Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-29 / 24. szám, péntek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye 1971. I. 29. (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nőtt. A népjóléti intézkedések közül jelentős az anyasági segély a két vagy több gyermeket nevelő anyák számára, az alacsony nyugdíjasok módosítása olyan esetekben, amikor a nyugdíj az egyediiil bevételi forrás. A lakosság takarékbetétje több mint 10 milliárd koronával nőtt. A szocialista országokkal elmélyült a nemzetközi munkamegosztás, s a kivitel nagyobb volt, mint a behozatal. Az előző két évvel szemben, amikor ezekkel az országokkal a kereskedelmi mérleg passzív volt, elértük az aktív kereskedelmi mérleget, s ezzel egyidejűleg a fizetési mérleg aktív egyenlegét és a rövid lejáratú hitelek csökkenését. A szocialista országokba irányuló kivitel 1969hez viszonyítva 17 százalékkal, a kapitalista országokba irányuló kivitel pedig 10 százalékkal nőtt. A behozatal a szocialista országokból több mint 9 százalékkal, a kapitalista országokból pedig nagyjából egynegyedével emelkedett. A beruházási munkálatok és szállítások terjedelme 1969-hez viszonyítva 6,1 százalékkal nőtt. A növekedés nagyjából 50 százalékkal volt lassúbb, mint 1968-ban és 1969-ben. Sikerült megállítani a befejezetlen építkezések állományának növekedését. A lakásépítési tervet majdnem teljesítettük, 107 700 lakás építését fejezték be. 1970-ben fokozódott a gazdasági szervezetek anyagi eszközei kialakításának dinamikája is. Az államháztartásba több pénzt utaltak át, mint az előző évben. A vállalatoknak az általuk kialakított eszközökből nagyjából az 1969-es évnek megfelelő anyagi eszközök álltak saját rendelkezésükre. Azonban emelkedtek az állami költségvetésből folyósított dotációk és kölcsönök. A vállalatok anyagi helyzete jelentősen eltérő volt. A nemzeti köztársaságokban a népgazdaságfejlesztés tervezett céljait nagyjából teljesítették. Az SZSZK ökonomikája tervszerűen gyorsabb ütemben fejlődött, mint a CSSZK-é. Tekintettel a munkaerőforrások terén uralkodó viszonylag kedvezőbb helyzetre, az SZSZK-ban a források kialakításának gyorsabb dinamikáját nagyobb mértékben befolyásolta a foglalkoztatottság kérdése, mint a CSSZK-ban. A népgazdaság szocialista szektorában a foglalkoztatottság 1969-hez viszonyítva nőtt, éspedig a CSSZK-ban 0,7, az SZSZKbau 2,9, az egész országban 1,3 százalékkal. A népgazdaság fejlődésében azonban láthatók voltak olyan fogyatékosságok is, amelyeknek kiküszöbölése hosszabb időt követel. Egyes tervezett feladatokat nem teljesítettünk. Nem sikerült az állami terv mutatóit teljesíteni mindenekelőtt a beruházási építkezések szakaszán, éspedig sem a beruházási munkák és szállítások terjedelmének, sem a befejezetlen építkezések csökkenésének mutatóit. Az építőipari kapacitásokat nem összpontosítják kellő mértékben a -döntő fontosságú építkezésekre, és az új kapacitásokat többnyire nagy késedelemmel helyezik üzembe. A tüzelő- és energiaellátásban mutatkozó nehézségek csökkentése ellenére továbbra is feszült a tüzelő-energetikai mérleg. A belföldi piacon nem volt mindenkor elegendő áru, amely megfelelt volna a választék követelményeinek, a minőségi mutatóknak, különösen az olcsóbb árucikkekben mutatkozott hiány. Tovább tartanak a fogyatékosságok a kivitelezői-, megrendelői kapcsolatokban. Nem használták kl a gazdaságfejlesztésnek olyan lehetőségeit és tartalékait, mint a műszakok növelése, az állóeszközök jobb kihasználása, a jobb munkaszervezés és a munkaerkölcs megszilárdítása. A párt gazdaságpolitikája 