Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-10 / 293. szám, csütörtök

SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA TANULÁS A NAPKÖZIBEN E

rrefelé az a mondás járja, hogy Felsővályból még a koldus is visszafordul. Ebben a községben ugyanis véget őr az országút, amely a Rimaszombat — Tornaija közötti főútról Fügénél letérve e dombvidék néhány faluját összeköti a világgal. Nem is olyan régen lovasés ökrösfogaton, meg kerékpáron kívül ritkán járt más jármű a poros, sáros úton. A legtöbb ember gyalogszerrel közlekedett. Most autóbuszok futnak a portalantott utakon, s a házak mellett egyre több garázs jelzi a személygépkocsik számszerű gyarapodását. Általában barátságos és nagyon dolgos emberek lakják ezt a vidéket. Ősidőktől fogva megszokták, hogy a mindennapi kenyérért nehéz küzdelmet kell vívniuk a természettel. A szántóföldek túlnyomó része meredek dombháton fekszik, a traktoroknak a talajművelő gépekkel, a pótkocsikkal és egyéb eszközökkel oda kell felkapaszkodniuk. Sajnos, elég gyakoriak a balesetek, előfordulnak köztük halálos végűek is. Nyár elején a kálosai határban nyomott agyon a felborult traktor egy szövetkezeti tagot, most meg, nem sokkal azután, hogy Felsővályban jártam, rendőrségi tudósítónk néhány mondatos hírben azt közölte: az ottani határban az erdőről hazatérőben pótkocsijával együtt felborult egy traktor, s egyik utasát már csak holtan szabadították ki alóla. Lehet, hogy éppen az a traktor és pótkocsi volt, amelylyel ott jártamkor Balajthy Lajos agronómus szalmát szállított a szövetkezeti istállóhoz, vagy talán az a másik, amelynek nyergében akkor Gyömbér Barna szövetkezeti elnök ült. Nehéz nyár Szabad szombat volt aznap, szép, őszi nap. A traktorosoknak megengedték, hogy odahaza, épülő házuknál foglalatoskodjanak a hét végén. A munka azonban sürgetett, az időt ki kellett használni, ezért a funkcionáriusok ültek a gépekre, mert dologidőben nem lehet kihasználatlanul hagyni őket. Eleget álltak tétlenül az idei nyáron nemcsak gépek, hanem az emberek is. Mert az időjárás a szélsőségesnél is kedvezőtlenebb volt. Éppen aratás kezdetén — az első hektárokat már le is aratták és ennek alapján kiváló hozamra, hektáronként 38—40 mázsára számítottak — hatalmas esőzések kezdődtek, felhőszakadás, jégesés, tartós záporokkal kísért zivatar hoszszú heteken keresztül szinte mindennapos volt. A növénytermesztésben ennek következményeit Kecsó Katalin, a szövetkezet könyvelője részletezte. Idézzünk néhány adatot: „Búzából elvetettünk hatvanöt hektárt, harminc mázsás hektárhozainot terveztünk, a valóságban elértünk húsz mázsát; tavaszi árpából a tervezett hektárhozam harminc mázsa, a valóság tizenöt mázsa; a zab tervezett hektárhozama huszonnégy mázsa, a valóság tizenkét mázsa; dohányból a tervezett hektárhozam tíz mázsa, a valóság öt mázsa; burgonyából száz mázsás hektárhozamot terveztünk, a valóságban egyetlen szem burgonya sem termett, elmosta az egészet a víz; a réti széna tervezett hektárhozama száraz állapotban huszonöt mázsa, a valóságban hét mázsa ..." A szövetkezet növénytermesztésében 68,4 százalékos kárt okozott a szeszélyes időjárás. Előreláthatólag csak 51 százalékra teljesítik a bevételi tervet. Pénzben a különbözet 474 000 korona. Ezeknek az adatoknak hallatára akaratlanul is arra gondolunk, hogy itt már csak az Állami Biztosító Intézet közreműködése biztosíthatja a munkanormára tervezett húsz korona kifizetését. Most tizennégy koronát fizetnek ki egy norma után; erre van pénzügyi fedezetük. A valamivel több mint ötszáz hektáros