Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-12 / 295. szám, szombat

A negyek között már hólepte a táj.. . (M. Anger felvétele) ŰJ BARÁTSÁGOK SZÖVŐDNEK A kijevi televízió egyik hír­adásában láttuk, hogy cseh­szlovák és szovjet fiatalok meg­koszorúzzák a szokolovj emlék­művet. Az igazi meglepetés ak­kor ért, amikor Fülek nevét em­lítették. A füleki és a harkovi szaktanintézet diákjai rótták le kegyeletüket abban a városban, ahol az I. csehszlovák hadsereg átesett a tűzkeresztségen és a szovjet egységekkel együtt el­indult a fasiszta rabiga alatt szenvedő haza felszabadítására. A füleki Kovosmalt szaktan­intézetének vezetőivel, Chytil Milan igazgatóval, Scheff Ár­pád tanítóval és a harmadéves tanulókkal a Moszkva—Prága vonaton találkoztam. Elmond­ták, hogy barátságot kötöttek a (uraj Gagarin nevét viselő har­kovi szaktanintézettel, s így ke­rültek a Szovjetunióba. Kiválo­gatták a különböző szakmából a legérdemesebb 13 tanulót és két hetet töltöttek Harkovban és környékén. Mit láttak és mit tapasztaltak a fiilekiek? Elsősorban az, hogy Harkov­ban szakosították a szaktanin­tézetet. A városban 40 szaktan­intézet van, ahol többnyire egy szakmát tanulnak. A tanoncidő két év a kötelező tízéves iskola elvégzése után. Látták a kor­szerűen berendezett iskolákat, a mintaszerűen felszerelt műhe­lyeket. (A szaktanintézeteknek saját műhelyeik vannak). A ta­nítók számára jó példa volt, mi­lyen tájékozottak a tanulók és mennyit törődnek a hazafias­ságra való neveléssel. Azt is megjegyezték, hogy az esztéti­kai nevelésre évente 70 órát fordítanak. A fülekiek az ott-tartózkodá­suk alatt többször voltak szín­házban és moziban. Nagyon tet­szett nekik a tanoncok kultúr­egyiittesének a fellépése. A vendégeknek csupán egyetlen panaszuk volt: sehogy sem tud­tak megbirkózni a bőséges reg­gelivel. E hónap 16-án a harkovi szaktanintézet hallgatói látogat­nak el Fülekre. Sajnos, iskolá­jukban nem sok újdonságot mu­tathatnak majd a szovjet fiúk­nak. Ezért szlovákiai körútra vi­szik a vendégeiket, megnézik az ország nevezetességeit és meg­látogatnak néhány jól felszerelt iskolát. Ha néhány év múlva Füleken felépül a 26 millió ko­rona költséggel tervezett ta­nonciskola, nem kell más váro­sokban lévő iskolákat mutogat­ni a látogatóknak. A füleki fiatalok sok szép ajándékot hoztak, de legbecse­sebb számukra az a föld, amit két urnában Szokolovóról hoz­tak magukkal. Az urnákat a fü­leki Hősök terén szeretnék el­helyezni. Úgy tervezgették, hogy a nemzeti bizottsággal és a gyár vezetőségével karöltve a vendé­gek búcsúztatásakor szervezik meg-az ünnepséget, amely az egész város ünnepe lesz, majd utána az üzemi klubban a „vö­rös" Fülekhez méltóan búcsúz­nak a szovjet fiataloktól. így szövődnek az új barátsá­gok. TÓTH DEZSŐ A KERESKEDELEM DERÜLÁTÓ A karácsonyi piac újdon­ságairól, az áruellátásról és a hiánycikkekről beszélget­tünk dr. Ján Danko elv­társsal, a bratislavai DUNAJ Áruház igazgatójával és Ján Záhradský elv­társsal. az igazgató helyet­tesével. MICSODA FIAM VAN! 1970 I. 12. Nincs abban semmi rendkívü­li, ha egy apa büszke a fiára. Kivált akkor, ha ennek valóban megvan az oka. A büszke apa szívesen sorolja utódja eré­nyeit, hőstetteit. Hogy mi min­den számíthat erénynek? Ügy látszik, ez nagyon viszonyla­gos. Legalábbis tegnap erről győződtem meg. Egy rég nem látott ismerősömmel találkoz­tam, nagy elismeréssel számolt be húsz és egynéhány éves fia „figyelemreméltó" tetteiről. — Olykor ugyan elkövet va­lamit — mondta az elégedett apa, de nyomban hozzátette: — Máskülönben