1970. évi alapvető céljainak teljesítésével megteremtettük az alapokat ahhoz, hogy az 5. ötéves tervben egyenletesebben fejlesszük a népgazdaságot. Az 1971. évi állami tervfeladatok realizálása megköveteli, hogy felhasználjuk az elmúlt év pozitív eredményeit, egyenletesebb tervteljesítést érjünk el minden szakaszon, és folytassuk a népgazdaság hatékonyságának növelését. Jelentősen nagyobb igényeket kell támasztani az iránt, hogy kihasználjuk a csehszlovák szocialista ökonomika tervirányításának előnyeit, beleértve azt is, hogy a KGST keretében mélyrehatóbban kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba. A CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozó szocialista versenymozgalom mutatja, milyen nagy lehetőségeket nyújt a népgazdaságfejlesztés hatékonyságának fokozására a tartalékok mozgósítása. (PAR Az ipar 1970-ben teljesítette az állami terv fő mutatóit. Sikerült meggyorsítani — mindenekelőtt a belső források felhasználásával — az ipari termelés dinamikáját, fokozott mértékben biztosítani a belföldi piac közszükségleti cikkekkel való ellátását, növelni a gyártmányok kivitelét, és stabilizálni a bérek alakulását. Az ipari termelés növekedésének üteme 1970-ben az előző évekhez viszonyítva meggyorsult. 1969-hez képest az ipari termelés a nemzeti vállalatokban 7,7 százalékkal nőtt, ami 1.2 ponttal több, mint a tervmutató. Gyorsabban nőtt a közszükségleti cikkek gyártása (index 108,0), mint a termelőeszközöké (index 107,5). Az ipari termelés növekedését 1970-ben befolyásolta a nagyobb munkaidőalap, s 1969-hez viszonyítva közel 3 százalékos emelkedést mulatott. Mind a CSSZK-ban, mind az SZSZK-ban teljesítették az ipari termelés növekedésének tervezett ütemét, ugyanakkor a növekedés a CSSZK-ban 7,3, az SZSZK-ban 9,2 százalékos volt. Az ipari termelés fejlődését negatív módon befolyásolták a tüzelőanyag-ellátásban és az áramfogyasztás szabályozásában felmerült fogyatékosságok, és néhány szakágazatban a késedelmes építkezések és a nyersanyaghiány. Annak következtében, hogy az elmúlt években elhanyagolták a tüzelőanyag-energetikai bázist, az 1970. évi intézkedések és a bányászok áldozatkész munkája ellenére a Kizelőanyagés energiaellátás terén továbbra is érezhető volt a források és a szükségletek közötti feszültség. Nem biztosították kellőképpen a tüzelőanyag- és energiaszükséglet gazdaságos felhasználását és csökkentését. Mivel az építőanyagokat gyártó ipar nem teljesítette a termelés növekedésének tervét, hiányok mutatkoztak építőanyagokban. Annak ellenére, hogy az iparban az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a dolgozók száma (index 99,8), az ipari válalatokban a munkatermelékenység 7,9 százalékkal nőtt, s így a növekedés 2,6 ponttal volt nagyobb a tervezettnél. A munkatermelékenység tervét mindkét nemzeti köztársaságban túlteljesítették. A CSSZK-ban a munkatermelékenység 8,2, az SZSZKban 6,8 százalékkal nőtt. A tervelőírásokkal szemben kedvezőbben alakult a munkatermelékenység és a bér növekedésének viszonya országos méretekben, és a két nemzeti köztársaságban is. A munkatermelékenység növekedése minden ipari szakágazatban nagyobb volt, mint a bérek növekedése. Az ipari termelés és a munkatermelékenység gyorsabb dinamikája ellenére az iparban még mindig vannak kihasználatlan tartalékok. A műszakok együtthatója az 1969. évi 1358ról az elmúlt évben 1350-re csökkent, a felhasználható munkaidő alatt pedig az 1969. évi 91,1 százalékkal szemben 1970ben csak 90,7 százalék volt. Az elmúlt évhez viszonyítva az iparban a teljesítmények gyorsabban nőttek (9,1 százalékkal ), mint az anyagi és ugyéb költségek (növekedés 8,1 százalék), különösen a béralap és a munkáért kifizetett jutolmak (növekedés 4,4 százalék). A tiszta haszon 18,9 százalékkal, a tiszta rentabilitás pedig 1.3 ponttal nőtt. Az ipari és az értékesítő szervezetek 1970-ben a népgazdaságnak (összehasonlítható nagykereskedelmi áron) 8,2 százalékkal több gyártmányt és árut adtak, mint az előző eszfendőben. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés az 1970. évi tervfeladatokat lényegében teljesítette, megtartotta az előző három évben elért mezőgazdasági terriielés íftagas színvonalát, és biztosította a lakosság folyamatos élelmiszer-, s különösen húsellátását. A hosszan tartó tél, a késői kitavaszodás, az aratási munkákat fékező kedvezőtlen időjárás erősen befolyásolta a növénytermesztés eredményeit. Bizonyos javulást értek el a vetésterület szerkezetében, ahol a terv szerint a néhány éves csökkenés után sikerült megállítani a cukorrépa és a burgonya vetésterületének csökkenését. Az állami alapok ellátása 1969-hez viszonyítva összehasonlítható árakban 0,7 százalékkal nőtt. Az 1970—71-es gazdasági év takarmánymérlegében a takarmányszükségletet l keményítőegységekben) 91,3 százalékban saját forrásokból fedezhetjük, ezzel szemben az alacsonyabb szemhozam következtében a szemes takarmányokat saját forrásunkból csak 74,6 százalékra fedezhetjük. Ez — tekintettel a burgonya alacsonyabb terméshozamára és a nagyobb sertésés baromfiállományra — kedvezőtlenül befolyásolja az 1971. évi takarmányalap helyzetét. A tervnek azt az alapvető követelményét, mely szerint növelni kell a gazdasági állatállományt, a tehénállomány kivételével teljesítették, az utóbbinál azonban nem sikerült megállítani az állomány csökkenését. A nagyobb malacoztatással és behozatallal kialakult az 1971. évi megbízható alap, amely lehetővé teszi a növekedő húsigények kielégítését. Az állattenyésztési termékek gyártása 1969-hez viszonyítva — az állatállomány fokozott hasznosítása következtében — nagyobb volt. Valamivel roszszabb eredményt értek el a marhatenyésztésben: 100 tehénre 88,1 borjú jutott az 1969. évi 89,6 borjúval szemben. A fejés évi átlaga 2486 liter volt (1969-ben 2442 liter), az évi átlagos tojáshozam pedig az 1969es évben elért 175 tojással szemben 171 darab volt. Az állattenyésztési termékek felvásárlása a vágómarha kivételével nagyobb volt, mint 1969ben, s a vágómarha és a tej kivételével túlteljesítették az 1970. évi tervet is. A marhahús felvásárlásában bekövetkezett hiányt a sertésés a baromfihús nagyobb felválásóval fedezték. Az 1969—70-rs gazdasági évben egy hektár mezőgazdasági területre 168,4 kg műtrágyát használtak fel (tiszta tápanyagban), ami az 1968—69-es évhez viszonyítva 6,2 százalékkal több, viszont a tervezett mennyiséget nem érte el. A munkaeróellátásban az elmúlt évben nem történt lényeges javulás. A legutóbbi (1970. II. 1.) összeírás szerint a mezőgazdaságban 1 millió 132 ezer ember dolgozott, azonban ebből csak 832 000 személy volt munkaképes korban. A fiatalok toborzását előíró tervrészleg mutatóit 1970-ben csak 73,5 száza-' lékra teljesítették (14 599 fiút és lányt nyertek meg szakipari tanulóknak), ebből közvetlenül a munkahelyeken csak 2669 fiatalt, ami a tervezett létszámnak csupán 51,6 százaléka, viszont 1969-hez viszonyítva 16,1 százalékkal több fiatal dolgozót sikerült bekapcsolni a mezőgazdasági munkába. Az erdőgazdaságban túlteljesítették a tervet. Őszesen 14 millió 200 ezer erdei köbméter fát termeltek ki (1969-ben 13 millió 365 ezer erdei köbmétert), és teljesítették a haszonfa 12 millió 050 ezer erdei köbméter mutatóját, összesen 12 millió 200 ezer erdei köbmétert szállítottak el (1969-ben 11 millió 684 ezer erdei köbmétert), A vízgazdálkodásban teljesítették azokat a fő feladatokat, amelyek a lakosság és az ipar vízellátását célozták. 897 millió köbméter vizet biztosítottak. A lakosság vízellátását 56,6 százalékban a nyilvános vízvezetékhálózatból fedezték (1969ben 55,6 százalékra). Termelési célokra 255 millió köbméter ivóvizet juttattak, ami az egész víztermelés 28,4 százaléka. Ipari célokra 3 milliárd 300 millió köbméter vizet juttattak és ezzel teljesítették a tervet. ÉPÍTŐIPAR Az építőiparban a kezdeti gyors ütem később lelassult, de a tervezett tempót az egész évben túlteljesítették. A beruházási építkezéseken végzett munka csakúgy, mint 1969-ben, az összes elvégzett munkák terjedelmének közel négyötöde volt. Az állami terv értelmében az építőipari munkában nőtt a lakásépítések aránya. Az ágazat fogyatékossága továbbra is az épületek javításában és karbantartásában mutatkozó lemaradás. 1970-ben Csehszlovákiában összesen 48,6 milliárd korona értékű építkezési munkát végezlek el, vagyis 7.5 százalékkal többet, mint 1969-ben. Az 1970. évi állami terv 6,8 százalékos növekedési ütemet irányzott elő. A CSS7K-ban az elvégzett építkezési munkák értéke 32,8 milliárd korona (7,5 százalékkal több, mint 1969-bon), az SZSZKban pedig 15,8 milliárd korona volt (7,3 százalékkal több, mint 1969-ben). Az építőipari termelés növekedését 1970-ben nagyrészt a munkatermelékenység növekedésével fedezték. 1969-hez viszonyítva a munka termelékenysége 6,6 százalékkal nőtt. 1970-ben az építőiparban 479 ezer alkalmazott dolgozott, vagyis 4000-rel több, mint 1969ben. A dolgozók szánta azonban a tervvel szemben 5500-zal alacsonyabb volt. A dolgozók havi átlagbére 3,3 százalékkal nőtt. Bár a növekedés 1969-hez viszonyítva jelentősen lassult, mégis gyorsabb volt az állami tervben meghatározottnál. Azonban — tekintettel a munkatermelékenység tervezeti növekedésének túlteljesítésére — a munkatermelékenység növekedésének és az átlagbérek növekedésének kölcsönös viszonya 1970-ben egészben véve kedvező volt. KÖZLEKEDÉS A közlekedés az 1970. évi fő feladatokat teljesítette. A teherszállítás 1969-hez viszonyítva 4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vasúti szállítás növekedése gyorsabb volt, mint az országúti szállításé. Az árurakodás tonnatervét az egesz vasúti hálózatban 103,4 százalékra — a CSSZK-ban 102,2, az SZSZK-ban pedig 107,2 százalékra teljesítették. A csehszlovák gépkocsifuvarozás az áruszállítási tervet 99,1 százalékra teljesítette, ami az előző évhez viszonyítva 2,8 százalékos növekedést jelent. 1970-ben kedvezőtlen volt a kocsipark műszaki állapota, nehézségeket okozott a pótalkatrészellátás, valamint a gumiabroncsellátás is. A folyami közlekedés 4,5 millió tonna árut szállított és a tervet 94,8 százalékra teljesítette. 1969-hez viszonyítva ez 15,9 százalékos növekedést jelent (a CSSZK-ban a növekedés 7,5, az SZSZK-ban 30,5 százalékos volt). A tengerjáró teherhajók 863 ezer tonna árut szállítottak, 26,8 százalékkal többet, mint 1969-ben. A személyszállítás nagyjából az előző év színvonalán állt, csak a Csehszlovák Autóbuszközlekedési Vállalat által lebonyolított személyszállítás nőtt. POSTA A tárra keretében 60 000 új állomással nőtt a telefonközpontok kapacitása (1969-hez viszonyítva), ugyanakkor gyorsan fejlődött az automatikus telefonközpontok kapacitása is. 1970-ben 108 000 új állomást kapcsoltak be, így az év végén összesen 