Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-10 / 293. szám, csütörtök

STRAUSS TÁMAD Bonn — A nyugatnémet el­lenzék — a jelek szerint — kép­telen beletörődni saját kudar­cába és a Brandt-kormány rea­litásokkal számoló keleti poli­tikájának győzelmébe. Franz Jo­sef Strauss, a CSU elnöke egyik legutóbbi nyilatkozatában újabb támadást intézett a keleti—nyu­gati enyhülést célzó politika el­len. Azt mondotta „a lengyel­nyugatnémet szerződés ratifiká­lásához kétharmados többség szükséges a Bundestagban és a Bundesratban". Varsó és Bonn szerződésének az a cikkelye, amely Lengyelország nyugati határaként ismeri el az Odera —Neisse vonalat, Strauss véle­ménye szerint csorbát ejt az NSZK alkotmányán, mert a né­met terület egy részének fel­adását jelenti. Strauss szerint az NSZK-nak jogában áll egyedül, vagy az NDK-val együtt diszponálni a birodalom volt területei fölött. Kedden újabb támadás érte Brandt kancellárt a CDU—CSU parlamenti frakciója részéről. Olaf von Wrangel, a frakció parlamenti ügyvivője felszólí­totta a kancellárt, tartózkodjék olyan megjegyzésektől, amelyek külföldön esetleg hamis illúzió­kat kelthetnek. Wrangel Brandt­nak arra a megjegyzésére utalt, amely szerint van remény arra, hogy a szerződés a szövetségi köztársaságban megszerzi a többség támogatását. Stuttgart — Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár a „Stuttgar­ter Nachrichten" című lapnak adott nyilatkozatában jelezte, hogy már januárban megtartják a lengyel—NSZK gazdasági ve­gyes bizottság találkozóját. Helsinki — A Béke-világta­nács titkársága a lengyel—nyu­gatnémet szerződés aláírása al­kalmából kiadott nyilatkozatá­ban azt a reményét és meggyő­ződését fejezi ki, hogy az ille­tékesek mindent megtesznek az európai biztonsági értekezlet le­hető legrövidebb időn belül tör­ténő összehívása érdekében. A lengyel—nyugatnémet szer­ződés — az 1970. augusztus 12­én aláírt szovjet—nyugatnémet szerződéssel együtt — megte­remti a kedvező előfeltételeit annak, hogy megoldják az eu­rópai országok előtt állő egyéb problémákat is. Szófia — A bolgár külügymi­nisztérium kedden nyilvános­ságra hozott közleményében hangsúlyozza: a bolgár kor­mány megelégedéssel fogadja és üdvözli a lengyel—nyugatné­met szerződés aláírását. A bolgár külügyminisztérium nyilatkozata kiemeli:" az euró­pai népek érdekei megkövetelik azt is, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság normális nem­zetközi kapcsolatokat teremtsen a Német Demokratikus Köztár­sasággal és Csehszlovákia Jogos követeléseinek megfelelően nyilvánítsa érvénytelennek a müncheni egyezményt. Újdelhi — Indira Gandhi in­diai miniszterelnök kedden fo­gadta Lengyelország távozó in­diai nagykövetét és ebből az al­kalomból kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a lengyel— nyugatnémet szerződés hozzájá­rul az európai helyzet normali­zálásához. Stockholm — Nilsson svéd külügyminiszter kijelentette, hogy a lengyel —nyugatnémet szerződés fontos hozzájárulás az európai feszültség enyhítésé­hez, amelynek alapját a szovjet —nyugatnémet szerződés aláírá­sa vetette meg. Róma — Olaszország a len­gyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálódását fontos lépés­nek tekinti az európai feszült­ség enyhítése felé vezető úton. Az olasz külügyminisztérium­hoz közel álló források szerint a Varsóban aláírt szerződés tükrözi mind a lengyel külpo­litika konstruktív szellemét, mind pedig a szövetségi kan­cellár és kormánya békeóhaját. Belgrád — A lengyel—nyu­gatnémet szerződés aláírását méltatva Tito jugoszláv elnök a Tanjug igazgatójának adott nyi­latkozatában kijelentette: „Ju­goszlávia népe és kormánya megelégedéssel fogadta a szer­ződés aláírását, mint annak megnyilvánulását, hogy a két ország kormányai a realitások álláspontiára helyezkedve meg­értik a Jelenlegi helyzetet. A szerződés felszámolja a máso­dik világháború egyik maradvá­nyát, amely teherként neheze­dett a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság viszonyára, sőt akadá­lyozta az európai légkör norma­lizálódását is." Sekou Touré Afrika népeihez pte KÜZC XII. 10. Dakar Lagos — Az Afrikai Egység Szervezete rendkívüli Ülésének előestéjén Sékou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke rádióbeszédet intézett az afrikai országokhoz. Felszólította a független af­rikai országokat, hogy erősítsék meg imperialista-ellenes egysé­güket az Afrika ellen irányuló újabb fegyveres agresszióval Szemben. Csupán az afrikai or­szágok harca biztosíthatja a földrész szabadságát és függet­lenségét. Kommentárunk A világ haladó közvéleménye, Sz emigrációba kényszerült gö­rög progresszió mind a mai na­maximális erőkifejtéssel :üzd az egyre nyíltabban fasi­Záló athéni katonai junta ellen. Nem véletlen tehát, hogy Im­már hagyományosan, évről évre meghirdetik a görög néppel va­ló szolidaritás hetét, esetleg napjait. A harc természetesen nemcsak e rövid időszakra össz­pontosul, hanem állandó, a vég­ső győzelmet, Papadopulosz rendszerének megdöntését cé­lozza. Visszaidézve az elmúlt pár észtendő eseményeit, nyilvánva­lóvá válik, hogy a görög neofa­Sizmus elsősorban az amerikai imperializmus szüleménye. Nem Vitás, hogy Görögország — fek­vése és egyéb stratégiai előnyei folytán — jelentős szerepet játszik a NATO agresszív tervei­ben. Nixon amerikai elnök lá­togatása a mediterrán országok­ban, a földközi-tengeri amerikai flotta provokatív átcsoportosí­tása a jordániai polgárháború idején, növelte Görögország és fTJ a katonai junta önbizalmát, hi­szen Laird hadügyminiszter athéni villámlátogatása szoro­1970 sa n összefüggött a nyílt közel­keleti beavatkozás lehetőségé­vel. Nem vitás, hogy az amerl­3 kai hadügyminiszter a görög repülőterek és kikötők korlát­Sékou Touré beszámolt arról, hogy a november 22-i támadás után a Nyugat rágalomhadjára­tot indított Guinea ellen. A tá­madás előestéjén a nyugatné­met televízió egyik adásában már előre eltemette a guineai haladó rendszert és Sékou Tou­ré elnököt. Az Afrikai Párt Portugál-Gui­nea és a Zöldfoki-szigetek Füg­getlenségéért JPA1GG) elneve­zésű nemzeti felszabadító moz­galom algériai képviselője ked­den sajtóértekezletet tartott. néhány ^^^ ^ i * r * ^ J MOSZKVÁBAN a szovjet— csehszlovák barátsági hónap al­kalmából megrendezték a cseh és a szlovák költészet estjét. A NORVÉG kormány azonna­li hatállyal befagyasztotta az árakat és a béreket. Az intéz­kedés célja az infláció meg­akadályozása. HEINEMANN, a Német Szö­vetségi Köztársaság elnöke há­romnapos látogatását befejez­ve Nyugat-Berlinből visszatért Bonnba. A PAKISZTÁNI választásokon — nem hivatalos jelentés sze­rint — a néppárt, illetve a né­pi liga jelöltjei arattak győ­zelmet. RUDOLF G MAGI honvédelmi minisztert választották meg Svájc államelnökévé az 1971-es esztendőre. SINGAPORE-BAN januárban ülést tartanak a Brit Nemzet­közösség tagállamainak kor­mányfői. Az ülés napirendjén a közös tengeri flotta kialakí­tása szerepel majd. MÜNCHENBEN, a szélsőséges jobboldali erők tegnap a reg­geli órákban megrongálták an­nak a háznak az emléktáblá­ját, ahol az 1900—1901-es esz­tendőkben Lenin lakott. CEAUSESCU, a Román Szo­cialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke megkezdte hivatalos tárgyalásait II. Hasz­szán marokkói királlyal. LENGYELORSZÁGBAN meg kezdődött az ország történeté­nek 5., a Lengyel Népköztár­saság fennállása óta 3. nép­számlálása. TAMIL NADU indiai állam fő­városában, Madrasban heves összetűzésekre került sor a tüntető egyetemisták és a ren­dőrök között. Madrasban a ko­rábbi években számos heves tüntetést tartottak a hindu nyelv hivatalossá tétele ellen. Most, hogy a tamil lett a hiva­talos nyelv, a diákok az an­gol nyelv mellett tüntettek. MOSZKVÁBAN tegnap szov­jet—kubai egyezményt írtak alá egy kormányközi, gazdasá­gi, tudományos-műszaki, fej­lesztési bizottság létrehozásá­ról. PABLO NERUDA ismert chi­lei költő, Chile új párizsi nagy­követe valószínűleg a jövő év kezdetén foglalja el állomás­helyét a francia fővárosban. MOSZKVÁBAN kedden a KGST­országok mezőgazdasági szak­emberei kezdték meg tanácsko­zásaikat. A tanácskozás három napig tart. ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA lan használatáról folytatott „megbeszéléseket" a fekete ez­redesek kormányával. Tagadha­tatlan tény, hogy a görög re­zsim, amely egyébként a nyu­Görög valóság gatl burzsoá demokrácia számá­ra sem eléggé szalonképes, alapjában véve helyzeti ener­giájával él vissza elvtelen, az ország függetlenségét és szuve­renitását feláldozó politikai vo­nalvezetésével kiszolgáltatja a görög földet a nyugati nagyha­talmak agresszív terveinek. Történelmi paradoxon, de tény, hogy a demokrácia ősho­nában ma fasiszta terror ural­kodik. Hogy ez lehetségessé vált, ahhoz elsősorban a NATO militarista körei járultak hozzá. Nem szeretnők a nyugati sajtó­termékek „megrendítő" riport­jaival illusztrálni és bizonyíta­ni, milyen szintet ért el, meny­nyit merészel a Patakosz bel­ügyminiszter által irányított rendőrterror Hellász földjén. Hiszen több nemzetközi fóru­mon elhangzottak már elma­rasztaló szavak, súlyos ítéletek mindezzel kapcsolatban. Ellen­ben tény, hogy a nyugati bur­A TORY-KORMANY FEL ÉVE pÁRATLAN EREJŰ országos sztrájk rázta meg kedden a • szigetországot. Még a tőkés osztályokhoz közelálló Times is a legnagyobbak közé sorolja, amikor azt írja, 1926 óta ilyen erejű politikai tiltakozás nem volt Angliában. Országos vi­szonylatban csaknem egymilllóan kapcsolódtak be a sztrájkba, hogy tiltakozzanak a szakszervezetek és a munkavállalók jo­gait korlátozni szándékozó törvény ellen. Megfigyelők véle­ménye szerint a sztrájk Nagy-Britannia Kommunista Pártja és a szakszervezetek baloldali bizalmijainak, valamint tagjai­nak nagy, erőt sugárzó sikere volt. Miről is volt szó tulajdonképpen? Miért állt le a munka az ország legnagyobb kikötőiben, miért nem közlekedtek a vonatok, autóbuszok, miért szünetelt az áramszolgáltatás, s maradt országos napilapok nélkül a közvélemény, s külön­böző iparágakban mi célt szolgált a munkalassítás? A tory-kormány vizsgájának is mondhatnánk ezt, hisz alig fél évvel a hatalom átvétele után felfedte igazi önmagát. Igaz, az országban versengő két nagy politikai párttal kapcsolatban nincsenek illúzióink, nem túlzás azonban, ha a konzervatív kabinetot jóval Jobboldalibbnak tekintik a munkáspártinál. A sztrájk közvetlen oka egyébként az a törvényjavaslat volt, mellyel példátlan módon meg akarják nyirbálni a munkások, munkavállalók és a szakszervezetek jogait, beleértve a sztrájk­jogot is. Közvetve, persze, hozzájárul az elégedetlenség foko­zódásához a belpolitikai helyzet is. Az árak emelkedése, az infláció és a munkanélküliség az a „hármas átok", amely alig­ha lehet jó cégére a féléves tory-kormányzásnak. S csak te­tőzte az elégedetlenséget a napokban az a hír, hogy január 1-től 30 százalékkal emelik a tisztek, valamint az állami fő­tisztviselők fizetését... A munkások minimális bérkövetelésé­vel szemben viszont a kormány továbbra is érzéketlen, eluta­sító maradt. A hazai vonatkozások mellé a külpolitikaiak sorakoznak. Ilyen a dél-afrikai fegyverszállítások felújítása körüli vihar, a NATO-hoz fűződő — egyre szorosabbá váló — kapcsolatok kérdése, valamint a tory-kormánynak az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatban elégedetlenségre okot adó kelletlen magatartása. AZ ESEMÉNYEK KAPCSÁN két évszámot idéznek... Vi­" tathatatlan azonban az is, az angol munkásosztály po­litikai érettsége szempontjából szerepet játszik az a több mint négy évtized is, mely 1926 óta eltelt. S ha a toryk nem okulnak az eseményekből, aligha kétséges, hogy Kevin Hálpin­nak, a sztrájkot szervező akcióbizottság elnökének lesz igaza, aki a törvény megbuktatására még további és kiterjedtebb ak­ciókat ígér. Nincs kizárva tehát, hogy az angol munkások és munkavál­lalók politikai szervezettségükkel 1926 mellé újabb, történe­lemmé váló példát sorakoztassanak. —dz— Folytatódik a burgosi per zsoá demokráciában bízó görög ellenállási mozgalom célkitűzé­sei, tervei hovatovább zsákut­cába jutnak. Ezzel szemben a szocialista tábor országai telje­sen egyértelműen foglaltak ál­lást és támogatják a Görög Kommunista Párt elképzeléseit a haladó egységfront kialakítá­sával összefüggésben. A görög kommunisták a múltban is, ma is hajlandók egységfrontba tö­mörülni azokkal az erőkkel, amelyek a katonai junta meg­döntésén túlmenően valóban de­mokratikus alapokra kívánják helyezni az ország Irányítását. Erre vonatkozóan a Görög Kom­munista Párt több nyilatkozatot tett közzé, amelyben viszont kompromisszumot nem ismerve mutatott rá az ellenállási moz­galmon belüli ellentétekre. A görög katonai Junta felet­tébb veszélyes példát statuál. Lényegében azt bizonyítja, hogy a Pentagonra támaszkodva, Il­letve annak érdekeit egyolda­lúan kiszolgálva, mind a mai napig lehetséges fasiszta rezsim létrehozása, sőt fenntartása. Ma, amikor a világ haladó köz­véleménye fokozottabb mérték­ben száll síkra a görög nép alapvető Jogaiért, tudatosítani kell, hogy nemcsak Görögor­szágról, hanem általában az em­beriség jövőjéről, boldogulásá­ról van szó. (B. P. I.f Burgos — A burgosi katonai törvényszék a 16 baszk vádlott közül eddig 15-nek a vallomá­sát foglalta jegyzőkönyvbe. A 13 vádlott határozottan visszautasította, hogy köze lett volna Meliton Manzanas rendőr­főnök 1968 augusztusában tör­tént meggyilkolásához. További két vádlott nem volt hajlandó vallomást tenni, mivel „nem biztosították számukra a hadi­foglyoknak kijáró bánásmódot". A két vádlott véleménye sze­rint ugyanis a Franco-rezsim háborút visel a baszk nép ellen, s ily módon tartania kell magát az 1949-es genfi megállapodá­sokhoz, amelyek a hadifoglyok hadi helyzetét rendezik, s me­lyekhez Spanyolország is csat­lakozott. A burgosi tárgyaláson részt­vevő külföldi megfigyelők kö­zül Giselle Halimi, az emberi jogokért küzdő nemzetközi szer­vezet képviselője nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy vala­mennyi vádlottat embertelen kínzásoknak vetették alá. Ugyanennek a véleményének adott hangot facqueline Portél­lé, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének a burgosi tárgyaláson akkreditált képviselője ls. A burgosi terrorper elleni til­takozásul Legazpia spanyol vá­rosban kedd este 500 tüntető vonult fel. A rendőrség brutális beavatkozással oszlatta szét a tüntetőket, akik közül négyet őrizetbe vett. A legfrissebb hírügynökségi jelentés szerint a burgosi ka­tonai törvényszék szerdán dél­előtt elrendelte, hogy a tárgya­lást zárt ajtók mögött folytas­sák. Az intézkedésre azért került sor, mert a baszk hazafiak egyik társuk kihallgatása után forradalmi dalokat kezdtek éne­kelni. Ekkor hirtelen zavar tá­madt a tárgyalóteremben, a rendőrök gumibotokat és tőrö­ket vettek elő, majd a bírőság elnöke kiüríttette a termet. A tizenhat baszk vádlott pá­rosával egymáshoz bilincselve felállt és ,fiijen a szabad baszk hazat" „Gytlkosokl" és más an­tifasiszta jelszavakat kiáltott. A tárgyalás további esemé­nyeiről nem érkeztek újabb je­lentések, mivel a sajtó képvise­lőit is kiutasították a tárgyaló­teremből. Bucher életjelt adott magáról Rio de Janeiro — Két nap után életjelt adott magáról Svájc elrabolt Rio de Janeiró-í nagykövete, Giovanni Enrico Bucher. A brazil belbiztonsági szolgálat az elmúlt napon leg­alább négy írásos üzenetet vizs­gált meg, amelyek a nagykövet sorsáról szóltak, de mindet ha­misnak találta. Kedden este azonban egy névtelen telefonáló közlése nyo­mán újabb levelet találtak, ez­úttal a város Tijuca nevű külső kerületében, egy maronita templomban. A telefonáló a svájci nagykövetséget értesítet­te, de mire egy munkatárs a helyszínre sietett, a rendőrség már megelőzte és elvitte az üze­netet. A levél franciául és a jelek szerint Bucher kézírásával író­dott, és az őt elrabló gerilla­BERLINBEN tegnap megkez­dődött a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának tanácskozása. A tanácskozás egyik fő napirendi pontja a Varsói Szerződés tagállamai­nak legutóbbi berlini értekez­letéről szóló tájékoztató. szervezet ötoldalas manifesztu­ma kísérte. A Globo tv-állomás híradásá­ban arról számolt be, hogy az emberrablók követelései között szerepel az ellenük indított or­szágos hajtővadászat leállítása. A hivatásos rádióállomás je­lentése szerint mintegy 200U katonai és polgári ügynök ny* moz a roppant méretű ország ban a nagykövet elrablói után. Kedden késő este újabb nép­telen üzenetről érkezett hír, ez­úttal Curitibából. Az üzenet egy postaládában volt, és a svájci konzulátus hitelesítés végett azonnal átadta a brazil belbiz­tonsági szolgálatnak. A levelet egyébként portugálul írták és a köztársasági elnöknek címez­ték. Az ismeretlen telefonáló azt is közölte, hogy az elrabolt Bucher Parana államban van. Mint ismeretes, a brazíliai svájci nagykövet elrablói het­ven politikai fogoly szabadon bocsátását követelik Bucherért váltságdíjként. A „heves" diplo­máciai aktivitás vette kezdetét — amely politikai megfigyelők véleménye szerint — valószínű­leg kevés sikerrel jár majd.

Next

/
Thumbnails
Contents