Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-24 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

MIKROSZKÓP ALATT Nemzetközi együttműködés A bősi kutatóállomás természetesen a zvoleni kutatóintézettel együtt széles körű nemzetközi együttműködés tervén dolgozik. Főleg olyan országokkal, melyek a mieinkhez hasonló fel. tételekkel rendelkeznek. Elsősorban: Magyarország, Jugoszlávia, Románia. Az ilyen együttműködésnek több elő. nye is van. Elsősorban is az egyes ku: í SK; í S A fáról járja az a mondás, hogy az embert születésétől egészen a sírig elkíséri: az emberpalánta bölcsőben látja meg a napvilágot és koporsóban hunyja szeinét ötök nyugalomra. A közbeeső életúton pedig ezernyi formában szolgálja Földünk lakóit. .. N' |éhány évtizeddel ezelőtt még csupán a kemény fát ismerték él teljes értékű fának, az erdőgazda, ságok is csaknem kizárólag a tölgyet, a bükköl telepítették. Csakhogy a kemény fa „érési" ideje meghaladja a száz évet is. A második világháború után pedig a fa különösen keresett nyersanyaggá vált. Ennek következtében a szakemberek figyelme a gyorsabb növekedésű fajták felé fordult. Ez főleg a nyárja és a fűzfa, amelyek nem 100—120, hanem 30 év alatt nő nek fűrész alá. Közben puha fa ipari túl pedig kísérletek kezdődtek annalc megállapítására, melyik vidékre, bizo. nyos éghajlati 'és talajfeltételek mellett, melyik nyárfa-fajták a legalkalmasabbak. A kísérletek gyakorlati célt szolgálnak: főképp az árterületek leghatékonyabb kihasználását megfelelő fajták kiültetésével, hogy a legkisebb befek. tetéssel a legrövidebb időn belül minél nagyobb mennyiségű fa kitermelése váljék lehetővé. Nos, a kezdet óta két év híjái* két fivtlzed telt el, s a bősi kutatóállomás O a> <JÍ c O) tu Ď t) felhasználásának módját is kidolgozták. Több országban nagy kiterjedésű nyárfaerdőket alapítottak intenzív műveléssel és kiváló hozamokkal. A gyors növésű, nagy hozamú lomblevelű pu. lia fa hamarosan helyettesítette a nemrág még pótolhatatlannak vélt kemény lát. 1948-ban Csehszlovákiában is megkezdődött a nyárfák rendszeres kiültetése . 74 faóriás Szlovákiában A Dunától alig két-három kilométernyi távolságra, Bős (Gabfiikovo) köz. ség peremén egy szép park kellős kő. aepén, faiskolától övezve, üvegház szomszédságában áll az erdészeti kísérleti állomás. (A pontosság kedvé, ért: az állomás a zvoleni erdészeti ku. tatóintézet munkahelye.) Vezetője Martin VojtuS mérnök, a tudományok kandidátusa tájékoztatásából tudjuk meg, hogy az állomás 1952-től működik és kizárólag a nyárfák és fűzfák szaporításával, nemesítésével foglalko. ziik. Elsőként fel kell térképezni a nyár. fás, fűzfás területeket Szlovákiában, főleg a Morava, Duna, Vág, Nyitra, Garam, Hernád, Torysa, Laborc, Latorca és az Uh völgyében. így választót, tak ki 74 óriási nyárfát, a további sza. porítás és nemesítés törzsállományát. (Érdekesség kedvéért a kiválasztott nyárfák életkora 30—55 év, magassága 23—37 méter." vastagsága 34—94 cm.) További feladatként tűzték ki úf nyárfás területek alapítását és megkezdték a nyárfák nevelésével, gondo. Írásával kapcsolatos kísérleteket. Ezen máris eredményekkel büszkélkedhet... Nyárfák nemesítése Hallottunk már szőlő, alma, barack nemesítéséről, de nyárfákéról? Pedig igen. A szigorúan tudományos részt azonban hagyjuk a szakemberekre. Maradunk a gyakorlati érdekességeknél. Mindenekelőtt az egyes körzeteknek megfelelő fajtákat keresik. Mert a nyárfa-családnak bizony sok tagja van. És mindegyik más-más tulajdonságokkal, és természetesen igényekkel rendelkezik, s e szerint kell megválasztani a kiültetési helyüket: a leg. megfelelőbb körzetet. Miben különbözhet egyik körzet a másiktól? Először is fontos a tengerszint feletti magasság. Ugyancsak fontos a talaj minősége, például: milyen vastag a termőtalaj rétege (jobbára árte. rületekről van sző), hol kezdődik a kavicsos réteg, milyen mélyen van a talajvíz, mennyire ingadozik a talajvíz szintje stb. Számos további szempont sem kerülheti el a kutatók figyelmét: milyen a talaj össz^Jétele, mennyi a napsütés és a csapadék egy évben. Valamennyi tényezőt szem előtt kell tartani az egyes fajták kiválasz. tásakor. Ha pedig egyes (módjuk kihasználatlan) területek részére nincs igazán alkalmas, azaz a területi feltételeknek megfelelő fajta, akkor következik a tudósok munkája: ki kell azt nemesíteni (például keresztezéssel). Ugyanez vonatkozik a fűzfára, amelynek különös tulajdonsága, hogy az árterületeken (magas talajvíz-szint, tel) jól kedvez neki, a kártevőkkel és a betegségekkel szemben rendkívül nagy az ellenállóképessége. S itt mind. járt le kell szögezni, hogy a nyárfáik nemesítésének egyik célja ugyancsak a betegségekkel szembeni természetes ellenállóképesség kifejlesztése. A mesterséges védekezés ugyanis