nagyon jó gyerek. Például néha elmegy hazúlró). Nem mondja meg, hova. Egysze­rűen itthagy bennünket. Persze visszajön. Hiszen nagyon jó gyerek .. . Megtörténik, hogy a fizetését is mind elissza a ba­rátaival (mert nagyon rossz barátai vannak), de azért jó fiú. Igen szeret bennünket. Mi is őt. A munkahelyén is kedve­lik, mert tud dolgozni. Sajnál­ják is, ha munkahelyet változ­tat. De hát ő arról nem tehet, hogy imádja a változatosságot. Persze nemcsak a munkahelyek tekintetében; hanem másban is. Például az ételekben. Mindig mást szeretne enni. Az anyja már nem is tudja, mit főzzön neki, mert mindenkor valami egészen másra van étvágya. Ugyanígy van a ruházkodással és a lábbelivel. A cipőjét csak addig hordja, amíg új. Ha már besározta, többször nem veszi fel. Esetleg akkor, ha az anyja kitisztítja. — Te már meg se ismernéd. — mondja. Majd büszkén meg­jegyzi: — Ha látnád, milyen jó­képű legény lett belőle! Ss mi­lyen erős! Félnek is tőle a kör­nyékünkön. Minden verekedés­ből ő kerül ki győztesen. Ritka erős ütései vannak. — Honnan tudod? — kérdez­tem. A büszke apa kissé szégyen­kezve, de azért a büszkeségtől árulkodó hangon válaszolta: — Olykor nekem is leken egy-egy pofont. Amikor látta, hogy elcsodál­kozom a hallottakon, megnyug­tatásképen hozzátette: — De máskülönben nagyon jó fiú. FÜ1.ÖP IMRE — Mindenekelőtt azt szeret­ném megállapítani, hogy a múlt évhez viszonyítva jelen­tős javulás látható éppen a konszolidáció terén. A múlt év­ben még mindenki szabadulni igyekezett a . pénzétől, a vásár­lók nem törődtek sem a minő­séggel, sem az árral, csak az volt a fontos, hogy a pénz he­lyett árut halmozzanak fel. Lassan, fokozatosan felújult a bizalom a korona iránt, és ma már takarékoskodnak, válogat­nak, jó minőségű árut keres­nek. Ez a konszolidáció egyik legbiztosabb jele. Mi a karácsonyi piacot egy újdonsággal kezdtük: az áru­ház harmadik emeletén ren­deztük be a mai divatos elne­vezésű „boutique"-ot, ahol ki­zárólag külföldi, főleg olasz gyártmányú kötött pulóverek, szvetterek, ruhák és kosztü­mök, kb. 50 árucikk, egyen­ként mintegy hatféle színben, szabásban könnyít a karácso­nyi ajándékvásárlás gondjain. Tagadhatatlan, hogy az árak 10 százalékkal magasabbak, de ez indokolt, hiszen a minőség, a divatos szabás, és az a tény, hogy minden darabot külön, nagyon alaposan ellenőrzünk, törvényszerűen visszatükröző­dik az árakban. —- Igazgató elvtárs, ha csak 300 korona „dugpénze" lenne, mit vásárolna a feleségének? — Feltétlenül az új részle­gen költeném el a pénzt és va­lószínű, hogy még kölcsönkér­nék 80 koronát és egy szép pulóverrel lepném meg az asz­szonvt. Megfontolt vásárlók Érezhető a konszolidáció Az áruházigazgató tanácsa — fis mit tenne az igazgató­helyettes? — Én a fehérneműosztályun­kon vennék elasztikus női fe­hérneműt, mert tapasztalatom szerint ebből a sok sem ele­gendő és ebből valóban nagy a választék. A „boutique" szerencsés öt­let volt, hiszen már a megnyi­tás napján 253 900 korona for­galmat bonyolított le, és az előzetes számítások szerint a hónap végéig a forgalom ér­téke meghaladja a 3 millió ko­ronát. Nagy a választék méteráru­ból, japán, finn és svájci női ruha és spanyol, angol férfi­ruha-anyagokból, kiválóan fel­készült a karácsonyi piacra a férfi és a női konfekcióosztály, tehát ha a Jelen képét össze­hasonlítjuk az egy évvel ez­előtt látottakkal, laikus szem­mel is láthatjuk a többletet, mennyiségileg és minőségileg is. Nem tartjuk tragikusnak, hogy a szőrmeipar megfeled­kezett a karácsonyi piac igé­nyeiről, viszont bosszantó, hogy a