Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 13. szám, szombat

u. FELED (Jesenské) két völgy — a Rima és a Gortva patak völgye találkozásánál fekszik, s ez adja a község központi jel­legű fekvését. A környező köz­ségek lakossága itt végzi be­vásárlásait, ilgyeit itt intézi s orvoshoz is idejárnak. Vasúti csomópont is — Bratislava— Zvolen— Košice vonalból itt ágazik el a Rimaszombat (Rim. Sobota)—Tisovce—Brezno felé vezető vasút. A helyi nemzeti bizottságon található krónikában lapozgat­va mindjárt az első oldalakból megtudjuk, hogy a község ere­detéről legelőször a középkor­ban, a pápai tized beszedésével tesznek említést. A települést ­akkor a Rátóty-család jobbágyai lakták. 1424-ben a község Fe­led néven a hajnácskői várhoz tartozott. 1778-ban ismert szlo­vák neve „Fejedinze". 1825-ben . az egész falu porrá égett. A XIX. század végén Rimaszécsről Feledre helyezték át a járási ' székhelyt. 1951-ben megszüntet­ték a feledi járást és a közsé­get a rimaszombati járáshoz csatolták. Az 1930. évi adatok Feleden 259 házat tüntettek fel, a lakosság száma pedig 1357 volt. A legutóbbi népszámlálás alapján a lakóházak szátna 457-re, a lakosság száma pedig 1870-re emelkedett. A község felszabadulásának huszonhato­dik évfordulójáról az elmúlt he­tekben emlékeztek meg — a szovjet hadsereg 1944. decem­ber 23-án űzte ki a fasisztákat Feledről. A község helyzetéről, fejlő­déséről és problémáiról Mogyo­ródy Béla, a helyi nemzeti bi­zottság titkára tájékoztatott Szavait, azzal kezdte, hogy az itteni magyar és szlovák lakos­ság együttélését mindig a leg­teljesebb egyetértés jellemezte. „Az igazsághoz tartozik az is — mondta a . titkár —, hogy 1968—1969-ben voltak bizonyos törekvések, amelyek a magya­rok és a szlovákok közti vi­szony megzavarására irányul­tak. Mindkét nemzetiség tagjai azonban megállták a helyüket, és ebben az időben sem merül­tek fel említésre méltó problé­mák. Lássuk ezzel kapcsolatban a községi krónika néhány so­rát, amelyet 1948 után jegyez­tek be. A község szlovák és magyar dolgozói között az első köztársaságban is, a magyar megszállás alatt is a nemzetisé­gi téren mindig egyetértés volt. A nemzetiségi kérdést a volt politikai pártok képviselői élezték ki és mesterségesen szír tolták. 1948 után ez a kérdés megszűnt." A HELYI NEMZETI BIZOTT­SÁG a járási nemzeti bizottság részvételével értékelte az el­múlt időszakban kifejtett tevé­kenységét. A helyi nemzeti bi­zottságoknak nagy szerepük van a politikai-társadalmi helyzet konszolidálásában. A Feledi Hnb ebból eredő feladatait a CSKP Központi Bizottságának májusi irányelve alapján teljesí­ti. Tevékenységében 1969 má­sodik felében nagy súlyt vetet­tek főleg a párt vezető szere­pének elmélyítésére, a demok­ratikus centralizmus betartásá- ., ra, a munka- és az állami fe­gyelem megszilárdítására. A hnb plenáris üléseit a képviselők széles körű részvételével készí­tik elő. A plénum csaknem min­dig nyilvános gyűlés, amelyre meghívják a lakosságot is. A plénumok színvonala megfelelő, a képviselők nagy része aktív, a vitában tolmácsolják válasz­tóik nézeteit, követelményeit és javaslatait. A hnb legaktívabb szerve a tanács. Tagjai több választókör­zetben tevékenyen dolgoznak. A tanács minden egyes tagja egyúttal a hnb valamelyik bi­zottságában is működik. Ezek viszonylag élénk munkát végez nek, főképpen a tanács, illetve a plénum tárgyalási anyagá­nak előkészítésében. A képvise­lők a hnb szerveiben végzett munkájuk során mélyrehatóan