Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP A NAP kel — Bratislava: 7.27, nyugszik: 16.42 óra­kor. Košice: 7.11, nyugszik: 16.26 órakor. A HOLD kel: 9.06, nyug­szik: 22.59 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük JÁNOS - EMIL nevű kedves olvasóinkat • 1546-ban halt meg GAU­DENZIO FERRARI olasz fes­tő és szobrász (sziil.: 1480). • 1881-ben született KERN P. GYULA festő és restaurá­tor (-11963). • 1881 ben született IRVING LANG­MUIR Nobel díjas amerikai fizikus és kémikus, az elek­troncsövek tökéletesítője, a gáztöltésű izzólámpa felfe­dezője. • 1961-ben balt meg EUGENE DENNIS, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának el­nöke (szül.: 1904). AZ ŰJ SZÓ PÁLYÁZATA A múlt héten ugyanezen a helyen beszéltünk arról, hogy a lap érdekesebbé tétele ér­dekében milyen külföldi uta­kat tervezünk. Azzal fejeztük be, hogy amennyiben az ille­tékes szervek jóváhagyását megkapjuk, már az év első negyedében két elvtársunk uta­zik az NDK-ba, illetve Lengyel­országba. A jóváhagyás meg­történt, így a tervünk máris kebd megvalósulni. Most azonban nem is erről szeretnénk beszélni, hanem az első fél esztendő egyik legna­gyobb akciójáról. Az ország pártunk megalakulása 50. év­fordulójának méltó megünnep­lésére készülődik. Ebből a munkából ml ls jelentős részt vállalunk. Ennek a nagyszabá­sú akciónak nemes részét ké­pezi az Új Szó versenypályáza­ta, amelyről a hétköznapi lap­számainkban már hírt adtunk olvasóinknak. A múlt év de­cemberi számainkban már fel­kértük olvasóinkat, levelezőin­ket és tudósítóinkat, hogy írá­saikkal, dokumentummal, vagy fényképek beküldésével segít­senek a párt megalakulása, barca és élete egyes mozzana­tainak, a szocialista építés je­lentősebb eredményeinek fel­elevenítésében. A beküldött Írások, dokumentumanyagok közül a megfelelőket leközöl­jük és pályázat formájában el­bíráljuk. A bíráló bizottság ja­vaslata alapján a három leg­jobb írást, legértékesebb doku­mentumot ezer ezer és a továb­bi négyet 500—500 koronával jutalmazzuk. Csakis az 1971. április 30-ig beküldött írásokat vesszük fi­gyelembe. Ezért szeretnénk fel­hívni arra olvasóink figyelmét, akik a pályázatban részt akar­nak venni, hogy írásaikkal, lt­letve dokumentumanyagaikkal mielőbb jelentkezzenek. Az eredményhirdetés május­ban, a CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából meg­rendezett ünnepségek kereté­ben lesz. A sorsolás idejét és helyét közöljük olvasóinkkal. A következő ÚJ SZÓ tartalmából A PARTHATÁROZAT — IRÁNYTŰ (Haraszti Gyula ekecsi ri­portja j AZ 5. ÖTÉVES TERV 1. SZÁ­MÚ ÉPÍTKEZÉSE (A nemzetközi földgázveze­ték építéséről) TÁNYA (Nyikolaj Pecserszkij novel­lája) I BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ÜZLET ÉS AZ ERKÖLCS Pénzünket általában az üzletekben, esetleg a kocsmákban költjük el. Gyakran megesik azonban, hogy a bevásárlás vagy a szórakozás többe kerül, mint amennyi árut visz haza az ember, illetve, mint amennyi italt elfogyasztott. Egyszóval, becsaptak. Kz esetben azonban maradjunk csak a kereskede­lemnél. Hazánk fejlett kiskereskedelmi hálózattal rendelkezik. A statisztika szerint a kiskereskedelmi üzletek száma 67 293. Amint látjuk, a pult másik oldalán ezrek keresik meg a kenyerüket azzal, hogy becsületesen kiszolgálják a vásárló­kat. Sajnos, azonban arról is meggyőződhettünk, hogy szép számmal vannak becstelen elárusítók is. Ha az ember bele­lapoz az állami kereskedelmi felügyelet