Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-23 / 19. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Heath singapore-i játszmája A Brit Nemzetközösség singapore-i csúcsértekezlete változatlanul a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában áll. A nyugat-európai kormányok, kiváltképp a Közös Piac tagállamai fokozott kíváncsisággal, sőt hellyel-közzel kárörömmel szemlélik, vajon Heath miniszterelnöknek sikerül-e „lyukat beszélnie" a nemzetközösség berzenkedő tagjainak a hasába, képes-e elfogadható kompromisszumot kötni a délafrikai fegyverszállítások felújításával összefüggésben. Ezen túlmenően alapjában véve kényes kérdésnek tekinthető a brit közös piaci belépő is, hiszen nyilvánváló, hogy a szigetország nemzetközösségen belüli gazdasági partnerei — kiváltképp a mezőgazdasági termények vonatkozásában — háttérbe szorulnak. Fejjel a falnak... Nem vitás, hogy Heath miniszterelnök és konzervatív pár. M kormánya valóban meglepetésszerű választási győzelmének első mámorában kissé túllőtt a célon. S bér külpolitikai koncepciója alapjában véve nem tér el Wilson munkáspárti kabinetjének irányvonalától, a Délafrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások felújításának bejelentését nem készítették elő kellőképpen, illetve nem számoltak a nemzetközösségi országok ennyire heves és egyértelműen elutasító álláspontjával. A „dél-afrikai vihart" Heath ázsiai körútja sem enyhítette, sőt mintha még jobban felkavarta volna a kedélyeket. Annak ellenére is, hogy a megbeszélésekről kiadott hivata. los közlemények, a brit sajtóvélemények „szívélyes és objektív" lég-kört hangoztatva „bizonyos" eredményekről számoltak be. Ez viszont mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a tory-érvek távolról sem meggyőzőek, kizárólag a szigetország önös érdekeit tartják szem előtt. Függetlenül attól, hogy Wilson kormánya határozottan rendezett államháztartást hagyományozott Heathnek, az angol gazdasági mérleget lényegesen befolyásolta a délafrikai gazdasági embargó. Tán mondanunk sem kellene, hogy negatív irányban, s az így keletkezett „deficitet" nem sikerült a nemzetközösségen belül behajtani, jóllehet ebben Heathnek igaza van, viszont a szóban forgó tények nem magya.i'ázzák az ENSZ-határozatok cinikus ignorálását. A további „súlyos" érv a tengeri utak biztonságával van összefüggésben. A Szuezi-csatorna lezárása következtében előállt helyzetben Nagy-Britannia csupán a Jóreménység-fokát megkerülve juthat el a távol-keleti vizekre, következésképp „jó kapcsolatot" kell fenntartania a délafrikai rezsimekkel. Nos, a nemzetközösség singapore-i csúcsértekezletén a tagországok túlnyomó többsége csak kevés megértést tanúsított a brit állásponttal szemben. Heath „kemény" kijelentése sem liasznált, amely szerint a fegyverszállítások felújítása a szigetország belügyeként kezelendő. Legenda a szovjet veszélyről A csúcsértekezleten részvevő brit küldöttség, érezvén, hogy törvényszerűen elszigetelődik, áthidaló megoldást indítványozott. Az Indiai-óceán vitája — bár hajnalig tartott — nem tett különösebb hatást a nemzetközösség tagjaira. Szvaran Szingh indiai külügyminiszter, az Indiai küldöttség vezetője határozottan cáfolta azt az angol álláspontot, amely szerint az Indiai-óceán térségében „szovjet katonai veszély" fenyeget. Mindössze arról van szó, hogy a térségben felbukkanó szovjet hajóik esetleg megtörik az angol flotta eddigi monopóliumát, viszont távolról sem veszélyeztetik a partmenti országokat. Annál inkább fenyegeti szomszédait a Dél-afrikai Köztársaság, ugyanakkor a partmenti független államokat is. Végezetül elmondhatjuk, hogy az Indiai-óceán biztonsági kérdéseinek vizsgálatával megbízott nyolchatalmi testület megalakítása vérszegény kompromisszum. Arra jó csupán, hogy