Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-06 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenrűl i D Dn Mm® Az elévülésről Az 1964. április 1-től hatályban levő polgári törvénykönyvünk az előző előírásokkal szemben lényegesen rövidebb elévülési határidőket szab meg. Az elévülés lényegében arra szolgál, hogy a polgárjogi jogviszonyból jogosult tél idejében érvényesítse jogát, és ezzel járuljon hozzá a jogbiztonsághoz. Az elévülési határidő elmúlta után ugyan joga nem szűnik meg, de a kötelezett fél jogosult az elévülés kifogásával élni és az ilyen esetben a bíróság az elévült követelést a kifogás jogossága esetében nem ítélheti meg. A polgári törvénykönyv 101. §-a értelmében az általános elévülési határidő 3 év, és azon a napon kezdődik, amikor az igényt először lehetett érvényesíteni (a bíróság ezt az időpontot az általános tárgyi feltételek sze rint ítéli meg); azokban az esetekben, ahol a törvény előírja az igény előzetes reklamációját a 102. § értelmében, a reklamálás napjával kezdődik a 3-éves elévülési idö; a részletek külön-külön évülnek el, kivéve, ha a szerződésben kikötötték, hogy valamelyik részlet kihagyása az egész hátralék esedékességét vonja maga után; a biztosítási szerződésekből származó igények elévü lése csak a biztosítási esemény (káreset) utáni egy év elteltével kezdődik; a valódi örökös igénye az álörökössel szemben a halálesettől vagy a holttá nyilvánítástól számított 3 éven belül évül el. A kártérítési igények attól az időponttól számítva, hogy a károsult értesült káráról és arról, hogy azt mi okozta, egy éven belül évülnek el, de legkésőbb a káresettől számított 3 éven belül. Szándékos károkozás esetében ez a határidő 10 év (az egészségben okozott kártérítési igénynél nincs tárgyi határidő, csupán az egyéves határidő attól az időponttól számítva, hogy a kár és a károkozó ismertté vált a károsult előtt); az indokolatlan anyagi előny kiadása iránti igény egy éven belül évül el attól az időponttól számítva, hogy arról a jogosult tudomást szerzett (a tárgyi határidők azonosak a kártérítési igények elévülésvel). Dr. F. J. Tudomány — néhány sorban • Óriásokról és törpékről ma már általában csak a mesékben olvashatunk. Azt azonban kevesen tudják, hogy KeletAfrikában még mindig élnek „óriások". Ugyanis a vahima és a vatusi törzsek férfiai általában 230 cm magasra nőnek. Ez a méret a mi viszonyaink között bizony már óriásnak számít. • Ha kísérletekkel nem bizonyították volna be, el sem hinnénk, hogy t kerti csiga bírja ki a legnagyobb hideget. Mínusz 110 fokos hőmérsékletre lehűtötték, és amikor felmelegítették, nyugodtan mászkált tovább. • Indonézia Komodo nevű szigetén él a világ legnagyobb gyíkja. Ez az óriásgyík eléri a 3—4 méter hosszúságot. • Földünkön több millió évvel ezelőtt olyan nagy sárkánygyíkok éltek, amelyeknek a tojása kb. 10 liter űrtartalmú, a lábnyomuk átmérője padig több mint egy méter volt. Dr. P. P. Filatelia A szovjet posta az ember űrrepülésének 10. évfordulójára adja ki a fenti bélyeget. ÚJDONSÁGOK BOTSWANAI -négy értékből álló, különös karácsonyi sort bocsátott ki, amely krokodilt, zsiráfot, elefántot és rinocéroszt ábrázol. — BURUNDI: az ENSZ jubileumára négy bé lyeget adott ki. — INDONÉZIA: a postaszolgálat negyed százados jubileumára bélyeg Pár. — JAMAICA: 125 éves a jamaicai vasút, három bé lyeg. — Malaysia: lepkék, négycímletü sor. — NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSA SÁG: a baráti fegyveres erők hadgyakorlatára bélyegpár. — NORFOLK: madarak, négy címletű sor. — NYUGAT-NÉMETORSZÁG: Comenius halálának 300. évfordulóiára 30 pf bélyeg. Ezermester Szétszedhető „járóka" Kis lakásban nagyon jő hasznát vesszük a szétszedhető járókának. Ha a kisbabának már nincsen szüksége rá, betehetjük az előszobába vagy akár a szekrény mögé is állíthatjuk. Amint képünkön is láthatják, a négy oldal egy főlécből és nyolc rácslécböl áll. Az összekapcsolását ráerősíthető fémcsatokkal oldjuk meg. A léceket dörzspapírral simára csiszoljuk, majd színtelen hajó- vagy parkettlakkal bekenjük. - m •«* HM •

i .I

IIW

MIII

I m ' l ""'

