Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-09 / 7. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk | EGY FÖLDRÉSZ MOZGÁSBAN A külpolitikában is bevett újévi szokás a jóslás, bizonyos események, bizonyos irányú fejlődés előrejelzése. Ál­lamférfiak, vezető politikai napilapok pillantanak a jö­vőbe, s próbálják bizonyos jelenségekből megállapítani, mi várható az új esztendőben. Nos, az idei prognózisok szerint az idén még aktívabb szerepet fog játszani a külpolitikában Latin­Amerika, mely ma már több, mint ébredő földrész. Bátran ál­lithatjuk, hogy Latin-Amerika napjainkban az antiimperialista front döntő szakasza. # Változó idők Napjaink Latin-Amerikája inár nem az a földrész, ahol az Egyesült Államok több mint hetven esetben fegyveres erő­vel avatkozott a belügyekbe, mint a múltban tette. Ma már a legtöbb latin-amerikai kor­mány felismerte, hogy az egyes országok bajainak fő okozója az amerikai imperializmus, mely az észak-amerikai mono­póliumok latin-amerikai fiók­jain keresztül döntően befolyá­solta és sok esetben még min­dig befolyásolja az elmaradott közép- és dél-amerikai országok gazdasági életét, közvetve vagy közvetlenül nyomást gyakorol a kormányok politikájára. Tíz évvel ezelőtt még a for­radalmi Kuba volt az egyetlen pont, amelyet így jellemezhet­tek: „Amerika szabad földje". A legutóbbi évtizedben bekövet­kezett legnagyobb változások röviden a chilei vezetők nem­régen elhangzott szavaival jel­lemezhetők: Ma már nemcsak Kuba szabad terület Latin-Ame­rikában, hanem melléje sorako­zik Chile és Peru is, és sok más latin-amerikai országban küz­denek a helyi oligarchia és az észak-amerikai monopóliumok uralmának lerázásáért. A latin-amerikai népek és az Egyesült Államok, helyesebben a washingtoni politikát is meg­határozó észak-amerikai mono­póliumok konfrontációja első­sorban gazdasági síkon folyik. Ez érthető is. Egy perui közgaz­dász számításai szerint az Egye­sült Államok monopóliumainak latin-amerikai fiókjai az elmúlt 18 év alatt 380 százalékos (1] profitot vittek ki egyes orszá­gokból; ennyit jövedelmeztek beruházásaik. Ugyanakkor — más számítások szerint — La­tin-Amerikában sürgősen szük­ség lenne 140 millió lakásra és mélyenszántó szociális intézke­désekre, mert a statisztika sze­rint 130 millió ember éhezik és 11 millió az állandó munkanél­küliek száma. Számbelileg óriá­si ellenzéki erő ez, mely so­rait egyesítve, megfelelő veze­tésével új rendet tudna terem­teni Latin-Amerikába. 9 Előtérben a munkásosztály A latin-amerikai változások egyik fő jellemzője, hogy az ellenzéki erők között, mondhat­nánk az elnyomó kormányok­kal szemben álló elégedetlen tömegek körében mindjobban kidomborodik a munkásosztály vezető szerepe. Ez pedig na­gyon fontos körülmény, mert az észak-amerikai monopóliumok évtizedeken át elhanyagolták a latin-amerikai országok nép­gazdaságának fejlesztését, csak azokat az iparágakat fejlesztet­ték beruházásaikkal és szak­emberek kiküldésével, amelyek­ből nekik közvetlenül hasznuk volt. igy érthető, hogy számbe­lileg csekély latin-amerikai munkásosztály alakult ki, mely egyes országokban eltörpül az írástudatlan, nincstelen sze­gényparasztok több milliós ha­dával szemben. S ha most még­is azt állapíthatjuk meg, hogy a munkásosztály vezető szerepe kidomborodik, akkor ez komoly minőségi változásnak az ered­ménye. Ezzel kapcsolatban fontos szerepe van a forradalmi pél­da követésének. Kuba