Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-18 / 41. szám, csütörtök

MARXI LENINI PÁRTOT ÉPÍTÜNK (Folytatás az 5. oldalról) így például a tüzelőanyag- és energetikai alap problémái. Ami a fejlődést illeti, a múltban mintegy három évvel lemaradtunk, és senki sem építhet fel néhány hónap alatt villanyeröműveket. Iparunkban más strukturális -problémák is vannak, és megoldásuk hosszabb időt igényel. A problémákat fokozatosan megoldjuk Ezekkel a kérdésekkel foglalkozni fogunk az ötéves terv előkészítésével kapcsolatban. Nagyon sok olyan probléma van azonban, amelyek gyorsan megoldhatók. A beszélgetések alapján és polgáraink leveleiből tudjuk, milyen sok a felesleges probléma. A nemzeti bizottságoknak és más szerveknek meg kellene oldani azokat a kérdéseket, melyek helyben megoldhatók, hogy ezzel is jobbá tegyék az emberek életét. Ha bármilyen problémát, pl. a lakáskérdést vagy mást nem tudnak megoldani, akkor ilyen esetben rendes magyarázatot kell adni az embereknek. Ezen a téren még nagyon sok a következetlenség. Sok rendetlenség felett szemet húnyunk. Naponta látjuk, s végül megszokjuk és normális tényként kezeljük. Erről nem akarok bővebben beszélni, mivel a példák sorolását reggelig sem fejezném be. Amint a decemberi plénum határozatai is leszögezték a rendetlenséget rendetlenségnek, a hanyagságot hanyagságnak kell neveznünk. És nemcsak neveznünk, hanem meg kell keresnünk az utat a kiküszöbölésükhöz is. Ki kezdeményezze ezt, ha nem a kommunisták, ha nem a pártszervezetek, az állami és gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok stb. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló. A CSKP Központi Bizottsága decemberi plénumának határozatait, hogy úgy mondjam „aprópénzre" keli váltani, s minden szervezerben, minden munkahelyen, lakóhelyen konkretizálni kell őket. Ezt nem úgy mondjuk, mint a tízparancsolatot: ezt tanuld meg, reggel és este imádkozzál, és üdvözülsz. A Központi Bizottság határozatainak csak akkor van értelmük, ha segítenek az emberek milliói problémáinak megoldásában. Ezeket természetesen nemcsak a Központi Bizottság ülésén oldjuk meg. Köztársaságunkban a kommunisták és a többi dolgozó is készen ált arra, hogy a problémákat sorjában megoldják. Egész pártunkban minden becsületes embert erre kell ösztönöznünk. Tudják pl. milyen sok probléma vaii a lakások körül. Az ember mindenütt találkozik ezzel a problémával. Tavaly már tettünk valamit ezen a téren; először sikerült több mint 107 eeer lakást 'felépíteni, egy évvel előtte csak 83 000 lakás épült. Ez nem jelenti a maximumot, mivel tudjuk, hogyan építenek, mennyit dolgoznak egyes munkahelyeken, milyen a helyzet hétfőn és pénteken, hogyan „takarékoskodnak", hová vándorol az építőanyag. Minden azonban tőlünk függ. A kommunistának mindenütt jó példát kell mutatnia a többi polgárnak. A délelőtti tanácskozáson ezt valaki nagyon szépen kifejtette: el kell érnünk, hogy a kommunistát tiszteljék állásfoglalása, a dolgozók életének megjavításáért folytatott harca, elvhűsége miatt. A kommunistáknak példaképül kell szolgálniuk, és meg kell nyerniük az emberek bizalmát. Feladatunk tehát, hogy nagyobb mértékben forduljunk a dolgozókhoz, a munkásokhoz, a : űszaki szakemberekhez, a földművesekhez, az ifjúsághoz és a nőkhöz, — mint a múltban tettük —, hogy meggyőzzük őket pártunk politikájának helyességéről. Nemcsak szavakkal, hanem saját munkánkkal kell őket meggyőznünk, meg kell őket nyernünk politikánk támogatására. Tudják jól, hogy dolgozni különféleképpen lehet. Az embernek élnie kell, keresnie kell, de ha a szocialista állam öntudatos polgáraként végzi munkáját, ha megérti, hogy ezzel hozzájárul a társadalom fejlődéséhez, s azután bármilyen munkát végez is, értéke nagyon megnövekszik. Egy dolgozónk levélben fordult hozzám, s kifejtette, mit jelentene az, ha mindenki a munkaidő előtt és után öt perccel tovább dolgozna a munkahelyén. Csak öt percről lenne szó, de ez óriási értékeket eredményezne. Bevezettük az ötnapos munkahetet. De meg kell vallanunk, hogy társadalmunk gazdaságilag nem készült fel erre. Számoljuk csak ki, mit jelent a termelésben, ha hirtelen 52 szombattal megrövidül az év. 1969 után egyes elvtársak azt javasolták, hogy szüntessük meg a szabad