Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-03 / 287. szám, csütörtök

Megnyílt a bratislavai Városi Múzeum történeti kiállítása az Ovárosházán. A képen a kiállítás egyik részlete". Felvétel: Magda BorodáCová — ČSTKI Az irodalom társadalmi küldetéséért A Szlovákiai írók Szövetsége magyar szek­ciójának vezetősége legutóbbi ülésén foglal­kozott a szekció belső problémáival és soron következő akcióival. Megállapította, hogy a válságos évek következtében bizonyos meg­torpanás mutatkozik az irodalmi életben. A CSKP megalapításának közeledő 50. évfor­dulóját jó alkalomnak tartja arra, hogy az írókat ráébressze társádalmi küldetésük tel­jesítésére és felhívással fordul a szekció tag­jaihoz és mindazokhoz, akiknek befolyása van a szlovákiai magyar irodalmi élet kiala­kítására. A felhívás szövegét az alábbiakban közöljük. A szlovákiai magyar irodalom fő vonulata mindenkor a dolgozó nép érzésvilágát és érde­keit juttatta kifejezésre. Igy volt már az első köztársaság idejében és így van ez a felszabadu­dulás óta is. Az írók zöme mindenkor Csehszlovákia Kom­munista Pártjával tartott. így a népfront — poli­tika idejében, mikor irodalmunk jelentős antifa­siszta tényezővé vált. Bíztak a pártban és a mun­kásosztályban, mert bennük látták a háborús ve­szélyt és a fasizmust hatálytalanító erőt, amely a társadalom forradalmi átalakítására képes, s ugyanakkor a kulturális élet sohse látott kibon­takoztatását is elindítja. A két nemzet és több nemzetiség lakta ország viszonyai között csakis a kommunista párt hirdetett olyan politikát, mely a nemzetek és a nemzetiségek együttélésé­nek kérdéseit az internacionalizmus szellemében oldhatja meg. A felszabadulás óta is azt tapasztaltuk, hogy a párt hű maradt küldetéséhez és manapság, miután megszabadult a kispolgári opportunizmus tehertételétől, arra törekszik, hogy az országot konszolidálja. Felhívjuk a szlovákiai magyar írókat, az író­szövetség tagjait, és mindazokat, akik tevékenyen részt vesznek a szlovákiai magyar irodalmi élet kialakításában, hogy mipt ennek az országnak polgárai, s mint alkotó egyéniségek tartsanak ma is a párttal, mert csakis a párt képes megterem­teni az irodalmi és kulturális élet feltételeit, csakis a párt képes megoldani társadalmunk égető kérdéseit, közöttük a nemzetiségi kér­dést is. Az íróktól nem formális megnyilatkozásokat várunk, inkább azt várjuk tőlük, hogy alkotásaik­ban, versben és prózában magas művészi szín­vonalon fejezzék ki mai életünk igazságát. Hiszen az Író helyett mindig a mű beszél. Ilyen értelmű elkötelezettséget várunk az íróktól, mert a mű­vészi alkotás hiánya az igazság, az erkölcs és a szépség hiányát jelzi. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a súlyos válságok után elkövetkezett az alkotás és a művészi aktivitás ideje. Ezért a párt megalapításának 50. évfordulóját úgy fogadjuk, mint ösztönzést az alkotómunká­ra, ruint alkalmat arra, hogy síkra szálljunk a szocialista humanizmus eszméiért, mert nem elég tétlenül tűnődni, nem elégedhetünk meg azzal, hogy kérdéseket teszünk fel. Ideje a kérdéseket megválaszolni, és tényleges harcot kezdeni a jö­vőért. EMLÉKEZÉS ĽUDOVÍT KUDLÁKRA A városi Képtár termébe lé­pő látogatót mindenekelőtt a festő Önarcképe ragadja meg. Markánsan tagolt fej, a magas homlok elmélyült gondolkodást sejtet, tiszta, figyelő szempár, mélyen barázdált arc, kérdésre nyíló ajkak. Kudlák ötven éves korában festette önelemző port­réját. Egy fél évszázadra pillant vissza a Losoncról elindult ifjú, aki Prágában szerzi meg a gé­pészmérnöki oklevelet. De az eleinte kedvtelésként jelentke­zett piktúra mind követelőzőbb igényekkel lép föl. S a felelős állami tisztséget betöltő mér­nök 1928-tól kezdve négy éven keresztül szorgalmas hallgató­ja L. Fullának és M. Galandá­nak a pozsonyi Iparművészeti Iskolában. 