bebizo­nyította az egész földrész előtt az észak-amerikai imperializ­mus nem mindenható. Dacolt Washington mesterkedéseivel, ma is megbirkózik gazdasági nehézségeivel, s kitart. Ez for­radalmi buzdítást adott Chile és Peru népének. Chilében a látszatreformokra törekvő ke­reszténydemokraták eljátszot­I. g. ták szerepüket, s ez a felisme­rés erős lökést adott a balolda­3 11 mozgalmaknak, mely a kom­munisták, a forradalmi szocia­listák kezdeményezésére meg 1971. tudta teremteni egységét Salva­dor Allende haladó programja körül. Ennek az új kormány­nak erőssége abban van, hogy az elnök beiktatásának első napjától kezdve következetesen nekilátott a beígért reformok megvalósításához. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogyan származik vissza a chilei réz igazi jogos tulajdonosainak ke­zébe, s hogy belátható időn be­lül a parasztcsaládok tízezreit juttatják földhöz. Példa rá egy 730 ezer hektáros kolosszális nagybirtoknak a napokban tör­tént államosítása. Az Allende­kormány a mindennapi élettel összefüggő, közvetlen szociális reformokat sem halogatja: ezt bizonyítja a kormány ingyentej­akciója, melyben az idén 2 mil­lió 800 ezer személy részesül. Ez egyben a rosszultápláltság elleni küzdelem kezdete is. Peru ugyancsak folytatja a forradalmi reformok útját, s Alvarado tábornok kormánya az idén négymillió hektár földet szándékozik szétosztani 150 ezer parasztcsalád között. 9 Latin-Amerika a latin-amerikaiaké A latin-amerikai népek harca igen változatos. Skálája sztráj­koktól utcai összecsapásokon, diáklázadásokon át egészen a néptömegek megmozdulásáig terjed ott, ahol a monopóliumo­kat kiszolgáló junta-kormányok elnyomják a népet. A harc leg­fontosabb megnyilvánulása a néptömegek akciói, ezekben már döntő szerepet játszik a munkásosztály. Uruguayban pél­dául a nemrégen XX. kongresz­szusát tartó kommunista párt­nak sikerült baloldali választási tömböt teremtenie, s a jobbol­dal máris komolyan attól tart, hogy a novemberben kibuktat­hatják Pacheco Areca elnököt. Ecuador helyzetét vihar előtti csend jellemzi, s bár érvényben vannak a szükségállapot-törvé­nyek, az utóbbi időben itt is történtek haladó intézkedések," amelyeket a néptömegek moz­galma kényszerített ki. így a latin-amerikai haladásnak nem feltétlen meghatározói a Tupa­maros, Monteneros és hasonló gerillamozgalmak. A latin-amerikai változások másik új jellemzője: már a tisz­ti junta sem tekinthető minde­nütt az észak-amerikai imperia­lizmus szilárd bástyájának, ezt Peru példája is bizonyította, mert a fiatal tisztikar a feltét­len Amerika-barátsággal szakít­va mindinkább közeledik a nép­hez. Ennek példáját Bolíviában láthatjuk. # Egységben az erő A latin-amerikai népek anti­imperialista küzdelmének leg­nehezebb szakasza a gazdasági felszabadulás. Ez csak úgy ér­hető el, ha az észak-amerikai monopóliumokkal szemben ösz­szefognak, egyesítik nemzeti erőiket, ugyanakkor a gazdasá­gi és kereskedelmi együttmű­ködés jól felfogott érdekében közelednek a szocialista orszá­gokhoz és szoros kapcsolatba lépnek velük. Ebben Chile már követendő példát mutat. Mivel az észak-amerikai monopóliu­mok eddig mind a Közép-ame­rikai Közös Piac, mind a Latin­amerikai Szabadkereskedelmi Társulás gyenge emancipációs törekvéseit mindig elfojtották, reményt kelt az ún. Andok­csoport (Bolívia, Chile, Ecua­dor, Kolumbia és Peru), újkele­tű gazdasági tömörülésének programja, melyet