2 millió telefonállomás volt üzemben. A 100 lakosra jutó telefonállomások száma 13,1-ről 13,8-ra nőtt. Ennek ellenére 197 000 igénylő kérvényét még nem tudták kedvezően elintézni. Megkezdődött a második televíziós műsor rendszeres sugárzása, valamint a színes tv kísérleti adása is. Tovább nőtt a televízió-előfizetők száma és már meghaladta a 3 milliót. TUDOMÁNYOS KUTATÓ TEVÉKENYSÉG Az állami terv 1970-re 667 kutatási és fejlesztési feladatot írt elő. Ezek megoldására kb. 2,4 milliárd koronát fordítotlak. Csehszlovákiában 422 önálló kutatóintézet működik, s ezenkívül kb. 250 szervezetnek vau (vállalat, főiskola) tudományos munkahelye, amelyek részt vesznek a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásában. 1970-ben a tudományos kutatás szakaszán kb. 145 000 személy dolgozott. A KGST tagállamainak együttműködésével kidolgozták a tudományos kutatótevékenység tartalma és szerkezete összehasonlítható mutatóinak egységes rendszerét. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS A beruházási építkezés terén sikerült megállítani a kedvezőtlen tendenciákat. Azonban nem teljesítették a befejezetlen építkezések állományleltárának csökkentését, nem sikerült elérni azt, hogy csökkentsék a beruházási munkák és a szállítások terjedelmét. Ez a terjedelem 1970-ben 6,1 százalékai nőtt, azonban a megelőző két évhez viszonyítva az aránytalan évi növekedést mintegy 50 százalékkal sikerült csökkenteni. Az előzetes jelentések szerint ] 970-ben a népgazdaságban 96,7 milliárd korona értékű beruházási munkát realizáltak, ebből a CSSZK-ban 66,3, az SZSZKban 30,4 milliárd korona értéket. 1969-hez viszonyítva a beruházási munkák terjedelme a CSSZK-ban 8,6, az SZSZK-ban 1,1 százalékkal nőtt. Az állami szektorban a realizált beruházási munkák és szállítások értéke 79,0 milliárd korona volt (index 105,0). A beruházási építkezések szakaszán a befejezetlen akciókat kb. 9,0 milliárd korona értékben kelett volna csökkenteni. Annak ellenére, hony bizonyos csökkenést elértek, a tervben kitűzött célt nem sikerült elérni. 1969-hez viszonyítva jelentősen csökkeni a megkezdett építkezések száma, és ezzel egyidejűleg nőtt a befejezett építkezések száma. A beruházási építkezések terén még számos fogyatékosság tapasztalható. Nem sikerült kielégítő módon és megfelelő szerkezetben összpontosítani az építőipari kapacitásokat- a kiemelt építkezések befejezésére, ezért néhány jelentős kapacitást nem lehetett a tervezett időpontban üzembe helyezni. Tovább nő az építkezések önköltsége. 1970-ben a beruházási építkezések révén 89,1 milliárd koronával nőtt az állóeszközök értéke, ami 17,2 százalékkal több, mint 1969-ben. Az 1970. évi terv 108 000 lakás befejezését írta elő. A tervet majdnem teljesítették. Az 1970-ben befejezett 107 700 lakás a legnagyobb szám, amit 1945 óta elértünk. Az előző évhez viszonyítva 22 000-rel több lakás építését fejezték be. Az összes újonnan épült lakásokból az állami lakásépítésben 18 700, a szövetkezetiben 44 100 lakást (ebből önsegélyező módon 961XJ lakás) építettek, a vállalati lakásépítés keretében 18100 lakás, az egyéni lakásépítés keretében pedig 26 800 lakás épült fel. 1970-ben 113 000 új lakás építését kezdték meg, ebből 81 000 az állami, a szövetkezeti és a vállalati lakás. A megkezdett lakások száma 1969-hez viszonyítva 9000-rel kevesebb. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelemben az előző két esztendő eseményei miatt különösen bonyolult és nehéz feladatokat kellett megoldanunk, ennek ellenére 1970-ben a kivitel meghaladta a behoza(Folytatás a 6. oldalon)