Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-30 / 308. szám, szerda

Szovjeť kitüntetések csehszlovák állampolgároknak (CSTK) — Az SZLKP közép­szlovákiai kerületi bizottságán tegnap nyújtották át a Lenini Jubileumi Érmet a kerület'13 polgárának. A kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége adományozta a 13 csehszlovák állampolgárnak, akik a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalomban a Vörös Had­sereg katonáiként vettek részt a polgárháborúban. Az érmeket Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja adta át. Dr Vladimír Pirosik, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára, Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője, Vaszilii Fjodorovics Pluscs őrnagy, a szovjet hadsereg képviselője és Ernest Caban, a kerületi pártbi­zottság titkára kifejezte szeren­csekívánatait a kitüntetettek­nek. A kitüntetettek nevében Pavel Jurkech mondott köszönetet, aki mint a Vörös Hadsereg ka­tonája személyesen találkozott Leninnel. Ugyancsak tegnap nyújtotta Kitüntetések — Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára tegnap nyújtotta át Eduard Mandáknak, a CSKP Központi Ellenőrző ős Revíziós Bizottsága tagjának a CSKP KB üdvözlő levelét, amelyben a párt Központi Bizottsága Mandfák elvtárs születésnapja alkalmá­ból köszönetet mond a sokévi pártmunkáért, a munkásosztály és a szocializmusért vívott harc­ban való aktív részvételéért. A jubilánsnak Miloš Jakeš, a CSKP KB Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának elnöke át­adta a KERB üdvözlő levelét. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Václav Hájek, a CSKP KERB irodájának elnöke. Miloš Jakeš elvtárs Václav Hájek elvtárs jelenlétében Ugyancsak tegnap adta át a CSKP KERB üdvözlő levelét Jan Ždanovec elvtársnak, a Prága 9. körzeti ellenőrző és revíziós bizottsága elnökének. A levél köszönetet mond a szü­letési évfordulóját ünneplő Žda­novec elvtársnak áldozatos párt­munkájáért. Az ostravai bányászok teljesített ék ígéret üket (CSTK) •— Az ostrava-karvi­nái bányák dolgozói december 29-én a délutáni órákban az ez évi szénfejtésben 23 900 000 ton­nás eredményt értek el. Ezzel teljesítették a bányásznapon vállalt kötelezettségüket. Az évi tervet több mint 1028 000 ton­na szénnel túlteljesítették. A bányaügyelet jelentése szerint valószínű, hogy szerdán estig teljesítményük 24 millió tonna fölé emelkedik. Ez az eredmény egyedülálló a szénmedence történetében. A jelentős siker elsődleges tényezője mindenekelőtt a bá­nyászok és a technikusok áldo­zatkészsége, akik rendkívüli szombati műszakokban dolgoz­tak. Több évi stagnálás után is­mét nagy lendülettel fejlődött a bányászok kezdeményezése a felszabadulási évforduló, vala­mint a párt megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére. Az eredmények eléréséhez hozzá­járult az új technika is. A kör­zet számára évente több száz­millió értékű új gépet és beren­dezést vásárolnak. Az ostrava-karvlnái szénme­dence bányának 1946-ban több mint 11 225 000 tonna, az 50-es években 15 millió tonna, 1960­ban 20 millió tonna, 1964-ben 22 335 000 tonna, a múlt évben pedig 22 941000 tonna szenet fejtettek. Helyreigazítás Lapunk tegnapi számában — sajnálatos elnézés következté­ben — hiba csúszott a Szlovák Nemzeti Tanács üléséről szóló tudósításba. A cím helyesen így hangzik: A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta az SZSZK 1971. évi népgazdasági tervét és állami költségvetését. A 2. ol­dalon az SZSZK 1971. évi költ­ségvetéséről szóló részben az egyes bevételi és kiadási téte­lek alatt nem milliók, hanem milliárdok értendők. Kérjük ol­vasóink szíves elnézését. át az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságán a Lenin Ju­bileumi Érmet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 17 kelet­szlovákiai részvevőjének. A ki­tüntetéseket Vaszil Szemjono­vics Medov, a -Szovjetunió bra­tislavai alkonzulja adta át. Je­en volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Rudolf Blaho, az SZLKP kerüle ti pártbizottsága elnökségének tagja, a pártbizottság titkára. Egyidejűleg átadták Fedor Kurucnak a Nagy Honvédő Há­borúban a fasiszta Németország felett aratott győzelem érmét, amit a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége adomá­nyozott a kitüntetettnek. * * • A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa V. I. Lenin születése 100. évfordulójának alkalmából a NOSZF 17 kelet-szlovákiai résztvevőjének is jubileumi ér­met adományozott, amit tegnap Košicén a kelet-szlovákiai ke­rületi pártbizottság épületében V. Sz. Medov elvtárs, a Szov­jetunió bratislavai konzulja, Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB elnökségi tagjának és titká­rának s Rudolf Blaho elvtárs­nak, a kerületi pártbizottság titkárának jelenlétében adott át. —ifc— Távirat G. Husák elvtársnak (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára a követ­kező táviratot kapta Edward Gierektől, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkárától: „A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága titkár­sága és Politikai Bizottsága ne­vében köszönöm Önnek és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ve zetőségének jókívánságait. Mély meggyőződésem, hogy pártjaink baráti együttműködé­se továbbra ts sikeresen fejlő­dik közös céljaink érdekében. — a szocializmus győzelméért. Husák elvtársat forrón és szí­vélyesen üdvözlöm. EDWARD GIEREK a LEMP KB első titkára" Új postailletékek (ČSTK) — 1971. január 1-től a nemzetközi levelezés terén új postailletékek lépnek érvénybe. Érdekességképpen közlünk néhány ú] díjszabást a külföldi postakül demények általános fajtáiból. Egy 20 gramm súlyú levélért 3,60 koronát, és minden további 20 grammért ezen felül még 2,20 koronát fizetünk. A külföldre kül tíött levelezőlapokra 2 koronás bélyeget kell ragasztani. Európa és Ázsia szocialista országaiba a 20 grammos levelekre és a levele­zőlapokra az eddigi díjszabások érvényesek. Az 50 gramm súlyt túl nem hala­dó könyvekért, újságokért vagy folyóiratokért 80 fillért fizetünk. Minden további 50 grammért 40 fillérrel emelkedik az Illeték ösz­szege. Ezt a csökkentett díjszabást csak az „Imprimé 50 százalék" jelzésű küldeményeknél lehet al­kalmazni. 50 grammig más nyomtatványo­kért 1,60 koronát kell fizetni. Az árumintákért minden 50 gramm után 90 fillér, azonban legalább 3,60 korona az Illeték. Az utalvány nélküli — levélnek minősített csomagokért, küldemé­nyekért — legalább 7 koronát fi­zetünk, amikor ls minden 50 gramm 1,70 koronába kerül. Az a|ánlott küldeményekért fize­tett pótlékot 5,40 koronára, az expressz küldeményekért fizetett pótlékot 7,20 koronára emelték. A külföldi ajánlott küldemény elve­szítése esetén a pótlék a külde­mény értékére való tekintet nélkül 225 korona. Az Európa valamennyi országa ba és Ázsia szocialista országaiba légipostával küldött levelekért és levelezőlapokért légiforgalmi ille­ték nélkül minden 10 gramm után 30 filléres az Illeték. A többi országba küldött levelek és levelezőlapok esetében minden 10 gramm után 2,40 koronát egyéb levélküldemények esetében min den 25 gramm után 2.40 koronát kell fizetni • Rimaszombatban (Ríni. Sobo­ta) a minap mintegy 300 ember vett részt a város felszabadítása évfordulója alkalmábúl rendezett ünnepélyen. A kulturális műsorral tarkított összejövetelen a lakosok hálával gondoltak a város felsza­badítóira. Agráripari komplexumok Munkaverseny az SZKP XXIV. kongresszusa Bulgáriában Szófia — Közismert tény már, hogy a Bolgár Népköztársaság mezőgazdaságában eddig műkö­dött mintegy 800 termelőszövet­kezetet és állami gazdaságot körülbelül 150 „agrár-ipari komplexum"-nak nevezett me­zőgazdasági mamutvállalatban tömörítik. A gazdasági kon­centrációnak ez a formája to­vább folytatódik Bulgária ipar­ágában is. A legutóbb napvi­lágot látott kormányrendelke­zések fényében világossá vált, hogy a hatvanas évek első fe­lében és közepén az ország iparában kialakított úgynevezett állami gazdasági egyesüléseket is átmeneti formáknak tekin­tették, s ezeket most újra át­szervezik. Az elnevezés megma­rad, ellenben az eddig műkö­dött 120 ily.on egyesülést hat­vanötre vonják össze. Magyarázatként azt hangsú­lyozzák, hogy az eddigi forma, — amely közbeeső láncszem volt a termelő vállalatok és a minisztériumok között — előse­gítette ugyan a fejlődést, a termelés szakosodását és kon­centrálását, a termelés és irá­nyítás új, tudományos módsze­reinek bevezetését, hátránya volt azonban, hogy az egyesülé­sek nem viseltek semmiféle fe­lelősséget sem a vállalatoknál folyó termelés gazdaságii sike­reiért, sem a külkereskedelmi eredményért. Az új megnagyobbodott álla­mi gazdasági egyesülésekben az egyes vállalatok elvesztik jogi és gazdasági önállóságukat. Az egyesülések tehát nemcsak irá­nyító szerepet töltenek be, mint eddig, hanem hatalmas gazda­sági egységekké is válnak. Fe­ladataikat most már nem a minisztériumoktól, hanem egye­nesen a minisztertanácstól kap­ják. Beruházási joga is csak az egyesüléseknek lesz a jövőben. tiszteletére Moszkva — Az új ötéves terv (1971—1975) kezdeti időszaká­ban a szovjet gazdaság munka­ütemének fejlődésére nagy ha­tást gyakorol az SZKP jövő év márciusában megrendezésre ke­rülő XXIV. kongresszusa tiszte­letére indított munkaverseny, amelybe a szovjet dolgozók egyre szélesebb tömegei kapcso­lódnak be. A Tatár SZSZK kőolajipará­nak dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus megnyitásá­nak napjára, 1971. március 30-ra, terven felül 50 ezer ton­na kőolajat termelnek. A szi­bériai olajlelőhelyek dolgozói még nagyobb felajánlást tettek. Eddig a tyumeni körzet minden tervét az év végére korrigálni kellett, mert a tervek szűknek bizonyultak. Az előző ötéves terv (1966—1970) előirányzatát, az évi maximálisan 25 millió tonna kőolaj kitermelését, a határidőnél sokkal korábban teljesítették. A tyumeni körzet ebben az évben több mint 31 millió tonna kőolajat ad az or­szágnak. A körzet dolgozói a kongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy 1971 első negyedében 100 ezer tonna kőolajat termel­nek terven felül. A munkaverseny nagy lendü­letet vett az ország legnagyobb széntermelő körzeteiben is. A Szovjetunió széntermelésének 19^1-ben el kell érnie a 633 millió tonnát. A vaskohászat dolgozói is új felajánlásokat tettek. Az iparág jövőre körülbelül 120 millió tonna acélt állít elő, ami egé­szen közel hozza a Szovjetuniót az acéltermelés tekintetében vi­lágviszonylatban első Egyesült Államokhoz. Az iparág bővítése az 1966—1970-ig terjedő terv­időszakban nagy összegeket fordítottak. Brandt-interjú az NSZK politikai céljairól Willy Brandt