Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-06 / 4. szám, szerda
Mai európai stílustörekvések Cseh grafika a bratislavai Prímás Palotában Sikeres prágai bemutatkozás FIATAL MAGYAR FOTÓS TÁRLATA Fiatal magyar fotós mutatkozott be a prágai közönségnek — Tóthpál Gyula. Neve és művei az 0] Szó olvasói előtt nem ismeretlenek, bár a kiállításon főleg azokat a képeit mutatta be, amelyeket szabad idejében, hobbyként készített. A fénykép objektív művészet, ideális eszköze a történelem ábrázolásának. Tóthpál fényképe nemcsak hűen ábrázol, hanem az esetek Jelentős részében aktuálisan értelmezi is a történéseket. A fiatal sajtófényképész művei a mát ábrázolják, annak szépségeivel, realitásaival és árnyoldalaival. Tóthpál művészetében nem keresi a naturális elemeket, hanem nagy helyet foglalnak el a párhuzamok, az ellenpárok és a konfliktusok. A képei reálisak és nem alkalmazza a hatásvadászó módernkedést. Tóthpál munkája a felvételezésben, a kompozícióban, a témakeresésben nagyon alapos és végiggondolt, viszont ezt nem mondhatjuk a másolási technikában. Bár a kiállított művek egy sajátos stílusra engednek következtetni, mégis, nem hinném, hogy a túl kontrasztosra, vagy sötétre másolt képek jól fejeznék ki n fotográfus elképzeléseit. Az arcok-sorozatban egy pár igen jól megragadott pillanatképet láttunk. Engem legjobban egy paraszt bácsi képe, valamint egy meztelen felsőtestű, svájci sapkás munkás képe fogott meg. Itt igen szerencsés a portrét két oldalt bezáró sötét fa. Mindkét kép kivágását jól választotta meg a fényképen. A képek között, mint már mondtam, igen szerencsés a párhuzamos kompozíció — így a templom tövében álló két gyermekkocsis, traccsoló anya. Ide sorolnám a kiállítás katalógusának egyik nagy képét; az út közepén menő aktatáskás férfit (csak a közlekedésrendészet meg ne lássa), két oldalt szimmetrikusan parkoló autók, kal. A vizes út és a szemből jövő fény maga is finommá teszi a tónusokat. Hasonlóan szerencsés kompozíció a kirakati női bábu és az azt néző férfi. A (lelevíziós antenna és a régimódi falusi kémény kitűnő ellentétpár, magyarázkodásnál jobban mutatja a megváltozott falut. Nagyon sikerültek Tóthpál életből ellesett pillanatképei. A fiatalok érdeklődését a tudományos irodalom iránt szépen megfogalmazott képben fejezi ki a fényképész. Megrendítő a vasúton hegedülő koldusa. Kedves a falusi esküvői menet: elöl a fiatal, megilletődött esküvői pár, amelyet a család és -•ye a barátok követnek. Jókor sikerült az expozíció, mert a fejek sok mindent kifejeznek. Tóthpál képein látszik, hogy a fotoriporterséget hivatásának tekinti, és a képel nem mesterségesek, csináltak, hanem fejlődő életünk krónikája és sok esetben a jövőt is sejteti. Köszönet illeti a Fotochema vállalatot, hogy elősegítette Csehszlovákia fővárosában egy fiatal alkotó bemutatkozását. BASS TIBOR A hét, idősebb és középnemzedékben kiállító a modern cseh művészet pozitív értékei közé tartozik idehaza és külföldön is. Egyéniségük színeivel átszőtt alkotásaik a mai európai stílustörekvésekkel rokoníthatók. /. Anderle színes karcai és száraz tűi a fantázia s az álmok világának virtuóz kivetítései. A Pokol kaotikus kísérteties jeleneteit tárva elénk, Danteval együtt mondja: Hagyjatok föl minden reménnyel! Dürer apokaliptikus látomásai, s az élet nagy komédiájának szuggesztív mozzanatai is ihletik. Döbbenetes hatásúak a több értelmű és rejtélyes kifejezésű Teknősbékaszemek. Jifl Johnt, a 60 éves lírai látású mestert a természet foglalkoztatja. Jelenségeinek forma- és színelemeit esztétikai síkon tünteti föl feketén, szürkén, fehéren árnyalt lapjain. A kép keletkezését kiváltó pillanatnyi impulzusból kiindulva, a felszín mögötti lényeget kutatva jut el a végső formáig. A természet titokzatos s egyszersmind törvényszerű változásait érzékelteti, a csöppnyi csírából kibontakozó növénv,t, az esetlen bábból kecsesen felröppenő pillangót, -a tengerfenék kagylóinak titkos világát. • PRÖBÁLJÁK Az ember tragédiája Ránki György által alkotott operaváltozatát a budapesti Operaházban. A próbákat Vámos László vezeti. Ádám szerepét Bende Zsolt és Miller Lajos énekli, az Éváét