Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-19 / 301. szám, szombat

Hétvégi hírmagyaráza tunk | ELMARADT VÁLTOZÁSOK A világközvélemény figyelme Ibériára irányul: a decem­ber 3-a óta tartó burgosi perben a napokban kell ítéle­tet mondani a perbe fogott baszk hazafiak felett. Tulajdon­képpen már csütörtökön meg kellett volna történnie az íté­lethirdetésnek, s noha a hírügynökségek szerint az ítélethoza­tal megtörtént, a jelek szerint mára halasztották a katonai bíróság döntésének bejelentését. A burgosi per túllépte Spa­nyolország kereteit: a világ közvéleménye többnek tartja, mint Spanyolország belügyének. A francoizmus újabb próbatételéről van szó, s mint a jelek mutatják, a demokratikus közvéle­mény nem áltatja magát Madrid „liberalizálódási" törekvé­seivel. Nemzetközi szolidaritási mozgalom bontakozott ki a baszk hazafiak életének megmentésére, mely a spanyol mun­kásosztály és haladó erők mozgalmával szolidárisán követeli: állítsák meg a gyilkos vésztörvényszéki gépezetet, vagy az értelmiségiek felhívásának finomabb megfogalmazásában: aka­dályozzanak meg jóvátehetetlen döntéseket. 1970 . 19. 0 A francoizmus újabb próbatétele A 16 baszk hazafi burgosi pe re nagyon is emiékeztet Julián Grimaunak, a Spanyol Kommu­nista Párt központi bizottsági tagjának 1963-as perére. Akkor világszerte neves személyiségek emelték fel szavukat a kommu­nista hazafi megmentése érde­kében, XXIII. János pápa sze­mélyes üzenetben kért kegyel­met Francótól a kommunista vezetőnek, de hiába. Az ítéletet végrehajtották, ám ettől nem lett erősebb a Franco-rendszer, sőt, mindinkább elhatalmasodó válsággal kellett szembenéznie. Hiteles állítások szerint a mostani burgosi pert is Franco, a 77 éves, elaggott diktátor szorgalmazta. Presztízskérdést csinált ^belőle, noha nagyon vi­tás, hogy kiköszörülheti-e a te­kintélyén esett csorbát. A baszk hazafiakat nem specifikált bűn­tények vádjával állították bíró­ság elé, eleve bűnösökként meg­bélyegezve őket, függetlenül at­tól, bizonyítást nyer-e az ellenük emelt vád. A baszk nacionalista mozgalom sokrétű. Különféle erőket vont be, s követői között ott találhatók egyaránt az au­tonómia és az elszakadás hívei, valamint azok a radikális cso­portok is, amelyek az utóbbi években terrorral is harcolnak a baszkok nemzeti szabadság­jogaiért. A burgosi per 16 vád­lottjának egyikére sem tudták rábizonyítani, hogy része volt az ún. politikai szociálbrigádok, azaz a politikai rendőrség kü­lönleges beosztású tisztjeinek meggyilkolásában, de minden­képpen példát akarnak statuál­ni a baszk hazafiak megfélemlí­tésére. Ügy látszik, a szerepe­ket előre kiosztották, s így lé­nyegében a per kimenetelét is előre eldöntötték, csak a beje­lentéssel várnak. Akárhogy végződjék a kato­nai bíróság tárgyalása, — az ügyész hat vádlottra kér halá­los ítéletet, — az események azt bizonyítják, hogy Francóék reformja puszta szemfényvesz­tés volt, a fasiszta diktatúra lé­nyege nem változott, s véresen is kész fenntartani uralmát. 