik a férjjelöltek keresésével, ma már válogathatnak a kérőkben. Bár az egész lakosságot tekintve a nők fölénye csupán 0,98 százalékkal csökkent, a fiatal nem­zedékekben már a férfiak száma a magasabb. A lengyelországi népsűrűség az 1960-as szinthez viszonyítva 9 fővel nőtt 1 km 2-re számítva. A két legsűrűbben lakott len­gyel város e szempontból világviszonylatban is az élvonalba tartozik. Ez a két város a katowicei vajdaságban levő Chorzów és Swietochlowice, ahol minden négyzetkilométeren kb. 4500 ember él. f 1NTERPRESS) MIÉRT JVÁDOLNÁK MEG( A MEREK? Azoknál a rovaroknál, amelyek nagy számú „közösségi államban** élnek együtt, nagy szerepet játszik a vegyi jelzések útján történő kölcsönös érintkezés. Az olyan létfontosságú műveleteket, mint az eleség keresése, az utódok felnevelése, a vészjelzés és az el­lenség elleni védekezés, bonyolult összetételű vegyületek irányít­ják, amelyeket a rovarok apró szervezete maga állít elő. így például az egyik fában lakő hangyafajta nősténye (tampo notus herculenaus) nászútjára pontosan abban a pillanatban indul el, amikor a hímek is elindulnak. A nőstény hangyákat útjuk meg­kezdésére az az erős szagú váladék készteti, melyet elindulásuk pillanatában a hímek állkapocsmirigye válasst ki. A pos^méh-hímek specifikus, igen erős hatású vegyülettel jelölik meg repülőpályájukat, hogy a nőstényeket odacsalogassák. Otjuk során ezzel a vegyülékkel jelölik meg a különösen feltűnő levele­ket és ágakat, és többször ls oda-vissza repülnek egy bizonyos úton. Az egyik hangyafajta (Pogonomyrmsx badius) mirigy váladékának kettős hatása van. Kevéssé tömény állapotban a rovaroknál mere­vedést Idéz elő, rendkívül tömény állapotban viszont a hangyákat támadásra készteti igazi vagy vélt ellenség ellen. A méheknél is van bizonyos illanó anyag, ami a rovaroknál készenléti, illetve támadó állapotot idéz elő. A méhek különösen akkor válnak rend­kívül támadóvá, ha megérzik más méhek egy vagy több szétzúzott fullánkjának szagát. (VOLKSSTIMME) VELENCE HALDOKLIK 1957 -ben még 332 000 lakosa volt Velencének, de az 1968. év végén már csak 130 000 ember élt itt, kétszázezren hagyták el a várost az elmúlt 11 év alatt. A környező városokba köl­töztek munkát és életet keresve. Ellentmondásnak hangzik, hogy ott keresik az életet, ahol az erősen szennyezett levegő tüdőbajt és a légzőszervi megbetegedéseket már mindennapos­sá tette, de így van. Ezek a városok biztonságot ígérnek, amit Velence már nem tud megadni. A lagúnák szépe ugyanis hal­doklik . . . A vendég, látogató, turista az alattomosan kúszó halált nem veszi észre. Megérkezik autón vagy vonaton, áthalad egy hosszú hídon, majd átszáll egy motoros csónakba, és gye­rünk a Canal grandén egészen a Szent Márk térig. Jobbról-balról gyönyörű pa­loták sorakoznak. Négyszáz-valahány van be­lőlük Velencében. De Giorgia Bellavitise mérnök megállapí­tása szerint ebből alig száz van jó állapotban. A többi vár . . . Mire? De mire vár egész Velence? A válasz egyszerű: a csodá­•a, amely megmentené a ha­áltól. Ha a mentés sikerül, ialóban csoda lesz. Velence ugyanis lassan be­evész a tengerbe. Nem az a >robléma, hogy a víz szintje emelkedik, hanem a város aránylag gyorsan és váratla­nul süllyed... Évente