Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-19 / 42. szám, péntek

Dr. BOROS FERENC, kandidátus: Csehszlovák-magyar internacionalista kapcsolatok a CSKP megalakulásának időszakában 19. A magyar kommunisták és a csehszlovák Marxista Baloldal kapcsolatai révén a HorthyMagyarország elleni harc erősödött, ami alapjában véve a Táti á cskö z társaság emléke melletti hitvallást jelentett. A baloldali 'apók kényszerítették a többi lapokat, hogy a „magyar ügyről" ne hallgassanak, hanem lépjenek fel a Magyarországon dúló fehérterror ellen. A baloldali sajtó már .1919 őszén a csehszlovák munkásság kötelességévé tette a fehérterror elleni harcot, mondván, hogy a magyar proletariátus annak idején a nemzetközi munkásosztály felszabadításáért harcolt. A fehérterror elleni fellépések 1919 végén országos méretű akcióvS váltak Korvin Ottó volt magyar népbiztos és társainak megmentéséért. Széles körű tiltakozó akciók kezdődtek, nagygyűléseken, tiltakozó táviratokban, határozatokban ítélték el a fehérterror gaztetteit. A bmól „Rovnost" „a proletariátus nemzetközi akcióját" követelte azzal a céllal, hogy a hóhérok uralmát Magyarországon elsöpörjék. 1920 tavaszán, majd nyarán a fehérterror elleni harc egyre inkább nemzetközi üggyé vált, s főleg Csehszlovákiában szorosan egybekapcsolódott a belső osztáiyharccal. Széles körű tiltakozó akciók voltak Prágában és az ország más városaiban 1920 februárjában Somogyi Bélának, a „Népszava" — magyar szociáldemokraták központi lapba — főszerkesztőjének meggyilkolása alkalmával. Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában a Marxista Baloldal egyre inkább sürgetni kezdte a „proletariátus egységes akcióját", Horthy-Magyarország bojkottálását. Végül Is a munkásság nyomására, hoszszas halogatás után, a II. InternaclonálévaU együttműködő Szakszervezeti Nemzetközi Szövetség június 20-101 meghirdette a bojkottot. Csehszlovákiában a HorthyMagyarország bojkottálását — bár nem hiánytalanul — de viszonylag a legradikálisabban hajtották végre. Ez úgy volt leIietséges, hogy vezetése szinte kezdettől a baloldal befolyása alatt álló bojkottbizottságok kezébe ment át, melyek sok esetben radikálisan felléptek a hatóságok lazító törekvései ellen. A bojkott a Marxista Baloldalnak ismét módot adott arra, hogy a proletárdiktatúra eszméjének védelmére keljen. /. Hybes a június 28-i brünni területi szociáldemokrata pártkonferencián elmondotta, hogy a magyar proletariátus annak a szociális ideálnak a képviselője, amely felé az egész dolgozó nép halad. Azért büntetik, mert megpróbált kiszabadulni a szociális rabságból és lerázni a kapitalizmus diktatúrájának igáját. A bojkottot augusztus 8-án a szakszervezeti szövetség visszavonta. Csehszlovákiában azonban a Horthy Magyarország bojkottálását a munkásság csak tósőbb szüntette be. A nemzetközi proletariátusnak ez a nagy akciója elbukott, mivel csak helyenként tudta áttörni az opportunizmus és a szomszédos államok, valamint a nemzetközi burzsoázia által állított korlátokat. Ennek ellenére a magyar munkásság szempontjából e támogatás jelentős volt. Nemcsak a szunnyadó forradalmi erőkben ébresztette a hitet, hanem helyenként szervezett akciókra is képessé tette ezeket Magyarországon. A fehérterror elleni harc a csehszlovák Marxista Baloldal küzdelmeiben később is fontos helyet foglalt el. Ojabb akciók sorozatára került sor főleg 1920 végén a magyar népbiztosok megmentéséiért. A magyar csehszlovák forradalmi értik együttműködésének másik fontos területe a Marxista Baloldal és a magyar kommunista emigráció szoros kapcsolata volt. A magyar kommunista vezetők közül sokan fontos posztokat töltöttek be a szlovákiai és a kárpát-ukrajnai párt- és szakszervezetekben, a sajtónál egyaránt. így pl. a „Kassai Munkás" szerkesztőségében sok magyar kommunista emigráns tevékenykedett, köztük Gyetvai János — a lap akkori vezetője —, Mácza János, Fried fenő, jász Dezső stb. Alpári Gyula Liberecben, Karel Kreibich közvetlen munkatársaként dolgozott. Kreibich és a csehországi német baloldal akkori vezetői rendkívül pozitívan értékelik Alpári