növeli a kitermelési költsgeket. Nyárfa-ültetvények Martin VojtuS mérnök egy olasz szakfolyóiratot vesz elő. Címlapján hosszú sorokban óriási gyertyákként sorakoznak a nyárfák. — Nyárfaültetvény ... Nézze csak a törzseket, hat-nyolc méter magasságig teljesen sima, görcsmentes. Jól ápolt ültetvény, kiváló minőségű fával... Igen, a kezeléstől függ. Az olaszok az utóbbi években nagy sikereket értek el a nyárfák szaporítása és minő. ségi javítása terén. Hasonló kísérletek folynak a bősi kutatóállomás keretében is. 1958-ban egy nyárfaerdő szélét kivágják, a gyökereket eltávolították, majd a kitisztított részt újra befásították. Olyan feltételek között dolgoztak, mintha irtás után fásítanának. A fácskák öt év alatt 8—10 m magasságot, törzsük 6 —12 cm vastagságot ért el. 1959-ben próbálkoztak az ültetvények meghonosításával is. Az ültetvény az erdőtől annyiban különbözik, hogy az ültetvényen gondos művelés, növényápolás folyik (kapálás, trágyázás, gallyazás stb.), mint például a kukorica vagy a cukorrépa esetében. Az első ültetvényeket mezőgazdasá. gi területen létesítették. Ez a kísérlet nem vált be, mert sok-sok akadályba ütközött. 1965 óta az ültetvényes módszert 5—15 hektáros erdei területeken kísérletezik, Szlovákia alacsonyabb fekvésű' vidékein. Itt is kísérletek folynak, különféle kötésekkel próbálkoznak (pl.: 4X4, 8X4 és 8X8 m távolságra ültetik ki a fácskákat egymástól). Az első eredményeket M. Vojtuš mérnök nemrég megjelent könyvében rögzíti. Adatokat gyűjtenek, milyen körülmények között milyen kötés a legalkalmasabb. Az eredmények az eddigi legrégibb, 7éves ültetvényen a sűrűbb kötés mellett szólnak (legnagyobb a magasság, az évi hozam és a rönkfa mennyisége stb.). A műveléssel kapcsolatos számos kérdésre keresnek választ, hogy meggyorsuljon a fák növekedése, nagyobb legyen az ellenállóképességük a gombabetegségek ellen és mindezt a lehe. tő legalacsonyabb termelési költségek mellett érhessék el. Csupán egyetlen példa a problémák tömkelegéből: megállapítást nyert, hogy a fák növekedése szempontjából nagyon fontos, hogy mindennemű művelést még az ún. második vegetációs időszak előtt, tehát augusztus elejéig elvégezzenek. Csak a sok hasonló apró ismeret együttes érvényesítésével érhetjük el, hogy az évi kitermelést az 1980—1985. ös években 300 000 köbméterre növel, jék. S még e mennyiségen belül sem mindegy, milyen a fa minősége. A terv a mennyiség 80—90 százalékát ipari felhasználásra szabályozza elő. Ehhez pedig sudár, egyenes növésű, görcsmentes, vastag törzsű fákat kell kitermelni. Hisz két-három év múlva csak a párkányi cellulózgyár 90 000 köbméternyi nyárfával számol... >:» rn • ; .... Nyárfa-csemeték a kutatóállomáson. tatóállomások eddigi ismeretet kicserélhetők és nem kell kísérletezni olyan területeken, ahol másutt már elfogadható ismeretekre tettek szert. Továbbá az eddigi ismeretek ts összehasonlíthatók és így hitelességük ellenőrizhető. Végezetül pedig a további kísérle. tek tervszerűen feloszthatók. A közös kísérletek is két részre oszthatók. Az új kísérletek párhuzamosan végezhetők és az eredmények egyetlen kísérleti időszakban (10—15, esetleg kevesebb év) egyeztethetők több, de azonos feltételekkel rendelkező területről. Egy időszakban több termelési mód, és több nyárfa-fajta fejlődése egyeztethető össze. Vannak viszont területek, ahol a kísérleti feladatok megoszthatók, tehát nem szükséges a párhuzamosság. Ez is meggyorsítja az ismeretek gyarapítását, mert nagyobb tudományos terület ölelhető fel egyszerre. A bősi kutatóállomás dolgozói sokat várnáik e nemzetközi együttműködés, tői. S ami fáj A kutatóállomás dolgozóinak becslése szerint Szlovákiában legalább 2000 hektárnyi olyan — lényegében kihasználatlan terület létezik, ahol a nyárfa, e fontos, s egyre keresettebb nyersanyag számára kedvezők a félté, telek. Még sincs kihasználva . . Miért? Pedig a nyárfa kiváló nyersanyag, felhasználási lehetősége sokrétű és termesztése kifizetődő. Szerény számítások szerint az 1 hektáron kitermelhető tiszta évi jövedelem 4000 korona. Ezen túl növeli az alacsony fekvésű területek esztétikáját. Hisz csupán egyegy nyárfa-sor az út mentén az egész tájat szebbé teszi. Hát még a nyárfaerdők 1 Végezetül pedig tisztítja, oxigénnel dúsítja az amúgy ls szennyes levegőt* léhát egészséges környezetet teremt. Mégis... Ennek ellenére nemcsak az egyes területeket, hanem sokszor a kiültetett fácskákat sem kímélik. Nemegyszer szórakozásból pálcának is kivágják. Hány ember munkáját pusztítják, semmisítik így meg... Ez az, ami fáj a kutatóknak, tudósoknak, akik egész munkájukat, életű, ket annak szentelik, hogy minél szebb és minél több nyárfa díszítse, gazda, gítsa szülőföldünket, országunkat. A bősi erdészeti kutatóállomás. Imrich Schwarcz felvételei