Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Egy hosszú, nevelőmunkával párosult, nagy Irodalmi harc fontos és jelentős győzelemhez érkezett: soha ennyien nem érdeklődtek még a mai magyar és klasszikus magyar irodalom után Magyarországon, mint éppen napjainkban. A statisztikák szerint a kiadók, például az első művel jelentkező fiatal költők és írók műveinek példányszámát az 1935-öshöz képest átlag megnégyszerezték, de egyes esetekben meghatszorozták. Az ismertebb írók műveinek átlag példányszáma is többszörösére ugrott. Egyetlen példa: a már 1935ben is népszerű Petőfi Sándor „Összes művei" akkor 20 000 példányban, most előreláthatóan október vége felé 83 000 példányban látnak majd napvilágot. És hasonló a helyzet más klasszikusok esetében is. Épp ez indokolja, hogy a Szépirodalmi Kiadó és a Magvető tervében együttesen majdnem kilencven magyar mű megjelentetése szerepel, vagyis gyakorlatilag naponta egy új magyar könyv lát napvilágot 1970 utolsó negyedében. A nagy apparátussal dolgozó Szépirodalmi Kiadó •évente átlag 200—250 művet jelentet meg, s ezek többsége különféle sorozatokban lát napvilágot. Az első nagy sorozatcsoportnak, az úgynevezett „Klasszikus sorozatok"-at tekinti. Ezek között az egyik legjelentősebb az 1967-ben indult és évente hat kötettel jelentkező „Magyar Elbeszélők", amelyben most a félig-meddig elfelejtett íróként nyilvántartott Lövik Károly „A ker telő agár" című munkája lát napvilágot. A századelő jeles novellistája és regényírója ő, sok csehovi sajátossággal rendelkezett, remek szerkesztő, kitűnő stiliszta, és hangulatos természetfestő volt. „Kertelő agár" című munkája (majd félszázad után lát újra napvilágot) kisregény, s a kötetbe bevett „Egy elkésett lovag" című novellafüzére pedig már Krúdy és Móricz stílusára utal. Lényegsen idősebb sorozat az előbbinél, de valamivel ritkábban jelentkező, a „Magyar parnasszus". Ebben a sorozatban most a „Magyar népdalok" című kötet lát napvilágot, két részben, Ortutay Gyula előszavával. Mint szerkesztőjétől megtudtuk: a mű az utóbbi évek egyik legteljesebb magyar népdalgyűjteményének ígérkezik. 1966-ban indult és 1972-ben ér véget, s összesen huszonegy művet tartalmaz majd, a „Jókai Mór művei"-sorozat, amelynek most októberben, illetve decemberben 17—18. köteteiként a „Rab Ráby", illetve az „És mégis mozog a föld" látnak napvilágot. Hatszázadik kötete felé tart, az „Olcsó könyvtár" sorozat, amelynek átlagos példányszáma 20— 30 000, de amelyben már nem egy mű 80—120 000 példányban is megjelent. A népszerű sorozatban legközelebb Heltai Jenő: „Kiskirályok" című munkája, továbbá Maupassant „Szép fiú"-ja, Saint Simon emlékiratainak válogatott részletei /A Napkirály udvarában I és Stejan Zweig „Fantasztikus éjszaka" című novellái jelennek meg. A sorozatok egy másik csoportját „Élő életművek" gyűjtőnévvel foglalják össze. Ebben a közeljövőben lát napvilágot Darvas József Októberi köd és Állomás című munkája. Illyés Gyulának a „Hunok Párizsban" című könyvének új kiadása jelenik meg. A Magvetővel közös Németh László Műveiben pedig a „Két nemzedék" című kötet, mint a két kiadó koprodukciója kerül forgalomba. A sorozatok harmadik nagyobb csoportját „Esztétikai vonatkozások" gyűjtőnévvel illetik. E sorozatok között a legnépszerűbbek egyike a négy esztendeje indult „Arcok és vallomások", mely a XX. századi magyar írók irodalmi és emberi portréját igyekszik megrajzolni. Az átlag 20—24 000 példányban megjelenő kötetek iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy például Gyertyán Ervin „József Attila" című munkája most új kiadásban jelenik meg, s ebből máris több ezer példányt kértek külföldre. E sorozatban lát napvilágot Vekerdy László: Németh László című műve, melyből ugyancsak több ezret rendeltek külföldi partnereink. A „Tanulmányok" című sorozat, a magyar irodalomtörténészeknek biztosít népszerű fórumot. Itt most Devecseri Gábor „Kalauz Homéroszhoz", Ungvári Tamás .,Ikarusz fiai" és Varga József „Adytól — máig" című tanulmányai jelennek meg, ugyancsak tízezer feletti példányszámban. Az írószövetség és a Szépirodalmi Kiadó nemrégiben közös szociográfiai sorozatot indított „Magyarország felfedezése" címmel. Ennek egyik legnagyobb sikerű műve Mocsár Gábor olajbányászokról írott szociográfiája volt, most pedig Varga Domonkos „Erdőkerülők" címmel írt érdekes tanulmányt, sok hónapi kutató- és gyűjtőmunka' nyomén. Ugyancsak szociográfia, de sorozatokon kívül jelenik meg Galgóczt Erzsébet „Nádtetős szocializmus" című kötete, melyben az ismert riporter-írónő, már korábban megkezdett vizsgálatait folytatja a mai falvakban. Az új kiadások vagy versgyűjtemények száma a nem prózai művek csoportjában is sok: itt Déry Tibor összes versei „Felhőállatok", Pilinszky János összegyűjtött versei „Nagyvárosi ikonok" címmel jelenik meg. A költői művek közül Váczi Mihály, a Vietnamban elhunyt magyar költő posztumusz kötete „A sokaság fia" tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre — épp ezért 18 000 példányban lát napvilágot. Első művével jelentkezik a harminckét éves költőnő, Takács Zsuzsa is, amikor közreadja „Néma játék" című kötetét. Korábban elsősorban olasz, spanvol, francia fordítóként ismertük őt. Érdekesnek ígérkezik Buda Ferenc „Ébresszen aranysíp" című kötete is. Szerzője ma is egy tanyai iskolában tanít, bár 1963-ban megjelent első kötetét kedvezően fogadta az irodalmi közvélemény és azóta a Juhász Ferencet követő költők egyik legjelentősebbjének tartanak. A Magvető bizonyos értelemben „merészebb" kiadó, mint a Szépirodalmi. Többet foglalkozik új és fiatal tehetségek szárnyrabocsátásával és fenntartja az egyébként igen sikeres, de sok esetben nem jövedelmező, sőt ráfizetéses „Oj Termés" című sorozatot, a fiatal írók első, második műveit megjelentető fórumot és több más, többé-kevésbé rendszeresen jelentkező antológiát, vagy kötetet. Nézzük tehát a Magvető magyar újdonságait: A sort Benedek István új kötete nyitja meg, melyben a neves orvos-író három új kisregénnyel jelentkezik. A művei és „Hideg napok" című filmje révén is igen jelentős rangot kivívott Cseres Tibor „játékosok — szeretők" című új műve is -nagy sikerre számíthat. A statisztikák szerint Cseres az egyik legolvasottabb mai magyar író, amit ugyancsak a közvéleménykutatók szerint, kitűnő cselekményszerkesztő és stilisztikai érzékének köszönhet. Földeák János, a József Attila-díjjal jutalmazott jeles író új műve a „Nők és férfiak" elbeszélésgyűjtemény, mely a csepeli, pesterzsébeti, soroksári munkások fájdalmas múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló műveket tartalmazza. Kautzky Norbert debütáns író. Elsó kötete a „Szombaton kezdődik a vasárnap" novellagyűjtemény, mely napjaink valóságának bonyolult viszonyait elemzi. A Kossuth-díjas Lengyel József, a mai magyar irodalom oly nagy jelentőségű politikus-írója, riportszerű emlékiratainak újabb kötetében idézi a láger-múltat, s annak későbbi következményeit, „Bécsi portya" című legújabb művében. Mint minden Lengyel-mű, ez is szinte bizonyosan nagy irodalmi siker lesz, amit a könyvesboltokban már most sorakozó előjegyzések is bizonyítani látszanak. Néhány, korábban már említett nagy sikert aratott mű, új kiadásban vagy utánnyomásban lát napvilágot. Győry Dezső „Sorsvirág"-ja is új kiadásban jelenik meg, csakúgy, mint Kodolányi János „Pogány tüzek"je, s két nagysikerű mű: Kolozsváry Grandpierre Emil ,,Nők apróban" és Moldova György „Idegen bajnok" című írásai. A Magve'ő ideológiai kérdésekkel foglalkozó sorozatában az „Elvek és utak"-ban többek között Mód Aladár „Válaszutak" című tanulmányai és helyzetelemzései kerülnek a közönség elé, és megjelenik Sándor István „Xanthus János" című életrajza is. Galsai Pongrácz, a kitűnő riporter, korábban a „Nők Lapjá"-ban megjelent sorozatát egészítette ki és formálta a „Bajor Gizi élete" című kötetté, mely ugyancsak nagy példányszámban talál majd gazdára, hiszen a nagyszerű színésznő még ma is több nemzedék bálványa, hanglemez és tv-felvételei révén, a fiataloké is. A McCarthyzmus idején a hollywoodi tizek perében vádlottként szerepelt amerikai haladó író, Alvah Bessie „Symbol" című regénye, most „A sexbomba" címmel lát napvilágot. A Marilyn Monroe és Arthur Miller szerelmét felidéző mű a megjelenést követő első percektől kezdve heves irodalmi viták tárgya. Alvah Bessie, maga is neves hollywoodi forgatókönyvíró lévén, a szegény munkáslány emelkedésének és sikereinek valamennyi vonatkozását ismeri, azokat is, melyekről a lapok sohasem írtak, még a legnagyobb botrányok közepette sem. A sikeres bestseller nyilván magyar változatban is sikert arat majd. Max von der Grün „Két levél Pospischilnek" című írása munkástárgyú regény, mely a mai NSZK munkástársadalmának pr oblémáiba vezeti el az olvasót. Az író korábban „Lidérc és tűz" című írásával magyar nyelven már nagy sikert aratott. Max von der Grün, az úgynevezett „1961-es csoport" tagja, abból az elsősorban munkásírókból alakult nyugatnémet írőközösségé, mely fő céljának az úgynevezett konzum-társadalom és a mai kapitalizmus fejlődésének ellentmondásait kívánja bemutatni. Sok más között megjelenik még „Edmond Purdy „Az unokaöccs" című világhírű írása, továbbá Thornton Wilder „A teremtés nyolcadik napin" ".ímű krimibe ágyazott humanitárius regénye, melynek fő témája az, hogy a legnagyobb megpróbáltatások közepette is a meleg és igaz emberi kapcsolatok a legfontosabbak. Napvilágot lát még néhány bűnügyi regény is, a most nyolcvanéves Agatha Christie, Earle Stamley Gardmer, továbbá magyar és szovjet szerzők tollából az úgynevezett „Albatrosz-sorozat"-ban. Nem teljességre törekedve, máris számos ismeretlen nevet állítottam Önök elé, s csak kevés jól ismertet. Ez is azt bizonyítja, amivel levelemet kezdtem, hogy a Magvető Kiadó „merészebb" publikálási munkát folytat, mint a Szépirodalmi Kiadó, bátrabban nyúl új magyar szerzőkhöz és a világirodalom újdonságaihoz, mint talán akármelyik másik kiadó Budapesten. Épp ez a bátorság teszi izgalmassá és érdekessé kiadói terveit, s népszerűvé kiadványait. FENYVES GYÖRGY Csendélet (Móser Zoltán felvétele)