jegyzőkönyveibe, ég­nek áll minden hajaszála. Hátha még rendszeres statisztikát készítenének arról, hogy a lelkiismeretlen elárusítók évente hány koronával csapják be a vásárlót. Néha úgy tűnik, mintha — tisztelet a kivételnek — kihalt volna a becsületesség. Az elárusító rádobja az árut a mér­legre, gyorsan lekapja, s máris mondja az árát. Az embernek számoloiiűvésznek kellene lennie, ha azon nyomban ellen­őrizni akarná, hogy megfelelő árat fizetett-e a narancsért, almáért, húsért stb. A vállalati ellenőröknek volna felada­tuk, hogy a vásárlókat megvédjék a nem kívánatos jelensé­gektől, a lelkiismeretlen elárusítót pedig arra kényszerítenék, hogy munkáját becsületesen végezze, vagy pedig talpára „úti­laput" kössenek. A tapasztalat és a valóság azonban azt mutatja, hogy a vállalati ellenőrök nem állnak feladataik magaslatán. A nyu gat-szlnvákiai kerületben például a vállalati ellenőrök 115 ellenőrzést végezlek a Zelovoc üzleteiben, s egy esetben sem állapítottak meg árdrágítást. Az állami kereskedelmi fel­ügyelet dolgozói Bratislavában 13 ellenőrző bevásárlás során nyolcnál állapították meg, hogy száz koronánként 4,38 koro­nával csapták be a vásárlót. A zólyomi (Zvolen) Potraviny üzleteiben az állami keres­kedelmi felügyelet dolgozói az üzletekben megállapították, hogy 665 ellenőrzött áruból 196-nál nem volt feltüntetve az ár. Azt is megállapították, hogy az áruszámlákon és a szál­lítóleveleken a nagykereskedelem a legtöbb esetben csak a végösszeget tünteti fel. Ezt kihasználva, a sliácsi (Sliač) 087-es üzlet vezetője 20 kg vöröshagymát 3,50 korona helyeit 4,50 koronáért adott el, és a féldecis Alpa sósborszeszt pedig 0,50 koruna felárral. Az ellenőrző leltározásnál a gyetvai 005 ös üzletben 14 913 korona, a pliešovcei üzletben pedig 6000 korona többletet állapítottak meg. A lelkiismeretes és becsületes árusítással tehát több helyen is baj van. A kereskedelmi vállalatoknak mindezzel jobban kellene törődnie, éppúgy, mint azzal, hogy a „mankós" üzlet­vezetők ne kerüljenek ismét olyan helyre, ahol az előzőre még rádnplázhassanak. Sajnos, erre is akadt több példa. A károlyfalusi (Karlová Ves) Zelovocban pl. egy év alatt öt üzletvezetőt váltottak le, s ezeknek összesen 68 0B0 korona hiányuk volt. A vevők nagy része bizalommal viseltetik a kereskedelem dolgozói iránt, de ha egyszer becsapják, az rosszul esik, máskor már bizalmatlan. Éppen azért mindent el kell kö­vetni a vásárlók bizalmának visszaszerzésére, megtartására és azért, hogy a becstelen embereknek végre ne legyen he­lyük a kereskedelemben. N. J. | KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ELLENPROGRAM HÍJÁN... Bármennyire furcsán hangzik, tény, hogy a nyugatnémet Ke­reszténydemorkata Uniónak (CDU), inind a mai napig nem sike­rült konkrét, és tegyük hozzá: reális ellenprogramot kialakíta­nia Brandt és Scheel külpolitikai koncepciójával szemben. Ezt a feltevést igazolják a CDU kongresszusát megelőző lapvéleme­nyek, nyilatkozatok, sőt maga a kongresszus is. Az az elképzelés, amely szerint az uniópártoknak Adenauer politikai vonalvezetésére kellene építenie, enyhén szólva is tarthatatlan, ugyanakkor a párton belül szintén heves ellenál­lásba ütközik. Kétségtelen tehát, hogy Willy Brandt kancellár ún. „keleti politikája" jelentős eszmei-politikai zavart keltett a kereszténydemokraták soraiban. Ha figyelembe vesszük a párton belüli személyi és politikai ellentéteket, a CDU és a CSU álláspontjában