1935-től kezdve már aktív festő, kiállításokon vesz részt. 56-ban nyílik meg gyűjte­ményes tárlata s négy eszten­dővel később meghal. Pályakezdése a 30-as 40-es évek elejére esik. Ezt az idő­szakot a szlovákok fokozódó nemzeti öntudata s ezzel párhu­zamosan a modern európai kép­zőművészeti irányzatok hatása jellemzi. — Kudlák egyik fő problémája: a hazai hagyomány s az új áramlatok ötvözésének mikéntje. Témáját a látott világból, a valóságból meríti. A népművé­szet lényeges ösztönzője. Szín­világa, sűrítései is erre valla­nak. Mintegy 40 bemutatott vászna közül a kezdetiek, a vál­tozatos tájak lírai fogalmazá­súak. Konstruktív szerkeszté­sűek a hegyek alján megbúvó falvak, tiszta körvonalú, derűs színű templomuk és környeze­tük: Bazin, Mistryk, Bártfa, s az olasz levegőt árasztó harmoni­kus felépítésű Szent Györgyi templom. — ízig-vérig szlovák típusok a Helfai asszony, az atmoszférát éreztető parasztszo­bában ülő Anya és gyermeke. A negyvenes évek végétől a természetben készült vázlatokat műtermében fejezi be. Most el­fordul a helyi színektől s len­dülettel, felszabadultan kompo­nál (Sárga ház, Rózsaszínű he­gyek). A háború feszültségének, az egymást váltó tragédiáknak ki­vetítése már oldott festőiséggel s azonosulással alakított. (Me­nekülés, a Sárga asszony és a Zsidó utca). A béke várva várt nagyszerű nyitányát, a szovjet hadsereg április 4-1 bevonulását egységes hatású monumentális kompozícióban rögzíti. Kudlák nem csupán ecsetével tolmácsolta festő mivoltát. Hosszú esztendőkön keresztül töprengett a művész hivatásá­nak igazáról. Elmélkedett a folklór szerepéről a képzőmű­vészetben, amit úgy szeretett volna elképzelni, hogy ennek révén „a szlovák művészet nyi­tott könyv legyen, amelyből az idegen s utódai is rekonstruál­hassák nemzeti életünket, gond­jainkat, és örömeinket, szoká­sainkat, létünket és életfelfogá­sunkat." BÁRKÁNY JENÖNE LÁNC, LÁNC, ESZTERLÁNC... A gyermek zenei nevelésé­ben, fejlődésében a népzene fontos és alapvető szerepet ját­szik. A népdal és népzene min­den népnek a zenei anyanyel­vét képezi, ezen keresztül vezet a legbiztosabb út a zene általá­nos megismeréséhez. Természe­tesen a népzene megismertetése és megszerettetése az ifjúsággal a mai modern korban nem könnyű feladat. A gyermekek lépten-nyomon a tánczenével, beat- és dzesszzenével vannak körülvéve, ezt hallják legtöbb­ször. Ezért az iskolai zenei ne­velést elősegítik az állami nép­művelési szervek Is. A Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Ház november 11—13-án Lánc, lánc, eszter­lánc címen népdalversenyt hir­detett az ifjúság számára. A há­rom körzeti selejtezőn (Somor­ja, Dunaszerdahely, Nagyme­gyer) 152 tanuló vett részt. Na­gyon sok tehetséges énekest hallott a zsűri, ezek közül leg­alább néhányat kell megemlíte­ni: Kiss József, Tonkháza, Stif­ter Emília és Lídia Žideková So­morjáról, Varga Ilona, Berecz Magda és Kardos Anna Duna­szerdahelyről, Horváth Katalin Várkonyból, Fekete Zoltán Eperjesről, Sefcsík Beáta Nagy­megyerről, valamint Gulyás Ro­zália és Matics Klára a duna­szerdahelyl zeneiskolából. Az énekesek zöme önállóan, kísé­ret nélkül énekelt. Sajnos, a ci­gányzenekarok által kísért éne­kesek produkcióját a zenekar nem emelte — mint ahogy azt egyes tanítók elképzelték —, hanem inkább rontotta. Érdekes volt megfigyelni, hogy a versenyen több mutáló gyermek is énekelt. Természe­tesen legtöbbjüknek a hangja ilyenkor megtörik, fátyolosan és rekedten hangzik. A kivá­lasztásnál erre a jövőben az is­koláknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniök. Nagy kár, hogy a színvonalas népdalversenyen nem hallottuk a