a múlt hó­napban fogadtak el, s amely­ben tervbe vették 1980-ig a várakorlátozások teljes eltörlé­sét, a tagországok közti ingye­nes tudományos és műszaki in­formációcserét stb., s ezzel lé­pést tettek egy igazi latin­amerikai közös piac megterem­tése felé. L. L. néhány sorban A KGST-ORSZÁGOK műszer­ipari együttműködésében a kö­vetkező öt évben az egyik fő irány a betegségek megállapí­tására szolgáló automatizált rendszerek kidolgozása lesz. Er­re vonatkozó ajánlásokat tartal­maz az a jegyzőkönyv, amelyet csütörtökön írtak alá Moszkvá­ban Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjet­unió és Csehszlovákia tudósai. A BELGIUMI Verviers-ben 15 ezer paraszt rendezett tiltakozó tüntetést a Közös Piac agrárpo­litikája, pontosabban a Mans­holt-terv ellen. Felhívták a bel­ga kormány illetékeseit, védjék meg a parasztok érdekeit a ha­tok miniszteri tanácsában. A NATO-TANÁCS megvitatta azt az amerikai javaslatot, amelynek értelmében nemzetkö­zi területté kellene nyilváníta­ni a tengerfenéknek mindazokat a részeit, amelyek 200 méternél mélyebben fekszenek. AZ AMERIKAI repülőgépek január 7-én négy ízben megsér­tették a Kínai Népköztársaság légiterét. A kínai külügyminisz­tériumot ezzel kapcsolatban fel­hatalmazták, hogy a 479. ko­moly figyelmeztetést intézze a provokációk elkövetőihez. BUCHER svájci nagykövet el­rablói újabb négy személyt ne­veztek meg ahelyett a négy po­litikai fogoly helyett, akiknek szabadonbocsátása és külföldre engedése a brazil kormány sze­rint lehetséges. A megnevezett négy személy Rio de Janeiroban, illetve Rio Grandé do Sul ál­lamban van bebörtönözve. STOCKHOLMBAN megtartotta első ülését az Északi Ifjúsági Tanács, amelyben az északi or­szágok 28 ifjúsági szervezete képviselteti magát. A tanács az északi országok együttműködé­sének problémáján kívül az eu­rópai biztonság kérdéseivel is foglalkozik majd. JUGOSZLÁVIA az idén 400 000 tonna kukoricát importál kül­földről. A SZOVJET—OLASZ kereske­delem értéke 1970 első tíz hó­napjában 283,9 milliárd líra volt, ami 15 százalékkal múlta felül az 1969-es év hasonló idő­szakának volumenét — közli az Unitá című lap. BELGRÁDBAN megkezdődött Jugoszlávia és a Közös Piac ve­gyesblzottságának első, két nap­ra tervezett ülésszaka. A tár­gyalások célja az EGK és Ju­goszlávia együttműködése jelen­legi helyzetének és a kapcsola­tok további lehetőségeinek ta­nulmányozása. SPANYOL kezdeményezésre bizonytalan időre elhalasztották Maurice Schumann francia kül­ügyminiszter spanyolországi lá­togatását, amelyet erre a hó­napra terveztek, — közölték jólértesült párizsi körökben. Megfigyelők szerint az ügy hát­terében az áll, hogy a spanyol kormány rossznéven vette és ki­fogásolta a francia sajtó és te­levízió állásfoglalásait a burgo­si perrel kapcsolatban. HALDOKLIK a 39 éves Luis Xirinacs katalán lelkész, aki Im­már 13 napja éhségsztrájkot tart. Xirinacs atya ily módon követel szabad választásokat és politikai amnesztiát Katalániá­ban. EGY SZOVJET gazdasági kül­döttség élén tegnap Khartúmba érkezett Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter. Szudán­ban a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak erősítéséről tárgyal. A LONDONI hivatalos vizsgá­ló bizottság úgy döntött, hogy Rudi Dutschke nyugat-berlini diákvezér, aki 1968-ban egy me­rénylet során elszenvedett sú­lyos sérülései miatt Angliában győgykezeltette magát, majd a Cambridge-i Egyetemen tudomá­nyos