szerepét a baloldal ideológiai, eszmei megerősödésében és a csehországi néniét kommunista párt megalakításában. Alpári szoros kapcsolatban állt a szlovákiai, a kárpát-ukrajnai munkássággal, Prágával és Kladnóval, Berlinen át — ahová gyakran utazott — a Kommunista Internacionáléval. Kreibich és Runge visszaemlékezéseikben leírják, hogy Alpárinak nagy szerepe volt az 1920. május 9-én a német balszárny első konferenciáján elfogadott „Elvi nyilatkozat" kidolgozásában. A nyilatkozat nagy pozitívuma, hogy határozott szándékot mutat a Kominternhez való csatlakozásra. A proletár internacionalizmus erősödését idézték elő a KárpátUkrajnában és Szlovákiában tevékenységet kifejtő magyar kommunista emigránsok. Elismerően írnak erről a csehszlovák munkásmozgalom akkori vezetői is. „A magyar forradalom • sok száz lelkes agitátort adott és tanított, nevelt számunkra a menekülésre kényszerült magyar elvtársak személyében, akik életüket is fel tudnák áldozni a forradalom ügyéért" -— írja a szlovákiai marxista baloldal egykori vezetője. Természetesen nem lehet a magyar kommunistáknak ezt a szerepét idealizálni vagy eltúlozni, ahogy ezt az akkori burzsoá propaganda és a jobboldali vezetők is próbálták beállítani és a szlovákiai viszonyokat kifelé úgy feltüntetni, hogy az ottani baloldali mozgalmat szinte kizárólagosan a „nemzetietlen emigráció" bécsi vagy moszkvai központja csinálta. Ilyen törekvések a burzsoá és jobboldali propaganda részéről voltak. Azt is látni kell, hogy egyeseket az emigrációs körülmények túlzott radikalizmusra ösztönöztek,, ennek következtében a csehszlovákiai helyzet realitásának figyelmen kívül hagyása is megnyilvánult. Tagadhatatlan azonban az, hogy a szándék internacionalista volt, a nemzetközi forradalom elősegítésére irányuló törekvés állt tevékenységük központjában, s abból indultak ki, hogy az emigrációnak kötelessége ott harcolni, ahol van, adott esetben Csehszlovákiában és különösképpen kötelessége a szomszédos országokhoz csatolt magyar lakosságú területek munkásmozgalmának forradalmi szerveit támogatni a reformista pártvezetőségekkel szemben. Ezt az internacionalista hozzáállást a csehszlovák munkásmozgalom balszárnyának akkori vezetői látták, méltányolták és messzemenően honorálták. Miben mutatkozott meg e konkrét segítség a magyar kommunista emigráció részéről? A Bécsben a KMP bécsi központja által készített, magyar vagy német nyelven kiadott kommunista sajtótermékeket széleskörűen terjesztették Csehszlovákia területein, üzemekben és gyárakban. Különösen nagy jelentősége volt a „Proletár" című lap megjelenésének és csehszlovákiai terjesztésének, mégpedig több szempontból: egyrészt a lap mélyrehatóan foglalkozott a múlt harcainak, a Tanácsköz társaságnak a tapasztalataival, a párt szerepével és jelentőségével a j orradalomban, a proletárdiktatúra és a tanácsok kérdéseivel. Különösen sokoldalúan leplezte le az opportunista és a proletárforradalmat eláruló jobboldali és centrista vezetők szerepét. Ez azért is fontos és nemzetközi értékű tett volt, mert a jobboldali szociáldemokrata és centralista vezetők az emigrációban a burzsoá szomszédos országok kormányainak anyagi támogatásával kiadott lapjaikban igazolni próbálták elveiket és ezzel nemcsak a Komintern ellen ütöttek, de lényegében komoly eszmei segítseget nyújtottak a szomszédos országok, konkrétan a csehszlovák szociáldemokrata jobbszárnynak is. Tipikus példája volt ennek Kunfi Zsigmond, aki Szloveoszkó munkásságához írt május 17-i nyílt levelében elemzi a munkásmozgalom balratolódúsának folyamatát ás óvja a szlovákiai munkásságot a magyar példa követésétől. Kijelentette: „Aki a Magyarországot körülvevő államok bármelyikében a proletárdiktatúra komoly megteremtésén dolgozik, az tudatosan vagy öntudatlanul Horthyék szövetségese, az erősíti a fehérterror uralmát és gyengíti a vele ellentétes és ma ellenséges államok nemzetközi helyzetét, az meghosszabbítja a magyar proletariátus Golgotha-járását". Ezeknek a nemzetközi fórumokon terjesztett nézeteknek a leleplezése kétségtelenül fontos volt a Marxista Baloldal erősödése szempontjából is. Ha « segítség egyéb formáit vizsgáljuk — az Alpáriról ^elmondottakon túlmenően — említést kell tenni arról, hogy a KMP ideiglenes központi bizottsága kiküldött munkatársain keresztül aktívan részt vett a Kárpát-Ukrajnai Internacionalista Szocialista Párt megteremtésében 1920 tavaszán. A párt alapszabályzatát, amelyet az 1920. március 21-én Ungváron tartott első kongresszusán elfogadtak, a pártot létrehozó es alkotó csoportok vezetői a KMP bécsi közportjának a segítségével dolgozták ki, lapjukat, a „Pravda"-!'és a „Munkás Újság"-ot külön címmel a KMP anyagi támogatásával adták ki. j Folytatjuk / Köztársaságunkban csak Brnóban, a Cerné Pole-l Egészségügyi Középiskolában nevelnek optikusokat. Az iskolában a tanulók nyolc tantárgyat tanulnak. Felvételünkön Jírí Vežník szaktanár bemutatja a tanulóknak az üvegvágás technikáját. (Felvétel: Bican — CS'-PK) A GALANTAI JARAS RENDEZVÉNYEI Gondos előkészületek oz évforduló megünneplésére A CSKP megalakulásának 50. évfordulójáról a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja minden szervezetében megemlékeznek, különféle akciókat rendeznek. Az SZNF galántai járási bizottsága szervei konkrét tervéről Vidor Muilaytól, az SZNF járási titkárától érdeklődtünk, aki elmondta, hogy a jubileum alkalmából tevékenységüket három fő területre irányítják: a tömegpolitikai nevelés fokozására, az SZNF szervei és szervezetei szocialista jellegének megszilárdítására, valamint a szocialista versengés és a munkakezdeményezés további fejlesztésére. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának tervéből egyebek közt kiemelkedik a taglétszám bővítésének terve, mégpedig 1500 taggal. így a tagok létszáma eléri majd az 5000-et. Nagy gondot kívánnak fordítani a tagtoborzásra az üzemekben és a községekben. Az idén 10 községben, illetve üzemben hoznak létre szervezetet, ill. újítják fel a szervezet működését. A szervezeti tevékenységre a fiatalokat is igyekeznek megnyerni — főleg a Szovjetunió Fiatal Barátainak Klubjával karöltve. A Szovjetunió megismerése és a szovjet emberekkel való személyi kapcsolatok bővítése érdekében májusban a szövetség 10 tisztségviselője számára kirándulást szerveznek Moszkvába és Leningrádba. A járási szövetség politikai és nevelőmunkája tervéből ki kell emelni azt a három járási szemináriumot, melyet a jubileumi évben rendeznek. Ezek közül egyen az orosz szakos tanítók vesznek részt, egyet a CSKP 50. évfordulója alkalmából rendeznek, egyen pedig a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről emlékeznek meg. A szövetség járási bizottsága hozzájárul az immár hagyományos orosz nyelvű szavalóversenyek megszervezéséhez, melyeket ez idén az 50. évforduló jegyében rendeznek meg. Ugyancsak segíti a „Csehszlovák—szovjet kapcsolatok a CSKP történetében" elnevezésű irodalmi verseny megszervezését, továbbá a „Mit tudsz a Szovjetunióról?" vetélkedő biztosítását. A járás területén három városban — Szered (Sered), Vágsellye (Sala) és Diószeg (Sládkovičovo| békeünnepséget is rendeznek. Külön tervet dolgoznak ki az idei csehszlovák—szovjet barátság hónapjára. Szovjet előadókat hívnak meg az „Az SZKP hatása a CSKP megalakulására" A CSSZSZK és a Szovjetunió barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződése", ,,A szovjet tudomány és technika sikerei" című járási szintű előadásokra. A CSSZBSZ járási szövetsége gondoskodik a galántai járás csehszlovák—szovjet barátsága történetének feldolgozásáról. A szövetség szervezetei a járás területén 2000 brigádórát dolgoznak le pártunk megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére. Az évfordulóról 20, a Szovjetunióról 30 különféle kiállítást rendeznek. A CSSZBSZ mind a 70 alap-, illetve falusi szervezetében tartanak előadást a jubileum alküiniábói. Húsz szervezetben beszélgetésre is sor kerül, melyeken a párt keletke zéSéről és jelentőségéiről lesz szó . . . A Polgári Hotivédeliiíi Szövetség szintén nagyon gazdag tervet készített a jubileum tiszteletére. A terv már januárban műsorra tűzte „A CSKP és a PHSZ honvédelmi politikája" című