Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-15 / 12. szám, péntek

Közlemény a csehszlovák párt­és kormányküldöttség bulgáriai látogatásáról gef 1971. I. 15. (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködésnek, a KGST 23. és 24. ülésszaka határoza­tai szellemében. E téren fontos lépés volt az 1971—1973-ös évekre szóló nép­gazdasági tervek koordinációjá­ról 1970 decemberében készült jegyzőkönyv aláirása. A kül­döttségek nagy fontosságot tu­lajdonítanak emelőgépek, a ne­héz tehergépkocsik és a do­hányipari gépek termelésének szakosításáról és kooperációjá­ról szóló kormányközi megálla­podásoknak. Meg vannak győ­ződve róla, hogy számos ipar­ágazatban további lehetőségek nyílnak a beruházások koordi­nálására, valamint a két ország kölcsönös árucsere-forgalmának növelésére. Ezzel kapcsolatban megelége­désüket fejezték ki ez év ja­nuár 10-én Szófiában aláírt, az 1971—1975-ös évekre szóló áru­csere forgalmi és fizetési egyez­mény megkötése felett. Tekintettel arra, hogy a ter­vek koordinálása szakadatlan folyamat, és hogy kedvező fel­tételek vannak a gazdasági kap­csolatok bővítésére és elmélyí­tésére, a küldöttségek a két or­szág illetékes szerveinek fel­adatává teszik, hogy 1971-ben kidolgozzák az ipar területén az együttműködés, a szakosítás és a kooperáció további bővíté­sének programját elsősorban az 1971—1975-ös évekre, majd pe­dig a további időszakra. Megál­lapodás jött létre, hogy a ter­vezési szervek konkrét intézke­déseket foganatosítsanak az együttműködés további tökéle­tesítésére a közös tervezésben. A küldöttségek meg vannak győződve róla, hogy meg vannak az előfeltételek az együttműkö­dés magasabb formáinak érvé­nyesítésére és bővítésére a tu­dományos kutatótevékenység te­rén, mégpedig a tudományos ku­tatóközpontok közös kollektívái­nak létrehozásával, amelyek ki­dolgozzák a két ország gazda­sági fejlődése szempontjából fontos problémákat. Egyetértően és pozitívan ér­tékelték Csehszlovákia és Bul­gária idegenforgalmi kapcsola­tait, amelyek hozzájárulnak a két ország népei kölcsönös megismeréséhez és barátságuk elmélyítéséhez. A két fél kor­mányközi egyezmény megköté­sével támogatja e kapcsolatok fejlesztését. A küldöttségek fe­lülbírálva a tudományos együtt­működés további elmélyítésé­nek, az iskolaügyi tapasztala­tok tanulmányozásának, vala­mint a csehszlovák—bolgár sok­oldalú kulturális cserének a le­hetőségeit is, az együttműködés és a csere további bővítését ja­vasolták. II. A jelenlegi nemzetközi hely­zet ellbírálásánál a küldöttségek megállapították, hogy nézetük teljesen azonos. Hangsúlyozták, hogy a békét, a szocializmus építését és a szocialista orszá­gok ellen irányuló imperialista diverziós kísérletek meghiúsítá­sát szavatolja egységük, vala­mint szoros együttműködésük a Szovjetunióval — a csehszlovák és a bolgár nép felszabadítójá­val — és a többi szocialista országgal, a Varsói Szerződés tagállamaival. Csehszlovákia és Bulgária rendkívül fontos tanácskozás­ként értékeli a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1970. december 2-án Berlinben megtartott értekezle­tét, valamint a jelenlegi nem­zetközi helyzet legfontosabb problémáinak megoldásához el-­foglalt álláspontját. Megállapí­tották, hogy a szocialista álla­mok, beleértve Csehszlovákia és Bulgária erőfesztítéseit, hozzá­járulnak a feszültség enyhítésé­hez és erősítik Európa s az egész világ népei közötti meg­értésre és békés együttműködés­re irányuló tendenciát. A csehszlovák és a bolgár párt- és kormányküldöttség hangsúlyozza azon szerződések nemzetközi jelentőségét, ame­lyeket a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság kormánya kötött a Német Szövetségi Köz­társaság kormányával. A két küldöttség különösen nagyra becsüli azt, hogy az említett szerződések kötelezővé teszik valamennyi európai állam terü­leti épségének feltétlen tiszte­letben tartását és határaik sérthetetlenségét, beleértve a Lengyel Népköztársaság nyugati határát, valamint az NDK és az NSZK közötti határt. E szerző­dések ratifikálása és érvénybe lépése megfelel mind az NSZK, a Szovjetunió és a Lengyel Nép­köztársaság érdekeinek, mind pedig az összes európai állam és nemzet érdekének. A küldöttségek szolidaritásu­kat és teljes támogatásukat