Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A lobdorúgó VB megrendezése után a löldkerekség sportsajtója áradozott a látottakon, örvendezett a támadó-futbalí diadala felett. A brazilok játéka tetszett elsősorban, amely nem ragaszkodott a sablo­nok szigorához, hanem sziporkázó ötlettel, találékonysággal, játékos­sággal, s látszólag hihetetlen köny­nyedséggel gyönyörködtette a né­zőt. Soha ennyire egyértelműen nem állapították meg a szakértők, hogy a világbajnoki cím valóban az arra légméltóbbnak jutott. Zagalo mester csapatában mintha valóban nem lettek volna -fttölt posztok, szinte minden mezőnyjátékost megtalál­hattunk a pálya legkülönbözőbb pontjain. Hogy Pelé a saját 15-osá­nál szerelt, s Carlos Alberto, a csa­patkapitány-hátvéd felzárkózva, ma­gót mutatva, a futballkirály mesteri átadása után belőtte a VB utoisó, záróakkordhoz valóban méltó gól­jót, ezt nem is tartottuk rendkívüli­nek, szinte magától értetődő volt. »ítését. Azóta a futballkirály nagyon sokat nyilatkozott Egyszer azt jelen tette ki, hogy feltétlenül ott lesz 1974-ben is a labdarúgó VB-n, má szor, — s lényegesen többször, — vi­szont megígérte: ez volt az utolsó vi­lágbajnoksága, nem hajlandó még az NSZK-baR is a küzdő felek soraiban lenni. Pelé hihetetlenül népszerű já­tékos, s népszerűségét az utóbbi idő ben főleg nyilatkozataival támasztja alá. Lehet, hogy mindamellett való­ban kiváló taktikus is. Talán azt hi­szi, hogy a mexikói forma megismét lését aligha várhatja el önmagától, s megteszi azt, amit kevés nagy spor­toló tud és tudott: idejekorán, dicső séges csúcspontján venni búcsút a csak elismerést hozott küzdőtértől Hogy nagy futballegyéniség, azt min­denki tudja róla, s nem is vitatja: emberi, egyéni nagyságát még lesz alkalma bizonyítania ... G e r d M ü I I e r, az NSZK zömök csatáregyénisége, a VB gólkirálya volt, neki adták Európa legeredmé nyesebb bajnoki gólgyárosáuak kijáró aranycipőt, s a földrészünk legjobb jának dukáló aranylabdát is. Ez a három tény igazolja, hogy a mai labdarúgásban annyira ritka egyént ségek, az eredményes futballisták kö­zül való. Olyan csatár, akit nem egy­könrwű elválasztani a labdától Miit­Ilyen legyen a légipárbaj: a kél fejelni készülő játékos egyforma len dülettel, s egyformán sportszerűen igyekszik megszerezni a labdát ... CSUPÁN KIVÉTEL VOLT? Világszerte azt ígérték, hogy a bra­zilok játéka iskolapélda gyanánt lesz a követendő cél. Igaz, akadtak olya-* nök is, — különösen egyes válogatott játékosok között, — akik a brazil szu­perteljesítményböl csak a könnyedsé­get vették észre, s nem akarták, vagy netu tudták tudomásul venni, hogy virtuozitásuk mögött mekkora a leg­aprólékosabb gyakorlatok mennyisé­ge, a sokrétű edzések intenzitása, mert a labdarúgásban sem adják ol­csón a hírnevet, a dicsőséget, az el­ismerést, minderre alaposan rá kell szolgálni Pelé, Müller s a többiek. • • PELÉ, aki az Angliabaii wegretide­eett, 1960-os VB után végleges vissza­vonulással fenyegetett, természetesen meggondolta a dolgot, s a mexikói VB-u már csak azért is részt vett, uiert elképzelései szerint ott a „la­tinos futball" előnyben részesítését várta el. Ott egészen érthetően az volt közelebb a szurkolók, — no meg a házigazdákra való tekintettel, — a játékvezetők szívéhez is Kétségtelen, hogv Pelé távolról sem volt annyi durvaságnak, kíméletlenségnek kité ve, mint Angliában Igaz, ezúttal ke vesebbett egyéníeskedett. társat any­uyira jók voltak, hogy az ellenfél nem engedhette meg magának Pelé mindenáron történő, egyedüli