foglalkoznak a problémákkal. A választókörzetekben megren­dezett beszélgetéseken és a tö­megpolitikai munka máš formái alkalmazása közben a képvise­lők megismertetik a lakosság­gal a helyi nemzeti bizottság határozatait. Másrészt viszont a választókkal fenntartott jó kapcsolatok révén tudomást sze­reznek az emberek észrevéte­leiről, véleményéről és minden­napi problémáiról, s erről tájé­koztatják a helyi nemzeti bi­zottságot és szervéit. A hnb első félévi munkater­vét még 1970 utolsó hónapjai­ban kidolgozta, hogy a benne kitűzött feladatok megvalósítá­sát megfelelően előkészíthesse. A munkaterv a nemzeti bizott­ság tevékenységének minden te­rén felvázolja a leglényegesebb tennivalókat. A szervezési tö­megmunkában például egyebek között célul tűzték ki a helyi nemzeti . bizottság és szervei munkája színvonalának további emelését, a CSKP megalakulá­sának 50. évfordulója tisztele­tére a munkakezdeményezés megszervezését, a pártcsoport tevékenységén keresztül a párt vezető szerépénék elmélyítését, valamint a jó kapcsolat megte­remtését a tömegszervezetek­kel. A közigazgatás területén többek között hathatós intézke­désekkel akarnak küzdeni az alkoholizmus és a kihágások ellen, biztosítani akarják a szo­cialista vagyon fokozott védel­HU VÖLGY HATARAN... mét. A szociális ügyekkel kap­csolatban a munkaterv felada­tul adja a község idős lakosai életfeltételeinek rendszeres fi­gyelemmel kísérését, s ameny­nyiben szükségesnek mutatko­zik, a gyors segítségnyújtást. MOGYORODY ELVTÁRS el­mondja, hogy a községben hét üzem működik, köztük a Mező­gazdasági Épltővállalat, a tégla­gyár, a Közszolgáltatási Válla­lat. Ezenkívül itt van az állami gazdaság igazgatósága, és föld­művesszövetkezet is működik a faluban. Bár Feled egykor já­rási székhely, volt, ez nem mu­tatkozott meg a község fejlődé­sében. Konkrétan abban nyil­vánul ez meg, hogy az intézmé­nyek és az iskolák számára nin­csenek megfelelő kö^épül-ci«k. A titkár ezt az iskola példájá­val szemlélteti. A magyar és a szlovák iskola tantermeit, vala­mint az óvodát öt épületben he­lyezték el. Ez a szétszórtság nem válik előnyére a tanítás­nak, amellett a tantermek sem felelnek tneg a követelmények­nek, az épületek régiek, kar­bantartásuk nagyon költséges. E téren valíszónüleg csak a mostani ötéves terv végén vát tozik meg a helyzet: új iskolát kap a község. Az iskolagondokkal összefüg­gésben vetődött fel a további probléma, a lakásépítés. Az el­múlt években a községben csu­pán egy tizennégy lakásos szö­vetkezeti ház és egy állami la­kóház épült ugyancsak tizen­négy lakásegységgel. Oj építke­zésre belátható időn belül nem igen kerül sor. A helyi nemzeti bizottság ennek következtében nem tudja megoldani a tanítók lakáskérdését, akik Rimaszom­batból és a környékről járnak be. Annál nagyobb ütemben ha­lad az utóbbi években az egyé­ni lakásépítkezés. Egész új ne­gyed létesült már korszerű la­kóházakkal. A hnb építésügyi bizottságR figyelemmel kíséri az építkezéseket, ellenőrzi a terveket, hogy az új lakások megfeleljenek a modern lakás­kultúra minden követelményé 1­nek. 1945-től 1968-ig 165 új csa­ládi ház épült Feleden, és sok régi házat átépítettek. Az új la­kónegyedben gondot okoz a Május 9. utca kiépítésének ké­sése, amelyet az építővállalat okozott. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK nagy részét a Közszolgáltatási Válla­lat, a közellátást pedig a Jed­nota fogyasztási szövetkezet biztosítja. A szolgáltatások a környező falvakra is kiterjed­nek, a vállalat munkájával elé­gedettek a megrendelők, a he­lyi nemzeti bizottságnak nincs tudomása kifogásokról. A köz­szolgáltatások színvonala kielé­gítő, sok nehézséget okoz azon­ban, a javítások elvégzésénél a pótalkatrészek krónikus hiánya. A vállalat most szolgáltatásai­nak további kiterjesztését ter­vezi, a férfi és női fodrászaton, a villamos berendezések javítá­sán, az asztalos- és vízvezeték szerelési munkák végzésén kí­vül bevezeti a központifűtés­szerelését is. Megoldották a ci­pőjavítás kérdését is, ezt a munkát a járási Ipari Özem itt létesített műhelye végzi. Ami az üzleteket illeti, itt is az a prob­léma, amellyel számos helység­ben találkozunk: a gyorsan fejlődő város, illetve község „kinőtte" a meglevő kereskedel­mi hálózatot, mint a serdülő gyerek a régi cipői. A feledi üzletek sem felelnek meg tá­volról sem a mai-'követeliné­nyeknek, a helyiségek szűkek, a higiéniai előírások betartása nehézségekbe ütközik, hiányza­nak a raktárhelyiségek. Két évvel ezelőtt a hnb a Jednotá­val karöltve új nagy áruház felépítésével akarta megoldani ezt a problémát. A tervezett építkezés három és fél millió koronás befektetést igényelt volttá. Három családi házát le is bontottak az építkezés he­' lyén. A népgazdaságban felme­rült nehézségek miatt azonban ennek a tervnek a megvalósítá­sát késóbbi időpontra kellett halasztani. Az egészségügyi gondoskodás terén — ez a környékbeli la­kosságot is érinti — feltételez­hetően jelentős előrehaladást eredményez majd az új egész­ségügyi központ. Az új intéz­ményt még az idén átadják ren­deltetésének. Feleden a kulturális életnek viszonylag jó feltételei vannak. Ez elsősorban abból következik, hogy a Z-akció keretében a la­kosság tevékeny hozzájárulásá­val szép, nagy művelődési ott­hont építettek, melynek nincs párja a környéken. A helyi szer­vezetek, a CSEMADOK és a Ma­tica slovenská kultúrcsopörtján kívül külföldi együttesek fellé­pésével gazdagítják a kulturá­lis életet. A kulturális élet fej­lesztéséhez nagyban hozzájárul a Csehszlovák Nőszövetség szervezete is, amely dicséretre tnéletó tevékenységet fejt ki. ígéretesen fejlődik a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség tevékenysége is. A CSKP MEGALAPÍTÁSÁNAK 50. évfordulója tiszteletére Fe­leden is széles körű munkaak­tivitás bontakozik ki. Több üzem, intézmény és kollektíva már átadta a helyi nemzeti bi­zottságnak a párt jubileumát köszöntő felajánlást. Ezek alap­ján készítik majd el a község összesített kötelezettségvállalá­sát. A lakosság aktivitása két­ségkívül nagyban elősegíti majd a község további fejlődését. GAL LÁSZLÓ MIRŐL ÍRNAK mf 02203 2\mM4drmw ­PRÁGAI LAPOK Kommentárok a „tanulságokhoz" A CSKP Központi Bizottságá­nak decemberi plenáris ülésén elfogadott és e héten csütörtö­kön közzétett, nagy jelentősé­gű dokumentum, a „Tanulsá­gok", élénk visszhangot keltett valamennyi cseh sajtóorgánum­ban. A Rudé právo a doku .mentum közzétételével egyidő­ben kommentárban méltatja annak jelentőségét. Jarmila Houfová, a lap kommentátora a „Tanulságokról" többek közt ezeket írja: A kommunista párt politikáját nem zárt ajtók mö­gött alakítja; a nyilvánosság közvetlenül a decemberi plená­ris ülés után elolvashatta a f-ő beszámolókat, megismerhette a plénum legfontosabb határoza­tait, ma pedig teljes terjedel­mében kézhez kapja <i „Tanul­ságokat" A pártnak nincs oka véka alá rejteni döntéseit és terveit. El­lenkezőleg: a decemberi plená­ris íilés idején annak a törek­vésnek