Házy Erzsébet és Laczó Ildikó, Lucifer pedig Udvardy Tibor és Palcsó Sándor lesz. A koreográfia Barkóczy Sándor alkotása. A FEHÉR ESÖ az új román prőzalrő-nemzedék legtehetségesebb tagjának, a Kolozsvárott élő Dumitru Radu POPESCU-nak a könyve, melynek utószavában Barótl Pál a következőket írja: „Izgatott és izgató kaleidoszkóp Dumitru Radu Popescu müve; egyazon színek más-más formát teremtenek minden A. Kuőerová perforált, lyukasztott bádoglemezek segítségével alakítja enyhén domborműszerű lapjait. Tömören szétszóródó gyöngyfüzérként ható kevés vonallal jelenít meg egyegy tájrészletet vagy fantáziaképet. — J. Preclík linómetszetei kész és alakuló geometriai formák élénk színű változatai. Zdenék Sklenár, a 60 éves neves illusztrátor, „a tökéletesség maniákusa"-ként jellemzi önmagát. Kutató elme, akit a románkori illuminációs kéziratok, a Vyšehrádi Krónika, a híres középkori angol—ír könyvfestészet és a szürrealisták elődje! Arcimboldo képalkotó fantáziája s a távol-keleti kalligráfia egyaránt érdekel. Utóbbival 1956-as kínai útja alkalmából került közvetlen-kapcsolatba. Maga ls miniatürista módjára dolgozik. A gondolati tartalmat tökéletes kalligráfiával közli. Kulturált művészi elképzelései a valóság s az álmok világa között lebegnek. Színes, érzékletes kőrajzai pókháló finomságú vonalhálókból dekoratív pávák, apró virágocskák, elvont alakzatok bukkannak elő. Sukdolák néhány karca opart szerű. Tompa szürkeségükben rajzó körszeletek a keringés látszatát keltik. A kozmikus tér fényjelenségei is izgatják. K. VysuSil grafikáinak kanyargós, s egyenes vonalai, változatosan csoportosított körei jól átgondolt kompozíciós rendben, mély, tűzű színekben tündökölnek. A felvonultatott színvonalas grafikák az egyes művészek gondolat- és érzésvilágának más-más rétegét fedik fel a szemlélő előtt. SÁRKÁNY JENÜNK RÖVIDEN újabb ránézésre, parányi szempontváltozásra J legyen ez pusztán utánagondolás, újbóli végiggondolása egy jelenetnekf, s ugyanazok a formák új és új színekben jelentkeznek, valósággal feltárulkozva az olvasónak, és az olvasásnak, hogy igényetre találjon benne". (ára: 17,50 koronái KÖNYVEKRŐL — ZBYCH ANDRZEJ: KLOSS SZAZADOS KALANDOS TÖRTÉNETE 37. Elhatározta, hogy amint lesz egy kis ideje a Henning-ügy mellett, Ruppert csontjait szilánkokra töri. Lothar számára nem létezett munkaidő. Most is elhatározta, hogy addig szünet nélkül folytatja a kihallgatásokat, amíg meg nem talál valami értelmes nyomot. Természetesen magát Henninget is kihallgatta, aki nem titkolta, hogy „fent", tehát Berlinben, személyesen Lothart vádolják Benita eltűnése miatt. — Jobban kellett volna őrizniük a villát — mondta szárazon. — Javaslom, hogy ne fecsérelje az idejét a velem való beszélgetésre, hanem fogjon végre munkához, teremtse elő a lányomat. — Lehet, hogy Benita reggel hagyta el a villát, amikor Ön megérkezett? — kérdezte Lothar, nem jelezve, hogy vérig sértette őt a professzor. — Viccel — nézett rá mereven Henning. — Jó lesz, ha megtanulja, hogy nem szeretem a vicceket. Amikor hazatértem, Benita már nem volt itthon. — Eltűnt valami Benita személyes tárgyaiból az estélyiruhán, kabáton, táskán kívül? — kérdezte Lothar. — Nem, más nem tűnt el, csak ami rajta volt. És még valami: Benitánál voltak a páncélszekrény kulcsai. — Ez igen nagyfokú hanyagság — mondta szárazon. — A hanyagság az volt, amikor magára bízták a mi személyes védelmünket, kedves Lothar. ÉS azt hiszem ezzel mindent meg is mondtam. Lothar amint visszatért hivatalába, Klosst hívatta. Előtte azonban még gyorsan kihallgatta a lengyel lányt. Anna semmilyen kérdésre nem adott választ. Egyre csak azt hajtogatta, hogy: — Az az úr tévedett. Soha sehol nem láttam őt. Erősebb és draszikusabb módszerre van szükség — állapította meg, de attól is félt, hogy a lány nem bírja ki a vallatást. — Egyetlen lehetőség van: az igazat mondod és megúszod ezt a kalandot — mondta Lothar a lánynak. — Mindössze összekötőid címére és személyleírására vagyok kíváncsi. — Nem értem, hogy mit akarnak tőlem? — Tanácsolom, hogy döntsd el végre, mit akarsz — mondta ingerülten Lothar. — Egyébként szívesen megmutatom neked azokat