szövetkezet szántóterülete 286 hektár. A többi rét, legelő, meg gyümölcsös. A község kertjeiben meg a környező lankákon rengeteg a gyümölcsfa. Azt mondják, tavaszkor virágerdőbe borul a felsővályi határ. A kilométerek számát tekintve a falu nincs messze a Sajó termékeny, fekete talajú völgyétől. Itt azonban már az úgynevezett hegyaljai a burgonyatermelő körzetbe tartozik a határ. A talaj nagyon nehéz, kötött, köves. A gépeket és a munkaeszközöket nagy próbára teszi. Az idei túlságosan esős nyarat követő nagyon száraz őszön például a lánctalpas traktor is csak hármat bírt húzni a hat ekevasból. A másik hármat le kellett szerelni az ekéről. Szakosított termelés A rendellenes időjárást az állattenyésztési termelés is megérzi. Kecső István zootechnikus arról panaszkodik, hogy nem tudtak az állatoknak elég takarmányt biztosítani. Az állatényésztési termelésük szakosított. Annak idején nagyon ráfizettek a tejtermelésre, ezért Falu a dombok között a szakosítás keretében a marhahizlalást, a juhtenyésztést és a malacnevelést vezették be. Az állattenyésztésben nem idegenkednek az új módszerek alkalmazásától sem. A hagyományos hizlalási módszeren kívül alkalmazzák a szarvasmarhák szintetikus hizlalását is. Az állatokat gondozó szövetkezeti tagok — özv. Katona Béláné, Miko Béla, Csipai Péterné és Potroc Béla — jó munkáját dicséri, hogy a tervezett hetven dekás napi súlygyarapodás helyett átlagosan hetvenhét dekával gyarapodnak a hizlalásba vett állatok. A malacelválasztásnál az idén nagy nehézséget okozott az anyasertéseknél tavasszal bekövetkezett betegség. Szívós Barnáné és Tomolya Istvánná gondozók, valamint Varga Géza sertéspásztor igyekvő munkájának eredményeként azonban az év végére minden bizonnyal meglesz az anyánként átlagosan tervezett tizenöt malac. A juhtenyésztés ezen a vidéken az egyik legkifizetődőbb termelési ág. Néhány adat is szemlélteti ezt. Egy kiló sajt termelési költsége 9,81 korona, felvásárlási ára a különbözeti járulék nélkül 23,97 korona, azzal együtt 29,11 korona, 1 kiló gyapjú kitermelése 58,2+ koronájába kerül a szövetkezetnek, a felvásárlási ár 111,68 korona, a különbözeti járulékkal együtt 136,8 korona. A különbözeti járulékot, minden száz korona értékű eladott termék után a földterület körzeti beosztása szerint kapják. Ez az összeg náluk például a hízómarhák eladásánál 22,50 koronát tesz ki. A csaknem hétszáz juhot három juhász gondozza: Smiró Vince, Csifai János és Olajos János. A juhok gondozása télen-nyáron egész embert kívánó mesterség. A három juhász igyekszik ennek minden tekintetben eleget tenni. Az állattenyésztési dolgozók eredményei egészében véve elismerésre méltóak. Azonban múlhatatlanul szükség van arra, hogy növeljék a termelés gazdaságosságát, mert — bár nem fizetnek rá egyik termelési ágra sem — a marhahizlalás és a malacnevelés még nem hoz olyan nyereséget a szövetkezetnek, amilyent gazdaságosabb munka mellett hoznia kellene. * Változó kép Az itteni, dombok közé zárt falvakban a község külső képének megváltozása néhány évvel később kezdődött, mint a járás többi vidékén. Varga József, a helyi nemzeti bizottság elnöke — magas, szikár, középkorú ember — a beszélgetést azzal kezdi, hogy ott, ahol azelőtt nagybirtok volt, az emberek meg tudják becsülni a szocialista rendszer előnyeit. Valamikor örültek az emberek, ha Bélyk birtokos egy napra elhívta őket kaszálni vagy csépelni. Most viszont a szövetkezet őrül annak, hogy a termelés menetében biztosítani tudja a szükséges munkaerőt. A felszabadulás előtt a falu legmődosabb emberének, Lőkösnek