három millimétert... Látszólag csekélység ez, de az elmúlt ötven év alatt tizen­nyolc centimétert tett ki, és amint a szakértők kiszámítot­ták, 2000-ben a süllyedés gyor­sasága kétszeresére növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szá­zadfordulón a víz elönti a házak földszintjét. A fenye­gető tragédiáról legjobban a híres Dózse palotában győ­ződhetünk meg. Az oszlopok talapzatai a 14. században szilárd alapon álltak, ma másfél méterre süllyedtek alá. Mi az oka Velence pusztu­lásának? A tenger — mondhatnánk. És így igaz. A tenger is, illetve a kiszámíthatatlan ten­geri áramlatok, amelyek las­san lemállasztják a szigete­ket. Ezek az áramlatok okoz­ták a Lidó mellett Szent And­rás erődítmény falának leom­lását. Minden hullám, amely Velence köveihez ütközik, a város végét jövendöli. Ezen­kívül a nedvesség és a sós le­vegő bomlasztja a vakolatot és a szobrokat. Állítsanak gátakat a város köré? Nem lehet. A tenger vizé­nek be kell hatolnia a város­ba, mert a tengeráramlatok tisztítják a lagúnákat, és csa­tornákat, hisz ezekben gyűlik össze az egész város szenny­vize. Már tizenöt évszázadon keresztül így szabályozza a tenger a város életét. A jótevő tenger azonban ve­szélyt is tartogat tarsolyában. 1944. november 4-én Velencét huszonnégy óra alatt kétméte­res vízár öntötte el. Amikor azt kérdeztük, mi az oka Velence pusztulásának, azt mondtuk, a tenger is. És még mi? Bármilyen hihetetlenül hang­zik, de az is, aki leghango­sabban kiáltozik Velence meg­mentéséért — az ember. Mert a környékén ipari üze­meket épít és köröttük lakó­negyedeket. Ehhez vízre van szüksége. Ezért kutakat fúr, folyókat szabályoz, gátakat, víztárolókat épít. És mert nem elég neki a szárazföld, a kibányászott földet oda viszi, ahol eddig tenger volt. S ami­kor ily módon új szárazföldet teremt, kezdi elölről az épít­kezést. A tudósok megállapí­tották, hogy mindez felborí­totta Velence talajvízrendsze­rét, vákuum keletkezett, és ebbe süllyed a város. Például a híres Rialto hídnál a talaj­víz szintje az utolsó húsa. év alatt öt métert süllyedt. Va­lószínű, hogy a környéken ki­termelt földgáz is hozzájárul a város romlásához. Ezt a Pó folyó völgyében észlelt jelen­ségek alapján tételezik föl. Itt ugyanis a földgáz kitermelése egy év alatt 40 centiméteres süllyedést idézett elő. Tehát az ember az, aki a mesés város halálát idfei elő. Civilizációjával belekontárko­dott a természetbe és a lagú­nák életének egyensúlyába. Az eredmény ismeretes — Velence haldoklik. Lesz-e erő a megmentésé­re? APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL • Moszkvics 407 eladó. Lépes László, Topofníky, 162. 0-185 VEGYES • FELHÍVÁS a volt pozsonyi Or­solya-rendi tanítóképző intézet 1936-ban végzett növendékeihez. Ezúton kérjük, szíveskedjenek a 35 éves találkozó megrendezése cél­jából részvételi szándékukat és lakhelyüket közölni az alábbi cím­re minél előbb. Szívesen látjuk közöttünk mindazon növendékeket, akik előbb vagy később szintén ott végeztek. A találkozó a Bala­tonnál lesz kb. július 3—4-én. özv. Csóka Lászlóné, tanítónő, ' Dunajská Streda, ČSSR 0-172 • Hl V J U K a IS éves fiúkat. Jő foglalkozást akartok választani és szakképzett gépjavítókká válni? Jő alkalmat