Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-14 / 11. szám, csütörtök

T szükségletel szempontjából, valamint a munkásosztály forradalmi harcai céljainak és a dolgozók széles tömegei érdekeinek szempontjából is. A iő Irányvonal a széles néptömegek forradalmi lelkesedését, politikai és mun kakezdeményezését váltotta kl. A szocializmus építése Csehszlovákiában a társadalom szociális és gazdasági szerkezetének történelmi jelentő ségű változásához vezetett s kiváló eredményeket hozoti népünk-politikai, gazdasági és kulturális életében. Az elnyomott és kizsákmányolt munkásosztály az ural kod ó osztály helyére lépett. Csehszlovákiában is betelje sedett a dolgozók régi vágya: megszűnt az embernek ember által történő kizsákmányolása. Népünk a CSKF vezetése alatt kezébe vette saját sorsának Irányítását Gazdasági téren ls teljes mértékben győztek a szocia lista termelési viszonyok. Megszilárdításukra és tovább fejlesztésükre felépült a szocializmus hatalmas műszaki anyagi bázisa. A nemzeti jövedelem 1969-ben a háború előtti szinthez viszonyítva 350 százalékkal növekedett. A forradalmi átalakulás főleg az Ipari termelés növe kedésében jutott kifejezésre. Az Ipari termelés elérte a háború előtti szint hatszorosát. Szlovákia iparosítása is alapvető változást idézett elő: agrárországból fejlett ipari ország lett. Megszűnt az elmaradottság, a nyomor és a kivándorlás. Szlovákia ma egyedül többet termel, mint az egész München előtti köztársaság. Falvaink élete is alapjában megváltozott. A mezőgazdaságban Is győztek a szocialista termelési viszonyok. Oj osztály keletkezett, a szövetkezeti parasztság osztálya, amelynek anyagi helyzete, kulturális színvonala és szo ciális biztonsága összehasonlíthatatlan az egyénileg gazdálkodó földműves vigasztalan helyzetével. Ezzel megvalósult a szocialista forradalom egyik legnehezebb felE tények alapján teljesen megváltoztak dolgozó népünk életkörülményei és távlatai. Felszámoltuk a munkanélküliséget. Az ország valamennyi polgárának biztosítva van a munkához való joga, a sokoldalú egészségügyi gondoskodás és a nyugdíj. Szocialista hazánkban megteremtettük a dolgozó nép szociális biztonságát, ami a nyugodt emberi élet egyik fő feltétele. A szocialista rendszer alatt országunkban nagyon kifejezően emelkedett a társadalom valamennyi osztályának és rétegének életszínvonala. Heti öt napra rövidítettük a munkaidőt. Fejlődött a közműveltség, s általában nemzeteink és nemzetiségeink kulturális színvonala — mert nálunk is teljesül a munkásság és a dolgozók régi vágya: mindenkinek biztosítani a művelődésre való jogot. A szocialista állam rendszeres és nagyvonalú gondoskodása a tudomány fejlesztéséről több szakterületen lehetővé tette kiváló, világviszonylatban ls egyedülálló tudományos ku tatómunka kibontakozását. A dolgozók széles rétegei számára elérhetővé váltak a legjobb és leghaladóbb kulturális értékek. Gazdasági erejével, a termelés növekedésével, az élet színvonal emelkedésével, a kultúra, a tudomány és a közművelődés fejlődésével, a dolgozók szociális vívmányai val köztársaságunk a fellett gazdasági országok között is megtisztelő helyet foglal el. A nép egyre tevékenyebben veszi ki részét a szo cialista államigazgatásból. Döntő jelentőségű változásokra került sor és sokoldalú feltételeket teremtettünk a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldásának érdekében. A csehek és a szlovákok fejlett szocialista nemzetté formálódtak világviszonylatban is, s felzárkóztak a haladás és béke élcsapatához. A marxizmus-leninizmus, mint ko runk leghaladóbb eszméje társadalmunk meghatározó ideológiájává váll A szocialista építésben elért eredmények bizonyít ják, hogy dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt sikeresen oldotta meg a szocia lista építés forradalmi feladatát. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség az előző és most fellépő nemzedékek áldozatos és kitartó munkájának eredményeképpen jött létre az a mű, amely népeink történőmében a legdlcsőbb tettek közé tartozik. Ez a biztosítéka és alapja szocialista társadalmunk további felfelé ívelő fejlődésének. Szövetségünk és együttműködésünk a szocialista országokkal. elsüsorban a Szovjetunióval népünk számára nemcsak az agresszió veszélye és az imperialisták zsarolása ellen jelent biztosítékot. Biztosítja nemzeteink állami ős nemzeti biztonságát, függetlenségét, megteremti számunkra a politikai, gazdasági és kulturális fejlődéshez szükséges feltételeket. Védi népgazdaságunkat a tőKés piacválság megrázkódtatásaitól. A Szovjetunió nemcsak a fontos nyersanyagok és berendezések szállítását biztosítja, hanem gyártmányaink tartós és biztos átvételét is. A Szovjetunió önzetlenül nyújt segítséget mind szakembereivel, mind pedig tapasztalataival. Ennek az együttműködésnek és segítségnek hiányában megvalósíthatatlan lenne a szocializmus építése Csehszlovákiában. Azok a tapasztalatok, melyeket népünk a CSKP vezetésével a szocialista építés során szerzett, igazolták, hogy a szocializmus alapelvei teljes mértékben érvényesek azokban az országokban is, amelyek az iparilag fejlett gazdaság stádiumában léptek a szocializmus útjára. A szocializmus a munkásosztálynak és az egész dolgozó népnek ezekben az országokban is minőségileg magasabb fnkú, másként elérhetetlen fejlődési lehetőségeket nyújt. A szocializmus építésének útja nem volt könnyű, menet közben akadályokkal és nehézségekkel kellett megküzdeni. Társadalmunk rohamos és bonyolult fejlődése során, amikor a párt és a munkásosztály első ízben sajátította el az irányítás ős a vezetés tudományát, hibák és tragikus tévedések ls történtek. Az új és bonyolult feladatokból eredő nehézségek mellett a szocialista építés során bizonyos szubjektív hibák is megmutatkoztak. Ezek önelégültségben, a lenini alapelveknek a párt életében és munkájában . való következetlen alkalmazásában, a gyakorlat és a tömegek gazdag tapasztalatainak téves általánosításában, a társadalmi problémák megközelítésénél az osztályszempont elhanyagolásában, a tényleges fejlődést megelőző időelőtti intézkedésekben, a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia elveinek megsértésében Jutottak kifejezésre. A politikai és eszmei nevelőmunka gyengítése tompította a burzsoá ideológia, a kispolgári Irányzatok és az ideológiai diverzió elleni harc élét. Ez törvényszerűen befolyásolta a párt tömegkapcsolataít. A hibáknak és fogyatékosságoknak nálunk azért is lettek komolyabb következményei, mert társadalmunk szociális szerkezetében számottevő kispolgári rétegeknek volt még befolyásuk a falvakban és a városi lakosság körében. Ezek a rétegek nagy hagyománnyal, erős szervezettséggel és körülhatárolt kispolgári nacionalista ideológiával, masarykizmussal és szociáldemokratizmussal rendelkező politikai áramlatot képeztek, s ezek az Irányzatok a munkásosztály egyes rétegeibe ls behatoltak és mély gyökeret eresztettek. Szlovákiában jelentős szerepet játszottak a vallási előítéletek, amelyeket a ludákság használt kl céljaira. Ezek a rétegek évtizedeken keresztül politikailag és kulturális vonalon is a Nyugat felé orientálódtak. Mindez lehetővé tette, hogy nálunk az opportunista és revizionista irányzatok érvényesüljenek és termékeny talajra találjanak. A XIII. kongresszus előtti vita sok olyan hibát és fogyatékosságot tárt fel, amelyek megértek a megoldásra, de a pártvezetésnek nem sikerült következetesen leszűrnie a tapasztalatokat az előző időszakból, sem pedig olyan politikai és személyi határozatokat hozni, amelyek lehetővé tették volna a fogyatékosságok orvoslását. Ennek ellenére 1966-ban a CSKP XIII. kongresszusának határozata lényegében helyes Irányt mutatott a pártnak. Határozatai széles lehetőségeket nyújtanak a párt vezető szerepének, a párt és a társadalom irányítása lenini módszereinek következetes érvényre Juttatására. A XIII. pártkongresszus határozatalt azonban nem dolgozták fel megfelelően, sőt, számos esetben figyelmen kívül hagyták. Ezt kihasználták a Jobboldali és revizionista erők, amelyek fokozatosan növekvő áramlattá fejlődtek. Ezek az erők mór jóval a XIII. kongresszus előtt kispolgári elemekből és a legyőzött burzsoázia képviselőiből rendezték soraikat. Ezek