munkával foglalkozott, nem maradhat tovább Nagy-Bri­tanniában. A FRANCIA BANK pénteken 7-ről 6,4 százalékra szállította le a kamatlábat. EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK TÁVLATAI Szófia — A jövő héten cseh. szlovák párt- és kormánykül­döttség látogat Bulgáriába a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága valamint a mi. nisztertanács meghívására. Ez­zel összefüggésben egyre több cikk jelenik meg a bolgár saj­tóban, amelyek ä csehszlovák —bolgár együttműködés távla­tait taglalják. A Rabotnyicseszko Delo köz­li Jozef Hvoreckýnak, az álla­mi tervhivatal elnökhelyettesé, nek a nyilatkozatát. A nyilat­kozat leszögezi, hogy kölcsönös kapcsolatainkat a barátsá a és a segíteni akarás jellemzi. Ezt példázza az a tény is, hogy a következő ötéves tervben 33 százalékkal növekszik az orszá­gaink közötti árucsere-forgalom. A lap egy további szakcikk­ben a gazdasági együttműködés hatékonyabb formáinak az ér­vényesítésével foglalkozik. A Kooperatyivno Szelő a csehszlo­vák mezőgazdaság helyzetéről ad átfogó képet. Keresik a kibontakozás útját Varsó — Lengyelországban folytatódnak a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vajdasági ak­tívaértekezletei. Ezeken széles körű vita bontakozott ki a leg­fontosabb politikai—társadalmi és gazdasági problémákról, a párt helyzetéről. Bírálóan elem. zlk a decemberi válság okait, keresik a soronlevő és távolab­bi feladatok megoldásának út­ját. Egyidejűleg megkezdődtek a járási és városi pártkonfe­renciák is. Ez a széles körű esz­mecsere a LEMP Központi Bi­zottsága közelgő 8. plénuma előkészületeinek szerves része. A rzeszówi vajdasági pártbi­zottság aktíva-értekezletén fel­szólalt Józef Tejchma, a LEMP Központi Bizottságának titká­ra. Megállapította, hogy a vál­ságjelek már a decemberi mun­kásmegmozdulások előtt is je­lentkeztek. Ezek közé tartoztak a gazdasági és piaci nehézsé­gek, valamint az is, hogy a világos és hiztató távlatok, ter­vek hiánya miatt nem sikerült az egész társadalom alkotó energiáját mozgósítani. „A fel­adatok egyre nehezebbé váltak, az embereket pedig egyre job­ban megbénította az, hogy a határozatokat az ő részvételük nélkül hozták meg", — mon­dotta Tejchma. Az értekezlet határozata a többi között rámutat, hogy a „minisztériumok és ipari egye­sülések tevékenységében alap­vető változásokra van szükség. A minisztériumoknak az év ele. jén kiadott rendelkezései azt mutatják, hogy munkájukban még nem érvényesül a LEMP Központi Bizottsága december 20-i határozatainak szelleme." A varsói vajdasági pártaktí­va nyomatékosan felhívta a pártvezetés figyelmét arra, hogy a jövőben következetesen gon­doskodjék a pártélet lenini nor­máinak betartásáról. A kielcei vajdaság kommu­nista aktívájának tanácskozásán részt vett Mieczyslaw Moczar, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, s bírálóan elemezte a decemberi válság okait. A Zielona Gora-i vajdaság LEMP-aktívája megállapította: „A párt- és adminisztratív káde­rek kiválasztásánál a jövőben a mindennapi munkában tanú­sított helytállást kell döntő is­mérvnek tekinteni". TANÁCSKOZNAK A LENGYEL KÖZGAZDÁSZOK Varsó — A varsói Kultúra és Tudomány Palotájában tegnap folytatódott a lengyel közgaz­dászok országos kongresszusa. Csütörtökön este a második szekcióban Józef Pajestka pro­fesszor, a közgazdászok társa­ságának elnöke a gazdasági te­vékenység rendszere tökélete­sedésének folyamatáról tar­tott beszámolót. Lengyelország fő problémáiként a társadalmi­gazdasági haladás meggyorsí­tását, ennek társadalmi kezde­ményezéssel történő támogatá­sát és a gazdaság működésének problémáit emlegette. A társa­dalmi gazdasági haladás ütemé­neik meggyorsítását elválasztha. tatlanul egybe kell kapcsolni az életszínvonal emelésével, merte haladásban döntő jelentőség az ember, az emberi tényező. A decemberi eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gazdasági ügyeket az összes szempontok és társadalmi kö­vetkezmények alapos felülvizs­gálása alapján kell megtárgyal­ni. A fogyasztás gyors növeke­dése az általános előreha­ladás gyors ütemének tár­sadalmi és gazdasági feltétele. A lengyel közgazdászok szor­galmazzanak ésszerű pozitív ja­vaslatokat, hogy bebizonyosod­jék: a párt kezdeményezésére bevezetett társadalmi konzultá­ciók módszere jogos és hasz­nos. Az FKP a közságtanácsi választásokra készül Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvizsgálta, hogyan készül a párt küszö­bönálló községtanácsi választá­sokra. Az Humanité pénteki száma közli a Politikai Bizottság arra vonatkozó közleményét, misze­rint számos körzetben a balol­dali pártok és szervezetek kép­viselői megbeszéléseket folytat­nak egymással annak érdeké­ben, hogy a választásokon ve­reséget mérjenek a reakciós je­löltekre. A baloldali egység kialakítá­sa szempontjából jelentős meg­egyezés jött létre az FKP, a Szocialista Párt és a köztársa­sági intézmények konvenciójá­nak párizsi szervezetei között. A három párt fővárosi szerve­zetei megállapodtak abban, hogy közös listán vesznek részt a tavaszi községtanácsi válasz­tásokon, és közös várospoliti­kai programot dolgoznak ki. A három párt párizsi szervezetei remélik, hogy a megegyezéshez csatlakoznak majd a Radikális Párt és a PSU párizsi szerveze­tei is, amelyek megfigyelőkkel képviseltetik magukat az előze­tes tárgyalásokon. A Combat hangsúlyozza, hogy e megegyezésnek nagy lélekta­ni jelentősége van a baloldali egység kialakítása szempontjá­ból, mert a párizsi egyezmény a motor szerepét játszhatja és új lendületet adhat az egységre törekvő erőfeszítéseknek. ÁTALAKÍTOTTÁK A FRANCIA KORMÁNYT Csütörtökön Párizsban hivata­losan bejelentették, hogy át­szervezték a kormányt. A válto­zások a következő tárcákat érin­tették: A miniszterelnök mellé dele­gált, a természet és a környe­zet védelmével foglalkozó mi­niszter: Róbert Poujade (gaul­leista); földművelésügyi minisz­ter: Michel Coíntat (gaulleista); közlekedési és kűzmunkaügyi miniszter: Jean Chamant (giscar. dlsta); a közigazgatási reform­mal foglalkozó államminiszter: Roger Frey (gaulleista); kul­turális ügyek minisztere Jac­ques Duhamel (centrista); a mi­niszterelnök mellé delegált, par­lamenti összekötő miniszter: Jacques Chirac (gaulleista); a gazdasági és pénzügyminiszter mellé delegált, költségvetési államtitkár: Jean Taittinger (gaulle-ista). A csütörtökön este bejelentett francia kormányátalakítás első. sorban az Elysée-palota pecsét­jét viseli magán és kétségkí­vül megnöveli a köztársasági elnöknek a kormányra gyako­rolt közvetlen befolyását — hangsúlyozzák pénteken a fran. cia kommentátorok. A kormányátalakítás tovább növelte az UDR eddig is Jelen­tős túlsúlyát a kormánykoalí­ción belül, mert a Franciaor­szágban rendkívül fontos föld­művelésügyi tárcát most egy giaulleista képviselő, Michel Cointat veszi át.

Next

/
Thumbnails
Contents