0 Meghasonlás E pillanatban még nehéz vol­na megmondani, mennyire be­folyásolják a madridi kormányt a baszk hazafiak megmentésére rendezett nemzetközi és hazai szolidaritási akciók. Tény az, hogy Franco rendszere sem az, ami a múltban volt. A monar­chia tényeleges restaurálására tett kísérletek, Juan Carlos her­cegnek trónörökössé nyilvání­tása, a falangisták hatalmának korlátozása, az Opus Dei tech­nokratáinak előretörése, bizo­nyos látszatreformok arra szol­gáltak, hogy kissé kozmetikál­ják Európa egyik legrégibb fa­siszta diktatúráját, szalonké­pessé tegyék őt a NATO-orszá­gok közösségében. A burgosi per rácáfol a látszatra. Kétségtelen, hogy a szepara­tista törekvéssé fejlődött baszk és a katalán nemzeti mozgalom a munkások, parasztok és diá­kok szabadságmozgalma mellett a legnagyobb veszélyt jelenti Franco rendszerére. Itt még az egyház is a forradalmárokkal tart, a kolostorok menedéket adnak az üldözötteknek. Fran­eőék tehát a baszkokon keresz­tül általában a spanyol demok­ratikus mozgalom híveire kí­vánnak lesújtani. Ez azonban kockázatos vállalkozás. A jelenlegi madridi kormány 18 minisztere közül 14-en a fé­lig egyházi, félig világi szer­vezetű Opus Dei szervezet em­berei. Nem véletlenül emlegetik „szent maffiaként" az Opus Deit. Nincsenek merev szabá­lyai, lényegében láthatatlan szervezet. Mégis ott van min­denütt, mint ahogy alapítója, Palaguer páter írta Camino (Út) című könyvében: „Rejtsd el életed." így is működnek az Opus Dei emberei. A madridi minisztertanácson az utóbbi na­pokban nem vesznek részt a szervezet „oszlopai": Lopez Ro­do gazdaságügyi és Lopez Bra­vo külügyminiszter. Nyilván meghasonlás történt a kor­mányban, melyben a legalább három táborra oszló falangis­tákkal szemben fölényben van­nak az Opus Dei exponensei. Mindenáron ki akarja-e csikar­ni a halálos ítéleteket Franco, ez egyelőre eldöntetlen kérdés. Ugyanis olyan hírek láttak nap­világot, hogy egyrészt a félre­állított falange szélsőjobboldal­hoz tartozó főtisztek, másrészt a demokratizálódást követelő erők kereszttüzébe került agg diktátor közömbösen viszonyul a napi eseményekhez, megfá radt. Nyilván a politikai életből való visszavonulásra gondol, s ezt akarják kihasználni külön­féle erők az „örökség" megszer­zésére. 0 Marakodás a hatalomért A jó egy éve hatalomra ke­rült Opus Dei-kormány tett bi­zonyos látszat-reformintézkedé­seket. Voltak szemfényvesztő választások, s ami az adott helyzetben is a legfontosabb, hatályon kívül helyezték a sztrájkot tiltó és büntető régeb­bi törvényt, helyette megenged­ték a „kimondottan munka­konfliktusból" következő sztráj­kot. Mivel a sztrájk minden időben az elnyomott munkás­osztály fontos fegyvere volt, a spanyol munkásosztály most is él a korlátozott sztrájkjoggal, mégpedig úgy, hogy politikai fegyvert kovácsol belőle. Vagy­is látszatra gazdasági követelé­sekért a politikai rendszer el­len harcol. Ez a mozgalom, kü­lönösen azután, hogy a fran­coista szindikátusokkal szem­ben létrejöttek a szakszerveze­ti munkásbizottságok, szinte feltartóztathatatlan. A munkás­ság és a diákság olyan erőt al­kot Spanyolországban, amely­lyel a mindenkori kormánynak komolyan számolnia kell. Ha tehát a spanyol munkás­mozgalom és a baszkok nemze­ti mozgalma egy síkon találko­zott, a Franco-rezsim szempont­jából öngyilkosság lenne halá­los ítéletek hozatala és végre­hajtása. Bizonyára kissé feltar­tóztatná, visszavetné a hazai demokratikus mozgalmat, ugyanakkor teljesen megfosz­taná magát hitelétől mind bel­földön, mind külföldön. Mivel a félreállított falangis­ták legszélsőbb csoportját al­kotó ún. kékinges tábornokok még Francót is „túl liberális­nak" tartják s mindenáron ne­kik megfelelő változást akar­nak kicsikarni, várható, hogy .kenyértörésre kerül a sor köz­tük és a helyzetet reálisabban látó Opus Dei exponensei kö­zött. Az utóbbiak Spanyolország megmentőinek, vagy ha úgy tetszik, átmentőinek tartják magukat, ha viszont erre a címre igényt tartanak, akkor most kell cselekedniük, a bur­gosi