bizonyos Időre, legalább fél esztendőre elhalasszák a fegyverszállításokat. Viszont tény, hogy amint a tory-kormány tervének realizálására sor kerül, újból fellángolnak a nemzetközösségen belüli viták, számításba jöhet több tagország kilépése, esetleg Nagy-Britannia kiközösítése is. A Közös Piac körűi Mint az várható volt, a singapore-i értekezleten heves viták zajlottak le Anglia közös piaci tagságával összefüggésben is. Nagy-Britannia ugyanis a világ egyik legnagyobb agrárimportőrje — így Uj-Zéland, Ka nada és Ausztrália veszélyeztetve látja érdekeit. Nem vitás, hogy jogos a felsorolt országok aggodalma, hiszen nyilvánvaló a közös piaci országok megalkuvást nem ismerő álláspontja a gazdasági közösség agrárpolitikájával kapcsolatban. Csak kevés remény mutatkozik arra vonatkozóan, hogy a londoni vezetésnek egyszerre két lovat is sikerül megnyergelnie. így azután Heath magyarázatát felettébb bizalmatlanul fogadták a Commonwelth tagállamai. Mert bár igaz, hogy Nagy-Britannia áldozatot hoz, hiszen a tengerentúli piac lényegesen olcsóbb mint a hatoké, viszont az ezzel kapcsolatos terheket mégsem illő a nemzetközösség tagországainak a nyakába is varrni. Mindent egybevetve tán leszögezhetjük, hogy a Brit Nemzetközösség singapore-i csúcsértekezletén az angol kormánynak nem sikerült meggyőznie partnereit. S ennek nem csupán gazdasági, hanem elsősorban politikai okai vannak. Képtelenség ugyanis, hogy az ázsiai és afrikai Coinmonwealthországok valaha is — közvetve vagy közvetlenül — támogassák a dél-afrikai rezsimek apartheid politikáját. Heath játszmája ebben a vonatkozásban vesztésre áll, attól függetlenül, hogy sikerült egy ún. kompromisszumot kicsikarnia, illetve haladékot nyert. Persze, nem mindig válik be, hogy aki időt nyer, az életet is nyer. A közös piaci társulással összefüggő problémákat is ide sorolva ez a politikai vonalvezetés egykönnyen a tory-kormány bukását okozhatja. Persze, ehhez még egy következetes munkáspárti koncepció is kerestetik. B. P. I. 1971. I. 23. Befejeződött A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG CSÚCSÉRTEKEZLETE Singapore — A nemzetközösségi értekezlet péntek délelőtti háromórás plenáris ülésének befejeztével a tárgyalóteremből kilépő miniszterelnökök elmondották, hogy továbbra sem sikerült megállapodni a Zambia által beterjesztett és a nemzetközösségi elvekre vonatkozó nyilatkozat-tervezet szövegében. Nevezetesen az a mondat váltott ki sok vitát, amely leszögezi, hogy a Nemzetközösség országainak fel kell függeszteniük minden segítségnyújtást a fajüldöző politikát folytató kormányoknak. A délelőtti vita során több ország, így Kanada, Nigéria, Pakisztán és Guayana nyújtott be módosító javaslatokat a zambiai tervezethez. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a délutáni órákban csupán a küldöttségek vezetői ülnek össze — egy-egy tanácsadójuk kíséretében —, hogy megkíséreljenek kidolgozni egy mindenki számára elfogadható nyilatkozatot. A singapore-i csúcsértekezlet befejeztével közös közleményt hagytak jóvá, amely többek között elítéli a fajüldöző politikát. A közlemény felvillantja, hogy a legvitatottabb kérdés, a délafrikai brit fegyverszállítások felújítása volt. Ezt a tényt a Commonwealth tagállamainak túlnyomó többsége élesen elítélte. Az, hogy a csúcsértekezlet nagyobb „megrázkódtatások" nélkül ért véget, mindenekelőtt Heath kompromisszumos megoldásának tulajdonítható. A csúcsértekezleten megvitatták az angol közös piaci társulással összefüggő problémákat ls. A csúcsértekezlet megmutatta, hogy az utóbbi időszakban egyre mélyül a válság a Nemzetközösség tagállamai között, pontosabban az afrikai és ázsiai, valamint a fehér lakosságú országok csoportja között. Az indiai kommunisták A NEMZETKÖZÖSSÉG ÉS A MONOPÓLIUMOK ELLEN (Oganov rajza a Koiiiszomolszkaja Pravdaban

