Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-12 / 36. szám, péntek

Célok — vágyak — módszerek ÁLLÁSTALAN DIPLOMÁSOK II. A nyugati főiskolákon tanuló if júsag egyik legtöbbet vitatott problémája kétségkívül a kilátás­talanság, egy elfogadható perspek­tíva hiánya Az elhelyezkedés egy re súlyosabb nehézségekbe ütkö­zik, mindinkább növekszik az ál­lástalan diplomások száma. Egy régebbi adat szerint a mintegy 600 ezer francia munkanélkülinek az 50 százaléka 14 és 24 közötti fiatal' A másik oldaton — és netu csu­pán Franciaországban — szakem­berhiány mutatkozik Ez a lelenség természetesen, paradoxonként hat, ugyanakkor a „kereslet" és a „kí­nálat" közötti egyensúly felt>jru­lásáról van sző A probléma gyöke­re a kapitalizmus társadalmi ren dezetlenségében, a kellő tervezés hiányában, de nem utolsó sorban a szociális problémák megoldatlan­ságában keresendő. Ezzel egyide­jűleg a koncepciótlan oktatási po­litika Is megteszi a magáét Így például egy felmérés szerint Fran­ciaországban évente több min'200 ezer ember hal meg szívbetegsé­gekben. A szívbetegségeket kutató intézetek viszont alig több mint kétszáz specialistát foglalkoztat­nak. Ezzel szemben akad oíyan kozmetikai üzem, amelyben fél­ezer diplomás dolgozik. A diákság egyre jobban tudato­sítja, hogy helyzetén kizárólag a tarsadalml viszonyok gyökeres változása javíthat. Ennek egyik következményeként olyan folya­matnak lehetünk a tanül, amely az ösztönösséget, az öncélú láza­dást elvetve, határozottabb pollti kai profilt kölcsönöz a mozgalom nak, Illetve a diákmozgalmakon belül tevékeriykedö baloldali cso portosulásoknak. A Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség köré tömörülő fiatalok így példamutatóan ragaszkodnak a proletár nemzetköziség alapelvei­hez, a Francia Kommunista Párt taktikáját alkalmazva egy széle­sebb baloldali egység megteremté­sén fáradoznak. Ez a momentum, a nyugati diákmozgalmak Ilyen irá­nyú polarizálódása, biztató és so­kat sejtető jel, hatása a politikai tudat formálódására ma még szin­te felbecsülhetetlen. Ugyanakkor nem kerülheti el a figyelmünket e mozgalmaknak az a törekvése sem. hogy mind tudatosabban keresik a kapcsolatot a szocialista országok ifjúságával, a szocialista ifjúsági szervezetekkel. Tán nem kell kü­lönösképpen hangsúlyoznunk, hogy a nyügati burzsoá államok uralko­dó körei ferde szemmel néznek er­re az orientációra Lulgl Longo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára —.a kétfrontos harc kapcsán — szin­tén foglalkozott a diákmozgalmak­kal. Kifejtette, hogy a kommunista pártnak irányítania kell a diák mozgalmat, lehetővé kell tennie számára, hogy kellő gyakorlati harci tapasztalatokat szerezzen; Ennek az irányvonalnak nyomon követhető a hatása az olasz diák­mozgalomban. A főiskolai fijúság túlnyomó többsége élesen szembe­helyezkedik az ún osztálvisko­jl||' í fg^ "íÍ ® iii .. . m mwm Ír i . •- wsfiil! \ : I délÄwi lák" rendszerével. A diákság meg­értette, hogy problémái neiu az egyetem falain belül, hanem a ka­pitalista társadalmi rendszerben gyökereznek. S itt Ismét felbuk­kan a foglalkoztatottság kérdése, a végzős hallgatók váltára súlyos teherként nehezedik a jövő, az ér­vényesülés gondja. A mérnökök, vegyészek, fizikusok aligha he­lyezkedhetnek el az Iparban. A legtöbbjük tanítani megy. Az Olasz Statisztikai Hivatal (ISTAT) adatai szerint az egyetemet vég­zett szakemberek száma három­szorosan haladja meg a -„keresle­tet"! A francia és az olasz diákmoz galmaknak csupán néhány prob­lémáját villantottuk fel. Viszont tény, hogy e két nyugati kapita­lista ország Ifjúsága — az Ideoló­giai küzdelem sprán — nagy tá­maszt talál az immár bő forradal­mi tapasztalatiakkal rendelkező Francia és Olasz Kommunista Párt­ban. Nem véletlen tehát, hogy az olasz, Illetve francia fiatalok bal­oldali orientációja markánsan domborodik kl a nyugati diák­mozgalmakhói általában. (B. P. I.) — FOLVTATIUK — Alfonzé a főszerepben leronus bácsi és fia, Zserom, az eldugul szennyvízlevezető csatorna helyrehozása érdekében egy derűs hajnalon becsen get Katona doktor villájába. Hogy ebből azután mi lesz? Nos, ezeket a mulatságos bonyodalmakat kiséri végig T i már István színes játékfilmje. A film érdekessége az a ritka eset. hogy valaki éppen öt vennyoic esztendős korában kapja meg első igazi, testresza bott filmfőszerepét. S ez történt most Alfonzúvai Ugye ismerik Alfonzőt? A Magyar Televízió műsoraiban bizonyára látták ntar talaio paródiáit, ügyes utánzásait, szórakoztató negyedóráit. Talán látták már a magyar filmek epizódistái küzüt is vagy rövid filniszkeccsekben. A főszerepig, sőt címszerepig, hosszú út vezetett Alfunző 1912 ben született Budapesten. Tizennyolc éves korában egy akrobalacsnporthoz szerződött és kereken egy évzlizedet tur nézott a világban. 1940 ben — talán a második világháború kényszere is segítette —, hogy parödistaként lépjen fel kii lönböző budapesti színházakban és varietékben. A felszaba dúlás után, 1945-ben rövid idő alatt nagy népszerűséget ví vott ki, s 1951 tői a Vidám Színpad tagja. Közben két eszten deig ismét külföldön, Belgiumban működött. A jeles humoris tít „Érdemes művész" címmel is kitüntették. Ez a sok élménnyel teli pálya, most ú| csúcsokhoz jutott Alfonzé mini mindig, most is a kacagás hullámait kavarja fel maga körül és ez már megéri, hogy majd Önök is megnézzék a Csehszlovákiában is bemutatásra kerilő ..Én vagyak. | e r o m o s" t* .- f ­leromos bácsi és fia Zserom . . . Diszkotéka A falu fiatalságának régi kíván ,-agát teljesítette a gömörhorkai (<Jem, HOrka) SZISZ helyi szerve ?ete, amikor megrendezte a disz kotékát. A fiatalok több órán át hallgatták a magyar, csehszlovák éš külföldi táncdalokat. Később, akinek kedve volt, táncolhatott ls. A diszkotéka sikere elsősorban Nagy Sándor és Lipták László ér­deme. A zeneszámok közti szüne teket Ambruzs Sándor szellemet koníeranszal tőitek érdekessé. A műszaki felszerelést, amely két magnetofonból, egy lemezjátszó­ból. két erősítőből és hangszóróból álit, részben az Üzemi Klub, s részben a fiatalok sajátiaikból biz­tosították. A jövőben ezt a kezdeményezést tovább akarják fejleszteni, é» azért ezentúl havonta rendeznek dlszkotékát. DUSZA ISTVÁN A le, put,L> lenéi uiKarol uon tott erdőre, mezőre, kertre. A (aluvége legutolsó házának tete­jén félméteres hósüveg ült és a háztól harminchárom cicaugrás­nyira a kiserdő szélén hósubába burkolóztak a tölgyek. A sötét, té­li hajnalon csend takarta be a vi­déket. Hanem a legöregebb tölgy lábánál valami mozgolódott. Bun­dás oldalát a fatörzshöz támaszt­va nyuszi kucorgott a hóban és jajkeservesen sóhajtozott. — Hallod-e, komácskám! Meg mondanád nekem, hogy ki vagy és tűiért emészt ennyire a búbánat? — szólalt meg ekkor a tölgy leg­alsó ágán egy kunkorlfarkú mó­kus. akit a nagy sóhajtozás ki csalt az odvából — Ha akarod, elmondok mindent cögvest — makogta a nyulacska és baisza mögül már pergett ls a szó sebesen. — Mucinyuszi a becsüle­tes nevem, Itt lakqm a kiserdő szé­lén a káposztásföld mögött s azon szomorkodom, hogy répát ehet­ném. de a répacsemege van ls, meg nincs is. Nem, nem az anyó­kám éléskamrájában van meg nincs. Ott már ilyenkor, télvíz idején ritkaságszámba megy az ilyesmi. A gyönyörűséges, sárga gyökeret ott