semlege­den idegszálával a gólszerzésre tör. Miuden helyzetből ló, s úgy helyez­kedik, hogy lehet neki labdát adni, úgy, hogy azt tanítani kellene. Mind­ez persze nemcsak a szakemberek figyélmét hívta fel rá, hanem az el­lenfelekét is. Elsősorban odahaza, az NSZK-ban. Az ő sorsa is próíétasors lett. Az őszi idényre visszatekintve nemcsak ó maga állapíthatta meg, hogy eredményessége már „nem a régi". Kijelentette, hogy lassan meg­unja az ellenfél védői részérőt szá­mára biztosított „díszkíséretet.", az állandó rája összpontosított figyel­met. Jobban kell vigyáznia testi ép­ségére, mint valaha. A legszíveseb­ben már a középpályára vonulna visz­sza, ahol mégiscsak szabadabb a manőverezési lehetőség, s a játé­kos nem érzi állandóan a tarkóján a kullancs forró leheletét ... Ha már a rendkívüli testi adottságokkal fel­vértezett Müller is így vélekedik, ak kor mit várjon el a szurkoló a vé­kondóngájú legényektől, akikre* elég szigorúbban rájuk nézni, s nem men­nek a közelharcba. Bármennyire ke mény is valaki, félti a testi épsé­gét, a sérülés, a Wrés az ilveu faj­tának is tá| Mexikó mámora már rég a múlté. Visszazökkentünk a labdarúgás hét köznapjaiba. Különösen igaz ez a bajnoki ós a kupamérkőzéseken, de vonatkozik a válogatott —, főleg a Nagyszerű mozzanat: minden szempár a labda útját figyeli. A nézők egyik része és a csatár art kívánja, hogy bemenjen, a szurkolók másik jele meq a kapus azt, hogy be ne jusson a labda a kapuba.,, nagy tétre meno —, taiaikozokra is. Az edzók nem is titkolják,' hogy né ha védekező taktikát rendelnek el játékosaiknak. Bernardini, a Sampdo ria edzője nagyon érdekesen és ál­talános érvényűén így fogalmazta meg véleményét a védekezésről: „Szép dolog a mutatós, a táinadó játékra törekedni, arra ösztökélni. Ezt az utat azonban mindenekelőtt a „nagycsa patok" járhatják. A gyengébbek, t'o leg idegen pályán, nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy nyílt játékot szorgalmazzanak Ha mégis így tesznek, veszett iigyíik van". S a védekező játék loiytatja eló renyoinulását. Rombolni mindig köny nyebb volt, mint építeni. A -védők helyzete előnyösebb. A labdát a ka pu előteréből valahová, biztonságba kell küldeni. Sok a technikai szabály talauság, s a szenvedő alany általá­ban a csatár, a támadójátékos. Az erősebb csapatok edzői és já tékosai előre sok mindent megfon­tolnak és elképzelnek, hogyan le het áttörni a védelmi falat, de ezt végrehajtani nem mindig sikerül. Ha talmas technikai, taktikai fölény és rendkívüli lövőkészség kell ahhoz, hogy a szívós védekezést megadásra lehessen kényszeríteni. Itt segíthet néuek a játékvezetők, mindenütt és minden szinten. Határozottan és egy­értelműen kissé a csatárok, a láma dók oldalára kellene állniuk. Szak emberek, lehat meg kell tudniuk kül lönböztetni, mikor van szó kemény, de férfias, s mikor durva és alatto mos játékról. A szabálytalanságokat csírájukban megtorolni, s elvenni a durváskodók kedvét az ilyesmitől, ez az elsőrendű feladatuk. Ha a csatá­rok látni fogják, hogy testi épsé­gükre nemcsak önmaguk vigyáznak, hanem ugyanezt a játékvezetők m kikényszerítik, ismét látványosabb, tehát támadó szellemű lehet a legnép szerűbb sportág. Igaz, a játékvezetőknek is táuioga tást kell kapniuk. Elsősorban part­jelzőik, s csapatok edzői, meg a jó­szándékú játékosok részéről is. Ahol pedig másképp nem megy a dolog, fokozni keli a biztonsági intézkedé seket. A karhatalmon az érdeklődés . sel a mérkőzés fontosságának ím kentjével, a helyi viszonyok ismere­tével mindig