Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

mmmmmm sO N S/5 >-5 q JELENE és JÖVŐJE megjelenéséről beszélnek. Hasonló leletekre bukkantak Jáva szigetén és Peking környékén, de sokhelyütt Európában, többek között Dél-Magyarországon is. Noha hazánk területén csupán kezdetleges szerszámokat találtak, melyek kb. 1 millió 750 ezer éves múltunkat idézik, a valamivel későbbi maradványok már a csoportokban élt neandervölgyi embert mutatják be. Igen, az ősemberi leletek — állkapcsok, koponyák és csontvázak — hazánk területén is megtalálhatók, pl. Észak-Morvaországban, Poprád vagy akár Gánovce környékén. És még ennél is sűrűbben a homo sapiens, vagyis a már értelmes ember. Világviszonylatban is nagy jelentőségűek az ősember alkotásai — az élethű állatábrázolások, a barlangfestmények, a kis szobrok — mint pl. a véstonicei madonna. A bölcsőtől a sírig — Ám tévedés volna azt hinni, hogy az antropológia csak a titokzatosnak tűnő legrégibb korról rántja le a leplet. Sok mondanivalója van ennek a tudományágnak a máról is — figyelmezteti Fetter professzor.Az antropológusokhoz a legközelebb az orvostudományok, elsősorban az élettan áll. Mindenekelőtt az érdekli őket, hogyan élnek az emberek a távoli országokban, és különböző életmódjuk milyen hatással van testalkatukra, fejlődésükre. Ezeknek a széles körű kutatásoknak a folyamán egész nemzedékek életkörülményeit kísérik figyelemmel, hogy észrevételeik alapján rámutassanak a fejlődés kedvező vagy kedvezőtlen irányára. Ismeretes például, hogy az ifjúság az utóbbi évek folyamán gyorsabban fejlődik, mint régente. Ma a 12 éves fiú testalkata egy 1890-ben élt férfi méreteinek felel meg. Ez többek között: a megváltozott életmódnak, a lelkiismeretes orvosi felügyeletnek, a vitaminok fokozott hatásának és még sok más körülménynek köszönhető. A túlzott testsúly vagy a magasság sem mindig kívánatos, úgyhogy a jövő embere már antropológusok utasításai 0

rágában évek óta tartanak az ásatások. A régi építkezések maradványai,- különféle használati tárgyak, emberi és állati csontvázak, tömeges temetkezési helyek látnak napvilágot. Ezekből Igyekeznek a tudósok fényt deríteni őseink szokásaira, munkájára, kultúrájára. Nem könnyű a dolog, annyi bizonyos, de amint az az alábbiakból kitűnik, kétségtelenül megéri a fáradságot. A legbonyolultabb a következtetés a történelem előtti időkből származó, kevésbé jó állapotban fennmaradt leletek korára és nemére. Egészen más a helyzet azoknak a maradványoknak az esetében, amelyek az egyes korszakokat jól konzerváló, száraz környezetben vészelték át. Az ezek közt talá'it kétéltűekböl nem egynek a korát 300 millió esztendőre is becsülik. Csontjaik megkövesedtek ugyan, de testük mégsem viseli magán az idők fogát. A leletek korának megállapítása valamikor nem volt egyszerű feladat. Ma azonban olyan fizikális és vegyi módszerek állnak az antropológusok rendelkezésére, amilyenekről évekkel ezelőtt nem is álmodhattunk. A radioaktív anyagok — izotópok, az argon és a fluor segítségével az emberi maradványok korára — egy-két év eltéréssel — aránylag pontosan rávilágítanak a szakemberek. De a korra a fogak állapotáról is megbízhatóan következtethetnek, melyek kopásuk szerint még azt is elárulják, pipázott-e a gazdájuk valaha vagy sem. Dr. Fetter antropológust, a tudományok doktorát dolgozószobájában találtam. Párolgó feketénk szürcsölgetése közepette, élénk beszélgetésbe merülve, észre sem vesszük az Idő rohanását ... A professzor egész életét az ember történelmi fejlődésével, az emberek és az állatvilág közti összefüggések keresésével töltötte. Él-hal mesterségéért, az antropológiáért (embertan), valóságos szenvedélye ez a kutatás, s ezért hallani sem akar a megérdemelt pihenésről .. Valóban a majmoktól származunk? — Túlságosan leegyszerűsíteném a dolgokat, ha kérdésére egyetlen szóval válaszolnék — mosolyog Fetter professzor. Az ember származása után kutatva tulajdonképpen a gerinctelenek korába kellene visszatérnünk, de az annyira távol esik tőlünk, hogy azt ajánlom, legyünk szerényebbek és elégedjünk meg az azr követő korszakkal, amelyben az első gerincesek közt az óriáskígyók és a többi hatalmas csúszómászó társaságában az apró emlősök is megjelentek. Kezdetben a rovarevókhöz, pl. a vakondokhoz vagy akár a sündisznókhoz voltak hasonlók. Egy részük a fákon élt. Több százezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megállapítsák: a majmok, tehát az ember eredete is ebből a legmagasabb rendből vezethető le. Am Darwin Az ember fejlődése című 1871-ben megjelent művében a Dél-Afrikában talált leletek alapján egyértelműen kijelentette: „Noha tagadhatatlan, hogy az ember elődjének életmódja sokban hasonlított a majoméhoz, tévedés volna azt állítani, hogy valóban a majmoktól származik." Mert igaz ugyan, hogy az emberszabású majmok fákon éltek kezdetben, de az erdőségek kipusztulásával, más, vadakban gazdag vidékre költöztek. így váltak az egykori vegetáriánusokból húsevők. Csakhogy bökkenője is volt a dolognak. Az emberszabású majmoknak akkoriban még nem voltak karmaik és éles fogaik, s ezért a félénk vad megkaparintása csak együttes erővel sikerülhetett. Áldozataikra tehát nagvobb csoportokba verődve portyáztak Csontvázáik maradványaiból megállapították, hogy bár a járáshoz főleg alsó végtagjaikat használták — testtartásuk nem volt teljesen egyenes. Ezek az emberszabású majmok voltak tehát az elődeink, akik ugyan még képtelenek voltak a létfenntartáshoz szükséges szerszámok előállítására, ám — és ezt az antilopok és páviának megsérült koponyaleletei is igazolják — a vadászathoz alkalmas kövek, bunkók, dorongok kiválasztása már nem okozott nekik nehézséget. Kétmillió év távlatából A korszakalkotó változás azonban akkor következett be, amikor mintegy kétmillió évvel ezelőtt célszerűen kezdték előállítani koszerszámaikat. Noha ezek ls kezdetlegesek voltak — egy másik kődarab segítségével alakították őket —, mégis a múlt században a Viktóriató közelében Tanzániában olyan bizonyítékokra tettek szert a tudósok, melyek félreérthetetlenül a majomember alapján saját maga befolyásolhatja testének növekedését. Míg tehát az órvostudpiniányök a beteg emberrel és. á gyógykezelésével foglalkoznak, az antropológia az egészséges emberek csoportjait veszi nagyító alá. Az orvos a sebészeti beavatkozást igénylő patologikus fejdeförmációk esetében — a koponyavarratok felbontását megelőzően — az antropológus véleményét kikért Ugyanez a helyzet a plasztikus sebészetben. A nyúlajak, a farkastorok, a fülkagyló-operációk sikere annak a szakembernek a meghallgatásától is függ, aki e szervek megfigyelésével kapcsolatos tapasztalatai alapján nemcsak a műtét végrehajtásának módjáról képes nyilatkozni, hanem az arra alkalmas időszakot is meg tudja jelölni. — Nemrégiben még azt tartották, hogy a nő tüdeje terhessége idején összezsugorodik — folytatja a professzor. A hosszú éves ellenőrzések eredményeként