az elemek behatoll ményel jelentősen leszűkítették a jobboldali elemek tevékeny-égének terét. Az a tény, hogy olyan határozatot hagytak jóvá, mely leleplezte a szocialistaellenes erők szerepét augusztus előtt és a jobboldali opportunizmust a párton belüli fi veszélynek nyilvánította, nagy jelentőségű volt a CSKl és az egész társadalom további fejlődése szempontjából A CSKP szervei és szervezetei megtárgyalták ezt a hatá rozatot és ez meggyorsította a politikai differenciálódási s lehetővé tette, hogy a baloldal pártfórumon védelmezze és fejlessze a párt marxista—leninista irányvonalát. Pozitív hozzájárulást Jelentett a novemberi plénum to vábbi határozata is. A CSKP KB elnöksége végrehaJU bizottságának kinevezése korlátozta a jobboldal hatásá a pártvezetőségben s megnehezítette a Jobboldal tovább manővereit. Azzal, hogy kinevezték a CSKP Központi Bt zottsága csehországi bizottságát, meghiúsították a Jobbot dall opportunisták azon tervét, hogy összehívják a cseli kommunisták ún. kongresszusát s nemzetiségi szempont ból megbontsák a CSKP-t. L. Strougal, a bizottság elnöke valamint a kerületekben, járásokban és az alapszerveze tekben sok elvtárs ebben az időben nagy erőfeszítés: fejtett ki annak érdekében, hogy a jobboldalt kiszorítsák az alacsonyabb pártszervek Irányításából és a cseh országrészekben a kommunista elvek alapján felújítsák a pártmunkát. A jobboldali opportunista erők elleni harcban pozitív szerepet Játszottak a párt ellenőrző és revíziós bizottságai. A Tribunának, mint a CSKP Központi Bizottsága sajtószervének megjelenése megszüntette a Jobboldal monopóliumát a tömegtájékoztatási eszközök terén. A Tribúna ebben a nehéz időszakban a csehszlovák kommunista sajtó forradalmi és Internacionalista hagyományát folytatta. A pártvezetőség jobboldali képviselői hatásának és tevékenységének felszámolásánál aktív szerepet vállalt Husák elvtárs, akit a CSKP Központi Bizottságának 1968 novemberi plénuma megerősített ^z SZLKP KB első titkárának funkciójában és megválasztott a CSKP elnöksége végrehajtó bizottságának tagjává. A párt egészséges magva és szocialista államunk minden becsületes polgára nem felejti el Husák elvtárs szilárd és bátor fellépését az ellenforradalommal szemben és következetesen Internacionalista állásfoglalását az SZKP-val és a többi testvérpárttal való elvtársi együttműködésünk és eszmei egységünk felújításával kapcsolatos kérdések megoldásában. Ezen a téren Husák elvtárs pozitív szerepe elsősorban a CSKP KB küldöttségének az SZKP vezető képviselőivel Moszkvában (1968 október) majd Kijevben (1968 decemberi folytatott tárgyalásai során érvényesült, ahol L. Svoboda köztársasági elnökkel együtt Jelentősen hozzájárult a kölcsönös bizalom felújításához és megerősítéséhez. A jobboldal a novemberi plénum után rádöbbent arra, hogy elveszíti lába alól a talajt, fokozatosan leleplezi összeesküvő kapcsolatait és intrikáit s ennek eredményeképpen elveszti pozícióit és befolyását közéletünkben. Ezért minden eszközt megragadott, hogy a lehető legjobban elhalassza bukását és a csehszlovák nép általi elítélését. A kétarcú politika lett a platformja. A nyilvánosság előtt képmutatóan elismerte, hogy szilárdítanunk és fejlesztenünk kell szocialista rendszerünket, valamint kapcsolatainkat szövetségeseinkkel, de a valóságban kitartott eddigi pozícióin. Minden eszközzel védelmezte és szilárdította pozícióit a tömegtájékoztatási eszközökben, bejuttatta képviselőit a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság újonnan taegalakult kormányaiba, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Nemzetek Kama rájába, valamint más szervekbe és Intézményekbe. Minden alkalmat megragadott, hogy nyomást gyakorolhasson és országunkban, valamint a szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatainkban állandó válságot idézzen elő. Arra töreke dett, hogy a helyzetet állandóan forrponton tartsa, egész közvéleményünk állandó feszültségben és idegességben él Jeti. A jobboldali opportunisták, úgy mint 1968 augusztusa előtt, most sem riadtak vissza attól, hogy kockáztassák mindazt, ami