szombatokat. Ezt a javaslatot elvetettük, mert a szabad szombat dolgozóink vívmánya, és ha az adott esetben elhamarkodott intézkedés is volt, nem hátrálunk meg. Meghagyjuk a két szabad napot. El kell azonban érnünk, hogy az emberek az öt munkanapon becsületesen dolgozzanak. Az emberek nagy része becsületesen dolgozik, de egy része nem teljesíti kötelességeit. A betegségek miatti mulasztásokra és az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó adatok megdöbbentők. Köztársaságunkban naponta kb. 500 000 ember hiányzik a termelésből betegség, vagy ún. „betegség" miatt. Közben minden vonalon munkaerőhiány van. Ezeken a tényeken is el kell gondolkodnunk. Azt akarjuk, hogy az emberek becsületes munkájukkal jól keressenek, jól éljenek, de az, hogy valakit hanyag, felületes munkájáért fizessenek, az erkölcstelen mindenütt, és erkölcstelen a szocialista társadalomban is. Ezt nem tűrhetjük sokáig. A párt helyzete rendeződött. Előkészületek folynak a pártkonferenciákra, a kongreszszusra, és így a pártnak ma már arra is futja erejéből, hogy a mindennapi kérdésekkel, elsősorban gazdasági, de más kérdésekkel is foglalkozzék. Ezekért nemcsak mi „fönt" vagyunk felelősek, hanem az őszszes kommunista. A párt az elért eredmények alapján nyerheti csak meg a dolgozók bizalmát. A párt és a kormányszervek foglalkoznak a fejlődés távlati problémáival. Ezeket megtárgyaljuk majd a kongresszuson, többek között gazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének, a társadalom fejlődésének kérdéseit. A lehetőségek szerint még ez évben a kongresszus után szeretnénk kiírni a választásokat. Előzetes adatok szerint a következő öt év is jelentős eredményeket hoz majd Csehszlovákia gazdaságában, a nép életszínvonalának emelésében és a rendszer szociális stabilitásában. A kongresszus távlatokat, irányvonalat ad majd, hogy valamennyi polgárunk tudja, mi vár rá, mivel számolhat, hogy mindenki tudja: elkerüljük a különböző gazdasági vagy más megrázkódtatásokat. A kongresszus előtti kampányt fel kell használnunk a decemberi plénum által kitűzött célok megvalósítására. Jelentős mértékben kivívtuk a párt egységét. Most az a feladatunk, hogy a kommunistákat és körülöttük a dolgozók tömegeit a konkrét munkaproblémák megoldására egyesítsük. Engedjék meg elvtársak, hogy befejezésül még egyszer köszönetet mondjak a pártmunkásoknak, a tömegszervezetek, a szakszervezetek dolgozóinak, a gazdasági dolgozóknak és a kerület minden becsületes dolgozójának, akik állásfoglalásukkal, becsületes munkájukkal segítettek az elmúlt időszakban pártunknak és az állami szerveknek, hogy Csehszlovákia kijusson a válságos helyzetből. Köszönetet mondok nekik azért, hogy ma Csehszlovákia újból rendezett, szocialista állam, s a dolgozók milliói teljes bizalommal tekinthetnek a jövőbe. Ehhez önöknek és a kelet-csehországi kerület minden dolgozójának sok sikert kívánok. 11 IP Különleges nyelviskola Valóságos laboratórium a Kelet-szlovákiai Vasműhöz tartozó sacai (Saca) nyelviskola. A fülkékben elhelyezkedő diákokkal a tanár egy ellenőrző- és vezérlő-berendezés közbeiktatásával egyenként, és külön-külön foglalkozik. Természetesen magnószalagos felvételek segítségével tanulnak ebben az iskolában. Havonta 5-napos összpontosításokon vesznek részt a nyelvtanulók. Ez 50 nagyon intenzív tanórát jelent. Egy szemeszter 750 tanórából áll. Az első szemeszter után már folyékonyan beszélik a tanult nyelvet az iskola növendékei. Igaz, hogy az első perctől kezdve egy szót sem hallanak másképp, mint a tanított nyelven. A harmadik szemeszter után már tökéletes a nyelvtudásuk. Időnként konverzációs öszszejöveteleket is rendeznek. Az angol nyelv tanulóival egy prágai oktató, az oxfordi egyetem végzettje, John Mc Farlane szokott foglalkozni ezeken az összejöveteleken. A módszerek kitűnőek, az eredmények nagyszerűek, bár elég drága egy-egy nyelvtanuló képzése ebben az iskolában. Mintegy 10 000 koronába kerül, amíg valaki tökéletesen elsajátít egy idegen nyelvet. Ezért nagyon szigorúan megválogatják a hallgatókat. Ebbe az iskolába csak a Vasmű nagyon tehetséges dolgozói kerülhetnek, akiknek munkájuknál fogva valóban szükségük van valamelyik idegen nyelv el sajátítására. Turcsán jana Még most sem pihen Kocskooics István 39 évvel ezelőtt lett tagja az ógyallai j Hurbanovo) önkéntes tűzoltótestületnek. A közel négy évtized alatt úgyszólván mindenféle tisztséget betöltött ebben a szervezetben. Nemcsak a helyi egységet irányította, hanem a járásit is. 1955-től hivatásos tűzoltóként működött, de szíve mindig az önkéntesek felé húzta. Tavaly januárja óta nyugdíjban van, de még most sem pihen, hisz ismét az ógyallai önkéntes tűzoltók parancsnoka. Oktatja, neveli a fiatalokat. A tűzvédelemben kifefíett munkáját a felsőbb szervek is nagyra értékelték. Ennek bizonyítéka, hogy megkapta a „Példás tűzoltó" majd a „Példás munkáért" és az „Érdemekért" kitüntetéseket. Andriskin József Kastély, mint iskola A reneszánsz stílusban épült kastély Diószeg (Sládkovičova) legszebb épülete. Báró KuHner János, bécsi nagykereskedő építtette 1885 ben. A fel szabadulás után a község rendelkezésére bocsátották az épületet, jelenleg szakszervezeti iskola mnkridik benne. Hazánk különféle vidékéről járnak ide isknlázásra a hivatásos és kezdő szakszervezeti vezetők. Az iskola knltarális, egészségagyi, szociál politikai és más tanfolyamokat is szokott szervezni. Közgazdasági kérdésekkel és a szocialista brigádversenyek szervezésének problémáival is foglalkoz •ak. Zobor Rozália Tánczenét keveset játszik Egy szép dallamot valamelyik hangszeren szépen előadni mindig nagyobb élvezet, mint azt csak más előadásában meghallgatni. Ez a véleménye Gulyás Juliska kisújfalusi (Nová Vieska) diáklánynak is. Ö azok közé tartozik, akik nem csak hallgatják a zenét. Tizenöt éves, és nagyszerűen zongorázik. Köbölkútra (Gbelce) jár a kilencedik osztályba, ugyanakkor az érsekújvári (Nové Zámky) zeneiskolában is tanul. Itt hetedikes, hisz már nyolc éve zongorázik. Kedveli a komoly zenét, főleg Beethovent. A Csemadok köbölkúli Beethovenestjén is szerepelt. Az operettszerzők közül Kálmán Imre a kedvence. Gimnáziumba jelentkezett. Ha leérettségizik, a tanítóképző főiskolát szeretné elvégezni. Tanítónő szeretne lenni s zenét tanítani. ifj. Kovács Ferenc Bufo-bufo Ezt a nevet adták együtte síiknek a fiatal tornaijai (Sa fárikovo) zenészek. Tavaly és tavalyelőtt is részt vettek az országos táncdalfesztiválon, ahol szereplésükkel a második, illetve a harmadik helyet érdemelték ki. Szóló gitáros Danyi Ernő, aki „civilben" mechanikus. Az akkordgitáron Oláh István ta nuló játszik, míg a basszusgitárt ugyancsak egy másik tanuló, Viczián István szokta megszótaltatni. Ruszó Géza gépesítő pedig az ütőhangszere ket kezeli. Műsorukban magyar, cseh szlovák és világslágerek sze repelnek, de két éve saját szerzemények komponálásával is foglalkoznak. A legismerteb bek közé tartoznak: Miért kell tagadni, Könnyek között című számok, melyeknek szövegét Danyi Ernő, zenéjét Oláh Isi ván szerezte. Pierzcbala (ózsef VÁMOSOK FALUJA Rárosmulyad (Mula) 329 lakosából nyolcvannégyen a Vámos, ötvenegyen a Nagy és harminchármon a fekkel vezetéknevet viselik. Ez azt jelenti, hogy a falu népének a harmada Vámos, és a Nagyokkal, fekkelekkel együtt a lakosságnak több mint fele e három nevet viseli. Budai |ózsef Szombatonként postás |ámbor Árpiddal szombatonként postástáskával a vállán lehet találkozni Szécséokén fSečianky) vagy Kelenyén (Kle ňanyj. Ilyenkor ő hordja szét az újságokat a két fal n 230 előfizetőjének. Tavaly végezte el az alap iskolát, s most a Žiar nad Hronom-i tanonciskolában vízvezeték-szerelőnek tannl. Arra a kérdésre, hogy szombatonként miért postás, ezt felelte: „Kedvtelésből csinálom, na meg jól jön néha egy kis zsebpénz!" Deák Teréz MÉG ÍGY SE A kép nem ábrázolja hűen a vőki (Vlky) híd mai formáját, de már látni rajta a félig hiányzó karzatot. A valóságban nem ilyen, hisz a karzatot teljesen eltüntették, s néhány deszkát az aljáról felfeszítettek. Az alig három éve készített hidat felelőtlen személyek rongálták meg. Reméljük, ez nem fog úgy járni, mint az elődje, amely teljesen megsemmisült, hisz nagy szükségük van erre a hídra a szenei (Senec) középiskolába és az újfalusi (Nová Dedinka) kilencéves iskolába járó diákoknak. Ugyanis számtalanszor igénybe veszik, különösen olyankor, amikor rossz az autóbuszközlekedés, a rendes járat késik, mert ezen a hídon keresztül mennek a másik autóbuszhoz. Dömötör Zoltán . M.'. At