azonban ma már tévesnek nyilvánítják az antropológusok ezt a — magzat fejlődése és a nő egészsége érdekében semmiképpen sem lebecsülendő — megállapítást. Geraszimov professzoi tanítványa volt A bíróságok ís jó hasznát veszik az antropológiának. A bűnözők nemegyszer orvosi műtéttel igyekeznek megváltoztatni arcvonásaikat, hogy a törvény őrei ne ismerjenek rájuk, azonban ez az igyekezetük sikertelen. A halott teste rövid időn belül bomlásnak indul, csupán a csontváza marad meg. A rendőrség csak az antropológus segítségével tudja megállapítani az eltűnt, illetve keresett személyek fényképei alapján, hogy kinek a csontvázáról van szó. Fetter profeszszor még azokat is felismerte fényképeikről — és erre a világháború idején a Németországba elhurcoltak közül nem egy szolgáltatott példát —, akikkel idős korukban találkozott először. Ez azonban külön tudományág, melybe Geraszimov professzor, a világhírű szovjet antropológus segítsége nélkül aligha sikerült volna a prágai tudósnak behatolnia. Geraszimov az erre a célra kidolgozott módszerével csodálatos eredményeket ért ol. Többek közt pl. sikerült rekonstruálnia Rettegett Iván cár képmását, akiről semmiféle festmény vagy kép sem maradt hátra. Valóságos mesterművet alkotott, mely az anatómiai tudáson kívül szobrászművészetet is igényel. Fetter professzor hazatérve megvalósította régi vágyát. Nagy mestere nyomdokain haladva megkísérelte Karel Hynek Mácha ugyancsak ismeretlen képmásának a rekonstruálását. Minthogy azonban túlságosan nem bízott sikerében, két öntvényt készíttetett a nagy cseh költő koponyájáról. Az egyiken saját maga végezte el a szükséges munkát, a másikat Geraszimov professzornak küldte el azzal a kéréssel, rekonstruálja ő is Mácha arcvonásait. Az eredmény — mondanunk sem kell — meglepő volt. Geraszimov professzor maga is csodálkozott rajta, milyen hajszálpontossággal dolgoztak mindketten. A moszkvai és a prágai rekonstrukció teljesen megegyezett, mintha mindkettőt egy ember készítette volna ... Kilátások a jövőbe A modern antropológusok a koponya tökéletes ismerete alapján, nem egy régi elméletet nyilvánítottak már tévesnek. Bizonyítékokkal szolgálnak pl. arra nézve is, hogy az összenőtt szemöldök nem a gonosztevők sajátossága, és hogy az alacsony homlok vagy a szokatlan fejforma sem az intelligencia hiányának a jele. Mennyi kellemetlenséget, bajt okoztak tulajdonosaiknak a múltban ezek a feltételezések! Helyesebb, ha inkább előre tekintünk, a jövőbe, arra, hogy mi vár az emberiségre. Tény, hogy a civilizáció betegségei gyorsan terjednek. Az emberek korábban kopaszodnak, fogaik gyorsabban romlanak, látásuk gyengül. Agyvelőnk súlyosbodik. Fejlődése idővel talán a koponya eltorzulását eredményezhetni — vélik a sötétben látó pesszimisták. A jövő emberét rövid nyakúnak, kis arcúnak, csenevésznek látják, akinek ülő foglalkozása miatt végtagjai elsatnyulnak, izmai elernyednek. — Igen, ez megtörténhetne — jelenti ki Fetter professzor, ha ... Ám degenerálódásunk a tudomány inai színvonalán megakadályozható. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy egészségesen éljünk és meghosszabbítsuk életünket. Az emberi életkor máris kitolódott. Ezért nincs okunk a kétségbeesésre, ezért reményteljes az emberiség jövője. KARDOS MÁRTA Az emberiség mültia, Fetter professzor, Karel Hynek Mácha költő képmását rekonstruálja Geraszimov professzor módszere alapján. E. Uher felvételei EGYIPTOMI LELET A KIRÁLYOK VÖLGYÉBŐL