Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-19 / 15. szám, kedd
ÚJ szó 1971. I. 19. A termelés és a közellátás megjavítására tett vállalásokkal válaszolnak a lengyel munkások a párt felhívására A LUNOHOD FOLYTATJA VÁNDORLÁSÁT A HOLDON néhány Varsó — A piac ellátásának megjavítása és az export fokozása — ez az új pártvezetőség felhívására felajánlásokkal válaszoló lengyel üzemek vállalásainak értelme. Számos vállalat dolgozói elhatározták, hogy az első negyedévben több vasár- és ünnepnapot dolgoznak le. Más vállalások az alkalmazottak szociális és lakásviszonyainak megjavítására irányulnak. A krakkói alumíniumgyár alkalmazottai vasárnap 60 tonna hengereltárult és tíz tonna alumínumport gyártottak. A sziléziai Flórian kohóművek dolgozói vállalták, hogy az idén terven felül kétezer tonna acélt és 2300 tonna hengereltárut termelnek. A golenowiei (szczecini terület) tőzegfejtő üzem az első negyedévben négy vasárnapot fog munkanapként ledolgozni, és terven felül, részben exportra, 280 ezer zloty értékű, tőzeget termel ki. A gorazdzei mészfeldolgozó művek alkalmazottai az idén terven felül négyezer tonna égetett meszet és húszezer tonna nagyolvasztói keveréket gyártanak. „SZABADSÁGOT ANGELA DAVISNEK!" New York — A Daily World című amerikai kommunista lap szerkesztősége „Szabadságot Angela Davisnek és valamennyi politikai fogolynak!" felszó jegyében rendezte meg hagyományos évi gyűlését. Az összejövetelen több mint ezer ember vett részt, köztük kommunisták, ifjúmunkások, az Angela Davis kiszabadítására alakult szövetség tagjai, a szakszervezetek, néger, Puerto Ricó-i és más társadalmi szervezetek képviselői. Mind azért gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a hós kommunista nő ellen készülő bírósági per, valamint az amerikai polgárjogi harcosok elnyomása ellem. Angela Davis harca a mi harcunk is — mondotta F. Jordán, Angela Davis nővére. HangozÉszak-Írország miniszterelnöke Londonba utazott Belfast — James ChichesterClark, Észak-Írország miniszterelnöke hétfőn Londonba utazott és az egy hete fellángolt északírországi zavargásokról tárAFRIKA MÁRTÍRJA Tíz éve halt meg Lumumba Az afrikai népek szabadságának hajnalán, tíz évvel ezelőtt oltották kl az imperializmus afrikai bérencei Patrice Lumumbának, a haladó szellemű kongói hazafinak, a volt BelgaKongó első kormányfőjének életét. Lumumba martíriuma egy földrész sorsát jelképezi. A régi uralmukat féltő monopóliumok imperialistái azért végeztek az elvszerű, bátor kiállású, népe ügyét önzetlenül szolgáló, szélsőséges radikalizmustól azonban tartózkodó politikussal, mert attól tartottak, hogy példamutatásával magával ragadja a többi fiatal afrikai állam népét. Igazságot szolgáltatott-e a történelem? Erre nehéz volna egyértelmű választ adni. Tény, hogy Lubumba gyilkosainak egyike, a szakadár Csőmbe gyanús körülmények között fejezte be életét, elvesztvén egykori gazdáinak kegyeit. Ugyanakkor az is tény, hogy Lumumba számos fegyvertársát megölték vagy elmozdították az ország éléről, s nagyon kacskaringós lett az az út, amelyen Lumumba el akarta vezetni népét a teljes függetlenség, a gazdasági önállóság felé. A klnshasai Kongó fejlődésének tíz éve alatt tapasztalt negatívumok ellenére mégis látnunk kell azt, hogy az a mag, melyet Lumumba egykor elvetett, kicsírázott és lassan termést hoz. A Kongói Demokratikus Köztársaság ellentmondásos fejlődése ellenére is lassan előrehalad azoknak a céloknak eléréséért, amelyeket Lumumba csillantott meg népe előtt, s amelyekért életét áldozta. A külföldi zsoldosoknak nem sikerült megbontaniuk a kongói állam egységét, s az államosítási rendeletek után a külföldi társaságok sem korlátlan urai Kongó kincseinek, mint a múltban voltak. Sőt, a Lumumba eszméit követő másik Kongó, a brazzaville-i Kongó már a szocializmust tűzte haladó politikájának programjárd. így aztán Patrice Lumumba nevét nemcsak a moszkvai Népek Barátságának Egyeteme őrzi, hanem mindazok a