is csak fából épített háza volt. Sok szalmafedeles épület volt a községben. Az utolsó ilyen házikót tavaly bontották le, amikor a lakója kiköltözött a temetőbe. Most csak a szövetkezeti tagok közül legalább tízen új házat építenek. A lakásépítés 1964-ben Indult meg nagyobb mértékben. Korszerű házak kerülnek a régiek helyébe, sok családi házban központi fűtés, vízvezeték, fürdőszoba van. A község utcái valamikor olyan állapotban voltak, hogy esős időben csizmában is vigyázni kellett, nehogy felül befolyjék a sár. Ma már a legtöbb utat rendbe hozatta a helyi nemzeti bizottság. Lőrincz Károly, az igazgató tanító, aki jelen van a beszélgetésünkön, nem mulasztja el megemlíteni, hogy a hnb a közelmúltban egész a faluszéli iskoláig kiépítette az utat. Szavait azzal egészítette kl, hogy a helyi nemzeti bizottság igazán törődik az iskolával, s minden segítséget megad, hogy munkájuk eredményes legyen. Ami a kulturális életet illeti, művelődési ház áll az érdeklődők, főleg a fiatalok rendelkezésére: beépített színpad, asztali tenisz, magnetofon, televí zió, rádió és különféle játékok. 1968 őszén itt lépett fel két ízben is a szovjet katonák művészegyüttese, amelyet a falu lakossága nagy szeretettel látott vendégül. A kulturális tevékenység azonban az eddiginél nagyobb istápolásra szorul, mert bizony az utóbbi években általában tapasztalható visszaesés itt is megmutatkozik. Az igaz, hogy minden házban van rádiő, a televízió is-kevés helyen hiányzik, már, ez azonban nem pótolhatja a saját kultúrtevékenységet. Az ifjúsági szervezet újjáalakulása, a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és az iskola részéről ígért nagyobb gondoskodás reményt ad arra, hogy ezen a téren is elérik a kívánt színvonalat. A párt befolyásának érvényesítéséért A kommunista párt helyi szervezetének húsz tagja van. A pártmunkáről Kecsó István zootechnikussal, a szervezet elnökével beszélgettünk. Éppen előző este tartotta rendes havi taggyűlését a szervezet, amelyen a párt irányvonalának következetes megvalósításával foglalkoztak és megismerkedtek a pártigazolványok kicserélésének járási eredményeivel. A gyűlésen elhatározták, hogy a párt vezető szerepének következetes érvényesítése érdekében átszervezik a pártcsoportokat és aktivizálják tevékenységüket. Pártcsoportokat alakítanak a szövetkezetben, a helyi nemzeti bizottságban és a különféle szervezetekben, köztük a CSEMADOK-ban ls. Különösen nagy figyelmet szentelnek majd az ifjúsági szervezetben megalakuló pártcsoportnak. A pártoktatást a járási pártbizottság irányelvei értelmében szervezték meg. A pártszervezet az elmúlt években jól megállta a helyét. A kommunisták az 1968/1969-es bonyolult időszakban is helyesen tájékozódtak, marxista—leninista álláspontot foglaltak el az események megítélésében. Arra törekedtek, hogy a község életében ne forduljon elő semmiféle kilengés, biztosítsák a normális munkamenetet és az egyes szervezetek rendes tevékenységét. Igyekezetük eredményes volt, semmiféle pártellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes nézet nem merült fel. A lakosság helyesen értelmezte a szövetséges államok Internacionalista segítségnyújtását, amely megakadályozta az ellenforradalmi erők szándékainak végrehajtását. A pártszervezet továbbra is arra törekszik, hogy minden tekintetben biztosítsa a község életében és munkájában a párt irányvonalának érvényesítését, a programjában kitűzött feladatok megvalósítását. GAL LASZLO SOK ISKOLA mellett működik napközi, s számuk a jövőben egyre gyarapodik. A jól megszervezett munka a napköziben nemcsak a szülők számára jelent segítséget gyermekük nevelésében, hanem a gyermekek szempontjából is rendkívül jelentős. Biztosítja számukra a gyorsabb előrehaladást az ismeretek és jártasságok elsajátításában, s hatékony eszköze személyiségük teljes kibontakozásának. Mégis, az elismerő szavak mellett, többször hallhattunk olyan véleményeket ls, miszerint sokat kell még annak érdekében tenni, hogy a napköziben folyó nevelőmunka elérje a kívánt színvonalat. Leggyakrabban a felkészülés színvonalát bírálják a szülök és a tanítók, ezért úgy véljük, nem lesz érdemtelen pár szóval érinteni a napköziben folyó tanulás kérdéseit. Elsősorban a helyes felkészülés néhány általános követelményéről kell szólni. A napköziben folyó felkészülés egyik legfontosabb feltétele az iskolai munka és a napközis foglalkozások egységének megteremtése; a rendszeresség, az állandóság biztosítása a tanulók egyenletes életritmusának kialakítása érdekében. Ez a foglalkozások kifogástalan megszervezését feltételezi. Az említettek mellett következetesen érvényt kell szerezni a változatosság elvének is. A napköziben folyó tanulás alapvető feltétele, hogy a nevelők betartsák a legfontosabb egészségügyi követelményeket. Ezek közé sorolhatjuk az állandó friss, tiszta levegőről való gondoskodást. A napközikben sok gyermek tanul együtt, s a zárt helyiség levegője gyorsan elhasználódik. Különösen a kisebb gyermekeken hamar a fáradtság» jelei mutatkoznak, nyugtalanok, vagy álmosak lesznek. Ezért még télen is nagyon fontos az állandó levegőcsere. A közösségben folyó zavartalan tanulás további feltétele a lehető legnagyobb csend biztosítása. Ez a követelmény elsősorban szervezési feladatok megoldását teszi szükségessé. A napi program kialakításakor gondolni kell arra is, hogy a tanulásra lehetőleg olyan időt jelöljünk ki, amely valamennyi gyermek számára leginkább megfelel a maximális koncentráltsággal történő felkészülésre. A csoportok kialakításakor pedig arra kell ügyelni, hogy lehetőleg azonos évfolyamba járó gyermekek kerüljenek egyegy csoportba, akik a feladatok jellegétől függően olykor közösen is dolgozhatnak. Nem szabad megfeledkezni a gyengébb képességű tanulókról sem, s lehetővé kell tenni számukra, hogy segítségért forduljanak társukhoz vagy a felügyelő pedagógushoz. Nagyon fontos szervezési követelmény: az elvégzett (nem félmegoldású} feladatok ellenőrzése, s azt következetesen be is kell tartani. KÖZISMERT, hogy az idegrendszer teljesítőképessége a különböző napszakokban nagyon eltérő. Jellemző rá a szakaszosság, mely nem hagyható figyelmen kívül akkor sem, amikor a napközis nevelők a tanulás időpontját állapítják meg. A tapasztalatok szerint az első teljesítménymaximum a reggeli és a kora délelőtti órákra esik, azaz 8—10 óra között van. A másik pedig 15—19 óra között következik be. Ekkor azonban már jelentősebbek az egyéni eltérések. A napköziben tehát ezekben az időpontokban kell beiktatni a felkészülésre szánt időt, illetve foglalkozást. A váltakozó tanítás miatt a napközis nevelőknek számolniuk kell azzal, hogy a délelőtti iskolai tanulás — különösen az alsóbb évfolyamok tanulóit — nagyon kifárasztja. Ezért a délutáni programba olyan tevékenységi formákat kell beiktatni, amelyek biztosítják a felüdülést. A szabad levegőn való tartózkodásra nemcsak a melegebb hónapokban kell gondolni, hanem késő ősszel, télen és kora tavasszal is, s e foglalkozásokat megfelelő tartalommal kell megtölteni. A felüdülést nemcsak a fesztelen, gyakran bizony elég zajos, szabad foglalkozások biztosíthatják, hanem a csend, a nyugalom is. A fáradt kisgyermekek nagyon hálás mesehallgatók. Az iskola zaja különösen az elsősöket fárasztja, ezért náluk fokozott mértékben jelentkezik a csend és a nyugalom Igénye. Az egészségügyi követelmények közül meg kell említeni a táplálkozás problémáját, mert jelentősen bofolyásolja a növendékek tanulási teljesítményét A gyermekeknek változatos, tápanyagokban gazdag ételt kell biztosítani a napköziben is. A NAPKÖZIS NEVELÖK munkájának talán legigényesebb része a gyermekek személyiségének, egyéni sajátosságainak, a tanuláshoz való viszonyának a helyes megismerése. A tanulást és a felkészülést illetően nem egyformák a gyermekek. Vannak vasszorgalmú, de nehezen tanulók, akik időt és fáradságot nem kímélve, szinte minden szabad percüket a felkészüléssel töltik el. Ha a napköziben hiányzik a fegyelem és a munka jó megszervezése, nem tudnak kellőképpen felkészülni. Az ilyen gyermekeknek sokkal több segítséget kell nyújtani, mint az olyan tanulóknak, akik játszi könnyedséggel, megerőltetés nélkül tanulnak. A gyengébb képességű tanulók számára különösen a tanulás módszereinek elsajátításában nyújthatunk segítséget. Nagy türelemmel és hozzáértéssel kell őket bevezetni a célszerű és eredményes tanulás módszertanába. Legtöbbször ugyanis az ilyen gyermekek tanulási munkáját a szervezetlenség, a sok üres járat, a felesleges időpocsékolás jellemzi. Addig ülnek a könyv fölött, amíg teljesen ki nem fáradnak, tanulási eredményük mégsem kielégítő. A nevelőnek, mihelyt megismerkedett a rábízott tanulókkal, azonnal hozzá kell kezdenie a megfelelő tanulási módszerek elsajátíttatásához. Ebben a munkában hatékony támogatást kellene kapnia az iskolában tanító pedagógusoktól. Az egyes tanulási módokat valamennyi nevelőnek ismernie kellene, s azt is tudnia kellene, hogy ezek a módszerek milyen típusú gyermekeknél és milyen jellegű feladatok megoldásakor biztosítják a maximális teljesítményt. A globális módszer például nem minden gyermeknél, és nem azonnal hozza meg az eredményt. Ugyanakkor azonban nagyon eredményes rövidebb, de nehéz feladatok elvégzésénél. A gyermekek többsége a részletező tanulási módszert szereti, mert annak segítségével gyorsabban mutat fel eredményt, bár ez kétes értékű. A tananyagot e módszer segítségével ugyanis belső öszszefüggéseiben csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet elsajátítani. Ezért ez a tananyag hamar feledésbe merül. A vegyes módszert elsősorban a felsőbb osztályos tanulók alkalmazhatják eredményesen. SZERETNÉNK FELHÍVNI a napközis nevelők és a szülők figyelmét a tanuláshoz való hozzáállás igen fontos kérdésére. Számtalanszor tapasztalhatták, hogy nemcsak a gyengébb képességű tanulóknál, hanem az ügyesebb gyermekeknél is szinte egyik napról a másikra megváltozik a tanuláshoz való viszony. Kedvetlenül, gyakran csak kényszerítő hatásra végzik feladatukat. Ilyen esetben a nevelő egyik alapvető feladata, hogy feltárja az okot, mely a tanulási kedvet a minimumra csökkentette. Azután foghat hozzá a kedvét szegett tanuló beállítottsága megváltoztatásához. Vannak esetek, amikor egy-egy rossz jegy veszi el a kedvüket a tanulástól, de nagyon sokszor komoly szociális, erkölcsi, anyagi vagy egészségi okok húzódnak meg az említett jelenség mögött. Ezért gyakran a nevelő egyedül nem is tárhatja fel az okokat, a szülők, az orvos, a tanítók, a gyermektársak stb. segítségére szorul. A napköziben folyó nevelőmunka tehát szoros együttműködést tételez fel a szülők és a napközi, valamint az iskola és a napközi között. K. D.