Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-12 / 9. szám, kedd

A z a figyelem, melyei a p ári a gazdasági kérdéseknek szentel, megfelel a gazdaság és a politika közti kapcso­lat marxista-leninista értelmezésének. Ezért az új pártvezeto­ség a politikai konszolidálás folyamatával párhuzamosan, job­ban mondva ennek keretében ama gazdasági bomlás megféke­zésére törekedett, mely az 1968—69. évi válságos események után fenyegette népgazdaságunkat, és kitűzte a gazdaság szo­cialista alapon történő konszolidálásának irányvonalát. Megszilárdítottuk a párt veze­tő szerepét és a szocialista ál­lam hatalmi funkcióját, ami megalapozta a gazdasági irányí­tás struktúrájának felújítását. Az állami és vállalati gazdasági irányítás minden fokán céltuda­tos munkát fejtettek ki a kitű­zött gazdasági feladatok telje­sítéséért. Az állami szervek új­ból betöltötték gazdasági szer­vező szerepüket. Ennek alapve­tő eszköze az állami népgazda­sági terv, mely az irányítás va­lamennyi fokán újból kötelező lett. A gazdasági téren elért jó eredmények jelentősen hozzá­járultak társadalmunk életének konszolidálásához. Az állampol­gárok többsége értékeli pártunk gazdasági politikájának ered­ményeit. mivel ezek azt bizo­nyítják, hogy a gazdasági élet konszolidálása nincs káros ha­tással a lakossság életszínvona­lára. Az 1968—69. évi események idején mértéktelenül emelke­dett a lakosság jövedelme, s mi ennek ellenére is biztosí­lottuk, hogy a pénzért legyen mit vásárolni, megtartottuk az ötnapos munkahetet, gátat ve­tettünk a különféle spekulá­cióknak s felújítottuk a szocia­lista társadalom erkölcsi érté­keit. A polgárok jelentős mér­tékben aszerint ítélik meg mun­kánkat, milyen a rend. a nép­gazdaságban és a munka jutal­mazásban, hogyan látjuk el áru­val az üzleteket, milyen mun­ka- és szociális biztonságot sza­vatolunk a dolgozóknak. A hely­zet javulása megszilárdította az emberek bizalmát a párt po­litikája iránt, s fokozatosan el­szigetelődnek a jobboldali op­portunista és közvetlenül szo­cialistaellenes irányzatok képvi­selői. A párt megtisztítása és a párt egységének elmélyítése elsőd­leges politikai feltétel, amely nyeket és továbbra is fellépünk az ilyen jelenségek ellen. A külkereskedelmi terv meg­valósítása alapján feltételezhet­jük, hogy 1970-ben túlteljesítet­tük a kivitel és a behozatal fel­adatait. A szocialista országok­kal folytatott árucsere gyorsabb növekedése ellenére az elmúlt évben sem sikerült jelentőseb­ben csökkentenünk a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság ideiglenes eladósodását ezen or­szágokkal szemben. A külkeres­kedelemben még mindig az el­múlt évek kedvezőtlen irányza­tai érvényesültek, amikor a be­hozatal és a kivitel is az irá­nyító központ célszerű szabá­lyozása nélkül fejlődött. A fele­lős állami és gazdasági szervek­nek nem szabad megengedniük, hogy egyes vállalatok olyan ami szükséges és költségvetési lósítsák meg, amire telik. Az építkezések összegeinek ilyen kedvezőtlen fejlődését a legrövidebb időn belül meg kell akadályozni és ezért intézkedéseket tervezünk a beruházási tervek objektív megítélése és a beruházóknak az építkezés gazdaságossága nö­velésével kapcsolatos érdekelt­sége fokozása érdekében. A központi irányítás befolyá­sának csökkenése tükröződött az elmúlt időszakban az állami, pénzügyi és munkafegyelem meglazulásában, valamint az ál­lamvagyon kezelésében. A helyzet megköveteli, hogy az egész ellenőrző rendszeri az előttünk álló komoly feladatok­hoz alkalmazzuk. Fokozott gon­dot kell fordítanunk arra, hogy Dr. PETER COLOTKA, az SZSZK miniszterelnöke: Szlovákia gazdasági fejlődésének eredményei és távlatai lehetővé teszi, hogy a párt egy­re több figyelmet szentelhessen a gazdasági kérdések megoldá­sának és a dolgozók széles ré­tegeit a gazdasági feladatok tel­jesítésére aktivizálja. Teljesítjük a párt gazdaságpolitikájának alapcéljait A társadalom gazdasági éle­tében is magasabb fejlődési sza­kaszba lépünk. Ebben jelentős erőket kell összpontosítani a konszolidálódási folyamat befe­jezésére, de az elért eredmé­nyek már teret biztosítanak ar­ra, hogy az irányítókozpont alapfeladatainak súlypontja a konszolidálás területéről a nép­gazdaság koncepciós fejleszté­sének területére helyeződjön át. További előrehaladásunk kiin­duló pontja az edddig elért ered­mények, melyek azt mutatják, hogy teljesítjük a párt gazda­sági politikájának feladatait. Az ipari termelés 1970 folya­mán gyors ütemben növekedett annak ellenére, hogy sok ne­hézséget kellett leküzdenünk a tüzelőanyag-, villamosenergia­és nyersanyagellátásban. A ter­melés elsősorban a vegyi-, a ko­hó-, a szén- és gépipar üzemei­ben növekedett. Előzetes eredmények szerint az építővállalatok a Szlovák Szocialista Köztőrsaságban tel­jesítették az 1970. év feladatait a befejezett lakások számát il­letően ls. Termelésük egy év alatt 7 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság továbbra is jó eredményeket ér el, elsősor­ban az állattenyésztésben, ami kedvezően befolyásolja a lakos­ság élelmiszerrel való ellátását. A szlovákiai gyengébb burgo­nyatermés ellenére is sikerült megoldanunk a lakosság ellőtá­sát, ami annak a megértésnek köszönhető, melyet a Cseh Szo­cialista Köztársaság kormánya tanúsított és annak a figyelem­nek, melyet a cseh szövetségi kormány szentelt e kérdésnek. Kedvezőbb arányt sikerült el­érni a munkatermelékenység és a bérek között. Előzetes ered­mények szerint 1970-ben a mun­katermelékenység 6,5—7 száza­lékkal növekedett, az átlagbé­rek pedig 3,5—4 százalékkal. Az iparban betartották a bérek teljesítmény szerinti részará­nyát annak ellenére, hogy egyes vállalatokban ezt a kötelező mutatót túllépték. Az anyagi termelés feladatai­nak sikeres teljesítése és a bé­rek fejlődésének" helyes irányí­tása lehetővé tette, hogy stabi­lizáljuk a hazai piac helyzetét, ahol már a múlt év második felétől aránylag kiegyenlitődött a kereslet és a kínálat, bár van­nak még e területnek gyenge pontjai, melyeket meg kel) ol­dani. Az elmúlt 11 hónap alatt 4 százalékkal növekedett a kiske­reskedelmi forgalom. E növeke­dés üteme lassúbb a tervben elő­irányzottnál és a hazai piacra szánt tervezett áruszállítmányok túlteljesítése következtében nö­vekszik az árutartalék. Ez a fej­lődés kielégítő lenne, ha a nö­vekvő tartalékok összetétele megfelelne a fogyasztók köve­telményeinek. Nagy figyelmet kell szentelnünk a gyermekru­házati cikkek és cipők, a bútor, a textiltermékek és más min­dennapi közszükségleti cikkek terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésének. A hazai piac helyzete azt bizo­nyítja, hogy növekszik az állam­polgárok bizalma pénzünk iránt. 