pozitív változások is, amelyek a fekete földrészen napjainkig bekövetkeztek és a jövőben várhatók. (L) Moszkva — A Lunohod—1 szovjet holdjáró készülékkel hétfőre virradó éjszaka, moszkvai idő szerint 00,30 órától 4,4" óráig rádióösszeköttetést létesítettek, s ennek során a holdkocsit elvezérelték a Hold felületének arra a pontjára, ahol a Luna—17 automata űrállomás annak idején leszállt. A manőver célja az volt, hogy megállapítsák, mennyire pontosan és megbízhatóan működik a navigációs berendezés, melyek használatának legjobb mód" szertani elvei és hogyan engedelmeskedik a vezérlésnek a Lunohod—1. A manőver kezdetén a holdkocsi keresztezte a korábbi útján vágott keréknyomot és új útvonalon indult el a Luna—17 leszállásának pontja felé. Űtja során több kráteren haladt át, amelyeknek átmérője meghaladta a 20 métert és meredeksége elérte a 15 fokot. Az említett pontra megérkezve a holdkocsi felvételeket közvetített az égboltról, amelyen a Föld alakja látható, és a Luna— 17 leszálló berendezéséről. Jelenleg a holdkocsi 10 méterre van a Luna—17 leszállási pontjától. Összesen 3593 métert tett meg a Hold felületén attól kezdve, hogy elindult útjára. A Lunohod—1-gyel végzett kísérletek tovább folynak. tatta, hogy a Daily World az egyetlen amerikai lap, amely szembeszállt a burzsoá sajtóban „Angela Davis esete" körül megindított rágalomhadjárattal. Ch. Steevens, az Angéla Davis kiszabadítására alakult New York-i bizottság tagja hangoztatta, hogy „Angela Davis esete" kommunistaellenes hisztéria szítására szolgál az amerikai reakciónjak. Az ifjúmunkások szövetsége nevében R. Ristorucci biztosította a gyűlés részvevőit, hogy a haladó szellemű amerikai ifjúság a nap egyik legfőbb feladatának tekinti Angela Davis kiszabadítását. A gyűlésről táviratban köszöntötték a San Rafaelben raboskodó Angola Davist. A Brit Nemzetközösség csúcsértekezletének vitája gyal Maudling brit belügyminiszterrel. A miniszterelnök — amint vasárnap este londoni látogatásának bejelentésekor kifejtette — meg van győződve arról, hogy az összetűzések letörésének egyetlen módja, ha „a katolikus lakosság mögött álló szélsőséges fr republikánus hadsereg előtt a kormány világossá teszi: akciójuk sehogysem járhat sikerrel, mert nemcsak két kormánnyal, hanem Észak-Írország lakosságának nagy részével is szembe kell nézniük". Ennek megfelelően ChichesterClark Londonban azt kéri, hogy a brit kormány a már Észak-Írországban állomásozó 6000 főnyi brit katonaságon kívül úfabb haderőket vezényeljen az összetűzések sújtotta országba. Ezenkívül hatékonyabb felszerelést kér az angol katonaság számáKommentárunk E zekben a napokban ismét a nemzetközi figyelem előterébe kerültek a két német állam kapcsolatai és az európai biztonságnak az ezzel kapcsolatos problémái. A múlt hét végén ugyanis ismét — immár harmadszor — a tárgyalóasztalhoz ült Michael Kohl, a Német Demokratikus Köztársaság és Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság államtitkára. A találkozó, amelynek színhelye ezúttal Bonn volt, a két német állam kormányfői kasseli megállapodása értelmében szakértői szinten folyt le. A két német állam párbeszéde ugyanis a kormányfők „gondolkodási szünetében" magasszintű, szakértői szinten folytatódik. Az NDK és az NSZK államtitkára előző találkozóját karácsony előtt. Berlinben tartotta s bár a tárgyalások tartalmáról akkor sem adtak ki közleményt, a jelek arra mutattak, hogy a két német állam kapcsolataiban nem állott be lényegesebb javulás. Erre utalt az is, hogy Bonn szokatlan hevességgel reagált Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének arra a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos kijelentésére, amelyben hangsúlyozta: „Láthatóan eljött az ideje, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek megakadályozzák Nyugat-Berlin zavaró akcióikra történő felhasználását, és lehetővé teszik normális kapcsolatok kialakítását. Az Singapore — A nemzetközösség singapore-i