csilizradványl, ekecsi, szarvai, bakai gyerme­keket. A verseny döntőjére, melyen 30 énekes szerepel a három körzetből, december 11-én kerül sor a Csallóközi Kulturális Na­pok keretében. VICZAY PÁL SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA A testnevelés jelentősége A testnevelés a szocialista ne­velés szerves része, célja a tes­tileg fejlett, egészséges, vidám, edzett egyének kialakítása. A szervezet arányos és harmoni­kus fejlődése mind az egyén, mind a társadalom számára egy­aránt lényeges, szocialista tár­sadalmunk ezért fordít oly nagy gondot a testnevelés fej­lesztésére. Ennek érdekében az iskolai tanterv kötelező heti két­órás testnevelést ír elő, azon­kívül anyagi lehetőségeket és feltételeket biztosítunk az is­kolán kívüli edzésekre, sporto­lásra, versenyzésre. A testnevelésnek a szervezet fejlődése szempontjából igen értékes hatása van. Köztudott, hogy minden mozdulatban és mozgásban belső és külső szer­vek vesznek részt. A szervek fejlődése és kialakulása a moz­gás minőségétől, intenzitásától és gyakoriságától függ. A lab­darúgónak tehát a lábizmai fej­lődnek ki Jobban, az úszónak a mellkasa és tüdeje, a szertor­násznak a belső szervekkel ará­nyosan fejlődik minden izma. A hosszú ideig fekvő betegnek viszont visszafejlődnek a belső szervei és izomzata. A karját tö­rött embernek a karizmai szemmel láthatóan elsatnyul­nak a gipszben. Ezek a tények is igazolják, hogy a mozgás­hiány, különösen a fejlődésben levő szervezetre igen káros ha­tással van. Testnevelés alól ok­talanul felmentést kérő diákok és szülők, vigyázatni A rendszeres testedzés ered­ményeként a lélegzés ritkábbá és hosszúbbá válik, mivel a tü­dő térfogata, kapacitása nagy mértékben megnövekszik. Nyil­vánvaló, hogy ezzel a mellkas térfogatának és izomzatának nagyobbodása is együtt jár, ami igen fontos a szervezet oxigén­ellátása szempontjából, különö­sen a fokozott mozgás, a meg­erőltető szellemi és testi mun­ka közben. A szív és tüdő szin­tén csak kellőképpen fejlett mellüregben tehet feladatának teljes mértékben eleget. A testnevelési és a tornagya­korlatok (futás, úszás, kollektív sportjátékok, szertorna) külö­nösen a mellkas fejlődése szem­pontjából hatásos eszközök. A hasűri szervek ls csak akkor működnek megfelelően, ha a hasüreget körülzáró izomzat fej­lett. A testneveléssel elsősor­ban a mozgás és támasztás szerveire: az izmokra, izületek­re és csontokra hatunk. Az izomsejtek szaporodnak, az iz­mok erősebbekké válnak, nő a csontok szilárdsága, az izüle­tek összetartó ereje. A testne­velés (különsen a szabadgya­korlatok, a szertorna) az ember külső megjelenésén is megmu­tatkozik. A torna az egész szer­vezetet, az izom-, a csont- és izületrendszert, az idegrend­szert foglalkoztatja. A modern iskolai felszerelés és sportolás feladata nemcsak az eredményesség, hanem a sokoldalúság is. Az arányos testalkat fejlesztésére törek­szünk, a sport tehát elősegíti, hogy egyik testrész se fejlőd­jék túlságosan a másik rovásá­ra, hanem valamennyi össz­hangban legyen egymással. Az arányosan fejlett test nemcsak szép, esztétikus látvány, hanem az egészség fontos követelmé­nye is. A fejlődésben levő szervezet harmonikus fejlesztésére az is­kolai testnevelés különösen al­kalmas. Minden testrész foglal­koztatására van megfelelő gya­korlat (szertorna, atlétika stb.) • Brecht Kaukázusi krétakör című drámáját próbálják a bé­csi Burgtheaterben. • Western-filmet forgatnak Spanyolországban a Hamletből. Címe: A hallgatást halállal fize­tik. Rendezője Richardo Balduc­cl, női főszereplője Maria Schell. • HARMINC ÉVES a bratisla­vai Közgazdasági Könyvtár, amely Csehszlovákiában az egyetlen önálló, szakosított öko­nómiai könyvtár. A könyvtárban 205 000 könyv és 2000 darab