hasznos volt köztársaságunk és népünk számára, ami szilárd pontot Jelentett szocialista államunk stabilizálásában Ez vonatkozott a nemzetiségek közti kapcsolatoknak a liUeratlv remi /.' kurelében t lénő igazságos megolJ.i lia. Ez o rendezés m egalapozta a cseíek és a szlovákok valóban egyenraiu,) együttélését. Ezt bizonyítja többek között a Szövetségi Gyűlés elnökének negválasztásával kapcsolatos kampány ts. Miután a jobboldali hazardőröknek nem sikerült Smi>kovskýt megválasztaniuk a Szövetségi Gyűlés elnökévé, figyelmüket arra fordították, hogy a szakszervezeteket pártellenes ellenzéki erővé változtassák. Befejezték a szakszervezeti mozgalom megbontását és a vezető funkciókba olyan személyeket juttattak, akiknek nem volt semmi közük a munkásosztály érdekeihez. 1968 végén és 1969 elején a revizionista körök arra használták kl a szakszervezeti kongresszusokat és gyűléseket, hogy erős nyonást fejtsenek ki, mely segítségével ki akarták harcolni a vállalatokra ős a vállalati tanácsokra vonatkozó törvény jóváhagyásét. E törvény segítségével akarták felszámolni a központi Irányítási rendszert, s a „közvetlen termelési demokrácia" leple alatt üzemi partikularizmust akartak kivívni, s figyelmen kívül hagyva az össztársadalmi érdekeket, fel akarták számolni a CSKP befolyásét íz üzemekben. A Jobboldali és szoclalistaellenes erők 1968 augusztusa után a gazdaság minden terén folytatták bomlasztó tevékenységüket. Ennek következtében egyre Jobban elmélyültek a gazdasági nehézségek. Így pl állundóan ellenőrizhetetlenül emelkedtek a nagykereskedelmi a kiskereskedelmi árak. A helyzetet még tovább bonyolították a szándékosan előidézett vásárlási lázak. A folytatódó inflációs hullám következményei elsősorban a lakossága nak azon rétegelt sújtották, melyek bevétele nem emelkedett. 1968-ban a CSKP KB novemberi plénuma után a Jobboldal elsősorban a fiatalságot és a diákokat vonta be a normalizálási folyamat elleni kampányokba. Dláksztrájkokat, tüntetéseket, memorandumokat és más akciókat szervezett, melyekben kifejezésre jutottak a Jobboldali opportunista és szoclalistaellenes front ultimátum jellegű követelményei. A főiskolások körében mesterségesen előidézett pszichózis vezetett Jan Palach diák személyes tragédiájához, akinek haláláért a Jobboldalt teljes politikai és erkölcsi felelősség terheli. Ez az esemény újabb pártellenes és szovjetellenes akciókat Idézett elő. Ezekkel az akciókkal akarták szimbolizálni a világ előtt az ellenállást a rend és nyugalom megteremtésével szemben 1969 márciusa végén a jégkorong-világbajnoksággal kapcsolatos ismert események bebizonyították, hogy az ellenforradalom minden eszközt megragad arra, hogy megakadályozza országunkban a helyzet konszolidálását és itt az Ideje, hogy végre véget vessünk annak az állapotnak, amikor társadalmunk szüntelen válságokban hánykolódott és ezek a válságok katasztrofális helyzetet teremtettek. Annak érdekében, hogy a fejlődésben döntő fordulatot érjünk el, elsősorban meg kellett oldalni a CSKP vezetőségének helyzetét, itt kelleti megkezdeni a radikális változtatásokat. DubCek távozása alapvető feltétel volt ha nem akartuk, hogy pártunk és egész társadalmunk' továbbra is az állandó válságok bűvkörSben mozogjon. A pártban a marxista-leninista erők céltudatosan fejlesztett törekvése megteremtette a feltételeket ahhoz hogy a CSKP Központi Bizottságának 1939 áprilisi plénumán alapvető változtatásokat hajtsanak végre a párt vezetőségében és politikájában. A csehszlovák kommunisták többsége megelégedéssel és egyetértéssel üdvözölte a plénum eredményeit. Dubček leválíásával és Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárává való megválasztásával új szakasz nyílt meg, melybeh a párton belüli erőviszonyok megváltoztatásának folyamata minőségileg új szintet ért el. A jobboldal az újonnan választott elnökségben A. DubCek és 0. Cerník személyében lelent'ős pozíciókat tartott meg, a pártvezetőségben mégis elvesztette döntő befolyását. Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezése és aktivitása a marxista—leninista baloldal kezébe került.