Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-07 / 5. szám, csütörtök

SZULÖK, NEVELŐK FÓRUMA S D E G E S A GYEREK Konfliktus, neurózis — két olyan fogalom, mely mögött komoly nevelési problémák húzódnak meg. Ezekkel a kifejezésekkel a szülők többnyire az orvosnál vagy a klinikai pszichológusnál találkoznak, akit rendszerint olyan esetben keresnek fel, amikor gyermekeiknél valamilyen nevelési rendellenességet vagy fogyatékosságot észlelnek. Ha a gyermek elrontja a gyomrát, vgy influenzát kap, többnyire tudjuk, mi tevők legyünk orvosi segítség nélkül is. Ám, olyankor, amikor például az ötéves gyermek egyik napról a másikra bevizel, olyan tünetről van szó, amely előtt a szülök többnyire tanácstalanok. Hasonló rendellenesség az is, amikor a gyermek egyes esetekben dührohamot kap, a földre dobja magát, mérgében toporzékol, ordít, tépi magáról a ruhát stb. Az sem természetes, ha a gyermeknek nehézségei vannak az alvásnál, nyugtalan az éjszakája, esetleg álmából felriad, megrémül, ijedtségében kiugrik az ágyból, szélesre tárja a szemét, kiabál, s nem ismeri meg a szüleit. A látottak alapján néha az az érzésünk, hogy a gyermek valamilyen szörnyűséges jelenet részvevője, vagy hallucinál. Kis idő múltán aztán lecsillapodik, feleszmél, majd ismét elalszik, s a történtekre csak ritkán emlőkszik. Ezek és az ehhez hasonló esetek az agy működésében keletkező zavarok következményei, melyeket többnyire &z úgynevezett konfliktusos helyzetek idéznek elő. A konfliktus nem más, mint lelki megrázkódtatás, melyet a külvilággal való súlyos összeütközésből származó funkcionális idegbetegség kövét. Ilyen helyzet akkor áll elő, amikor az egyén valamilyen problémát saját erejéből képtelen megoldani, holott erre valaki kényszeríti. A konfliktus tehát súrlódás, két vagy több ellentétes indíték, szándék, kívánság vagy óhaj összecsapása. A gyermek például bizonyos magatartást tanúsít, a szülő azonban az ellenkezőjét kívánja tőle. A gyermek valamit cselekszik, de a felnőttek beavatkozására kénytelen valami mást tenni. A probléma rendszerint azonban nem ennyire egyszerű, többnyire öszszetettebb formában, vagy öszszefüggésekben jelentkezik. Ilyenkor olyan tevékenységformákról van szó, melyekre a gyermek még szellemileg képtelen. Esetleg érzelmi életében tttrés álll be, vagy ellentétekre kerül sor, s az összhang hiánya súrlódást von maga után. Az említett példák azt mutatják, hogy többnyire a mindennapi életben előforduló esetekről van szó, hiszen nem egyszer tanúi lehetünk annak, hogy a gyermek valamit szeretne cselekedni, a szülő viszont az ellenkezőjét kívánja, vagy valamiből kihúzza magát, holott a szülő ezt éppen fontosnak tartja számára és kényszeríti őt erre. Amennyiben az ilyen konfliktusos helyzet hosszantartó s a súrlódások gyakoriak, kimerüléshez vezetnek, sőt az agy és az idegrendszer tevékenységének időleges zavarát okozzák. Milyen korban fenyeget az a veszély, hogy a gyermeknél Idegrendszeri zavarok keletkezhetnek, s milyen konfliktusos helyzetek jellemzők egy-egy korosztályra? A korhatár mondhatnánk meghatározatlan. Hiszen ideges gyermekeket találunk akár a kisebbek, akár a nagyobbak között vagy az óvodások és az iskolások körében. Minden korosztályban előfordulhatnak neurózisos esetek, ám ezek jellege már függ a gyermek korától, vagy az adott helyzettől. Msg • ANDREJ TARKOVSZKIJ, Stanislaw Lem Solaris című híres tudományos-fantasztikus elbeszélését filmesíti meg. A lengyel író regényéből készülő szovjet film nagy részét Japánban forgatják, a kísérőzenét fiach műveiből állítják össze. • A MADRIDI Athena Művészeti Könyvkiadó Watteau teljes életművét felleltározó kiadványsorozattal emlékezik meg 1971-ben a festő halálának 250. évfordulójáról. kell jegyeznünk, hogy egyes gyermekeknél a feltételek szinte adottak a lelki egyensúly felbomlására, mely aztán különféle idegrendszeri zavarokat okoz. Ide tartozik például a teljes kimerültség, mely az egész idegrendszert sújtja. Egyes családokban a szülők nagyon korán kelnek, hogy munkába mehessenek, tehát a gyermeket is rendszeresen korán felkeltik. Emiatt a gyerek hosszan tartó álmatlanságban szenved, s kimerül. Előfordulhat olyan eset is, amikor a kimerültséget valamilyen fertőzéses megbetegedés okozza, vagy amikor látszólag veszélytelen betegségről van szó — mint például a krónikus légzőszervi megbetegedések —, mely viszont hosszabb időn keresztül kimerültséghez vezethet. A legtöbb esetben a súrlódások oka azonban a nevelésben kereshető. Ide sorolható elsősorban a következetlenség, az egység és az összhang hiánya, a szélsőséges nevelés, a túlzott engedékenység vagy a szigor. Az érzékenyebb gyermekeknél az ilyen nevelési ráhatások csökkentik az idegrendszer ellenállóképességét az öszszeütközésekkel szemben. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy vázoljük a legáltalánosabb helyzeteket, melyek súrlódást okozhatnak az óvodás, illetve az iskolás korban. A gyermek életének első, illetve második évében elsősorban a táplálkozás okoz legtöbb nehézséget. Ha a gyermeket erőltetjük, s akarata ellenére „tömjük" élelemmel, a kényszer könnyen megbosszulhatja magát és funkcionális idegbetegséget idézhet elő. Neurotikus változásokat okozhat a gyermekkel szemben tanúsított türelmetlenség is. Azok a szülők, akik túl korán szánt szándékkal akarnak gyermekeiknél engedelmességet elérni, nem is gondolnak arra, hogy a gyermek idegrendszerének ezzel mennyit árthatnak. Az idősebb gyermekeknél a már emiitett érzelmi kötöttség a felnőttekkel szemben szintén konfliktusok forrása lehet. A kisiskolás korban számos esetben az iskola a súrlódások hordozója. Előfordulhat, hogy a gyermek a szüleivel szembeni ellenállást „átviszi" a tanítókra is. Ilyen esetben csak a pedagógus megértő magatartása vezethet eredményhez. Megtörténhet az is, hogy némely gyermek testileg vagy szellemileg lemarad a többi mögött, "nem győzi az iramot. Ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása lelki megrázkódtatást okozhat, minek következtében a gyermeknél kisebbrendűségi érzés alakul ki és ideges lesz. Olyan gyermekeknél, akik kevésbé képesek az alkalmazkodásra, konfliktusos helyzetet idézhet elő az iskolai közösségbe való bekapcsolódás. Ilyen helyzet állhat elő a serdülőkorban, amikor a fiatal rendkívül érzékeny, s megváltozik a felnőttekhez való viszonya. A bizonytalanság, a kisebbrendűség érzése, a társaktól való elidegenedés olyan problémák, amelyek konfliktusos helyzetet válthatnak ki. Az élet sokrétűsége miatt nem térhetünk kl minden esetre, ezért csak a legjellemzőbbekről szólunk. Szükségesnek tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a gyakori súrlódások, a hosszan tartó összeütközések a legkülönfélébb Idegrendszeri zavarokhoz vezethetnek. Ezek előfordulása függ a gyermek fizikai és szellemi fejlettségétől is. Helyszűke miatt nincs módunkban külön foglalkozni a zavarok konkrét megnyilvánulásaival, ezért tömören csak néhányat sorolunk fel. Az óvodáskorban elsősorban az étvágytalanság, a különféle rossz szokások kialakulása, mint például a körömrágás, az ujjak szopása, az ajkak rágása, a haj tépése stb., ennek konkrét megnyilvánulásai. Idegbetegség tünete a szorongás érzése, vagy a már említett dühroham, a félelem, az éjszakai ijedtség vagy a dadogás, a gyakori fejfájás stb. A serdülőknél ilyen tünet a depresszió, mely öngyilkossági kísérletekhez is vezethet, sőt ide sorolható a bűnözésre való hajlam is. Dr. CZAKÖ MÁTYÁS Tóthpól Gyula felvétele KULTURÁLIS HÍREK • A svájci filmkritikusok szövetsége az 1970 legjobb filmje címet Fellini Satyricon és Truffaut Vad gyermek című alkotásának ítélte. Második helyre Buňuel Tristana című filmje került. • Száz országba exportál könyveket az NDK. Különösen szoros az együttműködés a szocialista országokkal — a Szovjetunió veszi át például az NDK-ban készült könyvek egynegyedét. • Tallinnban tartották Sosztakovics új, kórusra és zenekarra szerzett művének ősbemutatóját. A nyolcrészes ciklus címe: A hűség. • Dürer születésének ötszázadik évfordulója lesz 1971ben. Nürnbergben, szülővárosában, ünnepi tanácsüléssel nyitották meg a közelgő Dürerévet. Viták robbantak ki afölött, hogy a megemlékezésekre szánt pénzt nem lehetne-e hasznosabb célokra fordítani, s hogy kinek adják a város Dürer-díját. • A „román új hullám" kezdeteként értékelik Bukarestben Lucián Pintilie Rekonstrukció című filmjét. Egy verekedés történetét igyekszik fölidézni a filmen két fiatalember a bíróságon, de a múltat — a film szerint — az ember sosem idézheti föl hitelesen. EMBERI HANG nintér Ferencet, a diósze• gi (Sládkovičovo) magyar tannyelvű alapiskola igazgatóját nem kell a mátyusföldi közönségnek külön bemutatnunk. Sok évtizedes pedagógusi tevékenysége alatt nemzedékeket nevelt föl Ipolyságtól (Šahy) Bratislaváig. Aktívan részt vettt az első köztársaság magyar dalosmozgalmában, a magyar pedagógusok énekkarának tagjaként és iskolai kórusvezetőként. Az iskolásgyerekek kórusban való énekeltetését a háború utáni évtizedekben sem hagyta abba — aki egyszer megízleli az együtt-dalolás szépségét, aki egyszer saját magán tapasztalja az énekkar nagy összefogó erejét, az igen sok esetben örökre rabja marad a kórusmozgalomnak. A szlovákiai magyar pedagógusok énekkarát a háború, sajnos, elsöpörte. Csaknem húsz évig kellett várnunk, amíg Pintér Feri bácsi és a hozzá hasonló, lelkesen daloló, dalolva lelkesedő pedagógusaink — és néhány nem kevésbé lelkes szervező — a megváltozott körülmények között útjára bocsátották jelenlegi reprezentatív kórusunkat: a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát. Talán nem túlzás, ha azt állitom, hogy Feri bácsi a legoszloposabb tagja ennek az énekkarnak. Soha egy összpontosítást, egy föllépést, egy próbát ki nem hagyott. Tanácsaival, évtizedekre visszatekintő tapasztalataival mindig kész segíteni a fiatalabb, tapasztalatlanabb tagoknak. Mint szólamvezető, betanítja a férfikar reá eső részével az új műsorszámokat s közvetít a kórus tagjai és a vezetőség között. A vezetőségben ő maga is helyet foglal, tehát azok közé tartozik, akik hatékonyan beleszólnak az énekkar tevékenységének irányításába. Mindenekelőtt azonban egyéni példájával, fegyelmezettségével, szorgalmával, munkabírásával mutatja a többieknek a dalosmozgalomban járható leghelyesebb utat. Feri bácsi nemcsak a tanítói énekkaron belül szolgál példaként, hanem megtestesíti azt az általános szellemet is, amelynek jegyében ez az énekkar megalakult. A tanítói énekkarnak azon kívül, hogy képviseli a hazai magyar daloskultúrát, egyik fő feladata, hogy tagjain keresztül állandó impulzusokat adjon iskoláink, falvaink, városaink kórusmozgalmának. Igazán jó, eredményes munkát nem az végez itt, aki rendszeresen eljár a próbákra, föllépésekre, aki pontosan betanulja és szépen elénekli a műsorra tűzött műveket, hanem az, aki emellett kamatoztatja is a tudását, aki odahaza, iskolájában, lakhelyén énekkart vezet. Nos, Feri bácsi ennek a követelménynek is igyekszik a lehető legjobban eleget tenni. Gyermekkórusa már évek óta sikeresen működik, s az első Kodály-napokon Galántán az összesített hatalmas gyermekkart is Feri bácsi dirigálta. Az ő vezénylete alatt az iskoláskórus mellé egy éve egy másik diószegi énekkar is fölzárkózott: a felnőttek hatvan tagú „Vox humana" nevet viselő vegyeskara. A galántai járásban több magyar vegyeskar működik, de talán egyikben sincs annyi lelkesedés, mint a diószegiben. A „Vox humana" („Emberi hang") a Kodály-napok után alakult meg, s nevéül Fábry Zoltán életének jelszavát választotta, ezzel is utalva a dal, az együtténeklés emberformáló erejére, s vállalva a csehszlovákiai magyarság hídszerepét. A diószegi dalosok áldozatkészségéről tanúskodik, hogy az éneklésen kívül sem sajnálják az időt, fáradságot, ha az énekkaruk fölvirágoztatásáról van szó. Így például a föllépéseken használatos állványokat a kórus férfi tagjai maguk készítették el, míg a nők egyenruhákról gondoskodtak. Sőt, a női kiskórus tagjai külön népviseletet is varrtak maguknak. A hatvan tag többsége nő, de azért férfiak is vannak elegen, s ami fölöttébb örvendetes: tizennyolc éves fiatalok is járnak az énekkarba. Diószegen tehát van utánpótlás, s ez reménnyel tölt el: az ilyen énekkart nem fenyegetheti korai elnémulás. A tagság nagy része, már iskolás fejjel, Feri bácsi gyermekkórusában megszokta a rendszeres éneklést Egyik-másik tag lelkesedése, áldozatkészsége egyenesen bámulatra méltó. Szarnák István mérnök egész családjával belépett az énekkarba, még amikor Diószegen laktak. Időközben a tizenkét kilométernyire fekvő Galántára költöztek, de a próbákat azóta sem hagyják ki, járnak rendületlenül, jó időbea kerékpáron, rossz időben vonattal vagy autóbusszal. A

diószegi vegyeskarnak két nagy népdalestje volt már odahaza és több kisebb, alkalmi fellépése. Műsorukkal a szomszéd Nagyfödémesre (Veiké Ofany) is ellátogattak, s további fellépéseket terveznek a galántai járásban. Nemrég a diószegi szlovák énekkarral szerepeltek együtt — erre a rendezvényre a szlovák sajtó is felfigyelt. Hisszük, hogy a megalakulása elsó évfordulóját ünneplő kórus még nagyon-nagyon soká fogja ilyen lelkesen terjeszteni az énekkultúrát. SIMKÖ TIBOR SZOLID, ÉRTŐ MUNKA Ungváry Ferenc hangjátéka a bratislavai szlovák rádió műsorában Klubot kaptak a bratislavai nyugdíjasok a Káptalan utcán. A modern és kényelmes berendezésű klubban tölthetik megérdemelt pihenésüket. (ČSTK — J. Lofaj felvétele) lllllllii Ritkaságszámba megy — s ez többnyire már önmagában is színvonalat, rangot fémjélez — hogy hazai magyar szerző művével először a szlovák közönség ismerkedik meg. Ez történt Ungváry Ferenc A gyilkos ott jár a színfalak mögött című hangjátékával is, amelyet magvas és plasztikus szlovák nyelvű tolmácsolásban szombaton este sugárzott a Csehszlovák Rádió bratislavai adóállomása. A szerző által aprólékos részletességgel Ismert színházi környezetben Játszódó hangjátékkrimi nem hivalkodó, de kétségbevonhatatlan erényekre hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy Ungváry tisztában van a hangjáték műfaji követelményeivel (egy-két régebbi hangjátékával külföldön ls sikert ért el) s ezen túlmenően, a bűnügyi történet cselekményét is fordulatosán gombolyltja. A rendőrségi nyomozás levezetésével felkelti és megtartja a hallgató érdeklődését. Néhány találó vonással élő alakokat formál és stílusában is árnyalt. A Vrah chodí za kulisami címmel előadott hangjáték színvonalát Ladislav Hyža olcsó hatásvadászatot kerülő, ugyanakkor dinamikus, a konfliktust kidomborító rendezése emelte. Rendkívül kiegyensúlyozott volt az egyik kiváló szlovákiai drámaegyüttes, a Martini Szlovák Nemzeti Színház művészeinek szereplése is. A jól összehangolt színészi munkából kiemelkedett Anton Sulik (Őrnagy) és Elena Petrovická (Gizi) játéka. lg. t.)