vi­lágsajtó-termék található. A köl­csönzések száma eléri az idén a 750 000-et. s ezek révén minden izomcso­portot tökéletes összhangban fejleszt, illetve bármelyik, a fej­lődésben elmaradt testrészt, szervet a test többi részéhez képest erősíti. Itt szeretnék utalni a hirtelen növő tanulók szerveinek fejlesztésére, a be­tegségből visszamaradó fejlődé­si rendellenességek kiküszöbö­lésére, vagy az otthon elké­nyeztetett tanulók fizikai visz­szamaradottságára, ami a szü­lők ésszerűtlen nevelésének a következménye stb. Az iskolai testnevelés jóté­kony hatása abban is megnyil­vánul, hogy biztosítja a helyes testtartást és Járást. A sok ülés és általában a mozgás nélküli foglalkozások káros hatásainak kompenzálására is igen alkal­mas. A helyes testtartás a mell­kasban, a hasüregben levő zsi­gerek, az izmokat és a csonto­kat átszövő idegszálak fejlődé­sének egyik előfeltétele és tá­mogatja azok fiziológiai műkö­dését. A helyes testtartás kérdése különösen a fejlődésben levő szervezet szempontjából igen jelentős. A szokottnál sokkal nagyobb gondot kell fordítani különösen az iskolai padban ülés és az iskolai táskát cipelő diákok gerinc-deformálódásá­nak ellensúlyozására. Nálunk a tanulóknak igen nagy része szen­ved testtartási hibában, ami jobbára ennek a következmé­nye. Rendszeresen végzett sza­badgyakorlatokkal, szertorná­val, törZsizmokat erősítő gya­korlatokkal meg lehet előzni a testtartási hibákat. A sport, a testnevelés révén nő a szervezet ereje, ellenálló­képessége, teherbírása és alkal­mazkodóképessége. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a ta­nulók edzésére. Ehhez ésszerű­ség, óvatosság szükséges, de nem szabad a másik végletbe, a tanulók elkényeztetésének a hibájába sem esnünk. Az iskolai testnevelés ennek a feladatnak is szinte teljes mértékben eleget tud tenni. Gyakorlatainak rendkívüli gaz­dagságával, a fokozatos meg­terhelés páratlanul gazdag át­meneteivel mind a csoportos, mind az egyéni foglalkozásra bőséges és változatos lehetősé­geket kínál. A szervezet edzése — főleg a gyermekkorban — szintén a testnevelés egyik fontos felada­ta. Az edzés azt jelenti, hogy csökkentjük a szervezet fogé­konyságát mindennemű káros külső ingerrel szemben. A kis­korúak edzésénél a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk, mert a gyermek idegrendszere még ingatag és könnyen kime­rül. Ügyelni kell a fokozatosság elvére és megtartására, hogy a kimerülés jelei ne mutatkozza­nak, "ám nem szabad a másik végletbe sem esni, a gyermeket elkényeztetni, ami manapság igen gyakori — talán biztonsá­gi okok vagy kényelmesség mi­att. A tanulók általános mozgás­készségének, az erő és az ügyesség fejlesztésére igen ha­tékony gyakorlat a szertorna és a talajtorna. A ruganyosság fokozását szolgálják az atléti­kai számok és a labdajátékok. A sportolás egyik legjelentő­sebb eredménye a mozgási készségek fejlesztése. Megfele­lő mozgáskészségek kialakítása nélkül bármilyen alkotótevé­kenység elképzelhetetlen. Ezért igyekszünk elérni, hogy a ta­nulók kilépve az iskolából, al­kalmasak legyenek öntevékeny testgyakorlásra. Az iskolai test­nevelés egyik igen fontos fel­adata az is, hogy megszerettes­se a fiatalokkal a sportot, mely­ről felnőtt korban sem szabad lemondani. ­Reméljük, hogy az elmondot­tak után sok szülő és tanuló reálisabban ítéli meg az iskolai testnevelést, szerepét és Jelen­tőségét, különösen napjaink­ban, amikor az ipar fejlődésé­vel, a termelés mechanizálásá­val egyre kevesebbet mozog az ember. Minden ifjú számára az egyik legnagyszerűbb és legegészsé­gesebb érdeklődési kör az aktív sportolás. Elősegíti a tanulást és kiküszöböli a káros szoká­sokat. TÖRÖK JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents