Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-19 / 15. szám, kedd

« 0OD@O0EIGGDGSGDDn - Ú J FILMEK••••SDDDDQQaanaü UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL (magyar) Mi tagadás, most is — mint annyi más ehhez hasonló kitűnő íilm bemutatása alkalmával — szorongással teli kíváncsisággal várom, hogy ennek a filmnek lesz-e legalább megközelítőleg olyan látogatottsága, mint az Angelikának, vagy más hasonló harmatgyenge „szuperprodukciónak". Bármennyire is kezdeti tünetének, a zakatolásnak jelképei. A következő részek a betegségről tudomást szerző író lélektani és emberi tulajdonságainak és változásainak mesteri jellemképét adják s elsőrangú helyzetképet festenek a beteg és közvetlen környezete viszonyáról, az író sajátos szemszögéből. Az alkotás Latínovits Zoltán és Mensáros László az Utazás a koponyám körül című magyar filmben. naiv feltételezésnek tűnik várakozásom, tényekkel azért alátámasztható: ez a film is színes, látnivaló akad bőven, kiváló színészgárda játszik, csak ... — s ez a lényeg —, itt semmit sem mérnek olcsón, itt nem elég beülni és könnyezni, itt gondolkodni kell, s lankadatlanul figyelni, de megéri, mert a film művészi élményt kínál. Révész György rendező (egyben a forgatókönyv írója is) Karinthy egyik kései remekművét vette alapul, hogy a történet segítségével sokak számára kissé meghökkentő képet rajzoljon a magyar humoristáról. Mert tény: különösen nálunk kissé egyoldalúan ismerik Karinthyt. Olyan megkacarásztató humoristaként „skatulyázzák" be, pedig ő jóval több ennél: a világ és a magunk dolgairól mélyen elgondolkozó, s erről egyéni, gyakran irónikus, szatirikus hangvételben valló író. A film keretét Karinthy már említett regényének cselekménye adja: az író agyában daganat képződik, amely az életét veszélyezteti. Az első képsorban föltűnő vonatok a betegség befejező része az ember lelkierejének és kitartásának, valamint a tudomány hatalmának dicsérő, képekben szépen megfogalmazott himnusza. Ám a film nemcsak ebből áll. Mint már említettük, a cselekmény e síkja csupán keret, amelybe még sok minden mesterien van beágyazva. Többek között kidomborodik a nevezetes Cirkusz című novella mondanivalója, az író békevágyának megtestesítőjéként feltűnik Telma Titusz is, és sok-sok aforizma, reflexió, gondolat Karinthy életművéből. S mindez színesben, a filmtechnika és a megjelenítő eszközök tárházába mélyen belenyúlva, úgy, ahogy azt Karinthy megálmodta. S ha valamit kifogásolhatunk ebben a filmben, akkor talán az a túlzott pompa, amely néhány esetben már-már öncélúvá válik. A főszerepben Latinovits Zoltán eddigi művészi pályafutásának egyik legkiválóbb teljesítményét nyújtja. A többi szereplő közül Ruttkai Eva, Mensáros László, Töröcsik Mari és Pécsi Sándor alakítása is erőssége a filmnek. —

y—

f A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA (amerikai—angol) Izgalomban, harcban nincsen hiány ebben a kétrészes színes panoramatikus amerikai—angol koprodukciós filmben. Igazi történelmi szuperprodukció, rendkívül gazdag kiállítású, látványos, pazar csatajelenetekkel és egy sereg filmsztárral. A film cselekménye Marcus Aurelius római császár korában játszódik, s a rómaiak és a germánok harcát, illetve a római birodalom széthullását eleveníti fel. Különféle intrikák, személyi indulatok és fondorlatok, szerelem, összeesküvés és széthúzás — mindez némi történelmi hitelesség köré építve. Anthony Mann rendező alkotása nem dokumentumigényű filmkrónika, hanem történelmen alapuló háborús játékfilm. A kis valóságmagot leszámítva kétségtelen, hogy a rendező fő célja a nagyszabású szórakoztatás. Anthony Mann (a Telemark hősei és a Cid című filmek rendezőjeként ismerhetjük meg) tökéletes biztonsággal és mesterségbeli tudással adagolja a látványosságot és a harci feszültséget, ám mindezt mértékkel teszi, kerülve a végleteket. A színes film, a térhatású technika, a pompás táj