az embereket, akik ugyancsak nehezen emlékeztek, azt állították, hogy nem tudnak semmiről semmit. Megláthatod, hogyan néznek ki. Anna hallgatott. — Kihez vitted a Rupperttől kapott anyagot? — ordított magából kikelve — Kinek adtad át? Nevet és címet mondj! A lány összeszorította az ajkait. Szemeiben félelem ült, arca viaszfehér volt, de hallgatott. Lothar arca egészen vadállatias volt. Rágyújtott, alaposan megszívta a cigarettát és egyre közelítette a parazsat a lány arcához. — Választhatsz a kérdések között: hol van Benita von Henning? — Nem ismerek ilyen nevű hölgyet — mondta a lány. Lothar még akart valamit mondani, vagy tenni, de az SD-es jelentette, hogy az - előszobában Kloss főhadnagy várakozik. — Jöjjön be — mondta Lothar és intett az őrnek, hogy vezessék el a lányt. Az ajtóban találkoztak. Anna nem emelte fel a fejét, nehogy akárcsak egy tekintetváltással elárulja Klosst ennek a vadállatnak. Kloss egy gyors mozdulattal megigazította pisztolytáskáját. Anna észrevette. Megrettent a gondolattól, hogy Hans valami meggondolatlan lépéssel önmagát is veszélybe sodorja. De a fiú nem tett semmit. Csak kérdő tekintettel fordult előbb Lotharhoz, aztán a lányra nézett. — Fogtunk egy madárkát — mondta Lothar. — A lengyel hírszerzés embere. — Szóval megvan a csoport? — kérdezte Kloss. — Tehát megint megelőzte az Abwert? Pedig, hogy őszinte legyek, ezt a szálat mi tartottuk a kezünkben. A kis presszó, randevú, Ruppert századossal, a J—23-as adásai... — Nem. A csoportot sajnos még nem fogtuk el — mondta Lothar. — Akkor, bocsásson meg a megjegyzésért, miért tartóztatták le ezt a lányt? Ugyanis embereim négy napja figyelték minden lépését!? — Ezt kérdezze meg a barátjától, Rupperttől. — Engedelmével, szeretném emlékeztetni arra, amit az előbb már mondtam: Ruppert századost is figyeltettem, ÉS beszélt legalább a lány? — Beszélni fog. Elmond mindent — válaszolt Lothar. — Szóval elsiették — mondta Kloss, most már tudatosan bántva Lothart. — Ennek megítélését bízza ránk! — Lothar hangja erélyes és rendreutasító volt. — Nem azért hívattam ide, hogy egy lengyel hírszerzőről csevegjünk. Tudomásom szerint a tegnap estét Benita von Henninggel töltötte. Kloss nyugodtan rágyújtott, csak utána válaszolt: — Információja téves. Benitával tegnapelőtt voltam sétálni. De miről van szó? — A kérdéseimre feleljenI — utasította rendre Lothar. — Nem szeretem az ilyen hangot„ Herr Lothar — mondta Kloss nyugodtan, és Lothar szemébe nézett. — Majd hozzászokik — felelte az keményen —. Egyáltalán nem biztos,, hogy egyedül távozik ebből a szobából. — Ügy értsem ezt, hogy Ön kikísér? — Kloss hangja éles volt, bántóan éles, egy kicsit rendreutasító. — Egyébként hívja fel Benitát, kérdezze meg tőle, hogy mikor voltunk együtt utoljára. — Benita von Henning eltűnt —• mondta Lothar —, és maga az egyik gyanúsítottja az ügynek. — Keserű humora van, Herr Lothar — mondta Kloss, — Ön ostoba tréfát űz velem? — Kloss tudta, miként kell az ilyen ostoba fajankókkal beszélni. — Honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy egy német tisztet sértegessen? Vagy azt hiszi, hogy én is Ruppert vagyok? Azonnal telefonálok Rechte ezredesnek! Ez a kirohanás várakozáson felül sikeres volt. Lothar egészen lecsillapodott: — Nyugodjék meg Kloss és próbáljon megérteni engem. Beszélgetésre hívtam, nem veszekedni. Lothar cigarettával kínálta és lassan békésebb mederbe terelődött a beszélgetés, amelynek témája természetesen Benita volt. Kloss válaszolgatott, közben arra gondolt, hogy miként lehetne Annát kiszabadítani Lotharék markaiból. Ugyanezt Ismételgette két órával később, a Mokotovszklj utcai könyvesboltban, Nárcisz lakásán. Nárcisz ideges volt, nem szívesen beszélt Annáról. Realista volt, felmérte a kiszabadítási terv kivihetetlenségét. — Az üzletet és minden címet és nevet, amelyet Anna tudhatott, felégetett hídnak tekintem — mondta. — Azon- g^ nal kapcsolatba lépek a központtal. Le- {jj| het, hogy téged is ki kell zárni a további munkából. 1371 Kloss csak ült, arcát tenyerébe temetve, újra meg újra ezt hajtogatta: j. 6. — Annától nem kell félni. Anna nem mond el semmit. (Folytatjuk) ^