arányosnak kell lennie Soha és sehol sem szabad megenged ni, hogy a labdarúgópálya primitív és durva emberek alantas vágyainak, kedvtelésének szomorú célpontja le gyen. Mindannyiunk összefogására van szükség annak elérése érdeké; ben, hogy a közönség ne dulakodást, hanem jó labdarúgast kapjon ZALA JÓZSEF MOZAIK A kor nem számít Londonban, ahol annyira nép­szerű a labdarúgás, pályázatot írtak ki. A labdarúgás világá­ról szóló legjobb regény szer­zőjére jelentős jutalom várt. Az érdeklődés óriási volt, sok jelentős írással jelentkeztek a szerzők. Az első díjat a „Ti­zenegyes" című regény kapta. Az igazi meglepetés akkor kö­vetkezett, amikor nyilvánosság ra hozták, hogy a győztes re­gény szerzője Barbara Whitie, 68 esztendős hölgy, aki soha életében még nem volt labda rúgó mérkőzésen. Az igaz, hogy mindig böngészte az újságok sportrovatait és meg-megnéz te az angol televízió iabdarú gó-közvetítéseit. A díj átvéte­lekor meghökkentő közvetlen seggel a következőket jelentet te ki: „Itt az ideje, hogy végre megnézzek egy labdarúgó-inér kőzést a lelátóról " Az argentinok tanulni jönnek Argentínában nagy elkesere dést váltott ka, hogy a váloga tott csapat nem tudta biztosi tani részvételét a Mexikóban sorra került világbajnokságon Ebben az országban nagyon büszkék egyébként a labdarú­gásra, s azt tartják, hogy e sportágban csaknem azonos ér­tékűek a nagy vetélytárs bra­zilokkal. Minden keserűség el­múlik egyszer, s az argentin labdarúgás felett sem állt meg az idő. Ha már Mexikóban nem bizonyítható, legalább az NSZK­ban szeretne 1974-ben. A fel­készülés alaposnak Ígérkezik. Még mielőtt a VB selejtezők megkezdődnének, ez a válo­gatott 1972-ben Euróbápa látó gat, hogy minél jobban elsa­játíthasson az itteni labdarúgás ból, ami nálunk is hasznosítha­tó. Eddig annyi bizonyos, hogy Franciaország, Spanyolország ós Portugália csapatával mérkőzik Argentína nemzeti tizenegye, — tehát válogatott szinten a latin futball európai képvise­lőivel, s egy-egy erőpróbára Münchenbe, meg Kölnbe is el­látogat. Az előbbi városban Beckenbauer és Müller csapa ta a Bayern, az utóbbiban Ove­rath együttese, az FC Köln lesz az argentinok ellenfele Kétszázszor Az olasz labdarugó-iígabau ismét az élre tört az AC Milan együttese, amely legnagyobb vetélytársai pályáján. Nápoly­ban és Cagliariban ls győzni tudott. Még messze a befeje zés, de a szakértők ismét az AC Milgn bajnoki címét vár­ják. Ez a csapat kitűnő véde lemmel és nagyon jó csatár­sorral rendelkezik. Az előbbi ben játszik az együttes egyik pillére, a nyugatnémet Schnet linger, akinek teljesítménye Mexikóban is általános elisme­rést váltott ki. A Catania el­leni, 4:0-ás győzelmet hozott találkozón szerepelt Schnellin. ger kétszázadszor az AC Mi­lan sKíneiben. MOZAIK mrnpi ÚJ SZÚ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő utca 10. Teleion: 537-16, 512-23, 335-63. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazda hivatal, Bratislava, Volgogradská I. Nyomja o Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiróda: Bratislava, Jesenského 12. Lőrincz Gyula. Szerkesztősig: Bratislava, Gorkij 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadó* Telefon: 551-83. Előlizetisl díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Szí negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapuolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal is postai kézbesítő. Külföldi megrendelések- W* - Ostredná eipedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VH.

Next

/
Thumbnails
Contents