nyugatnémet kancellár a közelgő újév alkal­mából interjút adott a DPA nyu­gatnémet hírügynökségének. Arra a kérdésre, melyek vol­tak íti 1970-es esztendő legfon­tosabb politikai eseményei, a bonni kormányfő a következő­ket válaszolta: „Ha visszatekintek az 1970-es évre, akkor a legfontosabbnak azt tartom, hogy a bel- és kül­politikai válságok megkíméllek minket, s hogy sikerült meg­őrizni a békét... Az elmúlt esz­tendő mérlege tehát igen jó. Külpolitikai vonatkozásban mind az európai politika, mind a keleti politika terén leküz­döttük a régóta tartó pan­gást ... A Szovjetunióval és ke­let-európai szomszédainkkal va­ló megbékélés hosszú útján el­jutottunk az első állomásokra". Tömegsírok egy krími szovhoz területén Szímferopolban, a Krím-fél­sziget adminisztratív központjá­ban nemzetközi sajtóértekezle­tet tartottak. A tájékoztató színhelyének megválasztását nyomós okok indokolták. Rövid idővel ezelőtt, föld munkák során a Szímferopol közelében fekvő Kraszníj szov­hoz munkásai tömegsírok egész halmazára bukkantak a gazda­ság területén. Az ügy kivizsgá­lására alakult ukrajnai kor­mánybizottság szemtanúk ki­hallgatása, orvosszakértői vizs­gálatok, archívumanyagok átné­zése és más bizonyítékok alap­ján felderítette a tömegsírok eredetét. Erről számolt be Pjotr Trony ko ukrán miniszterelnök-he­lyettes, a köztársasági kor­mánybizottság vezetője, Rube­zsanszkij professzor, az orvos­szakértői bizottság elnöke, va­lamint több helyi lakos, szem­tanú a sajtóértekezleten, amely­re Szimferopolba érkeztek a szovjet országos lapok képvi­selői és a külföldi sajtó, rádió, televízió Moszkvában akkredi­tált tudósítói. A Krím-félsziget német fa­siszta megszállása idején Szím­feropol közelében koncentrá­ciós tábor működött. Tízezer szovjet állampolgárt — parti­zánokat, hadifoglyokat, lakoso­kat — kínoztak halálra, gyil­koltak meg mozgó gázkamrák­Hatásköri kérdések Belgrád — A jugoszláv kor­mány részletesen kidolgozta an­nak a tervét, hogy a gazdaság­megszilárdítási programmal és az alkotmány készülő módosí­tásával összhangban milyen feladatokat ruház át a szövetsé­gi állam a 6 jugoszláv köztár­saságra és a 2 autonóm tarto­mányra. A hatáskör átruházá­sok, különösen gazdasági téren, igen széles körűek lesznek. Az új elképzelések szerint a jugoszláv szövetségi állam költ­ségvetéséből január 1-től kizá­rólag a szövetségi szervek mun­káját febbe tartozik a külpoli­tikai tevékenység is), a hadse­reg szükségleteit és a kevésbé fejlett köztársaságok (Bosznia­Hercegovina, Crna Gora és Ma­cedónia), valamint a Szerbiához tartozó Koszovo autonom tarto­mány támogatását fogják fedez­ni. ban a németek és a helyi lakos­ság köréből verbuvált ügynö­keik. Amikor a felszabadító szovjet csapatok a láger köze­lébe értek, a fasiszták a tábor valamennyi addig életben ma­radt foglyát — 1480 főt — megöltek. Ezeknek az áldozatoknak — köztük nőknek és kisgyerme­keknek — a csontvázát talál­ták most meg, 28 tömegsírban, amelyeket a többi bizonyíték­kal együtt, bemutattak az új­ságíróknak. SZADAT TANÁCSKOZIK Arra a kérdésre, hogy az új esztendőben az NSZK szemszö­géből melyek lesznek a kül- és belpolitika súlyponti kérdései, a kancellár a következőképpen válaszolt:. „Külpolitikai vonatkozásban az „európai politika" folytatá­sát, az EGK-ba való belépés­ről szóló tárgyalások, valamint a valuta- és a gazdasági unió megteremtéséről folytatandó tárgyalások sikerre vitelét tart­juk a legfontosabbnak. A keleti politikában súlyponti kérdés a Moszkvával és Varsóval kötött szerződések ratifikálása és a