lehettünk tanúi, hogy a párt az egész ország népével szorosabban kíván együttmű­ködni. Pártunk több felhívás­sal fordult az ország dolgozói­hoz: tevékenyen vegyék ki ré­szüket nemcsak a pártpolitika megvalósításából, hanem annak kialakításából is. Ezért a pár­tonkívüliek széles tömegeinek is tudni, kell, mire van szüksé­ge, miképpen tisztázza állásfog­lalását, helyét a társadalomban, hogy aztárr szabadon dönthes sen arról, mivel járul hozzá közös törekvésüuk megvalósí­tásához. A Práce-bun Miroslav favlik kommentálja a dokumentumot. Megállapítja, hogy a „Tanulsá­gok" objektívan, józanul és pontosan rávilágítanak azoknak a hibáknak az okaira, amelyek­nek gyökerei az 1968 előtti időszakba vezetnek vissza. Rá­mutat ez a- dokumentum a dub­Ceki pártvezetés gyengeségeire. Ez a pártvezetés nem volt ké­pes az egészséges erőkre tá­maszkodni; napról napra job­ban visszavonult s az ellenség kihasználva a lehetőséget, el­foglalta a fontos párt- és ál­lami posztokat. Nem titok, hogy azokban a végzetes hónapok­ban Csehszlovákiában adtak egymásnak találkát a nyugati kémek. A február . utáni emig­ránsok pedig a gyorsan felbuk­kanó új politikusoknak adtak tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan kell megbénítani a kommunista párt tevékenysé­gét, miképpen keli, felbomlasz­tani a szakszervezeteket, a biztonsági szerveket, stb. A Večerní Praha Jan Blecha tollából közöl kommentárt, amelyben többek közt ezt olvas­hatjuk: Nyilvánvaló, hogy a „Tanulságokat" támadni fogják azok, akik annak idején örültek a szocialista pozíciók ideigle­nes meggyengülésének Cseh­szlovákiában. De éppen ezért jelent segítséget a szocializmus hívei, elsősorban a párt és di­cső munkásosztályunk számá­ra. Nem azért, hogy ismételten visszatérjünk a megtörténtek­hez, hanem azért, hogy e kese­rű tapasztalatokból okulva szi­lárdan haladjunk előre, és ké­pesek legyünk a nehézségek és akadálvok lekiizdčcň-e A funkció nem jutalom A Rudé právo jijnuáV 9-i sza­mában Jlrí Svoboda a vezető beosztású dolgozók feladatairól ír. „A pártot megtisztítottuk a jobboldali opportunistáktól. Je­lenleg nehezebb feladat teljesí­tésén fáradozunk: azt akarjuk elérni, hogy valamennyi párt­tag tevékenyen dolgozzék. Ezért fontos meghallgatni véle­ményüket. Ne higyjük, hogy ha valakit fontos tisztség betöltésé­vel bíznak meg, ez azért tör­tént, mert az-illető valamikor ilfen vagy olyan módon csele­kedett. Hiba lenne azt hinni", hogy ugyanarra a funkcióra nem található más személy. A funkciók betöltésénél figyelem­be kell venni, mi az, ami a ineg bízott személy mellett szól. Le­het, hogy egyes dolgok fölött szemet kell hunyni. Tehát nem helyes, ha úgymond „magas ló ról beszélünk az emberekkel" és nem hallgatjuk meg vélemé­nyüket. Ellekenzőleg: arra kell biztatni az embereket, hogy a problémákról nyíltan mondják meg a véleményüket! Olyan elvtársakkal is talál­koztam mostanában — írja J. Svoboda —, akik megbízatásu­kat csupán jutalomnak tekin­tik azért, bogy egy bizonyos időszakban jobban megállták a helyüket, mint mások. Ez való­ban érdem. De ugyanakkor tud­niuk kell azt ls, hogy olyan embereket kell pótolniuk, akik politikai hibákat követtek el ugyan, de munkájukat szakér­telemmel végezték. Legyen seó párt-, gazdaság vagy közigaz­Tušimice II. — országos ifjúsági építkezés Közismert; hogy népgazdasá­gunkban, s azon belül elsősor­ban a beruházások realizálása terén a villanyerőmü-építésnek kulcsfontosságú a jelentősége. A villanyáram-fogyasztás terén