láttam a falu-vége utolsó háza előtt, ahol tegnap hó­embert építettek a gyerekek. Lyu­kasfazék a kalapja, mogyoróból van la«biján a pitykegomb, féldió a szeme. És ha az orrára gondo lok. hiába van hajnal! A gyom­rocskámban azonnyomban meg­csendül a déli harangszó. Mert a hóembernek olyan csudlgyönyörű, kukoricacsűnyl répából van az or ra, amilyet még sose láttam. És nem csak a faluvégen áll ilyen ré­paorrú, diószemű hóvitéz, haiiRtp majd minden ház előtt. Kitelnék az orrukból az eleségem talán tava szig is. Csakhát —, hiába fenem rá a fogant — mindhiába. Mert futni megtanított az anyókáin de olyan magasat ugrani, hogy elér jeni a hóember fejét, bizonymako gom, nem tudok! így hát csak nye lem az éhkoppot és sóhajtozom. Érted? — Értein én. hogyne érteném! 6s a hóemberek diószemét, mogyo rób ól cifrázott lajblgombját én se vetném meg éppen. Úgy igaz. mint ahogy Mikimókus a nevetni Csak­hát sose voltam még a faluban, nem Ismerem az utat. Egymagunk­ban semmire Se megyünk, se te. ss én. Hanem ha összefogunk, talán RÉNVEI MAGOA Mucinyuszi * es Mikimókus sikerül. Végy fel a haladra s vi­gyél el a hóemberhez, a többi az én dolgom! Megegyeztünk? — Meg, meg — makogta Muci nyuszi s azzal hátára véve a mó­kust — uccu neki, vesd el magad Öt rövid perc se telt bele s letel te utasát a hóember lábánál. — Hej, — hopp! — rikkantotta el magát ekkor Mikimókus és akár­ha a tölgy vastag törzsére kúszott volna, villámgyorsan felkapaszko­dott a hóvitéz fehér törzsén egész a fe|eig. Fel és vissza, fel és visz sza. fel ós vissza! Mire pedig har­madszor is földet ért, ott hevert Mucinyuszi lába előtt a földön a mókus- meg nyúlcsemege. Mo gyorô, dió, sárgarépa! — Köszl, hogy idehoztál — rik­kantotta Mikimókus és törögetni kezdte a mogyorót. — Köszi, hogy segítettél. Hol nap a következő ház előtt próbá lünk szerencsét — makogta Muci nyuszi és foga alatt csak úgy har sogott az édes répagyökér. Amikor pedig megették az utol só falatkát is, a nyulacska újra hátára vette a mókust és visszain dult vele a kiserdő felé. Gyérfé nyű hajnali holdviláglámpás vllá gította meg neki az utat és Muci jókedvében dalba fogott Holta hó. liólia lió csíp a hideg, nagy a hrt éhkoppot nyel erdők, falvak őze, nyula, verebe ámde nékünk mégis jutott régnemlátott csemege ketten együtt nekifogtunk s lehet most már hó meg tél Mucinyuszi. Mikimúkus koplalástól mégse fél!! Vízszintes. 1. Jelszavunk első része (a nyíl irányába folytat­va). 11. Állati lakhely. 12. Tiltó­szó és üres a gyomra-e? 13, Kö­tőszó. 14. Be ellentéte. 16. Tel­jesíti, szlovákul. 17. Papírra vet. 18 Szeszes ital. 20 Hüvely más­salhangzók nélkül. 21 Megyek A TEL OROMÉI. f ffr \w v­y . évfolyam. Vojany a s y •yi'., Matus Míria. 1. évfolyam, Vefký Biel y: :. vSÉf • .fl Szlovákiában. 23. Eloltlidt|a a szomját. 24. Csontunk és lan­tunk azonos részei! 25. Klasszi­kus francia regényíró 26 Vár­maradvány. 27. „A" felesége 29. Matematikai fogalom. 30. Nem valódi. 31. Karéjoztál. 33. Végte­len moly. 34. Jelszavunk befeje­zése. Függőleges: 1. Á.lüviz. 2. Szesz. 3. Meleg van belőle 4. Lopva figyel. 5. Emberek dicsőí­tése. 6 Lelkesítgesd. 7. Beadó, betovábbító (ók. h.J. 8. Nagyon régi. 9. A föld felé. 10. Sértés. 16 Rohan, nekifutás 17. Állat. 18. A bíró teszi. 22. Bifiál 27 Nem ezé. 28 Éle betűi. 31. Ket tős betű 32 Ékezettel háziái 1 lat Beküldte: Diószegi Lajos. IANUAR 31-1 RE|TVÉNVtlNK MEGFKJTÉSK: A jé barátok megértik egymást ás bajtársaiknak segítenek. Kfinyvjulalomban részesült: Tóth Fiára, Sečovce, Tomo Zoltán. Mol dava n/B., Mészáros Andor, Galaa ta, Motko Győző Ardovu, Érsek Anikó, Macov.

Next

/
Thumbnails
Contents