ajánlunk nektek, ahol kitanulhatjátok a fekete mesterség minden ágazatát, mely nélkül a jó gépjavító nem érvényesülhet, és­pedig: esztergályozást, marást, forrasztást villannyal és auto­génnel, kovács- és lakatosmunkákat, valamint a benzin- és naftamo­torok javítását. Mindezen mesterséget kitanulhat­játok, ha jelentkeztek a buzitkai mezőgazdasági gépjavító tanoncis­kolába. Ezen szakban való kitanulás után a gazdaság minden részlegén ér­vényesülhettek. Közelebbi felvilágosítást kaphattok a Buzitkai Mezőgazdasági Gépjaví­tó Iskola igazgatftságától a Iuce­neci járásban. ÚF-193 • A Šafárikovói (Tornaija) Mező­gazdasági Műszaki Középiskola Igazgatósága közli, hogy az 1971— 72-es tanévben mezőgazdasági öko­nómiai szakon a következő első osztályokat nyitja meg: 2 első osztály a kilencéves közép­iskolák végzettjei számára (4 éves). 1 első osztály az általános közép­iskolában érettségizettek számára (a tanulmányi idő 2 év). Továbbá elegendő jelentkező ese­tén távtanulő osztályt is nyitunk. Ide Jelentkezhetnek azok, akik á IX. osztályt elvégezték és 3 éves gyakorlattal rendelkeznek. A ta­nulmányi Idő 5 év. Az egyes tanulási formák iránt érdeklődőket kérjük, hogy jelent­kezési lapjukat juttassák el az iskola igazgatóságára. Szlovákia minden iskolájából jelentkezhet­nek. ŰF 192 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága halot­tunk, Dr. KOVÁCS BARNABÁS temetésén koszorúkkal, virágado­mányaikkal és részvétükkel igye­keztek fájdalmunkat enyhíteni. Külön köszönet illeti a Rimaszom­bati Közgazdasági Középiskola pe­dagógusait, akik önzetlen baráti segítséget nyújtottak tragikus hely­zetünkben. A gyászoló család 0-197 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága Jó édes­apánkat, SCHMIDT RUDOLFOT elkísérték utolsó útjára a kassai köztemetőbe és virágadományaik­kal, valamint részvétükkel igye­keztek fájdalmunkat enyhíteni. A gyászoló család 0 190 FIGYELMEZTETÉS - Felhívjuk kedves olvasóinkat, hogy amennyiben hirdetést kíván­nak az Cj Szóban feladni, posta­utalványon küldjék be a megfele­lő összeget és egyben közöljék a hirdetendő szöveget. A hirdetés díja 2 korona szavanként, plusz 3 korona kezelési költség. Az ösS­szeg beküldése után hirdetésüket egy héten belül közöljük. Címünk: Oj Szó. hirdetőiroda, Je­senského ul. 12.. Bratislava. IIIIIIIIIIIIIIIIM Hirdessen Ö n i s a z ÚJ SZÓ-ban A bratislavai I. DIMITROV VEGYIPARI MŰVEK újonnan épült üzemében 17 éven felüli férfiakat és nőkel al­kalmaz polipropilén gyártásához. Az üzem a legújabb műszaki elgondolások alapján épült, jó a munkakörnyezet, az ártalmas kigőzölgések nem veszélyeztetik a dolgozók eqészségét. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást és étkezést biztosítunk. Bővebb felvilágosítási a személyzeti osztály nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás. OF-76 Nagyobb számú 15 éven felüli nőt textilgyártáshoz azonnal felveszünk. A munkásnőkböl hamarosan betanított munkások lehetnek. Elszállásolást leányotthonunkban biztosítunk. Tizenhat éven felüli férfiakat is felveszünk, de számukra lakásról nem tudunk gondoskodni. Az érdeklődők üzemünk személyzeti osztályán jelentkezzenek. Závody MDŽ, n. p., Bratislava, PárJčkova 18 ŰF-167

Next

/
Thumbnails
Contents