Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1970. november 8. A NAP kel: 6.37, nyugszik: 16.18 órakor. A HOLD kel: 13.55, nyugszik: 0.15 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük Gottfried - Bohumír nevű kedves olvasóinkat • A fehérhegyi csata 350. évfordulója. • 1760-ban született BUDAI FERENC lesikoníró, polihisztor (+1802). • 1875 ben született JEVGENYIJ VIKTORO VICS TARLE szovjet történész (+1955). • 1955 ben halt meg MUNK ARTÚR jugoszláviai magyar fró, számos nyelvészeti és néprajzi tanulmány szerzője ('1886). BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Csak felelősséggel! Sokan jelentkeznek levelükben azzal a szándékkal, hogy tudósítani szeretnének. Feltételezzük a szándék komolyságát minden esetben, hisz a legtöbbször a jelentkezők első tudósításukat azonnal mellékelik is. Nem ritka tehát az olyan levél, mint amilyet Vámos Gézáné, a busái tanítónő küldött: „Ezért én is jelentkezem a tudósítók körébe, és küldöm az első tudósításomat... Hogyha megfelel-" Üdvös lesz tehát, ha megismételjük újra, hogy init várunk a tudósítóktól. Lényegében a tudósító feladata, hogy községében, városában, annak környékén megtudja a tényeket, megállapítsa valósak-e, kiválassza a lontosat, a lényegeset, felismerje jelentőségüket és összefüggésüket. Röviden: híreket gyűjtsön a szerkesztőség számára. A hír tényközlés: jelentés, beszámoló valamely valős, időszerű, friss, az embereket érdeklő gondolatról, eseményről, problémáról. A hír üzenet a társadalmi érintkezés folyamatában. Feladója, küldője a közlő: a tudósító, aki valamit ki akar fejezni, egy vagy több gondolatot, tényt, problémát közöl, oszt meg másokkal szavak vagy képek segítségével. József Attila hitvallása, amit Thomas. Mannhoz írt versében fejezett ki — „az igazat mondd, ne csak a valódit!" — nemcsak a költőket, írókat, hanem a társadalom minden felelőségteljes szószólóját, így a tudósítót is kötelezi. A valóság a összefüggő, jelentős tények megfelelő összegezése. Az igazság a valós tények összefüggéseinek feltárása, helyes következtetéssel. Ezt a társadalmi munkát vállalni nem könnyű. Aki mégis vállalja, tudja nagyon jól, hogy a tudósítói munkát csak felelősséggel lehet vállalni. A kovetkerő ÚJ SZÚ tartalmából A HUSZADIK SZÁZAD RÁKFENÉJE (A közlekedési balesetekről) A NÉPEK TANÍTÓJÁRA EMLÉKEZÜNK (300 éve hatl meg J. A. Komenský) HAT VAGON TÁP (Csurka István novellája) Tíz helyett száz A második világháború óta a világ nemcsak gazdasági téren, hanem a kutatásban és a technikában is az integrációra törekszik. Egyes szakembereink ennek ellenére a közelmúltban azt állították, hogy Csehszlovákia minden téren önellátó. Kihasználták azt a tényt, hogy a hatvanas években formfilisan értelmezték az integrációt. Ahelyett, hogy valóban tudományos-gazdasági alapon építették volna a szocialista közösség egységét, káros nézeteket képviseltek. Értelmetlen lenne, ha a szocialista államok kapcsolatában a csehszlovák gazdaság, tudomány és kutatás elszigetelésére törekednénk. Ezeket a törekvéseket a közelmúltban egyébként a nacionalizmus |ellemezte. Gondoljunk vissza az elmúlt időszakra, hány bizonyítéka van a szocialista országok sikeres együttműködésének, például a nukleáris energetikában és más területeken is. Az egységben megsokszorozódik a szocialista államok gazdasági és tudományos ereje. A KGST 23. ülésszaka óta jelentős fordulat állt be a gazdasági és a tudományos együttműködésben. Ezt a fordulatot tükrözte viszsza az a tárgyalás, mely a közelmúltban folyt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége között. A tárgyalások befejezéséül M. V. Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, és J. Kožešník, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke által aláírt dokumentum azt bizonyítja, hogy újabb lépéseket tettünk a tudományos munka internacionalista jellegének elmélyítésére. A tárgyalások eredményeképpen a küldöttségek meghatározhatták a két ország tudományos együttműködésének távlati tervét. Megállapíthatjuk, a terv céljai reálisak és teljesíthetők. Az aláírt dokumentum jelentőségét növeli, hogy az általa előirányzott együttműködés életUnk valamennyi területére és nemcsak a tudományos munkára vonatkozik. A tudomány a műszaki forradalom időszakában nemcsak a termelői kapcsolatokat, hanem a társadalmi kapcsolatokat is megváltoztatja. A tárgyalások eredményei lehetővé teszik, hogy gazdaságunkban mélyreható strukturális változásokat eszközöljünk. Le kell szögeznünk, nem üres kézzel kapcsolódunk be az integrációba. A mi hozzájárulásunk méltó a dolgos, a gondolkodó emberek hírnevéhez. A Szovjetunióval folytatott együttműködésünk megsokszorozza gazdasági lehetőségeinket és tudományos kapacitásainkat. Képletesen mondva, míg ma egy tudományos feladat megoldásán tíz ember munkálkodik, a szovjet elvtársakkal együttműködve már százan vagy ennél is többen dolgozhatnak a feladaton. Természetes, hogy ez a mennyiségi és minőségi váltoMfc az eredményekben is lecsapódik. Együttműködésünknek nagy politikai és ideológiai jelentősége van. Az integráció egységesíti a tudományos feladatok megoldásának ideológiai és politikai megítélését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, egyesítjük eljárásunkat az egyes tudományos feladatok megoldásakor. Ez jelentős tényező az antikommunizmus elleni harcban, mivel tudjuk, elsősorban az ideológiai fejletlenség okozta, hogy egyes tudományos kollektívák Hlfiziők és mítuszok hatása alá kerültek. A Csehszlovák és a Szovjet Tudományos Akadémia tárgyalásainak befejezése után megfelelő szervezeti alap formálódott ahhoz, hogy a következő években közösen, tervszerűen járjunk el. Fontos tényező: a tudományos tevékenység tervei összhangban állnak a két ország népgazdasági terveivel, ami biztosítja, hogy a tudományos tevékenység egyes eredményeit a két ország gazdasága a tervezett időpontban felhasználja. Megállapíthatjuk, megtettük az első fontos lépéseket a két ország, sőt ezáltal az egész szocialista világ tudománya integrációjának útján. (R. p.J KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet-amerikai tárgyalások harmadik menete — bár a politikai megfigyelők, tudósítók és kommentátorok számát tekintve az előzőeknél szerényebb keretek között kezdődött meg a finn fővárosban — ismét a világpolitika egyik legrangosabb eseményének számit. A világlapok munkatársainak távolmaradása nem keltett különösebb feltűnést, hiszen az első két menet után nyilvánvalóvá vált: a két szuperhatalom küldöttsége, amelyben kiváló szakemberek kaptak helyet, nem „szenzációs" bejelentéseké tékozolja idejét, hanem mindenekelőtt a rendkívül bonyolult kérdés-kumplexum feltérképezésére összpontosít. Ami tehát a tárgyalások komolyságát illeti, arra utal az a körülmény is, hogy avatlan fülek előtt mind a mai napig nem hangzott el felelőtlen, a megbeszéléssorozat jellegéből adódóan bizalmas adatokra, kulisszatitkokra utaló kijelentés egyik fél részéről sem. Következtetéseket levonni természetesen az eddig nyilvánosságra hozott — bár szűkszavú — hivatalos közleményekből is lehet. Így a bécsi forduló után elhangzott — hivatalosnak is minősíthető — kijelentések arra utalnak, hogy a tárgyaló felek részletesen felvázolták a stratégiai fegyverek korlátozásával összefüggő problémaköröket s behatóan megismerkedtek egymás álláspontjával. Nos, ha ez a feltevés megállja a helyét, úgy a harmadik forduló tanácskozásainak a gyújtópontjába immár a konkrét intézkedésekkel kapcsolatos kérdések kerülnek. Ez pedig annyit jelent, hogy a tárgyalássorozat legigényesebb szakasza kezdődött meg a héten Helsinkiben, tehát a Szemjonov és Smith vezette szovjet, illetve amerikai küldöttségre valóban nehéz napok várnak. A SALT-inegbeszélés egyik további vitathatatlan pozitívuma: a különböző nemzetközi fórumokon, így elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében, de általában az államközi kapcsolatokban feszültséget oldó tényezővé vált. Kétségtelen tehát, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló törekvések széles körű támogatást kapnak. Egy esetleges szovjet—amerikai megállapodás tehát alapvető fordulatot eredményezhetne, Jiozzájárulhatna egy egész sor kérdés megoldásához. Ezzel szemben az európai biztonsági konferencia összehívásának előkészületei, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai válsággócok felszámolására tett erőfeszítések — bár közvetve — de kedvezően befolyásolhatják a szovjet—amerikai megbeszéléseket. Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes, a Helsinkiben tárgyaifi küldöttség vezetője még a bécsi fordulót követően jelentette ki: „A Szovjetuniónak az a szándéka, hogy a bonyolultság ellenére tovább folytassa a tárgyalásokat és elérje a szükséges eredményt. Persze, ez mindkét fél részéről további fáradozásokat igényel." A „fáradozások" ideje tehát elérkezett — a világ baladó közvéleménye, békeerői leplezetlen kíváncsisággal várják, vajon mi kerül elő a küldöttségek poggyászából. Tény ugyanis, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére, a válsággócok felszámolására irányuló politikai és diplomáciai lépések fitjábfil számos súlyos akadályt hárítana el egy részleges szovjet—amerikai megállapodás is. Viszont nem titok, hogy a világon még számottevő erőt képviselő militarista körök — magától érthetően a háttérbe húzódva — megkísérlik elgáncsolni a leszerelés szempontjából e rendkívül fontos kezdeményezést Is. BALOCH P. IMRE Viliam Salgovvič, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke e napokban fogadta Bulgária Kommunista Pártjának küldöttségét, amelyet Angel Canev vezérezredes, a BKP KB asztályvezetője, a KB politikai bizottságának póttagja vezetett. Felvételünkön jobbra: Viliam Šalgovtč köszönti Angel Canev vezérezredest. Felvétel: I Dubovský - CSTK A mongol párt- és kormányküldöttség látogatásának befejez tével a szovjet fővárosban szovjet—mongol jegyzőkönyvet írtak alá a gazdasági együttműködésről. (CSTK — TASZSZ) A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 8. kongresszusa alkalmából a magyar fővárosban kiállítás nyílott meg. (CSTK — MTI) Izrael 20 millió dollár kölcsönt kapott a Nemzetközi Fejlesztési Banktól „mezőgazdaságának fejlesztésére". (Agajev rajza a moszkvai Pravdában)