csúcsértekezletének hétfő délelőtti ülésén a világgazdasági helyzet vitájában több szónok kifejezte aggodalmát Anglia közös piaci belépésének várható következményei miatt, de a gazdasági vita iránt nem tapasztalható különösebb érdeklődés: kedden kerül sor a nemzetközösség jövőjét döntően befolyásoló kérdés, a dél-afrikai fegyvereladás vitájára. E kérdésben végleg kialakultak a frontok: több afrikai és ázsiai tagállam, elsősorban Zambia, Tanzánia, Uganda vezetői ismételten megerősítették, hogy számukra elfogadhatatlan a fegyverüzlet ténye. Milton Obote ugandai elnök hétfőn sajtóértekezleten ismételte meg eltökéltségét, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a fegyvereladást. Hasonló véleményt fejezett ki Szvaran Szingh indiai külügyminiszter, aki melegen helyeselte a nemzetközösség elveiről szóló nyilatkozat zambiai tervezetét. E nyilatkozat kifejezetten megtiltja minden tagállamnak bármilyen fajüldöző rezsim megsegítését. Vasárnap délután robbant ki az a válság, amely már a 18. nemzetközösségi csúcsértekezlet kezdete óta várható volt. Az a különleges bizottság, amelyet azzal a feladattal bíztak meg, hogy dolgozza ki a nemzetközösségi elvekről szóló közös nyilatkozat tervezését, szombaton és vasárnap megtartott négy-négyórás tanácskozás után sem tudott megállapodást elérni, Zambia ugyanis semmilyén formában nem hajlandó hozzájárulni a Dél-Afrikába irányuló brit fegyverszállításokhoz. A tervezett dokumentum szövegét így a jövő héten a kormányfők legközelebbi plenáris ülése elé terjesztik. CSEHSZLOVÁK MŰSZAKI HÉT MAGYARORSZÁGON. Budapest — Budapesten tegnap megkezdődött a csehszlovák műszaki hé<t, amelyen bemutatásra kerül néhány legkorszerűbb csehszlovák gépipari termék is. Az ötnapos program megnyitó előadását Ján Gabel hazánk műszaki fejlesztési és beruházási miniszterhelyettese tartotta a műszaki tudományok fejlesztésének csehszlovákiai tapasztalatairól és feladatairól. Többek között elmondotta, hogy az ország kutatási és fejlesztési bázisainak szellemi potenciálja mintegy 150 000 munkatárs, akik közül 40 000 főiskolai végzettségű szakember, 7000-en pedig magas kvalifikációval, kandidátusi fokozattal és a tudományok doktora címmel rendelkeznek. Dr. Emil Mišovský csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes a két ország gazdasági együttműködéséről tartott előadást és utalt arra, hogy az 1949 évi első csehszlovák—magyar gazdasági szerződés aláírása óta a kölcsönös árucsere volumene hatszorosára nőtt. A csehszlovák műszaki hét első napi programja dr. Ajtai Miklósnak, a magyar Minisztertanács elnökhelyettesének zárószavaival fejeződött be. G. SCHRODER, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, tegnap Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. MOSZKVÁBÓL tegnap elutazott a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége, amely Kožešník akadémikusnak, a CSTA elnökének a vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. ALLENDE chilei elnök aláír. ta a bérek emléséről szóló törvényt. BOLlVIÁBÚL 21 kiutasított személy érkezett Chilébe, akik állítólag részt vettek a legutóbbi puccskísérletben. ADDIS ABEBÁBAN összeült az Afrikai Egység Szervezetének egyik bizottsága, hogy megvitassa az afrikai menekültek helyzetét. Az AESZ alelnökének szavai szerint több mint egymillió afrikai menekült vár segítségre. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke tegnap hivatalos látogatásra Finnországba utazott. IVAN PETROVSZKIJ akadémikust a szovjet tudomány fejlesztésében, a káderképzésben szerzett érdemeiért, kiemelkedő közéleti tevékenységéért Lenin renddel tüntették ki. Petrovszkij, aki 70 éves születésnapja alkalmából kapta meg a magas kitüntetést, korunk egyik legnagyobb matematikusa. 