cipőipar a jelek szerint tel­jesen megfeledkezett az egész téli idényről és nem szállított kielégítő mennyiségű, és minő­ségű téli cipőt a kereskede­lemnek. Véleményünk szerint az ipar­nak fokozottabban kellene al­kalmazkodnia az „évszak köve­telményeihez", mert nem kíván­hatjuk, hogy a fogyasztók nyá­ron vásároljanak téli cipőt és már a jeges-havas januárban beszerezzék a nyári strando­láshoz szükséges papucsokat. Az áruház kilenc órakor már zsúfolt volt, a vevők válogat­tak, tanácskoztak, töprengtek, majd többnyire elégedetten tá­voztak. Csak azok csalódtak, akik gyermeküknek kerestek ruhát, vagy fehérneműt, mert ez tartósan — és már milyen régen! — hiánycikk! Szépítés nélkül be kell val­lani, hogy ez a hiány nehezen magyarázható „objektív ne­hézségekkel". A hiány oka ugyanis kimondottan gazdasági jellegű: a gyermekruha és fe­hérnemű gyártása rendkívül munkaigényes, árát viszont szi­gorúan szabályozzák, tehát nein kifizetődő, nem kecsegtet jelentős nyereséggel. Viszont a fogyasztók jogosan kifogásolják, hogy amikor a párt és a kormány ezen a -té­ren a humánus-szociális szem­pontokat érvényesíti, akkor az ipar miért a nyereségi mulató­kat tartja egyedül mérvadó szempontnak? Ezzel kapcsolatban kell is­mét rámutatni, mit jelent a tervfegyelem lazulása, mit je­lent a múltban oly gyakran dicsőített „termelési liberalizá­lódás". Minden gyermekes • család számára megnyugtató, hogy a jövő évben már direktív úton határozzák meg a gyermekru­ha- és fehérneműgyártás meny­nyiségi és minőségi mutatóit. Bizonyosak lehetünk abban, hogy rövid idón belül az any­nyira szükséges és keresett gyártmányok nem szerepelnek a hiánycikkek jegyzékén. Egy áruházi sétából is levon­ható valami fontos és általános érvényű tanulság — például az, hogy pártunk gazdaságpoli­tikája — a józan mértéktartás, a lehetőségek reális mérlegelé­se — megszilárdította a dolgo­zók bizalmát, megsokszorozta becsületesen megkeresett jöve­delmük vásárlóerejét és a nép­gazdaság konszolidációja terén elért eddigi eredmények szava­tolják a távlati célok helyessé­gét is! PÉTERFI GYULA JÖVŐ ÉVI KILÁTÁSAINK Huszonöt százalékkal több személygépkocsi a piacon Még egy évvel ezelőtt sokan kételkedtek benne, hogy néhány hónap elteltével kedvük sze­rint válogathatnak majd bolt­jainkban a sokféle áru között. És hogy ez sikerült — a kará­csonyi vásár a legjobb alkalom, hogy erről meggyőződhessünk — az nem véletlen műve, ha­nem gazdaságpolitikánk ered­ménye. igaz ugyan, hogy egye­lőre még hiánycikkek is van­nak, melyekből mintegy 700 áru­fajtát tartunk nyilván. A hiány­cikkek közé tartoznak minde­nekelőtt a textilfélék. Sok jogos bírálat éri a termékek minősé­gét is, amely gyakran nem éri el a kívánt színvonalat. Indo­kolt a fogyasztóknak az a pana­sza is, hogy a szabad árakon forgalomha hozott drágább áru lassan kiszorítja a piacról az ol­csóbb, de azért jó minőségű ter­mékeket. Ezek a fogyatékosságok tehát mind a CSSZK-ban, mint az SZSZK-ban sürgősen orvoslást igényelnek. A Kereskedelmi Minisztérium sajtóértekezletén Prágában Jo­sef Trávniček miniszterhelyet­tes a piac stabilizálódásával kapcsolatos feltételeket ismer­tetve, kijelentette, hogy a jövő évben a kiskereskedelmi forga­lom a terv szerint csupán a CSSZK-ban 126 milliárd koronát fog kitenni. Ez az összeg az idei évhez viszonyítva 6 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a lakosság jövedelme kb. 5,2 százalékkal fog emelkedni. A különböző élelmiszerekből 1971-ben 3,3 százalékkal lesz több a piacon, úgyhogy lépést tartva a legfejlettebb európai