szerződés megkötése Csehszlo­vákiával. Ennek kapcsán ter­mészetesen fontosnak tartjuk „a berlini probléma" kielégítő rendezését. Belpolitikai vonat­kozásban a gazdasági stabilizá­ció a fő cél" — fűzte hozzá a kancellár. Támogatják a palesztínaiakat Karachi — Befejezte három­napos munkáját a muzulmán or­szágok külügyminisztereinek karachi értekezlete. A 23 ország küldöttei által elfogadott záró­közlemény a muzulmán orszá­gok teljes támogatásáról bizto­sítja a palesztinai népet, követe­li az izraeli csapatok kivoná­sát a megszállt területekről és a Biztonsági Tanács 1967. no­vemberi határozatainak mara­déktalan teljesítését. (Folytatás az 1. oldalról) minisztérium a legmegfelelőbb­nek talál. Washington szívesen venné a Közel-Kelettel foglal­kozó négyhatalmi megbeszélé­sek felújítását is párhuzamo­san a Jarring-féle tárgyalások­kal. Kairóban Hafez egyiptomi kormányszóvivő jelezte, hogy az EAK szívesen venné Rogers látogatását. Jeruzsálem — Kedden rend­kívüli ülésre jött össze az iz­raeli parlament, amely előre­láthatólag visszautasítja a mind­össze két mandátummal rendel­kező szélsőjobboldali Szabad Centrum Párt bizalmatlansági indítványát, és jóváhagyja a ka­binet hétfői határozatát a tár­gyalások felújításáról. A parla­ment ülésének megnyitásaként Golda Meir mond beszédet. Bejrút — A libanoni külügy­minisztérium utasította ENSZ képviseletét, hogy tiltakozzék a Biztonsági Tanácsnál a hét­főn Jatar dél-libanoni település ellen intézett izraeli támadás ügyében. A libanoni kormány kedden szintén rendkívüli ülés­re jött össze, amelyen arról kell döntenie, vajon a támadás miatt kéri-e a Biztonsági Ta­nács összehívását. Amman — Hírügynökségi be­számolók szerint a hétfői nap folyamán több órán keresztül lövöldözések zaja hallatszott Amman délkeleti elővárosai­ban. Az arabközi békéltető és felügyeleti bizottság találkozót kért az ammani kormány, illet­ve a gerillaszervezetek képvi­selőitől. A megbeszélésen részt vett Vaszfi Teli jordániai mi­niszterelnök és Ibrahim Bakr, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetek Központi Bizottsá­gának tagja. Az ülés után ki­adott közlemény szerint a lö : völdözés, amelyre „tévedésből" került sor, nem követelt ember­áldozatot. Bejrút — A MENA hírügy­nökség jelentése szerint Bejrút­ban befejeződött az Izraelt boj­kottáló arab konferencia 20. ülésszaka. A konferencia doku­mentumait és rezolúcióját ké­sőbb hozzák nyilvánosságra. Jeruzsálem — Kedden rend­kívüli ülésre jött össze az izrae­li parlament. Golda Meir minisz­terelnök tájékoztatta a parla­mentot a kormánynak arról az elhatározásáról, hogy visszatér a Jarring ENSZ-megbízott ve­zette közvetett békéltető tárgya­lásokhoz. Golda Meir szavaiból kitűnt, hogy Izrael a megszállva tar­tott területek birtokában úgy­nevezett közvetlen tárgyalások formájában kívánja akaratát rá­kényszeríteni az arab országok­ra. Kijelentette: „egyetlen izrae­li katonát sem vonunk ki a megszállva tartott területekről mindaddig, amíg létre nem jön a kötelező erejű békeszerződés. Hozzájárulunk ugyan a Jarring vezette közvetett tárgyalások­hoz, de továbra sem mondunk ~le arról, hogy Izrael és az arab országok közvetlen tárgyaláso­kat kezd)enek." Kairó — Anvar Szadat, az EAK elnöke az Arab Szocialista Unió Legfelsőbb Végrehajtó Bi­zottságának ülésén közölte, hogy kormányzósági szinten polgári katonai bizottságok jöt tek létre. A bizottságok felada ta, hogy február 5-e előtt vagy után leszámolhassanak az Izrael részéről indítandó agressziós kísérletekkel. XII.

Next

/
Thumbnails
Contents