lehetőségeit illetve a történelem nyújtotta kalandot és romantikát, a tömegjelenetek Garázsát kiaknázva kellemes kikapcsolódást biztosít. A rendezőt ebben a törekvésében a nagyszámú színészgárda tagjai — Sophia Loren, Stephen Boyd, Alec Quiness, James Mason, Christopher Plummer, Mel Ferrer, Omar Sharij és mások — valamint több ezer statiszta segíti. HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE (amerikai) Filmszínházaink több mint 30 év múltán ismét műsorra tűzték a Grimm-testvérek meséjéből szőtt naivan kedves történetet, a Hófehérke és a hét törpét. A hollywoodi nagymester, Walt Disney rajzfilmjében a klasszikus mese motívumai élednek újjá — színesen, ötletesen, hagyományos-realista módon. A világ élvonalába tartozó művész animációs filmje friss tempójú, játékos, humoros hangulatú. Fénye és varázsa 33 év múltán sem kopott meg (az alkotás 1937-ben készült, s a híres rajzfilmes első egész estét betöltő animációs filmje), ezt igazolja az a tény is, hogy a film sikerrel bejárta a világot és az eltelt idő alatt több mint 200 millió néző csodálta Hófehérke szelidségét és gyöngédségét és kellemesen szórakozott a film többi „szereplője" —a hét törpe, a Mickey Maus, a Donald kacsa és néhány más erdei lakó — jóvoltából. A film közel férkőzik a gyermeki szívekhez, de magával ragadja az érettebb rajzfilmkedvelőket ls. ym— • RICHARD BURTON elmebeteget, Peter Ustinov pedig egy klinika igazgatóját személyesíti meg a Hammersmith megszökött című filmben. Egy kisebb szerepben fellép Elizabeth Taylor is. • UGO TOGNAZZI, a legnépszerűbb olasz komikus alakítja a főszerepet az Adóhivatal 17. számú szoba című szatirikus filmben. A többi szerepet Gastone Moschin, Philippe Leroy és Geraldine Stewart játssza. iiiiiiiiiiiS BESZÉLNI IS TANUL A SZÁMÍTÓGÉP Bár a számítógép — a komputer — már több mint tíz éve életünk tartozéka, működése és képessége körül sok félreértés adódik. A laikus számára érthetetlen, hogy ugyanaz a számítógép, amely az emberek Holdra irányításáért felelős, elkövethet olyan hibát, hogy egy nulla végösszegű számlát készít. A Holdra irányítás esetében hihetetlenül bonyolult számítások elvégzésére képes, a másoďik esetben az összehasonlíthatatlanul könnyebb feladat végrehajtásánál, egy számla .kidolgozásánál, súlyos hibát követ el. A FORTÉLYOK OKOS DOBOZA A legtöbb ember tájékozott a számítógépekről, de nem okvetlenül tudja, hogyan működik a gép és miképpen lehet oly sokféle, látszatra annyira különféle feladat megoldására alkalmazni. Nem kétséges, a számítógép komplex berendezés, ez azonban nem jelenti azt, hogy a számítógépet nehéz megérteni. Eltekintve a technikai zsargontól — amit a számítógépes szakemberek használnak — megértésük nagyon egyszerű. A számítógép — mint neve is mondja —, számtani műveleteket végez, összead, kivon, szoroz, oszt és így tovább. Ez azt jelenti, hogy valahol van egy olyan része, amit „számolóegységnek" nevezhetünk. Ez a fortélyok okos kis doboza, amely azonban csak akkor ér valamit, ha felhasználója számokat tud elhelyezni benne és választ tud kapni tőle. További két egység is szükséges: egy „bemeneti" és egy „kimeneti". Mivel a számolóegységnek egyszerre egynél több számmal kell dolgoznia, valamiféle tárolóegység is szükséges, amely mindaddig tartja is a számokat, amíg a művelet tart. Végül mindannak ellenőrzésére, amit a többt egység végez, kell egy „ellenőrző egység" is. Ezeknek az egységeknek az összekapcsolása olyan gépet eredményez, amely számítani tud. Az információkat a „bemenet"-nél betáplálják, a számolóegység elvégzi a számításokat és a „kimenet" megadja a válaszokat. Eddig mindez nagyon egyszerű; most már csak az van hátra, hogy a gépet hasznos munkára késztessük. Ez az a folyamat, amelyben a számítógép minden más számológépet felülmúló képességeit bizonyítja. Egy asztali számológépen például lényegében két garnitúra billentyű van: egyik a számoláshoz szükséges