előadást. Ugyancsak a CSKP fennállása 50. évfordulójának jegyében tartják a járási konferenciát. Idős kommunistákkal való beszélgetéseik és a témával kapcsolatos filmek vetítése s szerepel a PHSZ tervében. Számos honvédelmi játék, sportverseny és kiállítások rendezésével is hozzájárulnak az ünnepségek sikeréhez. A CSEMADOK szájnos tervezett rendezvénye közül kiemelkedik a 25 szervezet ünnepi ülése, melyre áprilisban és májusban kerül hor, tízeken mintegy 3900 résztvevőre saámítanak. Ugyancsak májusban lesz az ünnepi plénumülés. Az évforduló tiszteletére 25 előadást rendeznek. Az év folyamán népdal-, táncdal-, színjátszó-, népművészeti és énekkari fesztivált rendeznek. A CSKP 50 éves fennállása tiszteletére számos községben szabadtéri ünnepségeket is tartanak. Régi párttagokkal való beszélgetésekre több községben, illetve városban kerül sor. Ugyancsak sor kerül a járás munkásmozgalmi hagyományainak összegyűjtésére, továbbá brigádórák vállalására. A pionírszervezet tervezett akciói közül is megemlítünk néhányat — járási pionírfesztivál, beszélgetések rendezése „Győzelmes február" és „Pártunk dicső útja" címmel, az „Arany gitár" elnevezésű verseny döntője, atlétikai verseny, ifjúsági találkozók megrendezése stb. A Szlovákiai Szocialista Akadémia galántai járási bizottsága is számos rendezvénnyel ünnepli a kerek évfordulót. A fő rendezvény az ünnepi plenáris ülés lesz, melyre májusban kerül sor. Említést érdemel a népi akadémia tematikai orientációja, melynek előadássorozatában ilyen címek szerepelnek: A CSKP története, A csehszlovák kommunista és munkásmozgalom jelentős alakjai, A CSKP harca a szocializmusért Csehszlovákiában, Az internacionalizmus és a szocialista hazafiság kérdései, A kommunista erkölcs és az emberek közti kapcsolatok stb. A járási szakszervezeti tanács még a múlt év novemberében előkészítette az 50. évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat. Ez idei akcióik közül említést érdemel „A szakszervezetek egységéért folytatott harc az ellenséges elemekkel szemben" című előadás, az állami kitüntetések viselőivej való találkozó megrendezése. Az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége a barátsági szerződés jelentőségének megvilágításán kívül számos más előadást, beszélgetést rendez. Pionírokkal való találkozó is szerepel a tervükben, jelentős, rendezvénye lesz az a kiállítás, melyet a szeredi körzet és környéke illegális ellenállási mozgalma történelmi anyagából állítanak össze. A galántai Jednota vezetősége ünnepi ülést rendez az évforduló alkalmából, melyen az érdemes dolgozóknak kitüntetéseket adnak át. Legjobb ipari tanulóknak részvételt biztosít arra az országos találkozóra, melyen az ifjúság és a párt kérdését tárgyalják. Erről a kérdésről a járás többi szakmunkástanulója számára is előadást tartanak. Munkakötelezettséget is vállaltak az 50. évforduló tiszteletére. A Cigány Szövetség járási bizottsága a Szocialista Akadémiával együttműködve különböző témájú előadásokat biztosít tagjai számára és különféle versenyeket rendez — egyebek közt a legtisztább lakótelep címért. Filmvetítésekre és iskolázások megrendezésére is sor kerti) a szövetség szervezésében. A Szlovákiai Tűzvédelmi Szövetség járási szervezete nagy súlyt helyezett a szocialista verse n y mozga lo ni megszervezésé re. Biztosítja „A vörös csillag nyomában" elnevezésű ifjúsági tűzvédelmi verseny lefolyását és értékelését. „A pártnak és a köztársaságnak" akció keretében tűzbiztonsági hetet szervez. A tűzoltók összejövetelein megemlékeznek a nagy évfordittóról. A járási bizottság ünnepi ülésére is sor kerül, melyen érdemes pArtharcosok is résvt vesznek. A Szlovákiai Testnevelési Szövetség járási szervezete a kommunista sajtó terjesztésén kívtil megrendezi a járási futóversenyt. Májusban pedig 1200 sportoló részvételével mintegy 30 000 néző előtt megtartja „A hála spartakiádját". A tervezett akciók mindennél jobban bizonyítják, hogy pártunk fennállásának félévszázados jubileumát az SZSZK Nemzeti Frontja galántai járási bizottságának szervezetei méltóképpen ünneplik meg. FÜLÖP IMRE