Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

•:> mindenről n a D R jű Tln äl JU w További általános tudnivalók az öröklésről Mikor érdemtelen az örö­kös? Nem örökölhet az, aki az örökhagyóval, annak fele­ségével, gyermekeivel vagy szüleivel szemben szándé­kos bűncselekményt, vagy az örökhagyó végakaratá­val szemben más elítélésre méltó cselekményt követett el (pl. megsemmisítette a végrendeletet). Az örökha­gyó megbocsáthat az ér­demtelen örökösnek. Itt kell megjegyezni, hogy az új polgári törvény­könyv nem ismeri már az ún. végrendeleti kitagadást. Az adósságokért való fele­lősség Az örökös a megszerzett örökség értékének erejéig felei a temetkezési költsé­gekért és az örökhagyó azon adósságaiért, melýek átszállnak az örökösökre. Több örökös örökrésze ará­nyában felel. Oj jogszabály, hogy a túl­adósodott örökség esetében az örökösök megállapod­hatnak a hitelezőkkel, hogy az örökséget az adósságok fedezésére átengedik ne­kik. Ha nem tudnak így megállapodni, az állami jegyző elrendeli a túladó­sodott örökség felszámolá sát. Ebben az esetben, ha a hitelezők a megszabott határidőn belül nem jelen, tik be követelésüket, ké­sőbb már nem léphetnek fel az örökösökkel szemben. Ha az örökség az állam­ra szállt, az is, miként az örökös felel az örökhagyó adósságaiért és köteles gon­doskodni a temetkezési költségek fedezéséről. A törvény csak abban tesz ki. vételt, hogy az államnak jogában áll a hitelezőknek követeléseik kielégítésére pénz helyett hagyatéki va­gyontárgyat felajánlani (pl. lakóházat, kertet seb.). Ha a hitelező az ilyen ajánla tot nem fogadná el, az ál­lam kérheti az örökség fel­számolását. Mi képezheti az örökség tárgyát? Az örökség tárgyát az örökhagyó mindennemű va­gyona, tehát ingóságai, in. gatlanal, követelései képe­zik, tekintet nélkül arra, hogy személyi vagy magán­tulajdonban vannak. Dr. Földes József ORVOS A CSALÄDBAN A és általános okai A betegség az élő szerve­zetnek olyan rendkívüli álla­pota, amelyben az életjelen­ségek és életfolyamatok a szokottól eltérőek. A beteg­ség fogalmát az egyes kor­szakokban különbözőképpen határozták meg. Természet­feletti erők és hatalmak bosszújának, büntetésének te­kintették, majd a testnedvek egyensúlyának felbomlásával magyarázták. Egészen a XIX. századig kellett várni, míg az orvostudomány fényt de­rített néhány betegség oká­ra, a baktériumok, a belső elválasztású mirigyek, majd később a különböző pszichés tényezők jelentőségére. A betegségeknek szubjek­tív megnyilvánulásai vannak. A szubjektív jelek azok, ame­lyeket a beteg érez (étvágy­talanság, fájdalom, fáradt­ság, levertség stb.). Az ob­jektív tünetek azok, melye­ket az orvos füllel, kézzel, szemmel érzékel, vagy egyéb módszerekkel állapít meg. A betegségek keletkezésé­ben külső és belső tényezők szerepelnek. A külső ténye, zők közül, melyek betegséget okozhatnak, a következők jönnek számításba: mecha­nikus tényezők (ütés, nyo­más, robbanás, lövés stb.), fizikai és kémiai kórokok (savak, lúgok, hőmérséklet, elektromos áram stb.). Ezek rendszerint a szervezet kül­ső részén hatnak. Ezzel szemben a mérgek a szerve­zetbe kerülve sejtroncsolást okoznak, az egyes szervek működését gátolják, vagy megbénítják. A betegségek­nek gyakori oka a helytelen táplálkozás. Statisztikai ada. tok szerint az emberiség két­harmad részének a táplálko­zása helytelen, vagy nem ki­elégítő. Az utóbbi évtizedek­ben a hiánybetegségek is elő­térbe kerültek {konzervéte­lek elterjedése). A különbö­ző kórokozók, baktériumok, vírusok, élősdiek szintén gya­kori betegségokozók. Nem szabad megfeledkeznünk a pszichés okokról sem, me­lyek a vegetatív idegrendsze­ren keresztül válthatnak ki különböző betegségeket (tar­tós gondok, rossz életkörül, mények, félelem stb.). A bel­ső okok hatása örökletes té­nyezőkön (öröklődő betegsé­gek) és alkati adottságokon alapszik. A betegségek kialakulásá­ban az életkornak Is szerepe van. A csecsemő- és gyer­mekkorban a táplálkozás hi­bái, az öregkorban a szív és vérkeringés zavarai, míg a felnőtt, érett korban inkább a daganatos betegségek áll­nak előtérben. Emellett bizo­nyos betegségek átvészelése megváltoztatja a szervezetet oly formában, hogy némely esetben a betegséggel szem­ben védettség, más esetben viszont fogékonyság jön lét. re. Ha a betegség gyorsan zajlik le, akkor heveny (akút), ha hosszú Ideig hú­zódik, akkor idült (krónikus) betegségről beszélünk. A be­tegségek nyomtalanul gyó­gyulhatnak, de vannak olyan esetek is, amikor bizonyos szervi, vagy működési zava­rok maradhatnak vissza (pl. szívbillentyűk működésének elégtelensége). Igen fontos a pszichés té­nyezők szerepe, amely a mo. dern, automatizált, igényes életformában, különösen a kevésbé teherbíró egyének­nél válthat ki súlyos beteg­ségeket, de fordítva, bizonyos betegségek súlyos pszichés tünetekkel jelentkezhetnek. Tehát a betegség és a beteg­ség okainak megítélése, pon­tos körülhatárolása nem egy­szerű feladat. Csak akkor ítélhetjük meg pontosan, ha tekintetbe vesszük tüneteit, körülményeit, utóhatásait, va. lamint az egyén és a környe­zet összhatását. Dr. S. K. Filatelia A Csehszlovák posta idei első sorozata a cseh és a szlovák grafika hat kiváló alkotását mutatja be. Képünkön a január 2B-án megjelenő sor há­rom bélyege: NAPLÓ Negyven évvel ezelőtt, 1931. január 13-án halt meg Budapesten KANDÖ KÁL­MÁN gépészmérnök, a vas­útvillamosltás úttörője. Ok­levelét a budapesti mű. egyetemen szerezte 1892­ben. Gyakorlati működését a párizsi Compagnie de Fi­ves-Lille cégnél kezdte, majd hazatérve a Ganz Gyár szolgálatába állt. Be­vezette az indukciós moto­rok gyártását. 1896—1898­ban megépítette az első há­romfázisú közúti villamos­vasutat, majd 1898—1902­ben az első váltakozó ára­mú nagyvasúti villamosvo­nalat, amely első ízben bi­zonyította be a villamos vontatás fölényét a gőz­üzem felett. Hosszú ideig tevékenykedett Olaszor. szágban és az USA-ban, majd 1929-ben, amikor a MÁV elhatározta a Buda­pest—Hegyeshalom fővonal villamosítását, ennek szá. mára tervezte a róla elne­vezett villamosmozdonyt. Az Apolló űrhajók Ezermester Nem kell különösebb kéz­ügyesség ahhoz, hogy a ké­pünkön látható, célszerű háromrészes ruhafogast el­készítsük. Tulajdonképpen három egyszerű fogasból kombináljuk, mégpedig ügy, hogy vásárolunk egyszínű vagy tarka műanyag abrosz anyagot. A fogasokat be­vonjuk vele. Csak az elsőn, azaz a legfelsőn hagyjuk meg az akasztót, a másik kettőből kicsavarjuk. Azután a képen látható módon — dupla anyagból — varrunk egy széles csíkot, amelyet bárom helyen nyitva ha­gyunk és itt bújtatjuk be a fogasokat. Azután mind­két oldalon, felül is, alul is legépeljük, hogy a vállfák ki ne csúszhassanak belőle. Könnyű női ruhákat, hiún­kat akaszthatunk r&jnk, és ezzel egyben helyet takarí­tunk meg a szekrényben, to vábbá sokkal célszerűbb, mintha egy akasztóra akasz­tanánk a három blúzt, mert így a válla és a gallérja nem gyűrődik össze. "I 'A * m Kajta Lajos, bolyi (Boí) olvasónk írta: „Már több mint egy éve foglalkozom űrhajósok adatainak gyűjté­sével. Kérem, írják meg az Apollo űrhajó utasainak a nevét." Apollo 3 Grissom, White, Chaffee. 1967 januárjában edzés közben a földön benn­ég az űrhajóban a három pi­lóta. Tiszta oxigén volt az űrkabinban s a sok ezer mé­ternyi kábelhálózatban rö­vidzárlat keletkezett. Apollo 7 Schirra, Cunnin­igham, Eisele. 