számok részére, a másik az utasítások számára. A számolás lépésről lépésre történik a gépkezelő és a gép gyorsaságától függő ütemben. A számítógépnél már régebben túljutottak a billentyűk nyomogatásának problémáján. Először is valamennyi adatot és utasítást be kell táplálni a gép tárolójába. A vezérlőegység az utasításokat a sorrendnek megfelelően beosztja és automatikusan „nyomja le" a megfelelő billentyűket. Valójában persze semmiféle billentyű lenyomása nem történik meg, minden kapcsolás elektronikusan megy végbe. Ennek a megoldásnak az előnyei nyilvánvalóak, mivel az egész utasítássorozat behelyezhető a számítógép tárolójába, ez ismételten felhasználható automatikus irányítással, minden további emberi beavatkozás nélkül. A vezérlőegységnek még számos fontos tulajdonsága van. Egyike ezeknek a hasznos képességeknek az, hogy az előző műveletek eredményei alapján az utasítások két alternatívája között el tudja dönteni, hogy melyik utasítást kövesse. Ez például olyan, elszámolásoknál használatos, amikor az adóalany megadóztatása attól függ, hogy az illető férfi vagy nő. A számolóegységeknek nem kell okvetlenül minden műveletben szerepelnie, amelyet a gép végrehajt. Mivel a bemenetet, a kimenetet és a tároló funkciókat a vezérlőegység szabályozza, megvan a lehetősége annak, hogy ezek az egységek kizárólag átcsoportosítsák az adatokat, bármilyen számolás nélkül. Az adatoknak nem kell feltétlenül numerikus természetűeknek lenniük; ma a számítógépbe betáplált adatok nagy része alfabetikus — pl. személyek neve és címe, termékek elnevezése, könyvcímek. UTASÍTÁSPROGRAMOK Azok a tulajdonságok, amelyek a számítógépet a számítások elvégzésére, a döntések meghozatalára és az adatok feldolgozására alkalmassá teszik, nagyon fontosak. De nem hasznosak addig, amíg valaki nem határozza meg az utasítások programját, amely ezeket a tulajdonságokat a munka elvégzésével hasznosítja. Ez azt jelenti, hogy a számításnak két tényezője van: az egyik maga a gép, a másik az utasítások programja. A gép használóját a berendezés konstrukciója nem nagyon érdekli, csak az, hogy működik-e, vagy sem. A számítógépek sok különféle egységből tevődnek össze (bemenet, kimenet, tároló stb.). A géprendszer kiválasztása sokban az elvégzendő feladattól függ. Egy nagy gyártó vállalat rendeléseinek feldolgozása pl. sok bemenő adat kezelését igényli, bár az egyes egységeken elvégzendő számítások mennyisége számítógépfogalmak szerint nem sok. Ezzel szemben a konstrukciós feladatoknál viszonylag kevés adattal sokoldalú számításokat kell végezni. Az utasítások programja már sokkal inkább érdekli a gép használóját. Nincs olyan vállalat, amelynek termékei és szervezési módja azonos lenne. Csak azért, mert bizonyos munkák elvégzésére számítógépet használnak, nem indokolt ezek megváltoztatása, inkább a számítógépet kell a különféle termékekhez és megszervezés! módokhoz illeszteni. Így tehát minden gépnek az utasítások különböző csoportosítása szerint kell működnie. Mindegyiket külön kell megszerkeszteni a felhasználó terület igénye szerint. A PROGRAM MEGÍRÁSA A számítógépprogram írása olyan, mint a kéz írással végzett legegyszerűbb irodai munke A gép messze van attól, hogy — amint valami kor nevezték — „elektronikus agy" legyen, i számítógép működésmódja egyszerű és ezért a összes elképzelhető körülmények között elvég zendő összes tennivaló teljesen részletes, ponto előírását igényli. Az egyetlen vigasztaló, hog rendkívül gyorsan dolgozik és az utasításo végrehajtásánál nem ügyetlenkedik. Igaz, hog egymillió szám összeadásához egymillió „ös2 szeadás"-utasítást kell adni, de van olyan gé( amely az egészet kb. egy másodperc alatt el végzil A számítógép programjának elkészítése töb szakaszból áll. Az első és' végül is a legfontc sabb: általános fogalmakban meghatározni, hog a gép mit és hogyan hajtson végre. Elvileg gép el tudja végezni a legtöbb adminisztratí munkát, a rendelések legépelésétől a termelt részlegnek adandó rendelés feladásáig, az igaj gatás részére szükséges analízisekig és prognť zisokig. A gyakorlatban azonban gazdaságossá? megfontolások alapján ezek közül csak egyese ket érdemes géppel végeztetni és idejekorán ke felismerni azt, hogy mire való és mire nem val a számítógép. GÉPNYELV Mint említettük, a számítógép egyenként hajtj végre a program utasításait és automatikusa hozza létre a következő műveletekben szüksége megfelelő elektronikus impulzusokat. Ezért a gé programozásának legegyszerűbb módja leírni i egyes utasítások kódját, ami a vezérlőegységt betáplálva létrehozza a különböző impulzusa megfelelő csoportját. Ma már olyan számítógép bemeneti egysége kaphatók, amelyek közvetlenül „olvassák" a géj pel írt oldalakat anélkül, hogy lyukkártyára vii nék át. Sőt olyan bemeneti egységek is készü nek, amelyek bizonyos mennyiségű, különfé hangon adott parancs között különbséget tudna tenni, ami lehetővé teszi, hogy az ember „b szélhessen" a számítógéppel. Olyan kimeneti eg ségek is kaphatók, amelyek gépírás vagy nyon tatás helyett ábrákat készítenek a tárolt info mációkról. Bár még messze van az idő, amikor a gépe „megértik" és „megválaszolják" a szóban ado utasításokat, a kérdés megoldásán sok kutat csoport dolgozik. „BESZÉLGETŐ" SZÁMÍTÓGÉP Az ember évezredek óta beszéd útján érintk zik társaival és ezért keresi a lehetőséget a „b szélgető" számítógépeknek, hogy kérdés-felei formájában ne csak a probléma megoldására, h nem a megoldás legjobb módszerére is válás kapjon. Ez a lehetőség azonban még mindig cs£ a távoli jövőben látszik megvalósíthatónak. Első lépcsőként több kutatócsoport a sajátost kimondott szó automatikus azonosításának pro lémájával foglalkozik, aminek megoldásával me rövidülne az idő, amikor az ember és a gép k zötti érintkezésben az emberi beszédet úgy has nálják majd fel, mint az emberi beszélgetése ben. Feltételezhető, hogy az első beszédfelisme rendszerek viszonylag kisebb szókinccsel fognt dolgozni, mint 50 szóval és ez nem lesz elegem ahhoz, hogy az 50-es billentyűsor haszná'iatáne gyorsaságával versenyezhessenek. Igaz viszot hogy a beszéddel dolgozó kezelőnek a kiképzé gyorsabb, mint egy billentyűsoron dolgozó keze betanítása. Száz, vagy több szavas szókincs elérése eset ben már a beszédrendszer előnyei is megmutt koznak, mert egy kimondott szó két vagy töl billentyű kezelésének felel meg. Végül a beszé nek, mint adatbeadónak előnyei akkor észlelh tők majd, ha a számítógéppel távbeszélőn k resztül lehet érintkezni. Minden egyéb eszk igénybevétele nélkül a felhasználó pl. telefonn közvetlenül a számítógépnek továbbíthatja adatokat. A beszerzési lehetőségekre, szállítí határidőkre, hasonló és egyéb kérdésekre, 1 azokat megfelelően szervezett rendszerben számítógép „kezeli", elvárható, hogy az Infc máció, amit a számítógép ad, friss és az emb által elkövethető hibáktól mentes lesz. Ahh persze, hogy a telefon, mint az ember és a g közötti érintkezés eszköze használható legyen, gépnek „beszélni" kell tudnia: a számítógépit a szavakból többféle mondatokat, vagy csopc tokát kell különböző feladatok" részére össze; lltania. A tervezés mostani szakaszában az elmúlt év eredményeinek az összegezése a cél. Bízni leh abban, hogy szerkeszthető olyan berendezi amely képes lesz korlátozott mennyiségű szót álló „szótárt" felismerni. Lényeges, hogy az i kalmazott módszer megbízható legyen. A rer szer logikai bázisa már ma elég szilárd ahhi hogy ambíciózusabb tervek alapjául szolgáljc Hogy milyen mértékben sikerül a feladatot me oldani, azt majd az dönti el, hegy hogyan leh a beszédbeadó rendszereket hozzáilleszteni a tező számítógép-berendezésekhez. Jelenleg a számítógépek területén az elkép; léseknek nincsenek határai és nem kétség' hogy előbb vagy utóbb valamilyen formáb mindenki szoros kapcsolatba kerül a számítóg használatával. (i