•» ATANULÁS TRÜKKJEI Fontos a mód! Nagyon sok tantárgyat olvasással kell tanulni. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legkönnyebb. Tévednek. Goethe a halála előtt kijelentette: „Nyolcvanéves igyekezet után is úgy vélem, hogy nem sikerült elsajátítani az olvasás művészetét." Mi a fontos az olvasásnál? A mód: hogyan olvasunk. Futó, szokványos és alapos olvasást különböztetünk meg. Mindenkinek ismernie kellene az olvasásnak mindhárom módját. Az alapos olvasást tanulás közben használjuk. Ebben az esetben az olvasást a futólagos áttekintésnek kell megelőznie. Meg kell ismerkedni a fejezetek címével, az alcímekkel és a mű vázával. Csak ezek után fogjunk hozzá a lassú olvasáshoz. Köztudott, hogy minél hosszabb idő telik el az olvasástól az alkalmazásig, annál valószínűbb a feledés. Az olvasott ismeretek emlékezetben tartását jobb olvasással, aláhúzással, felmondással és vitával, feljegyzéssel és gyakorlati alkalmazással segíthetjük elő. A fontos gondolatokat függőleges vonallal a szöveg szélén feltétlenül kívánatos megjelölni. A rendkívül fontos szöveget színes ceruzával is aláhúzhatjuk. Kivonat, feljegyzés készítése is hasznos. A kivonatok készítésekor a szöveg értékelését szoktuk elvégezni. Ilyenkor kerül sor a fontos és kevésbé fontos dolgok szétválasztására. Marx, Engels és Lenin az irodalom tanulmányozása során bőven használtak kivonatokat. A kivonatok készítése időt igényel, ezért csak kevesen határozzák el magukat készítésükre. Viszont tagadhatatlan előnyt jelentenek. A feljegyzés lehet szövegszerű, tehát kijegyzés, vagy kötetlen. Gyakorlati szempontból a feljegyzést és a kivonatot írhatjuk külön-külön kártyára, kötetlen lapra, vagy füzetbe. Tanuláskor nem javasoljuk a tanulmányozott könyv alapos kivonatának készítését, mert túlságosan sok időt igényel. Viszont a feljegyzések következetes készítése, megőrzése nagyon fontos. A tartalmat jellemző jelszók és a fontos gondolatot tartalmazó mondatok gyűjteménye hasznos segédeszköz lesz számunkra az ismétlések Idején, vagy a vizsgák előtt. Lombhullás Tiszta, verőfényes őszi napokon mindannyian szívesen gyönyörködünk a költői hangulatokat ébresztő, pazar színpompájü lombhullásban. Sokakban a kérdés is felvetődik: vajon mi okozza ezt? Milyen változások mennek végbe a levelekben, mielőtt lehullanak? Az élőlényeg egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy alkalmazkodni képesek a környezethez, az éghajlati viszonyokhoz. Az öszi, gyengülő napsütés korlátozza az asszimilációt, a sejtek élettani folyamatát. Az anyagátalakítás átmeneti szünetelése miatt a levelek nem működő, felesleges szervekké válnak. A lombhullás tehát hasznos alkalmazkodás. Az éghajlati viszonyok miatt a levelekben ősszel megkezdődik a növény számára még hasznosítható anyagok szétbontása és a fakéregbe való szállítása, felhalmozása. A levél nagy molekulájú keményítő-, cukor-, fehérje-vegyületeinek kisebb molekulájú anyagokká való lebontását különféle enzimek végzik. Mivel ehhez a folyamathoz energiára van szükség, a levelekben fokozódik a disszimiláció, a sejtek oxidálódni, bomlani kezdenek. A lombhullást megelőző legszembetűnőbb külső változás a levelek elszíneződése. A klorofill, a levél zöld színanyaga helyébe vörös, sárga és narancsszínű karotionidok halmozódnak fel. Vannak azonban olyan növényfajták is, amelyek levelei zölden hullanak le {éger, fagyai ). A fák levélzete többnyire elvörösödik (meggy, korai juhar), vagy megsárgul (hárs, nyír. Juhar). A levelek megbarnulása már a végleges elhalást jelenti. Az átalakulás folyamán a levélnyél talpánál ún. leválasztó réteg keletkezik, amely sejtfalainak anyagai feloldódnak. Ennek következtében megszűnik a sejtek közötti kapcsolat. A levelet Ilyenkor már csak a nyél közepén levő szállítónyaláb köti az ághoz. Később aztán ez is elszárad. A leszakadást a levél súlya, a szellő, vagy a ránehezedő harmatcseppek idézik elő. Juhász Árpád falán érdekli Önt.. ...hogy nemcsak az ember tud varrni, hanem egy madáríajta is, a Ceylonban élő varrómadár. Ez arról nevezetes, hogy különös módon készíti el a fészkét. A kiszemelt alma tusfa két egymás melletti bőrszerű levelét a madár először a csőrével és a lábaival egymáshoz szorítja, majd a csőrével a levelek szélét egymás után átszurkálja, és a lyukakon keresztül a maga készítette vagy talált fonallal a leveleket köröskörül összeöltögeti, csupán a felső részüket hagyja szabadon. Ebbe a zacskószerűen összevarrt levélüregbe építi azután a fészkét. hogy télen körülbelül 5 millió kilométerrel közelebb vagyunk a Naphoz, mint nyáron, és mégis akkor van hidegebb, mivel a napsugarak ilyenkor más szögben érik Földünket. ... hogy egyetlen villámcsapásban annyi energia van, amennyi egy 40 vagonból álló vonatszerelvényt kb. 20 km távolságra tudna elhajtani. ,.. hogy miért nem robbannak fel a csillagok? A csillagok tulajdonképpen izzó gázokból álló gömbök. A gömb belsejében olyan hatalmas energiamennyiség szabadul föl, ami földi méretekben szinte elképzelhetetlen. Ez az óriási energiamenynyiség a csillag szétvetésére törekszik. Ha a csillagokra csak ez az egy erő hatna, úgy valóban felrobbannának, anyaguk gyorsan szétszóródna a világmindenségben. Azonban egy másik erő is liat rájuk, az ún. tömegvonzás. E két erő egyensúlyának köszönhető, hogy a csillagok nem robbannak fel. Dr. Parraghy P. Motorosok A TENGELYKAPCSOLÓ MEGHIBÁSODÁSA Az időelőtti meghibásodást leggyakrabban a helytelen kezelés okozza: a tengelykapcsolót sokszor „csúsztatjuk". Főleg a kereszteződések előtt. A gépkocsivezetők többsége — ahelyett, hogy alacsonyabb sebességre váltana — meghagyja a 3. vagy 4. sebességet, benyomja a kuplungpedált és fékez, majd a tengelykapcsoló súrlódásával, „csúsztatásával" fokozza a sebességet. A tengelykapcsoló súrlódik — és rongálódik — akkor is, ha benyomott kuplunggal és betett sebessséggel állunk, például az útkereszteződés előtt. Sokat szenved a tengelykapcsoló a városi csúcsforgalomban. Ebben az esetben ajánlatos, hogy a gépkocsivezető üresjárattal „engedje" a kocsit és az első sebességet váltogassa. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a kuplungpedált — a sebességváltáskor — tövig benyomjuk. Egyes gépkocsiknál előfordul, hogy kuplung nélkül is átváltható a sebesség — ebben az esetben azonban a tengelykapcsoló már erősen meghibásodott, s javításra szorul. OTKÖZBEN A biztonságos közlekedéshez tartozik többek között az ls, hogy a rossz látási viszonyok közepette útközben időnként félreállunk és megtisztítjuk a reflektort, a jelző- és stoplámpákat. A rövid „Időveszteség" kifizetődő, mert a felmérések igazolják, hogy például a reflektorra rakódott szennyeződés — esős időben — „elnyeli" a fény 30 százalékát. Különösen aktuális e kérdés a jelenlegi időszakban, amikor a mezőgazdasági járművek, a tehergépkocsik százai szennyezik az úttestet. Álljunk meg tehát gyakrabban, tisztítsuk meg a lámpákat — a biztonságosabb közlekedés érdekében!