1970 első tíz hónapjában több mint 2 milliárd koronával növekedett a lakosság bankbe­tétje. Tudjuk azonban, hogy az emberek megtakarított pénzé­nek egy részét az eddigi kielé­gítetlen kereslet képezi. Az árak befagyasztása meg­akadályozta az üzemeknek azt a törekvését, hogy tovább emel­jék az árakat, s arra kényszerí­ti őket, hogy feltárják a tarta­lékokat és más lehetőségeket keressenek a források kialakí­tásának megjavítására. Nem ér­telmezte azonban helyesen vala­mennyi üzem az elfogadott ár­intézkedéseket. A Szlovák Ár­hivatal és az Állami Kereske­delmi Ellenőrző Hivatal az el­lenőrzések során megállapítot­ta, hogy sok vállalat megsérti ezeket az elveket és egyes ese­tekben jogtalanul jut többmil­liós összeghez. Így pl. az érsek­újvőri (Nové Zámky) Elektro­svit helytelen számlázással 6 500 000 koronához, a Považská Bystrica-í Gépgyár 3 millió ko­ronához, a košicei Szlovák Mag­nezitgyár csaknem 3 millió ko­ronához jutott jogtalanul. Az ár­fegyelem megsértésénél minden esetben levonjuk a következmé­nyersanyagokat vagy anyagokat szállítsanak külföldre, melyek­ben nálunk hiány van, és más vállalatok emiatt kénytelenek korlátozni termelésüket, vagy esetleg kénytelenek ugyaneze­ket a nyersanyagokat behozni. Az ilyen üzletekre ráfizetünk. Igy pl. ily módon elveszítjük a polisztirén és gyapjúfonal árá­nak 10 százalékát. A külkereskedelem monopó­liumának megszilárdításával és azzal, hogy irányítása a Szövet­ségi Külkereskedelmi Miniszté­riumban összpontosul, meglesz­nek a feltételek ahhoz, hogy ezen a téren rendet teremtsünk. Az anyagi-műszaki ellátás te­rén az őliaml és gazdasági szer­vek intézkedései ellenére is vol­tak hibák az elmúlt évben. A termelés ellátási nehézségeinek kiküszöbölésében fontos lépés lesz, hogy az állami tervben kibővítjük és elmélyítjük az alapvető nyersanyagok és anya­gok mérlegelését, az egyes nyersanyagokat, anyagokat és termékeket illetően ügykezelést vezetünk be, ami már nagy mér­tékben érvényesül az 1971. évi állami tervben. Kedvezőtlen volt a tartalékok fejlődése, melyek értéke Szlo­vákiában csaknem 7 milliárd ko­ronával növekedett, amiből 70 százalék jut az iparra és az építőiparra. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy a tartalékok egy része szükségtelen ott, ahol fel­halmozzák, más vállalatokban viszont éppen ez hiányzik. Ez a helyzet okozza nagy mértékben egyes termelési kapacitások üzembehelyezésének késését és a termelési programok megvál­toztatását az év folyamán. Az ilyen fejlődés negatívan befolyásolja a termelés növeke­désében elért eredményeket. Ezért az operatív beavatkozáso­kon kívül a nem kívánatos tar­talékok növekedésének mega­kadályozására hosszú időre szó­ló intézkedéseket tervezünk el­sősorban a hitel és a tartalék­normák megszabása terén. Feladatunk: konszolidálás a beruházások terén Egyik legfontosabb feladatunk a beruházási építkezések kon­szolidálása. Sok esetben lema­radozik a kulcsfontosságú ak­ciók előkészítése, sőt megvaló­sítása is. Szlovákiában több olyan kulcsfontosságú építke­zést, melyekkel már az 1970. évi terv is számolt, csak ez év­ben vagy a következő években fejeznek be. Ilyenek például a mikovái magnéziumbánya, a Slov. Lupča-i Blotika, a šafai Duslo építésének második sza­kasza és egyes egészségügyi lé­tesítmények. Továbbra sincs rend a kivitelező és megrende­lő kapcsolatokban és elhúzódik az építés ideje. 1969-ben egy objektum felépítése átlag 16 hónapig tartott, 1970 első felé­ben viszont már 17 hónapig. 1964-ben egy lakás felépítése 8 napig tartott, 1969-ben 11 napig annak ellenére, hogy a lakás az egyes ágazatok és az ezek­nek alárendelt szervezetek ho­gyan teljesítik feladataikat, ho­gyan leplezik le az államvagyon nemcsak szándékos megrongá­lását és szétlopását, és hogyan harcolnak a hanyagság, a terv­teljesítéssel szemben tanúsított felelőtlenség és a munkaidő be nem tartása ellen. Kompromisz­szum nélkül intézkedéseket ho­zunk azok ellen a vezetők ellen, akik ezen a téren nem teljesí­tik feladatalkat. Ezért elsősorban az össztársa­dalmi érdekek szempontjából fordulatot kell elérnünk a fel­adatok teljesítésének megítélé­sében, igényesebbeknek kell lennünk a káderek kiválasztásá­ban és széthelyezésében úgy, hogy mindenki felelős legyen a rábízott szakaszért, hogy min­denki igényes legyen önmagá­val szemben és azzal a kollek­tívával szemben ls, amelyben dolgozik. Az 1971. évi terv és az ötéves terv előkészítése során kitűnt, hogy a vállalatok és a terme­lési, gazdasági egységek gazda­sági vezetői közül sokan még mindig nem szoktak le a hamis vállalati egoizmusról és nem gondolkodnak a társadalmi szükségletekkel összhangban. Tudatosítanunk kell, hogy a gazdasági intézkedések betartá­sával szemben tanúsított állás­foglalás egyenlő a párt gazda­sági politikája iránti álláspont­tal. Az irányító szervek nem védelmezhetik egyének és ki­sebb csoportok érdekeit, előny­ben kell részesíteniük az össz­társadalmi feladatok teljesíté­sét. Nem elegendő, ha leleplez­zük a hiányosságokat és beszé­lünk róluk. Az ilyen hozzáál­lást nem tűrhetjük meg külö­nösen most, amikor a nehézsé­gek kiküszöbölése megköveteli, hogy minden feladatot követke­zetesen teljesítsünk. Ezérl a gazdasági vezetők — a minisz­terektől kezdve — teljes mér­tékben felelősek azért, hogyan használják ki az állóalapokat, a munkaerőket, az anyagot, ho­gyan biztosítják az . illetékes ágazat vagy üzem fejlődését, és milyen az irányítás színvo­nala. Ezt a feladatot különösen most kell hangsúlyozni, amikor az átigazolás és más intézkedé­sek alapján jelentős változások történtek a gazdasági és állami irányító funkciókban. Hangsú­lyoznunk kell, hogy csakis kommunista igényességgel, ha­tározottsággal és nem a külön­böző nehézségekre való hivatko­zással találhatjuk meg a kive­zető ulat ott, ahol a múltban különféle gazdasági nehézségek merültek fel. Ha a párt vezeté­sével minden szinten így járunk el, akkor biztosíthatjuk társa­dalmunk gazdasági fellendülé­sét, ami valamennyiünk kíván­sága. Az elmúlt évben a feladatok teljesítésénél tudatosítottuk, hogy a népgazdaságban felgyü­lemlett problémákat nem oldhat­juk meg maradéktalanul az év folyamán, fokozatosan a követ­kező években oldjuk meg őket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1971. évi állami ter­ve elsősorban a hazai piaci és a külkereskedelmi helyzet meg­javítására, a beruházási építke­zések helyzetének megjavítására és a népgazdaság további fej­lesztésére Irányul. Irányvonalunk — társadalmunk továbbfejlesztése építésben áttértek a kész lakás­elem-rendszerre. Ezért a helyzetért az építő­ipart irányító szervekkel együtt a gépi berendezések szállítói és a beruházók is felelősek. Egybe kell hangolni a mi­nisztériumok tevékenységét és fokozott mértékben kell felelős­ségre vonni azokat, akik rend­szeresen nem teljesítik köteles­ségeiket. Az utóbbi időben számos ja­vaslat hangzott el több ipari, mezőgazdasági, iskolai, egész­ségügyi és más építkezések költségvetési összegének növe­lésére. Az eredetileg javasolt költségek jelentős növelésére vonatkozó követelések azt bizo­nyítják, hogy a beruházók és fe­lettes szerveik nem fejtenek ki kellő nyomást a tervezésre és az építőiparra annak érdekében, hogy a megoldás műszaki töké­letessége mellett csakis azt va : Hasonló célokat tűzött ki a Szlovák Szocialista Köztársaság terve is. Bíráló észrevételeink lehetnek az 1971. évi terv egyes tételeihez, de egyértelműen hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez a terv újabb lépést jelent elő­re társadalmunk továbbfejlődése irányításának megszilárdításá­ban. Ogy, ahogy egy ta miatt nem lehet meg nem látni az egész erdőt, így egyes nyílt problémák ellenére is észre kell vennünk, liogy a tervszerű irá­nyítás 1968-1969-ben történt megbomlása után a népgazdasá­gi terv irányító funkciójának felújítására tett első kísérletet követően az 1971. évi terv ja­vaslata jelentős előrehaladást jelent problémáink megoldásá­ban. Szlovákiában a nemzeti jöve­delem 6,9 százalékkal növeke­dik elsősorban az ipari és az építőipari termelés növelése ál­tal, amivel biztosítjuk a szemé­lyes és társadalmi szükségletek átlagos növekedését. Az iparban a termelés 8,8 százalékkal, azaz csaknem 7,5 milliárd koronával növekszik. Ezt a növekedést el­sősorban a vegyi-, a kohó-, a gép- és textilipar biztosítja. Ezeknek az ágazatoknak a fej­lődését a már meglevő termelési alapok és az új kapacitások jobb kihasználásával biztosítjuk. A csehszlovák népgazdaság­ban előtérbe kerülnek az ipari termelés strukturális változásai. Szlovákiában e szempontból fontos sok terv a már megkez­dett akciókon alapszik. Ezek a közeljövőben hozzájárulnak az energetikai helyzet megoldásá­hoz, a korszerű nyersanyagalap bővítéséhez, a hazai piac és a kivitel növeléséhez. 1971-ben további jelentős kapacitások építését kezdjük meg, így első­sorban egy petrokémiai komp­lexumot. Kibővítjük Humenné­ben a pollamidfonal gyártását, a vranovi kötőgyárat, a záhori oemenikombinátol, a mezőeaz­daságban öntözőberendezéseket építünk és más akciókat való­sítunk meg. Az ipari termelés hatékony strukturális fejlődése érdekében fontos, hogy megold­juk a már létező üzemek ter­melőprogramjait. Jelentős országos probléma a termelés tervezett növekedésé­nek biztosítósa tüzelővel, ener­giával és nyersanyaggal. Ebben az évben Csehszlovákiában a tüzelőanyag és energia elsőd­leges forrásai 4,6 százalékkal növekednek, és egyelőre nem bővíthetjük őket tovább. Ezért mindent meg kell tennünk an­nak érdekében, hogy jobban gazdálkodjunk velük. Tudjuk, hogy a szabályozó és takarékossági intézkedések sok áldozatot követelnek az üzemek­től és a dolgozóktól. Ezek az intézkedések számos, a munka­idő beosztásával és a termelés ritmusával kapcsolatos, szerve­zésileg igényes, népszerűtlen beavatkozást követelnek meg, de a közeljövőben nincs más megoldási mód. Bízunk benne, hogy bányá­szaink áldozatkészségükkel 1971-ben is túlteljesítik Szlová­kiában a terv óltal előirányzott 5 millió tonna szén fejtését és a Slovnaft dolgozói biztosítják a fűtőolajok termelésének jelen­tős növekedését, úgy ahogy a terv előirányozza. Kötelessé­günknek tartjuk, hogy dolgozók­kal segítsük a Cseh Szocialista Köztársaság szénbányái!, az energetikai művek építését, me­lyek az egész Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság energeti­kai bőzisát jelentik. A következő években az ener­getikai problémák megoldása érdekében minden erőnket a vo­janyi II. hőerőmű befejezésére, a novákyi IV. villanyerőmíi épi tése előkészítésének meggyorsí tusára és az új szovjet típusú atomvillanyerőmű építésének alapos előkészítésére kell össz­pontosítanunk. Ezt szem előtt tartva dolgozunk továbbra is a (Folytatás az 5. oldalon) 1971

Next

/
Thumbnails
Contents