nyil­vánították az NDK békeszerető politikája iránt, amelynek tel­jes jogú részvétele nélkül nem lehet szilárd békét teremteni Európában. Meggyőződésük, hogy az NDK és az NSZK kép­viselőinek megbeszélései és tár­gyalásai rendkívül fontosak a kedvezőbb európai politikai lég­kör kialakítása szempontjából. Hangsúlyozzák, hogy az egyen­jogú kapcsolatok mielőbbi fel­vétele az NDK és azon államok között, amelyek ezt még nem tették meg, az NDK és az NSZK között a nemzetközi jog alapján, valamint az NDK felvé­tele az ENSZ és más nemzetkö­zi szervezetek egyenjogú tagjai közé, jelentősen hozzájárulna a béke és a biztonság megszilár­dításához Európában és az egész világon. A Bolgár Népköztársaság tel­jes mértékben támogatja a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság igazságos követelését, hogy az NSZK ismerje el a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét és az összes ebből származó kö­vetkezményt. A két fél különös figyelmet szentelt az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagálla­mának rendszeres erőfeszítése hatékonyan hozzájárul a hely­zet javulásához és kedvező fel­tételeket alakít ki az európai biztonsághoz és a békés együtt­működés bővítéséhez. A két küldöttség hangsúlyoz­ta, hogy továbbra is törekedni fog az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz­szehívására, amelyet a haté­kony európai biztonsági rend­szer kialakításához, a feszült­ség további csökkentéséhez és a kölcsönös bizalom erősítésé­hez vezető út fontos szakaszá­nak tart. A két fél megerősítette, hogy támogatja a finn kormány új kezdeményezését, miszerint Hel­sinkiben < valamennyi érdekelt állam képviselői előkészítő ta­lálkozókon vegyenek részt az európai értekezlet összehívásá­val kapcsolatos kérdések meg­tárgyalására. A két fél egyben elítélte azo­kat a törekvéseket, amelyek bármilyen előzetes feltételek támasztásával fékezni igyekez­nek az értekezlet előkészítését. Figyelmet szenteltek annak, hogy a NATO agresszív körei aktivizálódnak Európában és a Földközi-tenger térségében. Ez az aktivitás, valamint az NSZK revansista és militarista erői­nek fokozott provokációi bo­nyolulttá teszik az európai helyzetet és lelassítják az eu­rópai államok közötti kapcso­latok fejlődésének normalizá­ciós folyamatát. A két küldöttség egyhangú­lag kifejezte meggyőződését, hogy a nemzetközi helyzet meg­javítása szempontjából rendkí­vül fontos a világ különböző részein levő háborús tűzfész­keknek, a feszültség gócainak a felszámolása, az erőszakkal való fenyegetőzés kiküszöbölé­se az államok közötti kapcso­latokból, valamint a vitás kér­dések békés módszerekkel tör­ténő megoldása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes mértékben támogatja a Bolgár Népköztár­saság politikáját és a bolgár kormány konstruktív erőfeszíté­seit a balkáni államokkal való baráti kapcsolatok — kétoldalú és sokoldalú kapcsolatok — minél gyorsabb fejlesztésére, és arra, hogy a Balkán-félsziget a hasznos együttműködés, a béke, a biztonság és a barátság terü­letévé váljék. A két fél határozottan elítéli az Egyesült Államok légitáma­dásait a Vietnami Demokratikus Küzt.rsaság el.eu és Nixon el niik fenyegetőzését, hogy fel­újítják a bombázásokat. Te jes mértékben támogatják a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának azt az igazságos köve­telését, hogy maradéktalanul és feltétlenül vonják ki az ame­rikai csapatokat és csatlósaik csapatait, és politikai eszközök­kel oldják meg a vietnami kér­dést. A két fél határozottan elítéli Kambodzsa semlegességének megsértését, a Laosz és Kam­bodzsa elleni amerikai agresz­szió kiterjesztését. Csehszlovákia és Bulgária to­vábbra is erkölcsi és anyagi se­gítséget nyújt Indokína népei­nek az Egyesült Államok és csatlósaik fegyveres imperialis­ta beavatkozásának visszaveré­sére. Hangsúlyozták, hogy Csehszlo­vákia és Bulgária támogatja a koreai nép igazságos harcát Ko­rea békés egyesítéséért, az amerikai csapatok kivonásáért Dél-Koreából és annak lehetővé tételét, hogy a koreai nép maga döntsön hazája sorsáról. Csehszlovákia és Bulgária nyugtalanságát fejezte ki a kö­zel-keleti események miatt. Hangsúlyozták, hogy e térség­ben levő konfliktust politikai eszközökkel, a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározata alapján, az izraeli csa­patoknak az összes megszállt arab területről való kivonásá­val kell megoldani. Elítélik az arab országokkal való tárgyalás elodázásának izraeli politikáját és megerősítik készségüket, hogy továbbra is támogatják az arab népek igazságos harcát, beleértve a palesztinai nép küz­delmét az imperializmus és az izraeli agresszió ellen. A két fél határozottan elítéli a Guineai Köztársaság elleni portugál agressziót, valamint az imperialisták és gyarmatosítók bűnös akcióit Afrikában. Djból hangsúlyozzák szolidaritásukat valamennyi afrikai néppel a szabadságért és haladásért ví­vott igazságos harcukban. Tá­mogatják a gyarmati országok és népek függetlenségének bizto­sításáról szóló ENSZ-nyilatkoza­tot. A küldöttségek megerősítet­ték, hogy továbbra is az ENSZ tekintélyének megszilárdításá­ra, az általános és teljes lesze­relés megvalósítására fognak törekedni. III. Véleménycserére került sor a jelenlegi nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom alapvető kérdéseit illetően is. A két küldöttség egyértelműen hangsúlyozta, hogy a CSKP és a BKP elsődleges fontosságot tulajdonít a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége megszilárdításának. Vé­leményük szerint az imperializ­mus és az agresszió ellen,- a békéért és a szocializmusért folytatott sikeres harc fő elő­feltétele valamennyi kommunis­ta- és munkáspárt egysége és felzárkózottsága a marxizmus— leninizmus elvei alapján, vala­mint a világ összes imperialis­taellenes erőinek az együttmű­ködése. Ezt a célt szolgálják a kommunista- és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozá­sának határozatai is. A CSKP és a BKP továbbra is a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének megszilárdítá­sára és arra fog törekedni, hogy a béke és a haladás erői az egész világon felsorakozza­nak az agresszív imperialista körök politikájával szemben. A két fél kifejezi meggyőző­dését, hogy a csehszlovák párt­és kormányküldöttség látogatá­sa a Bolgár Népköztársaságban hozzájárul Csehszlovákia és Bulgária barátságának és test­véri együttműködésének meg­szilárdításához, s egyben a bé­ke, a szocializmus, a népek közti barátság ügyét szolgálja. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség a Bolgár Nép­köztársaság párt- és kormány­küldöttségét hivatalos baráti látogatásra hívta meg Csehszlo­vákiába. A küldöttség a meg­hívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később ál­lapítják meg. Szófia, 1971. január 14. MEGÁLLAPODÁS AMMANBAN Amman — A palesztinai ge­rillák és az arabközi ellenőrző bizottság képviselői Ammanban újabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy meg­egyezzenek a jordániai hatósá­gokkal az ellenségeskedés be­szüntetéséhez szükséges feltéte­lek megteremtéséről. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredmé­nyaképpen szerdán este 13 pon­tos megállapodás jött létre a szembenálló felek között. A megállapodás értelmében négytagú bizottság alakult, amely kijelölte azokat a geril­la-állásokat, ahová a palesztinai fegyvereknek haladéktalanul vissza kell térniük. A kormány a maga részéről kötelezte magát, hogy az eddi­ginél nagyobb mozgási szabad­ságot biztosít a partizánok szá­mára. A korábbi megállapodá­sokhoz hasonlóan ez az egyez­mény is előírja, hogy a geril­lák fegyvereit a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet Központi Bizottságának ellenőrzése alatt álló központi raktárakban fog­ják tárolni. A kormány vissza­szolgáltatja a palesztinai fegy­veres harc parancsnokságának főhadiszállását a szíriai határ mentén fekvő Ramdha város­ban. Mindkét fél ígéretet tett ar­ra, hogy beszünteti az ellensé­ges propaganda-tevékenységet. A szerdai nap folyamán egyébként Ammanban folytatód­tak az összetűzések. Emiatt a városban az élet csaknem telje­sen megbénult. Az iskolák és az üzletek zárva maradtak, s a kormányhivatalokban sem folyt munka. Őszinte baráti kapcsolatok Kairó — Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, aki az asszuáni gátrendszer felavatá­sával kapcsolatos ünnepségek alkalmából szerdán az EAK fő­városába érkezett, beszédet mondott azon a fogadáson, ame­lyet Anvar Szadat egyiptomi el­nök adott a tiszteletére. Podgornij biztosította az EAK vezetőit arról, hogy politikai irányvonaluk végrehajtása so­rán „mint korábban most is tá­maszkodhatnak a Szovjetunió­ra." Izrael kalandorpolitikájának folytatódása arra készteti az EAK-ot, hogy politikai és dip­lomáciai aktivitását olyan in­tézkedésekkel párosítsa, ame­lyek az ország védelmi képes­ségének további megszilárdítá­sát célozzák. A szovjet emberek — mondotta Podgornij — meg­értést tanúsítanak ez iránt. A két ország kapcsolatáról szólva a szovjet államfő han­goztatta a célok azonosságát és az egymásnak nyújtott támoga­tás fontosságát az imperializ­mus és a gyarmatosítás, az ag­resszió és a reakció erői ellen vívott harcban, valamint a ba­ráti kapcsolatok továbbfejlesz­tésére irányuló kölcsönös tö­rekvést. Podgornij kijelentette: „A Szovjetunió és az EAK közötti széles skálájú és sokoldalú köl­csönösen előnyös kapcsolatok, amelyek a teljes egyenjogúság­ra és a kölcsönös tiszteletre épülnek, példaképül szolgálhat­na a szocialista és a fejlődő ál­lamok közötti igaz baráti együtt­működésre. Országaink politikai együttműködése szorosan össze­forrt a tervszerűen fejlődő gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­latokkal, amelyek hosszúlejára­tú megállapodásokra épülnek és így nagy távlatokkal rendel­keznek. Az országaink közötti gazdasági együttműködés nagy hatékonyságát és termékenysé­gét meggyőzően bizonyítja az asszuáni vízierőmű-komple­xum." Ami pedig a katonai együtt­működést illeti, a többi terüle­tekhez hasonlóan ezen a terüle­ten sincsenek a két országnak semmiféle rejtett, a béke ügyé­re nézve veszélyes céljai. A kapcsolatok értelme az EAK vé­delmi képességének megszilár­dítása, hogy készen álljon az iz­raeli agresszoroknak való visz­szavágásra. Egyiptom elutasította az izraeli javaslatokat Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság elutasítja azokat a „javaslatokat", amelyeket Gun­nar farringnak, az ENSZ-főtit­kár közel-keleti ügyekkel fog­lalkozó megbízottjának nyújtot­tak át az elmúlt héten jeruzsá­lemi látogatása idején. A javas­latok tartalmát Jarring New Yorkban ismertette az EAK kép­viselőjével. Az egyiptomi kormány szóvi­vőjének nyilatkozata szerint az izraeli javaslatokat tartalmazó jegyzék semmiféle új elemet nem tartalmazott, csupán Iz­raelnek azt az eltökéltségét erősítette meg, hogy tovább folytassa expanzlonista politi­káját, s megtagadja a Biztonsá­gi Tanács 1967. novemberi ha­tározatának végrehajtását, vagy­is csapatainak a megszállt arab területekről való kivonását. A kairói szóvivő cáfolta azo­kat a jelentéseket, hogy Gunnar Jarringot meghívták volna az EAK fővárosába. Hasszan El­Zajjat, az EAK állandó ENSZ képviselője ugyanis teljes felha­talmazást élvez ahhoz, hogy Jarringgal folytatott New York-i megbeszélésein kifejtse az egyiptomi álláspontot. Bucher szabadlábon? Megérkezett a chilei fővárosba az a 70 brazíliai politikai fo­goly, akiket Bucher svájci nagykövetért cserében bocsátottak szabadon. ' (CSTK — AP) Rio De Janeiro — A brazil kormány csütörtökre virradóra szabadon bocsátotta azt a 70 politikai foglyot, akiért cserébe a gerillák megígérték Giovanni Bucher svájci nagykövet elen­gedését. A gépet, amely Chileben szállt le, nagy biztonsági előké­születek közepette indították útjára. Medici államelnök elő­zőleg elrendelte a foglyok de­portálását, mát {észt örök idők­re száműzte őket az országból. A 70 politikai fogoly kisza­badítása a legnagyobb ár, amit ország valaha „fizetett" egy el­rabolt külföldi diplomatáért. A korábbi rekordot ugyancsak Brazília tartotta, amely június­ban 40 foglyot adott von Kol­leben nyugatnémet nagykövet szabadságáért. Buchert a geril­lák csütörtökön, sötétedés után engedik szabadon, saját mene­külésük megkönnyítésére. Kuba és Olaszország hajlandó befo­gadni a foglyokat. További államosítások Santiago de Chile — A chilől kormány bejelentette, hogy álla­mosítja a Bethlehem Steel Corpora­tion amerikai konszern leányválla­latát, amely az országban vasér­cet termel ki. Orlando Cantuarias, chilei bá­nyaügy! miniszter bejelentette, hogy a társaság koncesszióit ér­vénytelenítik. A legutóbbi statisz­tikai kimutatás szerint a szóban forgó konszern a műit esztendő harmadik negyedében 7,7 millió tonna vasércet szállított ki az or­1 skágból.

Next

/
Thumbnails
Contents