1951 óta a moszkvai egyetem rektora. HAVANNÁBAN aláírták a Kubai Újságíró Szövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége egyezményét, amely az információk és az újságíró-küldöttségek cseréjét szabályozza az 1971-től 1973-ig terjedő időszakra. ALI BHUTTO volt pakisztáni külügyminiszter Néppártja vasárnap újabb négy mandátumot szerzett. A pótválasztások eredményével a Néppárt a nyugat-pakisztáni nemzetgyűlés 138 mandátuma közül most már 83at mondhat magádnak. GEORGE McGOVERN déldakotai szenátor hétfőn hivatalosan bejelentette, hogy az 1972-es elnökválasztáson pályázik a Demokrata Párt elnökjelöltségére. NDK kész megállapodást kötni az NSZK-val a kölcsönös tranzitforgalomról, amennyiben Nyugat-Berlinben felszámolnak minden zavaró és jogellenes állami tevékenységet. Lehetőség van a megegyezés rendezésére, ha a másik fél megfelelő készséggel szintén bebizonyítja nye szerint ez a nyilatkozat egyfajta előkészítés akar lenni Scheel külügyminiszternek a közeljövőben esedékes washingtoni látogatására. Úgy tűnik, Bonn be akarja bizonyítani azoknak az amerikai köröknek, amelyek gyanakodva figyelik Brandt keleti politikáNDK—NSZK eszmecsere komoly megegyezési szándékát" — állapította meg Walter Ulbricht. Bonnban azt állították, hogy az NDK kormányának NyugatBerlinnel kapcsolatos követelései akadályokat emel a tárgyalások útjába, és a kormány nyilatkozatban szögezte le hogy „nem hajlandó a négy nagyhatalom beleegyezése nélkül olyan tárgyalásokat folytatni, amelyek idegen hatásköröket érintenek". Ezt a nyilatkozatot válaszként szánták a NDK kormányának arra az álláspontjára, amely szerint az NSZK a fennálló egyezmények megsértésével igyekszik a két nőmet állam közvetlen tárgyalásait megakadályozni. A nyugatnémet kormány szóvivője a Kohl-Bahr találkozó mostani, harmadik fordulója előtt megismételte azt a bonni álláspontot, hogy a négy nagyhatalom előzetes „zöld jelzése" nélkül nem lehet megvitatni a Nyugat-Berlinhez vezető utak kérdését. Megfigyelők véleméját, hogy nem „árulja el" a Nyugat érdekeit. A nyilatkozat egyúttal az ellenzéki CDU-CSU megnyugtatására is irányult. Ugyanakkor Bonnban bejelentették, hogy az SPD országos elnöksége Brandt vezetésével Nyugat-Berlinben szándékszik megtartani ülését, ennek a lépésnek is az a nyilvánvaló célja, hogy demonstrálják az NSZK-nak a városhoz fűződő igényeit. Az NDK kormánya már számtalanszor tanújelét adta tárgyalási készségének, de változatlanul hangsúlyozza, hogy a két német állam kőzött nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok kialakítására kell törekedni. Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere e napokban a két ország kapcsolatairól szólva alaptalannak és tarthatatlannak minősítette a bonni kormánynak azt az állítását, hogy a négyhatalmi felelősség gátolja abban, hogy diplomáciailag is elismerje az NDK-t. Emlékeztetett arra, hogy az 1955-ben a Szovjetunióval kötött szerződés következtében az NDK szuverenitásának teljes birtokosa. Bahr és Kohl államtitkárok találkozóival kapcsolatban pedig ismételten kijelentette: „Az NDK kész a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről folytatandó tárgyalásokra, ha arra az .NSZK részéről is hajlandóság mutatkozik, de e kapcsolatok csakis a szuverén államok közötti kapcsolatok formáját ölthetik". A fentieket összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Szovjetuniónak, illetve Lengyelországnak az NSZK-val kötött, még ratifikálásra váró szerződései megjavították az európai békéért és biztonságért folytatott küzdelem feltételeit. E szerződések a Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország összehangolt, közös békepolitikája gyümölcs'ei. Ebbe a nagy keretbe kell helyezni az NDK fárádozásait, hogy megállapodások segítségével enyhítse Nyugat-Berlin helyzetét. A két német államtitkár eszmecseréi harmadik fordulójának biztató eredménye, hogy a párbeszéd hamarosan tovább folytatódik Berlinbén, mégpedig küldöttségi szinten. Ez méltó válasz a reakciós nyugatnémet propagandának arra a hetek óta folytatott uszításaira, amely az NDK-t azzal vádolta, hogy nem törekszik az európai feszültség enyhítésére. PROTICS lOLAN