mutatkozó különbségeket, feltétlenül arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy a bonni ellenzék, a jelenle­gi körülmények között, képtelen egységes alternatív politika kidolgozására. Vitathatatlan viszont, hogy a közelmúltban ta­núsított álláspont — a kormánypolitika egyértelmű és merev visszautasítása, a permanens „nem" — akút, válsággal fenye­geti a pártot. Arról nem is szólva, hogy a közvélemény, a vá­lasztók idegenkednek, Kiesinger és Strauss „jobbra nyitási" kí­sérleteitől. Nem véletlen tehát, hogy Schröder és Barzel közvetlenül a kongresszust megelőző időszakban tett látogatást Moszkvában, illetve Varsóban. Ha figyelembe vesszük, hogy az ellenzékbe szorult uniópártok megtagadták a részvételt a szovjet—nyugat­német, valamint a lengyel—nyugatnémet tárgyalásokon, ezzel is kifejezve elutasító magatartásukat, úgy a két politikus „ke­leti" útjának a puszta ténye az útkeresést, egy elfogadhatóbb koncepció kialakítására irányuló kísérletet jelezheti. Schröder —•' moszkvai látogatását követően — több ízben hangsúlyozta, hogy immár lehetetlen visszatérni a szerződés aláírását megelőző időszakhoz. Ez a megállapítás tehát arra utal, hogy az ellenzéki politikus elérkezettnek látja az időt pártja magatartásának megváltoztatásához. Barzel már nem ennyire határozott, különböző fenntartásokkal él, ám ő sem tagadja a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok rendezésének a szükségességét. Kiesingernek tehát feltétlenül számolnia kell azzal az eshe­tőséggel, hogy pártján belül — főként a kereszténydemokrata politikusok ifjabb nemzedékéből verbuválódó — tekintélyes el­lenzékkel találja magát szemben. Egy ilyen irányú rétegeződés körvonalai markánsan bontakoztak ki a kongresszuson is. Ez a momentum, tán hangsúlyoznunk sem kellene, feltétlenül Brandt pozíciójának a megerősödését jelenti, mintegy elérhető közelségbe hozza a szóban forgó szerződések ratifikációjának lehetőségét, következésképp a német kérdés megoldására tett erőfeszítések további kibontakozását. A túlzott derűlátás természetesen kevésbé indokolt. Brandt­nak, a szociáldemokrata — szabad demokrata kormánykoalí­ciónak az elkövetkező időszakban még számos heves politikai csatát kell megvívnia ellenzékével. Kérdés viszont, vajon sike­rül-e továbblépnie a reálpolitika útján, biztosítván így a hala­dó erők, a nemzetközi közvélemény támogatását. BALOGH P. IMRE A Szovjet— Csehszlovák Barátsági Szövetseg küldöttsége — Sz. D. Hitrov vezetésével — a napokban meglátogatta a Dun, Streda-i járást is. jl. Dubovský — ČSTK fel v. f Az arab világ egyik legrangosabb politikai eseménye kétség­kívül a tripoli chartához tartozó országok — Egyiptom, Líbia, Szíria, Szudán — állam- illetve kormányfőinek csúcsérte­kezlete volt. A találkozó az egység további megszilárdítása jegyében zajlott le. (CSTKj Szívélyes, baráti légkörben zajlott le a csehszlovák és szov­jet párt-, valamint állami vcezetök moszkvai tanácskozása. A Gustáv Husák vezette csehszlovák és a Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet küldöttség elvtársi eszmecseréje hozzájárul köl­csönös kapcsolataink további elméluítéschez. /ČSTK — TASZSZj Nixon elnök az idén aláírt első rendeletével az előirány­zottnál három és fél milliárd dollárnál több összeget bocsát a rendőrség rendelkezésére a polgári szabadságjogok elfojtá­sának „tökéletesítésére". (Grigorij Oganov rajza a Komszomolszkaja Pravdában)

Next

/
Thumbnails
Contents