Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-07 / 265. szám, szombat

| Folytatás az 9. oldali óll következnek, beleszámítva a világbéke veszélyeztetését is — saját, szocialista módján valósítsa meg a tudományos-műszaki forradalmat az emberiség jóléte érdekében. A revizionisták és opportunisták ilyen elméletei nem jelentenek újdonságot. A munkás mozgalom történetéből nagyon jól ismerjük a különböző árnyalatú opportunistákat,. akik a 19. század végén és a 20. század elején a marxi tanok „alkotó" módon történő fejlesztéVASIL ELVTÁRS BESZÉDE szervek és szervezetek egészséges fejlődése. Pártunk új vezetősége mindazokkal együtt, akik segíteni akarnak a szocializmus építésében, felújította államunk szocialista jellegét, megszilárdította a munkásosztály és a dolgozók hátalmát, felújította és megszilárdította a szociális állampolgári és jogbiztonságot, fokozatosan felújítja és megerőslVastl Bifak, a CSKP> KB titkára ünnepi beszédét mondja. sének ürügyén átalakították a szociáldemokrata pártot úgy, hogy az a burzsoázia és a ka pitalizmus politikai hatalma megszilárdításának eszközévé Vált. Az előző években a mi pártunkban, társadalmunkban és történelmünkben paradox helyzet alakult ki. A szocialista társadalom, a munkásosztály és a dolgozók általában azokat fizették, — és egészen tisztességesen — akik minden eszközzel támadták, gyalázták és lebecsülték a szocializmust, a nép munkájának eredményeit, a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünket, és aláásták a munkásosztály és a dolgozó nép politikai hatalmát. Mindezt a demokrácia csúcsának és szólásszabadságnak mondották. A jövőre nézve az is nagy tanulság, hogy néven nevezzük a dolgokat, hogy csak azt értékeljük és jutalmazzuk, ami a nép érdekeit és a szocializmus ügyét szolgálja. Csehszlovákiában az ellenforradalomnak nem volt sikere, de olyan károkat okozott, amelyeket még ma sem ismerünk teljesen. Lépésről lépésre kellett jóvátenni ezeket a károkat, és politikai eszközökkel kellett felszámolni az ellenforradalmat, és kivezetni a társadalmat a válságos helyzetből. Ma elmondhatjuk, hogy pártunk baloldali, marxista—leninista irányvonala végleg győzelmet aratott. Az előttünk álló feladat az, hogy megszilárdítsuk szocialista rendszerünket, az állami és gazdasági szerveket, felszámoljuk a zűrzavart a termelésben és felújítsuk az állami, a munka- és az állampolgári fegyelmet. Azzal is számolnunk kell, hogy továbbra is felbukkannak bizonyos nacionalista, szovjetellenes és antikommunista nézetek, amelyeket az antiszocialista erők oltottak be, és amelyeket belső és külső ellenségeink szüntelenül táplálnak. A szocialista hatalom megszilárdításának alapvető feltétele Csehszlovákiában a marxi—lenini alapelvek felújítása és megszilárdítása pártunk életében és munkájában. A párt megtisztítása fontos előfeltétel volt. Ma a beszélgetések befejeztével kijelenthetjük, hogy a pártbői távoztak azok, akik nem odavalók. Tudatában vagyunk annak, hogy hibák is történhettek- És ha valahol történtek, jóvátesszük őket. A megtisztított párt megszilárdítja társadalmi vezető szerepét, és bekövetkezik az állami, társadalmi, gazdasági tokkal, hogy a nép ignorálni fog bennünket, és elkerülhetetlenül hajlamossá lesz a megtorlása, és isten tudja még mire. Kihasználják és a mi terhünkre írják azokat a hibákat és zavaros helyzeteket, amelyeket ők idéztek elő, és amelyekért teljes mértékben ők felelősek. Ebből le kellett és le kell vonnunk a megfelelő ti a szocialista alapelveiket népgazdaságunk irányításában és szervezésében. Nem árt emlékezetébe idézni ezeket az eredményeket azoknak, akik bizonytalanságot és kétséget akarnak továbbra is kelteni népünkben a megkezdett út helyessége felől. Nem árt ezt megemlíteni néhány olyan elvtársunknak is, akik türelmetlenek és úgy gondolják, hogy lassan haladunk. Ne feledjük el, hogyan ünnepeltük pl. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulóját. Pártunk vezetőségének egy része, Dubíekkel az élén, megfontolás tárgyává tette, hogy betiltja a prágai kommunisták által rendezett nagygyűlést a Lucernában. Hazánkban a viszonyok konszolidálódását, az ország biztonságát, a szociális haladást s a gazdasági együttműködést jelentős mértékben segíti az új csehszlovák—szovjet szerződés, amelyet felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából írtunk alá. A szerződés rögzíti az alapvető változásokat országunkban és a világban, szavatolja állami és nemzeti szabadságunkat. Ma bátran elmondhatjuk, hogy Csehszlovákiában a szocializmus fejlődése biztosított, hogy köztársaságunk nemzetközi helyzete szilárd és megingathatatlan. Nemcsak mi, hanem a Jövő nemzedék is — ahogyan Husák elvtárs hangsúlyozta — hűségesen betartjuk ezt a szerződést és szilárdan állunk a Szovjetunió mellett azzal a mély meggyőződéssel, hogy Csehszlovákia nyugati határai egyben a szocialista tábor határai, és hogy államunk fejlődése csak a Szovjetunióhoz és a többi baráti szocialista államhoz fűződő legszorosabb szövetségben és barátságban lehetséges. Brezsnyev elvtárs őszintén jelentette ki a prágai manifesztáción, hogy a szerződés aláírása „annak a formalizmustól mentes, de reális testvéri szövetségnek a közvetlen öröksége, amely mindenkor egymáshoz kapcsolta a szovjet és csehszlovák kommunistákat és országaink munkásosztályát..." „Évek és évtizedek telnek el és szerződésünk hűségesen fogja szolgálni a szovjet ós a csehszlovák nép érdekeit a béke és a szocializmus nagy ügyét". Hazai és külföldi ellenségeink szívesen keltenének népünkben félelmet és bizonytalanságot. Azt jósolják, hogy jövőnk reménytelen. Azzal vigasztalódnak, hogy nem tudunk megbirkózni az igényes feladamiről van szó, mit akarunk és mi az, ami számunkra idegen. Semmiféle megváltást nem látunk az adminisztratív és megtorló módszerekben, ahogyan azit az ellenségeink terjesztik. Helytelen lenne a munkásosztályunkról kialakított véleményünk, ha arra törekednénk, hogy korlátozzuk a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia a dolgozó tömegekkövetkeztetéseket. Szükség volt néhány népszerűtlen intézkedésre is, ezek azonban a szocializmus érdekeit és a köztársaság biztonságát szolgálták. Nem titok, hogy köztünk is élnek emberek, akiknek sajátos elképzelésük van a szocializmusról. A jövő kommunista társadalma elveinek csak a másik részét sajátították el, nevezetesen azt, hogy mindenkinek szükséglete szerint. Minden erkölcsi gátlás nélkül kihasználják az összes előnyöket és a közös vagyont, s a becsületes dolgozók terhére harácsolnak. Ez is a jobboldali opportunisták „ajándéka": fellazítani a munkaerkölcsöt és az állampolgári erkölcsöt és kialakítani a szocializmus fogyasztói jellegét. Nagyapáink nem tudták, mi az a munkatermelékenység, de egyet teljes bizonyossággal tudtak, éspedig azt, hogy „munka nélkül nincs kenyér". Nem tűrhetjük tovább az olyan helyzetet, amelyben az, aki nem dolgozik becsületesen, kalácsra tart igényt, és annak, aki becsületesen dolgozik, csak kenyérhéj maradjon. Semmi esetre sem fogjuk eltűrni törvényeink, társadalmi rendünk, munka- és műszaki fegyelmünk megsértését, a feszültségeket előidéző kísérleteket, a szabotázsra való felhívást, a szocialista forradalom eredményeinek lebecsülését, szocialista szövetségeseink sértegetését és a szocialista országokhoz fűződő szövetséges kapcsolataink támadását. Semmi okunk titkolni, hogy Felvétel: ČSTK nek a párt politikája iránt érzett bizalmából ered. Ezért alapelveit tovább fejlesztjük és elmélyítjük. Ebben látjuk a munkásosztály és valamennyi dolgozó hatalma megszilárdításának egyik útját. Törekvéseink fő célja a pozitív tevékenység. Ha hatékonyan semlegesítjük az ellenséges befolyásokat, a dolgozók megtévesztését célzó törekvéseket, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a nép saját tapasztalatain győződik meg arról, hogy politikánk a dolgozók életszükségleteinek kielégítését szolgálja, hogy szavaink összhangban állnak tetteinkkel, hogy tiszteletben tartjuk a nép érdekeit és valóban a nagyon fejlett, kulturált szocialista társadalom építésére törekszünk. A bizalommal a közelmúltban még hazárdjátékot folytattak. Mi becsületes politikát akarunk. És mindenki, aki hozzá akar járulni a műhöz, lehetőséget kap alkotó ereje, képessége és tehetsége érvényesítésére. Nálunk elég munka van mindenki számára. A közelmúlt időszaka elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy semmiféle ravasz okoskodás sem vezet semmire. Minél nagyobb a kábulat, annál kegyetlenebb a kijózanodás. Megtanultuk, hogy csak azt válalhatjuk kötelező módon, amihez erőnk van. Nyíltan és világosan meg kell a népnek mondani, mink van, és miről van szó. Viszont senki nem ébreszthet bennünk kétségeket a jövőnk felől. A jövőt nem deklarációkkal, hanem becsületes munkával kell megalapozni. Hisszük, hogy a nép ezt a politikánkat nemcsak megérti, hanem tevékenyen támogatja is, mivel számára drága a szocializmus ügye. Meggyőződésünk, hogy müvünk, munkánk sikerülni fog, hogy megszilárdítjuk a szocializmust Csehszlovákiában, és a nép bizalma fokozódik pártunk politikája iránt. Végül szeretnék köszönetet mondani minden kommunistának, minden becsületes és bőtor embernek, a szocializmus áldozatkész építőinek, a munkásoknak és parasztoknak az üzemekben és a földeken végzett áldozatkész munkájukért, mindazért, amivel hozzájárultak hazánkban a konszolidációhoz és a szocialista viszonyok megszilárdításához. Ez vonatkozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosának, Prágának valamennyi becsületes kommunistájára és dolgozójára is. Sokan számítottak arra, hogy Prága megfeledkezik forradalmi hagyományairól, elfelejti 1945 májusát, megtagadja 1948 februárjának hagyományát és Klement Gottwaldnak az Óvárosi Téren elhangzott feledhetetlen felhívását: „Előre, előre, vissza egyetlen lépést sem!" Különféle politikusok és népszónokok bebeszélték maguknak, hogy becsapják és megtévesztik a forradalmi és vörös Prága munkásságát, és hogy a köztársaság fővárosában az a kispolgári elem jut uralomra, amely az ő szövetségesük volt. Ezek a reményeik nem teljesültek és soha nem teljesülnek. Itt vagyunk és mindenki meggyőződhet róla, hogy elegen vagyunk és nagy az erőnk. A múlt hibáiból leszűrt tanulság birtokában arra törekszünk, hogy Prága mindenkor annak az erőnek az élén álljon, amely elszántan erősíti a CSKP egységét, a szocializmus vívmányait és mint szeme fényét védi barátságunkat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Nincs olyan erő, amely erről az útról letéríthet bennünket. Az igazság a mi oldalunkon vari, és a mi oldalunkon van és lesz a győzelem! Elvtársak! Szocialista utunkon mindenkor visszatérünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kimeríthetetlen hagyományához. A Nagy Október jelentősége az évek során sem veszített nagyságából, jelentősége szüntelenül riő. Az 53 év alatt bolygónk valamennyi földrészén sokat beszéltek, írtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, kőbe vésték és bronzba öntötték. De ez a hagyomány olyan gazdag, élő és sokrétű, mint az emberiség soha véget nem érő törekvése a boldogabb, gazdagabb, haladóbb emberi élet elérésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyománya és a leninizmus örökké lelkesítő és halhatatlan lesz. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyománya és a szovjet nép, amely lenini kommunista pártjának vezetésével tartalommal tölti meg a Nagy Október eszméit. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja és megbonthatatlan egysége a Szovjetunió Kommunista Pártjával! A Spišská Nová Ves-i bútorgyár egyik termelőcsarnokát láthatjuk jelvételünkön. Ebben a gyárban ez év tavaszán felajánlást tettek, hogy 3 millió korona értékben túlszárnyalják az árutermelés tervét. Vafon hogyan tettek eleget az Idei nagy jubileumok tiszteletére tett kötelezettségvállalásuknak? (ČSTK felvétel)