országokkal, az egy főre eső évi húsfogyasztás, hazánkban 75 kg-ot fog kitenni. Nem fogunk szűkölködni inás élelmiszerben, sőt déligyümölcsben sem. Az ipari árucikkek mennyisé­ge a jövő évben 8,7 százalékkal emelkedik. Ennek köszönhető, hogy többek között pl. 79 ezer új személygépkocsi kerül a piac­ra, vagyis 25 százalékkal több, mint az idén. A textilfélék, ci­pők, háztartási cikkek, a bútor és a fűtőanyagtéren is lényeges javulás várható. De még a kedvező körülmé­mények ellenére sem vagyunk önellátók. A hazai gyártmányo­kat továbbra is behozott termé­kekkel kell kiegészítenünk, így a hiánycikkek pótlására 1971­ben több mint 12 milliárd koro­nát fordítunk. Az importáruk között elsősorban a csecsemő­kelengye, a melegítő és munka­ruhák, a zseblámpaelemek, toa« lettpapír, vatta és más egész­ségügyi árucikkek szerepelnek. Kilátásaink tehát eléggé ör­vendetesek. Aggodalomra nincs okunk, feltéve, hogy igényeink­nek megfelelően teljesítjük majd kötelességeinket is. —km— SZOVJET KÖNYVKIÁLLÍTÁS BRATISLAVABAN Az SZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériuma és a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett műkö­dő sajtóbizottság rendezésében a bratislavai Csehszlovák — Szovjet Barátság Házában szov­jet könyvkiállítás nyílt meg. A Lenin-centenárium alkalmából Moszkvában bemutatott szovjet könyvtermékek egy része (több mint 2000 könyv) a barátság hó­napja alkalmából Bratisiavában is megtekinthető. A kiállításon — melyet ünnepélyes keretek közt Vasil Choma docens, szlo­vák művelődésügyi miniszterhe­lyettes nyitott meg — részt vett Sz. P. Rogyinov, az OSZSZSZK Minisztertanácsa mellett műkö­dő sajtóbizottság alelnöke, A. 1. Birjukov, bratislavai szovjet al­konzul és Stefan Veličkov, a Bolgár Népköztársaság főkon­zulja. A kiállítás megnyitását meg­előzően a rendezöbizottság saj­tóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a kiállítás küldeté­séről, illetve a szovjet kiadóvál­lalatok tevékenységéről. A Szov­jetunióban jelenleg 228 kiadó működik. Társadalmi, politikai, szépirodalmi, tudományos, mű­szaki és egyéb kiadványokat je­lentetnek meg. Évente több mint 1,5 milliárd könyv, 4000 folyó­irat és több mint 8000 egyéb sajtótermék jelenik meg nyom­tatásban. A Szovjetunió világvi­szonylatban „könyvnagyhata­lom", hiszen egy lakosra éven­te 5,6 könyv jut. A kiadott könyvek negyede társadalompolitikai és gazda­sági kérdésekkel foglalkozik. A könyvtermés javarészét műszaki publikációk alkotják. Szép számmal jelennek meg szépiro­dalmi könyvek is, s nagy gon­dot fordítanak az illusztrációk­kal ellátott gyermek- és ifjú­sági könyvek megjelentetésére. A bratislavai kiállítás híven tükrözi a szovjet könyvkultúra mai helyzetét. A látogatók a ki­állításon számos cseh és szlo­vák író és politikus orosz nyelv­re fordított müvét is láthatják (Kl. Gottwald, G. Husák, L. Svo­boda, K. Čapek, J. Hašek, J. Fu­čík stb., műveit). Az utóbbi 25 évben a Szovjetunióban 1560 cseh és szlovák könyvet adtak ki — 65 millió példányban. A Lenin-centenárium jegyé­ben megrendezett kiállítás a szovjet könyvkultúra mérhetet­len fejlődését szemlélteti. Meg­győződésünk, hogy a rendez­vény hozzájárul a két ország baráti kapcsolatainak az elmé­lyítéséhez. —ym— • HUSZONKILENC ORSZÁG nyolcvanöt fiatal zongoristája vett részt a nyolcadik nemzet­közi Chopin-zongoraversenyen Varsóban. Az első díjat a hu­szonkét éves amerikai Carric Ohlson kapta, második lett a japán Micsuko Josida. harma­dik a lengyel Piotr Palerzny, negyedik a lengyel Janus Olaj­niczak.

Next

/
Thumbnails
Contents