mutatkozó nehézségek megelő­zése szempontjából nagy a je­lentősége a chomutovi járásban levő Tufiimice II. villanyerőmű gyors felépítésének. Az erőmű a tervek szerint négy 200 mega­wattos blokkból fog állni, s na­pi teljesítménye 19 200 000 kilo­wattóra lesz! Az építkezési munkálatokat már 1969 decem­berében megkezdték. Ahhoz, hogy ez a fontos létesítmény minél előbb felépüljön, u Szo­cialista Ifjúsági Szövetség a villanyerőmüvet országos ifjúsá­gi építkezéssé nyilvánította. Ez­zel az akcióval a SZISZ folytat­ni kívánja a csehszlovák ifjú­sági munkabrigád hagyomá­nyait. Ismeretes, hogy tíz év­vel ezelőtt a Tušimicei I. vil­lanyerőmű építésében sokat se­gítettek a csehszlovák ifjúsági munkabrigádok. A SZISZ felhívása szerint az építkezésre 17 éven felüli fiúk és 18 éven felüli lányok jelent­kezhetnek. A jelentkezők rénz letesebb felvilágosítást a járá­si és kerületi SZISZ-bizottságon kaphatnak. Egy-, két- és három­évi brigádmunkára lehet jelent­kezni. A szövetségi kormány utasí­totta az illetékes állami szer veket, hogy támogassák az if­júság részvételét ezen a fontos építkezésen. Jelenleg 780 külön­böző szakmájú fiatalra van szükség. Az első tíz brigádos a kelet-szlovákiai kerületből Je­lentkezett. Az ifjúsági brigádok főleg szociális létesítmények és üzem részlegek építésén dolgoz­nak. Az első ifjúsági brigádok a tervek szerint április 5-én lépnek munkába. (>) gatási tisztségről. Nem jelente­ne segítséget a milliók bizal­mának elnyerésében, ha a fon­tos tisztségeket betöltő elvtár­sak abban a tudatban élnének, hogy „azért vagyok itt, mert megálltam a helyemet". Az ' ilyen elvtárs az új megbízatás­ban sem ismerheti ki magát mindenben tökéletesen, s éppen ezért munkatársai tapasztala­taira és tudására kell támasz­kodnia, még az olyanokéra is, akik a nehéz és bonyolult idők­ben nem mindig állták meg a helyüket. A fölérendeltség ér­zése nem lehet a kommunista tulajdonsága A Tribúna január 13-i számá­ban Jaroslav Ŕous a káderpoli­tika kérdéseivel foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy ma rendkí­vül nagy a jelehtősége a helyes káderpolitikái döntéseknek mind az állami, mind pedig gazdasági téren. Valamennyi­ünknek tudnunk kell, hogy egy társadalom sem választja be a vezető tisztségekbe ellenségeit,, akik nem jelenhetnek kellő ga­ranciát. A szakképzett ellenség nagyobb károkat okozhat. Káderpolitikánkban a politi­kai és szakmai szempontok mel­lett elsősorban az osztályszem­pont jut kifejezésre. Az irányító tisztségeket nem tölthetik be politikailag közömbös emberek. A pártnak nincs szándéká­ban pálcát törni azok felett, akik 1968-ban a jobboldali de­magógia hálójába kerültek. Na­gyon jól tudjuk — írja V. Roua, bogy közöttük sok a szakkép­zett ember, akik a .szocializ­musban értékes munkát végez­hetnek. De miképpen különböz­tessük meg a „megtévesxtette­ket" az igazi opportunistáktól, ka ezek is és azok is azt ál­lítják. hogy hibákat követtek el ugyan, de ártani nem akartak? Talán alkalmazzuk az amerikai hazugság-detektort? Ezt nem tesszük, de ehelyett igénybe vesszük a bevált módszert: Ezek az emberek bizonyítsák be munkájukkal hűségüket a szo­cializmushoz, de ne a vezető posztokon. Megnyilvánulásaik­kal bizonyítsák, hogy a barikád melyik oldalén állnak! Segít­senek helyrehozni azt, amit el­rontottak, s végérvényesen kö­telezzék el magukat a szocia­lista építés mellett. A párt és a társadalom örömmel látja az ilyen igyekezetet, és számol is vele («•»

Next

/
Thumbnails
Contents