1968 októberé­ben 260 óra 10 percig tartó út. A Saturn 1/B óriásrakéta kipróbálása. Apollo 8 Borman, Lowel, Anders. 1968 decemberében 147 órás út. Holdkörüli re­pülés. A Saturnus 5. rakéta kipróbálása. Apollo 9 McDivitt, Scott, Schweickart. 1969 márciusá­ban 241 órás, 1 perces út. A holdkomp kipróbálása Föld körüli pályán. Apollo 10 Stafford, Ceman, Young. 1969 májusában 161 órás út. A holdutazás főpró­bája. Apollo 11 Armstrong, Aid. rin, Collins. 1969 júliusában 195 óra 17 percig tartó út. Július 20—21-én Armstrong és Aldrin leszálltak a Hold­ra. Az Egyesült Államok évi ötmilliárd dollárt költ űrku­tatásra. Körülbelül ugyan­ennyit költ a Szovjetunió is. A befektettett pénz és energia sokszorosan megté­rül. Oj ismeretek, új techni­kai eljárások, a hírközlés tö­kéletesedése jár vele együtt. Hs Gyóíívnövénve Nadragulya (ATROPA BELLADONNA í. IÍULKOVEC ZLOMOCNÝ) A nadragulyát (álomho­zó fű, bolondbingó, bolond­fű, bölénymag. farkasbo­gyó, farkascseresznye, maszlagos nadragulya, nagyfűbingomnatragulya, netrebula, ördögölő) Linné a párkák egyikéről nevezte el. A régi görög hit sze­rint minden emberi élet egy fonálnak felel meg, s ezt a fonalat Zeus görög főis­ten három lánya (a három párka) sodorja, nyújtja és elvágja. Atropos ollóval el­vágja az élet fonalát. A má­sik neve, belladonna, szép asszonyt Jelent, mert a XVI. század hölgyei a nedvét saépltőszerül, a szem pupilla kitágítására hasz­nálták. A nadragulya a burgo­nyafélék (Solanacea) csa­ládjába tartozik és hazánk hegyvidékein, valamint er­deink tisztásain terem. A nadragulya mérgező növény. Szára 1—2 m ma­gas, egyenes, hengeres, te­tején elágazó. Levelei kö­zül az alsók szórt állású­ak, száron már egymás mel. lett két levél fejlődik. Ha­rang alakú virágai a levél hónaljában magányosan áll­nak, a csésze 5 cimpájú, a párta 2—3 cm hosszú, hen­geres harang alakú, szeny­nyes ibolyaszínű. Termése gömb alakú, 10—15 cm át. mérőjű, fénylő fekeite, lila nedvű, sokmagvú bogyó. A gyökere karó alakú, 30—40 cm hosszú, 2—3 ujjnyi vas. tag. Júniusban és júliusban virágzik. Gyűjtendő a levele és a gyökere, amelyekben az erősen mérgező atroponal­kaloida a fő hatóanyag. Pontosabban atropint, hyos­cyamint, scopolamint, asz­pargint és phytosterint tar­talmaz. Mint háziszer sem­mi esetre sem használható. A drogáknak görcsoldó, antiasztmatikus, fájdalom, csillapító, gyomorfekély gyógyító és nyugtató tu­lajdonsága van. A központi idegrendszerre és az agyra fejt ki erős hatást. A gyó­gyászatban tinktúra (fes­vény) kivonat, kenőcs, szemcsepp, por ős tapasz formájában használják. Bél­bántalmak, görcsös epe- és asztmarohamok esetén ki­tűnő görcsoldó szer. A hosz­szú használat után mint mellékhatás, szájszárazság és látási zavarok mutatkoz­nak. A gyomorváladék ki­választását csökkenti, gyo­morsavtúltengését csillapít­ja. A gyökeréből állítják elő az atropint, amely a következő gyógyszerekben található meg: ATROPIN injekció, ATROPIN tabletta, PAPAVER ATROPIN tablet­ta, PAPAVERIN-ATROPIN injekció (görcsoldó keve­rék), CONTRASPAN gyo­morcsöppek (görcsoldó csöppek), ASTMATIN (aszt­ma elleni gyógyszer). Le­vele a CIGARETTE ANTI­ASMATICAE asztma ciga retta alkotórésze. A gyöke­réből való kivonat a RA­BILKA és RADOBELIN gyógyszerben van. Az antropint, de főleg a gyökeréből való kivonatot hűdés, öregségi reszketés esetén adagolják. Figyelmeztetés: a növény minden része igen mérge­ző hatású! Védni kell a gyermekeket az édes ízű bogyók fogyasztásától. NAGY GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents