Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN CSÜTÖRTÖK 1970. december 31. A NAP kel: 7.32, nyugszik: 16.02 órakor. A HOLD kel: 9.44, nyugszik: 19.49 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük SZILVESZTER nevű kedves olvasóinkat • 1905 ben halt meg TETMAjER LAJOS magyar mérnök, az anyagvizsgálat egyik legjelentősebb európai szakértője (szül.: ????) M 1915-ben szUletett JAN OPLETAL, a cseh diákok elleni náci terror egyik első áldozata (+1939) • 1915 ben halt meg KINCS GYULA író, újságíró, Ady Endre tanára, verseinek első népszerűsítője (szűl.: 1859). Köszönjük az együttműködést Megszokott dolog, hogy szinte minden héten ezen a helyen, ha csak néhány mondatnyi terjedelemben Is, lapunk tudósítóihoz, levelezőihez fordulunk. És ha ezt tesszük egész esztendőn át, mennyivel inkább indokolt, hogy az óesztendő végén s az újesztendő küszöbén néhány szót szóljunk, azpkhoz, akiknek tevékenysége, munkája nélkül ma már el sem tudjuk képzelni lapunk szerkesztését: lapunk levelezőihez, tudósítóihoz. Több ezerre tehető azon levelek száma, melyeket az év folyamán, tudósítóinktól és levelezőinktől kaptunk, és több ezerre tehető az a hír, tudósítás vagy karcolat, amely e levelek nyomán lapunk hasábjain megjelent. Azelőtt csak a Vasárnapi Oj Szóban, de az utóbbi időkben lapunk köznapi számaiban ls. Nagy munka és jelentős eredmény ez lapunk szerkesztésében, olvasóinkhoz való kapcsolataink bővítésében és megszilárdításában. Arról van szó, hogy levelezőink, tudósítóink áldozatkész munkájának eredményeképpen olyan vidékekről és eseményekről is hírt adunk, ahonnan és amelyekről egyébként nem állna módunkban, hiszen — mint már többször említettük —, szerkesztőségünk munkatársai érthető módon nem lehetnek ott mindenütt. Éppen ezért arra törekszünk, hogy tudósítói hálózatunkat kiterjesszük egész Dél-Szlovákiára. Most, amikor megköszönjük tudósítóink és levelezőink egész évi munkáját és együttműködését, egyben arra kérjük őket, hogy az újesztendőben- is legyenek továbbra is lapunk szilárd támaszai, áldozatkész munkásai. S ehhez a munkához szerkesztőségünk igaz szívből sok sikert kíván lapunk minden egyes tudósítójának és levelezőjének. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Vasárnapi fij Szó mostani számában a szokástői eltérően nem közöljük a heti rádió- és tévéműsort, mivel ezt ax Oj Sző december 23-i számában közöltük (1970. december 27-től 1971. január 2-ig). Egyben arra is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a következő, az 1971. január 3 tél január 9-ig szóló rádió- és tévéműsort az Gj Sző december 31-1, csütörtöki számában közöljük, tekintve, hogy a Vasárnapi Oj Szó legközelebbi száma csak január 10-én jelenik meg. V/////////////////////////M BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Szigorított intézkedések A laza munkafegyelem mérhetetlen károkat okoz a népgazdaságnak, mindnyájunknak. Erre a tényre figyelmeztet a föderatív kormányszervek közelmúltban végzett felmérése. A fél évig tartó akció folyamán 280 ipari és mezőgazdasági üzem 825 ezer dolgozóját ellenőrizték. Az adatokból kitűnik, hogy a dolgozók a munkaidőt mindössze 70—90 százalékban használják ki, s ezért annak legalább 10—30 százaléka kárba vész. Megállapították azt is, hogy ennek a veszteségnek teljes egyharmada igényes irányítással, jobb munkaszervezéssel kiküszöbölhető. A ráfizetés óriási: 5S0 millió óra évente, vagyis annyi, mintha 275 ezer emberrel kevesebb dolgozna a népgazdaságban. A Munkatörvénykönyvben a fegyelem megszegésére is találunk paragrafust, de a vezető dolgozók többsége ahelyett, hogy a megfelelő lehetőségeket kihasználná a helyzet orvoslására, az egyszerűbb megoldást választja: szemet huny a kilengések felett. A legtöbben nyilván attól tartanak, hogy a dolgozók megelégelve a „szigorítást", felmondanak. Tudják, a munkaerőhiány miatt mindenütt tárt karokkal fogadják őket. Tény, hogy a vezető dolgozók rendszerint édes-keveset törődnek az új munkaerők múltjával, azzal, milyen volt a munkaerkölcsük előző helyükön. Minden további nélkül felveszik az új embereket és lehetővé teszik nekik, hogy továbbra is folytassák előző fegyelmezetlen életmódjukat. Ezzel a kevéssé örvendetes ténnyel magyarázható, hogy a dolgozók egy része évek óta későn jár be, és a megengedettnél hamarabb hagyja el munkahelyét, sőt gyakran egyéb „elfoglaltsága" miatt kimaradozik a munkából. Az egész országban nyilvántartott notórius fluktuánsok száma ma mintegy 290 ezerre tehető. Az ellenőrzött vállalatokból rövid hat hónap leforgása alatt távozott 31 ezer dolgozó közül 15 ezer kölcsönös megállapodás alapján bontotta fel munkaviszonyát. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok vezetői a szövetségi fe és a nemzeti kormányok határozatát sem tartják be következe- | tesen — de sok esetben nem is tarthatják be, hiszen nem is is- | merik azt a határozatot —, mely szerint a vállalat a felmondási időt hat hónappal meghosszabíthatja, indokolt esetekben pedig nem köteles hozzájárulni a munkaviszony felbontásához. M. Stancel, szövetségi munkaügyi- és népjóléti miniszter kijelentette, hogy a szövetségi kormány mindezen társadalomellenes jelenségek megakadályozása érdekében mind a felelősségüket elhanyagoló vezetőkkel, mind a dolgozókkal szemben az eddiginél sokkal erélyesebben fog fellépni. A munkaerőhullámzás megakadályozására irányuló intézkedésekben az elmúlt hónapokban sem volt hiány, mégis szükséges azok kiegészítése a munkaerők szétosztását szabályozó, 1971-re szóló országos intézkedéssel, mely a szakszervezetekre is fontos feladatokat ró, különösen a dolgozók nevelését illetően. A vállalatok ellenőrzése során az irányító szervek tiszta képet kaptak a munkaerőkkel kapcsolatos, nem éppen kedvező helyzetről. Az áldatlan állapotnak meg kell szűnni, s ezt csak a Munkatörvénykönyv bizonyos intézkedéseinek megszigorításával érhetjük el. Kétségtelen, hogy maguk a paragrafusok nem oldják meg a problémát, de következetes érvényesítésükkel — és erre a fegyelmezetleneket törvény fogja kényszeríteni — lényegesen javulnia kell a helyzetnek.. Ez a következő ötéves terv sikerének egyik elengedhetetlen feltétele. KARDOS MARTA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | Az egység jegyében Az elmúlt napok kétségkívül legjelentősebb nemzetközi politikai eseményeként a szovjet—egyiptomi tárgyalásokat könyvelhetjük el. Ugyanakkor felfigyelhető, hogy az arab diplomácia rendkívüli aktivitást fejt ki, minden jel arra vall, hogy történelmi jelentőségű és valóban komoiy döntések születnek a közel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatosan. Ami az Ali Szabri alelnök vezette egyiptomi küldöttség moszkvai tárgyalásait illeti, leszögezhetjük: kulcsfontosságúak voltak a térség békéje, illetve a közel-keleti válsággóc felszámolása szempontjából. Egyúttal azt is bizonyítják, hogy nem vált be bizonyos nyugati körök jóslata, amely szerint Nasszer halálát követően „el kellett volna hidegülnie" a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság, valamint a többi arab ország viszonyának. A moszkvai tárgyalásokat követő nyilatkozatokbői kiderül, hogy a kapcsolatok tovább bővülnek, sokoldalúbbá válik az együttműködés mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban. Az egyiptomi tárgyalófél rámutatott, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi berlini ülése, illletve az elfogadott dokumentumok hatékonyan járultak hozzá az igazságos rendezés ügyéhez, és egyértelműen síkraszálltak a függetlenségüket, szuverenitásukat védelmező arab országok mellett. Tel Aviv természetesen nem nézheti „ölbe tett kézzel" az egyre fokozódó arab politikai aktivitást. Viszont Golda Meir miniszterelnök-asszony egyik legutóbbi beszédéből kiderült, hogy Izrael még mindig nem tartja elegendőnek az amerikai katonai segélynyújtást és továbbra is az erő pozíciójából kísérel meg tárgyalásokba bocsátkozni. Nos, az izraeli kormánynak, a Tel Aviv-i héjáknak feltétlenül figyelembe kell vennie, hogy az utóbbi időszakban alapvetően megváltozott a helyzet. Az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Szíria és Szudán államszövetsége rendkívül megerősítette az arab egységfrontot, olyannyira, hogy a „jordániaiak" elmélete is kudarcot vallott egyszeriben. Mind az arab országok, mind a szocialista tábor, valamint a haladó politikát folytató rendszerek kiállnak a palesztinai nép, a palesztinai felszabadítási mozgalom igazságos harca mellett. Különben tény az is, hogy a közel-keleti válságnak ez a probléma a kulcskérdése. A mindenkori izraeli kormánynak tudatosítania kell, hogy a palesztinai kérdés rendezését mellőzve lehetetlen feloldani a térségben fennálló feszültséget. Moszkvai tartózkodása során, az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége többek között megbeszélést folytatott Gnnnar jarring svéd diplomatával is, aki egyébként U Thant ENSZfőtitkár közel keleti különmegbízottja. A közvetett tárgyalások újrafelvételével összefüggésben teljesen egyértelmű az egyiptomi álláspont. Ezeknek a megbeszéléseknek mindenekelőtt a békés rendezés feltételeit kell megteremtenie, semmiképp sem használhatók ki zsarolásra. Mert Tel Avivban ugyebár ezt teszik, s az arab fél számára teljesen elfogadhatatlan feltételeket támasztanak a tárgyalások úirsfBivrteiének fejében. Végezetül elmondhatjuk, hogy a legutóbbi események tükrében valószínű: már a közeljövőben eldől, milyen irányt vesz az arab-izraeli párbeszéd, amely mindeddig tulajdonképpen csak az ENSZ talaján zajlott. (B. P. I.) Az International Herald Tribúne karikatúrája az amerikai rakétaprugramról: — Kitűnően tervezték — nyugtatja meg a rakétát cipelő úr az „adófizetőt". — Képzelje, az ön hátán fog majd landolni! A Szovjetunió kommunista pártja küldöttsége P. Ny. Gyemicsevnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, Központi Bizottsága titkárának vezetésével a napokban megkoszorúzta a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök slavíni emlékművét. (ČSTK — felvétele) A szovfet fővárosban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a GOELRO 50. évfordulójáról. Az ünnepi szónokok rámutattak, hogy Lenin nagyszerű elektrifikáctós programja valósággá vált. (ČSTK—TASZSZ felvétele) Az Egyesült Államok újabb repülőgépeket vesztett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén. A VDK tüzérsége nagy harci lelkesedéssel száll szembe a betolakodókkal. (ČSTK felvétele)