J Oj-Delhi — Az Indiai Kommunista Párt csütörtökön közzétett választási kiáltványa állást foglal amellett, hogy India lépjen kl a Brit Nemzetközösségből, s fokozza együttműködését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A párt —• hangoztatja a továbbiakban a kiáltvány — olyan új parlament létrehozása érdekében tevékenykedik, amelyben az eddiginél jobban érvényesülnének a baloldali irányzatok, hogy így a tömegmozgalmakkal karöltve a törvényhozás kialakíthassa egy baloldali demokratikus egységkormány megalakításának feltételeit. A kiáltvány követeli a monopóliumok felszámolását, a különböző kiváltságok megszüntetését, a nagyvállalatok államosítását, az arányos képviselet alapján történő választásokat. Felszólítja a szavazópolgárokat, hogy támogassanak minden baloldali, demokratikus jelöltet. Az Indiai Kommunista Párt erőfeszítéseket sürget India és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak megjavítására. Nemzetközi szolidaritás a sztrájkoló brit postásokkal London — Csütörtökön folytatódott a Brit Postás Szakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb került volna bármiféle megállapodás lehetősége. A postások és a postaigazgatóság képviselői mereven ragaszkodnak korábbi feltételeikhez, és így a munkáltatók továbbra is elzárkóznak a 15 százalékos bérkövetelés teljesítése elől. A munkabeszüntetés következtében kialakult helyzet a kormányt is nagymértékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rendkívüli ülésen vizsgálta meg a sztrájkhelyzetet. Jól értesült körök szerint nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a postaigazgatóság a rendkívüli állapot kihirdetését kéri, s így katonaság kivezénylésével próbál véget vetni a postások sztrájkjának. Megjegyzendő, hogy a munkáltatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling veszteséget okoz. A belga és a francia postásszakszervezet csütörtökön bejelentette, hogy bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló telefonhívásokat. A sztrájkoló brit postásokkal való szolidaritást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszervezet elnöke is. A postai alkalmazottak nemzetközi szövetsége csütörtökön Brüsszelben közzétett felhívásában teljes szolidaritását nyilvánította ki a sztrájkoló brit postásokkal. Egyidejűleg felszólította valamennyi tagszervezetét, hogy tegyenek eleget az angol szakszervezet kérésének és bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló vagy onnan érkező telefonhívásokat. Megmutatták igazi arcukat Addisz Abeba — Az Afrikai Egység Szervezete titkárságának Addisz-Abebában csütörtökön közzétett nyilatkozata szerint Anglia és az Egyesült Államok kilépése az ENSZ gyarmati különbizottságából azt jelenti, hogy ezek a hatalmak nem hajlandók részt venni a kolonializmus és a fajgyűlölet felszámolásában Afrikában és világszerte. A két nyugati állam nemcsak hogy nem hajtja végre az ENSZ függetlenségi deklarációját, — amelyet pedig mindegyik aláírt, — hanem az utóbbi években minden eszközzel akadályozta a kolonializmus megszüntetésére irányuló ENSZlépéseket. Az Egyesült Államok és Anglia befolyásos gazdasági és pénzügyi körei intenzív tevékenységet fejtettek ki Portugália afrikai gyarmatain, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban és Namíbiában — állapítja meg a nyilatkozat. Az AESZ titkársága kijelentette: Az afrikai országok, válaszul a nyugati hatalmak tevékenységére, minden támogatást megadnak a kolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdő, elnyomott népek igazságos harcának. Megtalálja zsák a foltját Dar es Salaam — Viana Rebelo portugál hadügyminiszter mocamblque-i szemleútján kijelentette: „A portugál kormány a NATO rendelkezésére bocsátja afrikai kikötőit, ha a NATOországoknak szükségük lesz ezekre." Rebelo nyilatkozatával kapcsolatban Szkvorcov, a TASZSZ hírmagyarázója megállapítja: Portugália elsősorban a mocambique-i partvidéket ajánlja fel NATO-partnereinek, mivel ott egy sor igen alkalmas kikötő van. Stratégiai szempontból a legfontosabbnak tartják az észak-mocambique-i Nakala kikötőt. Az Egyesült Államok erre már régen szemet vetett és azt tervezi, hogy ott nagyszabású haditengerészeti és légitámaszpontot létesít. Bár a Fehér Ház hivatalosan még nem hagyta jóvá ezeket a terveket, egyes adatok szerint Washingtonban mindnagyobb készséget mutatnak arra, hogy katonai egyezményeket kössenek Afrikában a portugál gyarmatosítókkal. E tekintetben igen. figyelemreméltó Rogers külügyminiszter beszámolója, amelyet afrikai körútjának befejezésekor készített és amelyben Portugália afrikai politikáját „reménykeltőnek" nevezi „a jövőre nézve". Megemlékeztek az Olasz KP megalakulásának 50. évfordulójáról Róma — Az Olasz Kommunista Párt naggyűlésen emlékezett meg a livornói Goldoni Színházban megalakulásának 50. évfordulójáról. 1921-ben ugyanezen a helyen vált ki a baloldali frakció a Szocialista Pártból, s határozta el egy új, lenini párt megalakítását. A nagygyűlés szónokai Terraclni szenátor, Colombi és Borghini voltak. A délutáni órákban az OKP Központi Bizottságának küldöttsége — Terracini, Colombi, Polano, Trivelli, Borghini és Raugl polgármester részvételével — tisztelettel adózott az egykori San Marco Színház maradványainál, ahol 50 évvel ezelőtt a párt alakuló gyűlését tartották. néhány sorban A SZOVJETUNIÓ és Japán képviselői tegnap Tokióban egyezményt kötöttek a szovjet távol-keleti Habarovszk és Nitgata fontos japán kereskedelmi kikötő közötti rendszeres légijárat létesítéséről. BONNBAN tegnap magyar-* nyugatnémet egyezmény jött létre a nácizmus magyar áldozatainak kártalanításáról. Az NSZK összesen 100 millió márkát fizet ezen a címen Magyarországnak. A SZUDÁNI BIZTONSÁGI SZERVEK „gyanús tevékenység" miatt letartóztattak egy amerikai állampolgárt, akinek nevét egyelőre nem közölték. AZ ECUADORI KORMÁNY tiltakozott az amerikai kormánynál az Ecuadornak nyújtott katonai segítség megszüntetése miatt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megkezdte idei tagtoborzási kampányát, amelynek célja 1500 új párttag megnyerése. RICHARD RUSSELL georgiai szenátor tegnap 73 éves korában meghalt. REGGIO Dl CALABRIÁBAN tegnap este az egésznapi zavargások után helyreállt a nyugalom. V THANT ENSZ-főtitkár Ilkku Pastinen finn diplomatát bízta meg képviseletével a genfi leszerelési értekezleten. WILLI STOPH, az NDK miniszterelnöke tegnap fogadia Stanislaw Majewskit, a lengyel minisztertanács elnökének helyettesét, a tervbizottság elnökét és Janusz Burakiewicz külkereskedelmi minisztert, akik gazdasági tárgyalásokat folytatnak Berlinben. AZ ARGENTIN ÁLTALÁNOS MUNKASZÖVETSÉG (CGTj elutasította a kormány kompromisszumos javaslatát, amely szerint Argentínában ez év januárjától általában 6 százalékkal emelnék a béreket. A CGT nyilatkozatában rámutat, hogy tekintettel az árak gyors emelkedésére ez a béremelés elégtelen. RAFAEL MILANS uruguayi belügyminiszter alig 48 órával eskütétele után lemondott tisztségéről. Megfigyelők szerint ez újabb politikai válságot indíthat el Uruguayban. JÓSÉ VEIGA SIMAO portugál közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy „szigorú intézkedéseket" foganatosítanak a diákzavargások szítóival szemben. Az elmúlt hetekben egyetemi reformokat sürgető diákok tüntetéseket rendeztek a rendőri hatóságok önkénye ellen, s követelték letartóztatott társaik kiszabadítását. A minisztériumi kommüniké kiemeli, hogy az egyetemi hatóságok a rendfenntartó erőket veszik igénybe, ha a rendet másként nem lehet íenntartanL