ítélethirdetés előtt. L. L. Egy kilométert tett meg a Lunohod—1 a Holdon Moszkva — A Lunohod—1. a Hold felszínén végzett vándor­lása során eddig már 1 km utat tett meg. Péntekre virradó éjszaka ösz­szeköttetésbe léptek a Lunohod —1-el, amely 3.41 óráig tartott. A Lunohod délkeleti irányban haladt előre, s útja folyamán sekély mélyedéseken haladt át és nagy sziklákat került meg. Miután megállt, panoráma-fel­vételeket sugárzott a Földre az új területről. A Lunohod ebben a munka­szakaszban 197 métert haladt. Mióta a Holdon van, 1022 mé­tert tett meg. A telemetrikus adatok szerint valamennyi berendezés normá­lisan működik: Csehszlovák—bolgár együttműködés Szófia — Václav Hüla minisz­terelnök-helyettes, tervezésügyi miniszter és Tanocolov a Bol­gár Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Szófiában aláírta Cseh­szlovákia és Bulgária népgaz­dasági terveinek az 1971—75-ös időszakra szóló egyeztetésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv meghatároz­za a legfontosabb termékek, anyagok és nyersanyagok és más fontos árucikkek szállítá­sát, amelyeknek mennyisége az idei ötéves tervhez viszonyítva 50 százalékkal növekszik . Ugyanakkor árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt írtak alá az 1971-es évre. A LENGYEL MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA A KÖZBIZTONSÁG ÉS KÖZREND SZAVATOLÁSÁRÓL Lengyel lapok a zavargásokról 0 Cyrankiewicz minisz­terelnök rádió- és televízió-beszédben ismertette a hely­zetet és nyugalomra, fegyelemre, normális munkára szó­lította fel a lakosságot -J • J MOSZKVÁBAN hivatalosan be­jelentették, hogy Genfben, a Nemzetek Palotájában 1971. február 23-án újítja fel mun­káját az ENSZ leszerelési bi­zottsága. A bizottság szovjet és amerikai társelnöke a tagor­szágok képviselőivel konzultál­va állapodott meg ebben az időpontban. STANISLAW GIICWA lengyel élelmiszeripari és begyűjtési miniszter, valamint V. P. Lein szovjet élelmiszeripari minisz­ter Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá a Szovjetunió és Len­gyelország élelmiszeripari együttműködési tervéről. HEATH ANGOL kormányfő, aki csütörtökön kezdte meg washingtoni tárgyalásait, a csü­törtöki megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy érzése sze­rint sikerült ismét kiépíteni azo­kat a magas szintű kapcsolato­kat a Fehér Ház irányában, amelyeket a Wilson-kormány annak idején elhanyagolt. A KANADAI General Motors 23 000 munkása csütörtökön úgy határozott, hogy befejezi 13 hete tartó sztrájkját, mivel az újonnan megkötött kollek­tív szerződés értelmében azon­nali hatállyal mintegy 15 szá­zalékkal emelik bérüket. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS pénteken tartotta ez évi utolsó ülésszakát, amelyen megtár­gyalták az 1971-évi állami költ­ségvetésről és a tanácsok 1971 —75-évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. PÉNTEKEN tetőfokára hágott a zűrzavar Anglia repülőte­rein, amikor az 58 ezer főnyi földi kiszolgáló személyzet fe­le fokozta túlóra-tilalmi és munkalassító akcióját. A dolgo­zók 16 szakszervezete vissza­utasította a munkáltatók cse­kély, mindössze 4,5 százalékos béremelési ajánlatát. NAGY-BRITANNIÁBAN decem­ber elején közel 620 000 munka­nélküli volt, ami a karácsony előtti időszak legnagyobb mun­kanélküliségét jelenti az utób­bi harminc évben. NEW YORKBAN a legfelsőbb állami bíróság csütörtökön visz­szautasította Angela Davis né­ger tanárnő kérését, hogy ne adják őt kl a kaliforniai bíró­ságnak, mely gyilkossággal és emberrablással vádolja. Varsó — A hétfői és keddi zavargások után Gdanskban visszatért az élet normális med­rébe, — írta a Trybuha Ludu. A rend visszaállítása után azon­nal nekiláttak a károk és a vandalizmus következményei­nek kiküszöböléséhez. Éjjel-nap­pal dolgoznak a romok elta­karításán és a megrongálódott épületek rendbehozásán. Hely­reállt a közlekedés, az üzlete­két ismét folyamatosan ellátják áruval. A lakosság mindenütt helyesli a nyugalom és a tör­vényes rend fenntartására fo­ganatosított intézkedéseket. Mind többen jelentkeznek és adományoznak ingyen vért a zavargások áldozatainak. Első­ként jelentkeztek az orvosi akadémia hallgatói és a két ha­jógyár alkalmazottai. A Dziennik Ludowy azt írja, sajnálatos, hogy a gdanski ha­jógyár alkalmazottainak egyik része az árrendezés után kivo­nult az utcákra. Ezzel leplez­ték magukat és éltek vissza felelőtlen elemek, akik a leg­elítélendőbb tetteket követték el. A Glos Pracy szakszervezeti lap „Munkásfelelősség" című kommentárjában elítéli a van­dalizmust, a középületek meg­rongálását, az üzletek kifosztá­sát, s hangoztatja, hogy min­den egyes lerombolt ház és ki­fosztott üzlet semmivé teszi a közös munka eredményeit és a közös vívmányokat. A kom­mentár végül hangoztatja, hogy a problémákat csakis nyugodt légkörben, a munkásfelelősség teljes tudatában lehet megolda­ni. A Trybuna Ludu szerkesztő­ségi cikkében „Az ész parancsa és a felelősség" cím alatt azt írja, hogy a tengerparti terüle­ten lejátszódott tragikus ese­mények felháborították a köz­véleményt, a nyilvánosságot. A tény az, hogy a munkások há­ta mögött kalandor és aszociá­lis elemek működtek, hogy a zűrzavarban vandalizmust és rablásokat kövessenek el. Az el­lenség nem azért akar élősköd­ni jelenlegi nehézségeinken, mintha meg akarná oldani a problémákat, hanem azért, hogy mindent bonyolultabbá tegyen, hogy semmivé tegye a közös vívmányokat és beszenyezze ha­zánk jó hírnevét. A lázítók munkabeszüntetésre szólítanak fel, hamis híreket terjesztenek, utcai zavargásokra uszítanak, erőszakos cselekedeteket provo­kálnak kl. Erre uszít a Szabad Európa Rádió is. Az államhatalom kötelessé­ge, amelyet a népi Lengyelor­szág felsőbb államérdekei kényszerítenek ki, hogy bizto­sítsa a nyugalmat és meghiú­sítson minden olyan kísérletet, amely anachiára, kalandorság­ra és erőszakra irányul. Éppen ezt a célt követi a miniszter­tanács határozata. A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának december 17-i határozata a közbiztonság és a közrend szavatolásáról a következőket állapítja meg: Az elmúlt napokban Gdansk­ban és a tengerparti területen a közrend súlyos megzavarásá­nak esetelvei kapcsolatban, va­lamint azzal összefüggésben, hogy állami, társadalmi és ma­gántulajdont fosztogattak, épü­leteket és közlétesítményeket gyújtottak fel, továbbá gyilkos­ságok és súlyos testi sértések eseteivel összefüggésben a len­gyel kormány elhatározta, hogy az alkotmány 7. pontjának 32. cikke alapján: 1. paragrafus: az ügyészi és nyomozó szervek, a közrend és biztonság védelmében velük együttműködő közrendészeti és más szervek haladéktalanul te­gyék meg a szükséges intézke­déseket a közrend és nyugalom helyreállítására, s akadályozzák meg a megzavarásukra irányu­ló kísérleteket, 2. paragrafus: kötelességévé teszt a polgári milícia, a biz­tonsági szolgálat szerveinek és a velük együttműködő más szerveknek, tegyék meg az összes törvényes kényszerítő intézkedéseket, beleértve a fegyverhasználatot is, azon sze­mélyek ellen, akik erőszakos támadásokat követnek el pol­gártársaik élete és egészsége ellen, rablást, közvagyon és közintézmények pusztítását kö­vetik el. 3. paragrafus: valamennyi ál­lami szerv feladatává teszi, hogy adják meg a feladataik teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges segítséget az ügyész­ségi és nyomozó szerveknek. 4. paragrafus: felszólítja a la­kosságot, hogy engedelmesked­jék az illetékes állami szervek utasításainak, melyek a köz­rend biztosítására irányulnak. Józej Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök csütörtökön este rádió- és televízióbeszédben for­dult az ország lakosságához. A gdanski eseményeket anarchis­ta, huligán, bűnöző elemek, a szocializmus és Lengyelország ellenségei használták ki. Még ha az utcai tüntetés szervezői­nek nem is volt rossz, kalandor szándéka, de ellenséges, anar­chista és bűnöző elemek csat­lakoztak hozzájuk, és a tünte­tést rablásra, gyújtogatásra, esztelen pusztításra használták fel. Támadást intéztek és lőttek a közrendet és közvagyont vé­delmező, a polgárok biztonsá­gát védő rendőrökre és kato­nákra. A miniszterelnök utalt arra, hogy a tragikus összetű­zések során a közbiztonsági erők kénytelenek voltak fegy­verüket használni és hogy az összetűzés mind a közbiztonsá­gi erők, mind pedig a polgári személyek között súlyos áldo­zatokat követelt halottakban és sebesültekben. Több mint tízen vesztették életüket, több százan pedig megsebesültek. A lengyel miniszterelnök be­szédében rámutatott: az erköl­csi és anyagi kárt okozó ese­ményeket a népi Lengyelország ellenségei kihasználják, Hang­súlyozta, hogy minden előfelté­tele 'megvan és meg is lesz annak, hogy a munkásosztály problémáit megoldják. Az ellen­séges elemek azonban a nyu­godt légkörű, alkotó vita he­lyett meg akarják bontani az üzemek normális munkáját, igyekeznek dezorgantzálni az ország életét, az anarchia új fészkét akarják létrehozni. A nemrégen végrehajtott kis­kereskedelmi árrendezéssel kapcsolatban Cyrankiewicz han­goztatta, hogy az állam semmit sem nyer vele és nem növeli bevételeit. A nyugalom légköré­ben még fognak beszélni e kér­désekről. Most nem erről van szó. Az állam és a nemzeti lét, tehát mindenki szempontjából létfon­tosságú problémák kerültek előtérbe. Az ellenséges erők igyekeznek kialakítani az anar­chia újabb fészkeit, zavarni a normális munkaritmust a vál­lalatokban és dezorganizálni az ország élétét. Ez pótolhatatlan anyagi és erkölcsi vesztesége­ket jelentene, az ország nehéz küzdelemben kivívott nemzet­közi és általános világpozíciói­nak aláásását jelentené. Cyrankiewicz leszögezte, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plénumának határozatai a népi Lengyelország eredményes fej­lődését és függetlenségét, az ország gazdasági potenciáljának növelését szolgálják. A célokat szolgálja a társadalmi fegye­lem, a nép erkölcsi-politikai egysége. A lengyel miniszterelnök be­szédében az ország minden pol­gárát felszólította arra, hogy legyen meggondolt, megfontolt, tanúsítson felelősségérzetet, ve­gyen tevékenyen részt a köz­rend és az állampolgárok nyu­galmának biztosításában, a ma­ga helyén mindenki az ország és az állam iránt érzett felelős­séggel szálljon szembe az anarchista megmozdulásokkal, keljen a közrend, a társadalmi fegyelem védelmére. Cyrankie­wicz felhívta az ország lakóit; közösítsék ki a provokátorokat, ne hallgassanak a kalandorok­ra és a helyzet komolyságának megfelelő öntudatos magatar­tást tanúsítsanak.

Next

/
Thumbnails
Contents