Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-06 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

Ha végiglapozzuk az idei világversenyek eredménylistáit, csak el«ütve akadunk olyan sportágra vagy versenyszámra, amelynél az élen vagy a legjobbak között ne találkoz­nánk szovjet sportoló nevével. Valóban az idei nagyszabású sporteseményeken a szov­jet versenyzők ismét jelentős szerepet ját­szottak és egy-két kivételtől eltekintve, az élen végeztek. Valahogy ezt — most már hosszú évek óta — csaknem mindenki egé szen természetesnek veszi. Pedig nem a leg­célszerűbb a szovjet sportolók ismételi si­kerei felett egyszerűen napirendre térni. Kiiiünüsen nem azoknak, akik maguk is a spuriban tevékenykednek — legyen edzők ről, fizetett vagy önkéntes funkcionáriusok ról szól. Mert a stadionokban, sportpályákon, sportcsarnokokban, uszodákban elért sike­reket még a szovjet sportolóknak sem adják ingyen. Ezért keményen meg kell harcol­niuk. Különösen az utóbbi években, amióta az egyes sportágakban rendezett világverse­nyek mezőnye mind kiegyensúlyozottabbá vált. A szovjet versenyzőknél azonban rend­szerint megtalálható az a többlet, ami ele­gendő ahhoz, hogy ellenfeleiket megelőzve az elsu helyen végezzenek, Vajon minek kö­szönhetik ezt? — teszik fel sokan a kérdést. Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjo Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőtincz Gyula Szerkesztőség: Bratislava. 6otkt| utca 10. Teleion: 537-16, 512-23, 335-66. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308 lournal Kiadó­nivatal, Bratislava, Volgogradská 6. Nyomja o Pravda Nyomdavállolat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrovo I. Hirdetöiroda: Bratislava lesenskehc '2. Telelőn: 551-83. Előfizetési dlj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre t3 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgólat Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná ezpedicia tlače, Bratislava. Goltwaldovo námestie tt/VII. Erre az alábbiakban igyekszünk szemléltetően választ ad­ni. Most, a tél beálltával természete­sen megnövekedett az érdeklődés a korcsolyázás, sízés és jégkorongozás iránt. Ami viszont nagyon is érthető, hiszen Gorelikéktől, Grisinéktől, Na­palkovéktól, illetve azoknak utódaik­tól — legyen akár műkorcslyázókról, gyorskorcsolyázókról, vagy ugrókról szó, a jégkorongozókról nem is be­szélve — elvárják, hogy a hagyomá­nyokhoz méltón folytassák sikeres szereplésüket és továbbra is megtart­sák világhegemóniájukat. De nézzük csak, minek tulajdonít­ható, hogy a szovjet sportolók huza­mos időn keresztül tartani tudják ki­vételes teljesítőképességüket, klasszi sukat. Náluk valóban komolyan ve­szik az egyes sporágakban a tömeges részvételt, és a fiatalok millióit tudják megmozgatni. Erre ékes példa az a határozat, melyet Moszkva városi bi­zottsága hozott, mielőtt leesett az első hó, a dolgozók aktív pihenésének biz­tosítása érdekében. A határozat lehe­tővé teszi, hogy a moszkvaiak minél nagyobb tömegei hódolhassanak a té­li sportoknak A Szovjetunió fővárosában már eddig ts több kiváló sportlétesít­ményt építettek. Most, a nemrég született határozat értelmében i 200 Q00 négyzetméteren biztosítanak a fiatalok és öregek számára egyaránt korcsolyázást lehetőséget. Itt, egy tömbben 1200 korcsolyapályát, 610 jégkorong és műkorcsolyapályát, vala­mint 2000 kisebb méretű jégpályát létesítenek. Ezenkívül a nyári spor­tok részére épült létesítményekben is jóminőségü jeget szándékoznak bizto­sítani. Jégfelület borítja majd tehát mind a 65 moszkvai stadion területét, s közülük 19-ben szabályos, 400 m-es gyorskorcsolyapályát is létesítenek. A lužnikyi Lenin stadionban 100 000 négyzetméter jégfelület áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Ogy is mondhatnánk, hogy télen Moszkva egy hatalmas jégstadionná változik. Azonban nemcsak a korcsolyázók­ról gondoskodnak, lianem a sízökről sem feledkeznek meg. A napokban 50 síközpontot nyitnak meg, és a munka­szüneti napokon valamint vasárnapon­ként gyorsított autóbuszjáratok szál­lítják majd a sízés iránt érdeklődőket a város peremén épített téli sportköz­pontokba. Nem kell élénk fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, milyen töme­gek vehetik ki részüket a téli spor­tok űzéséből, és hány fiatal válik ez­által a korcsolyázás, sízés szerelme­sévé. Mindez pedig kettős célt szol­gál A felnőtteknek kitűnő sportolási lehetőségeket nyújt, és egyúttal gon­doskodik az utánpótlás neveléséről is Mert a szakembereknek nem jelent különösebb problémát a fiatalok nagy tömegeiből kiválasztani a tehetsége­seket, illetve azokat, akikből később Európa- vagy világbajnokokat nevel­hetnek. Ennek tulajdonítható az is, hogy a szovjet jégkorongozók hosszú évek óta szinte biztosan nyerik a vi­lág és olimpiai bajnokságokat. De va­jon hogyan történik a jégkorong utánpótlás toborzása, a fiatal jégko­rongozók nevelése? Minden éviszén szeptember végén és oktober elején a moszkvai lapokban hirdetések jelen nek meg, melyek arra szólítják fel a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a CSZKA Moszkva jégkorong iskolájába. Ezek a hirdetések minden évben nagy visszhangra találnak a gyermekek körében. Moszkva és környékének fia­taljai tömegesen jelentkeznek a felvé teli vizsgára. A CSZKA edzői naponta hosszú órákon állnak a jégen és vizs­gálgatják a jelentkezőket, akik a 10—11 éves moszkvai diákokból reg rutálódnak. A jégpályán öttagú csapatokat állí latiak egymással szembe — kapusok nélkül — melyek az edzők árgus sze meitől kísérve öt percen át küzdenek egymás ellen. A felvételi vizsgákról természetesen nem hiányzanak olyan ismert nevű játékosok sem mint Rágu­lin. Firszov, és mások. Azok a fiata­lok, akik nem felelnek meg, egy év­vel később ismét jelentkezhetnek. Útravalóul azután kapnak egy-két jó tanácsot, hogyan fejlesszék korcso­lyázótudásukat, bottechnikájukat, stb. Azt talán nem is kell hangsúlyozni, hogy néhányan azok közül, akiket évente felvesznek a jégkorong iskolá­ba, idővel elvesztik érdeklődésüket a jégkorongozás iránt, és más sportág­ra nyergelnek át. vagy esetleg maguk az edzők tanácsolják el őket, mert megálltak a fejlődésben és így tovább. Ezért évente egy harminctagú együttest hoznak össze, és azok, akik hűek maradnak sportágukhoz, hat éven át látogatják a jégkorong-iskola edzéseit. A fiatalok természetesen ín gyen kapják a felszerelést és az okta táséi'l sem kell fizetniük. Az egyes korosztályok (a CSZKA-ban négy van| hetente kétszer-háromszor tartanak másfélórás edzést. Akik betöltötték 12. életévüket, nemcsak az edzéseken, hanem külön­böző tornákon vesznek részt, majd később a Szovjetunió junior bajnok ságán indulnak. Edzőik mind kiváló szakemberek, egykori válogatottak Alekszandr Vinogradov, az 1964-es vi­lágbajnok szovjet csapat játékosa pél­dául a legfiatalabbakkal foglalkozik ülog Zajcev négyszeres világbajnok a 15—16-évesek edzője. A jégkorong iskolát Bystrov és Taraszov vezeti kö­zösen. Anatolij Taraszov a CSZKA ós a szovjet válogatott edzője nagy fi­gyelemmel kíséri a fiatalok edzéseit, és időnként a legtehetségesebbekből összeállított csapat edzőmérkőzést játszik a CSZKA első csapatával A CSZKA Moszkva (kollárl jégkorong-iskolája kétségtelenül a legjobb a Szovjetunióban, de nem az egyetlen. Az ilyen sportiskolák szá­ma ugyanis az utóbbi években jócs­kán megszaporodott, de a munka­módszer mindenütt hasonló ahhoz, mint amilyet a CSZKA-ban alkalmaz­nak. Ezek a különleges jégkorpngisko­lák azonban korántsem elégítik ki az igényeket. A Szovjetunióban a jégko­rongozás iránt érdeklődők száma nagy és ezért a bajnokságban szerep­lő 48 csapatnál kivételes figyelmet fordítanak a fiatalok nevelésére is. Hasonló módszereket alkalmaznak, mint a jégkorong iskolában, de a fia­tál játékosok nevelése csak 3—4 évig tart, és nincs annyi korosztály, mint az említett iskolákban. De hol tanuljanak, hol sajátítsák el a jégkorongozás csínját-bínját és hol jussanak versenyzési lehetőségekhez azok, akiket nem érte az a szerencse, hogy valamelyik jégkorongiskola tag­jai legyenek? Számukra öt évvel ezelőtt egy nagyszabású tornát alapí­tottak, melyen a fiatalok az „arany­ütőért" küzdenek. Ezen a versenysü rozaton évente több mint kétmillió fiatal vesz részt. Az első fordulókban az utcai, iskolai, internátusi csapatok mérkőznek egymással, majd a győz­tesek fokozatosan jutnak el forduló­ról fordulóra egészen a döntőkig, me­lyeket Moszkvában rendeznek. Ez a torna a Szovjetunió valamennyi jégko rongozó fiatalját megmozgatja. A mér­kőzésekre két korosztály (12—13 és 14—15 évesek) fiataljaiból összeállí­tott csapatok nevezhetnek. Ez a nagy szabású torna képezi jelenleg a szov­jet jégkorong nagyhatalom alapjait. A Szovjetunióban — a moszkvai vá­rosi tanács határozata is ékesen bizo nyitja — nagy figyelmet szentelnek a testnevelésnek és a sportnak. Nem­csak a fővárosban, hanem másutt is hasonló határozatok láttak ós látnak még napvilágot. Ebből pedig arra le­het következtetni, hogy a szovjet sportolók világelsőségét — nemcsak a téli, hanem a nyári sportokban egy aránt — a jövőben sem fenyegeti ve­szély, és még sokáig a világ élvonalá­ba tartozhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents