Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)
1970-11-05 / 263. szám, csütörtök
NIXON HÁBORÚJA New York — Nixon elnök az 1968 októberi választási kampány során azt ígérte választóinak, hogy fél éven belül eléri a békés rendezést Vietnamban. Ezzel szemben nemcsak hogy nem teljesítette ígéretét, hanem a vietnami háborút kiterjesztette egész Indokína területére. Jelenleg az Egyesült Államok megszálló csapatai bűnös háborút folytatnak a vietnami és a khmer nép ellen. Az Egyesült Államok ezen lépésével lényegében egész Dékelet-Azsia békéjét veszélyezteti. Ezekre a tényekre mutatnak rá a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának dokumentumai, amelyeket a Magyar Népköztársaság ENSZ-missziója kérésére eljuttattak az egyes országok ENSZ-delegációjainak. Annak ellenére, hogy Nixon kijelentette: hat hónapon belül befejezi a vietnami háborút, a dél-vietnami hadszíntereken — huszonöt hónappal Nixon beiktatása után — több mint 400 000 amerikai katona tartózkodik. Az amerikai hadsereg folytatja igazságtalan, erkölcsileg távolról sem indokolható bűnös háborúját — hangsúlyozzák a dokumentumok. Az Egyesült Államok segítségével több mint kétszeresére emelkedett a saigoni bábkormány hadserege. Az úgynevezett „pacifikációs hadműveletek" során az amerikaiak többezer falut és települést pusztítottak el, tízezreket gyilkoltak le, illetve csonkítottak meg. A VDK kormányának dokumentumai rámutatnak arra, hogy csupán az 1969-es év és az 1970-es év első felében az amerikai légierő 14 820 berepülést hajtott végre a VDK légiterébe. Annak ellenére, hogy az USA hivatalosan is beszüntette a VDK területeinek bombázását, az előbb említett Időszakban több mint 15 000 bombát és 2000 rakétát juttatott el a VDK területére. A bombázások és rakétatámadások során több ember az életét vesztette, illetve megsebesült. Saigon — Nguyen Van Thieu, a saigoni bábkormány elnöke visszautasította Duong Van Minh tábornok javaslatát, aki a nemzeti megbékélés híve, s mint ismeretes az 1962-es államfordulat egyik vezéralakja. Nguyen Thl Binh asszony, a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere, Duong Van Minh tábornok javaslatával kapcsolatban kijelentette, hogy kormánya hajlandó kapcsolatot teremteni a dél-vietnami vezető körökkel Thieu Kyt és Khiemet kivéve. A Mekong folyó deltájában fekvő Soc Trang-t amerikai légitámaszpontot szerdán az araeKommentárunk A világ közvéleményét évek óta foglalkoztatja már a közelkeleti kérdés, s a kirobbanó ellenségeskedések újabb és újabb feladat elé állítják a térség országait éppúgy, mint a nagyhatalmakat. Ezekben a napokban a tűzszünet meghosszabbítása a legfőbb gond, hogy elejét vegyék a harci tevékenység kiújulásának az egyiptomi—izraeli frontszakaszon. Még október közepén, az ENSZ ünnepi közgyűlése idején megállapodtak a nagyhatalmak külügyminiszterei három alapvető kérdésben. Éspedig, hogy a nagyhatalmak mindent elkövetnek annak érdekében, hogy: • felújítsák Jarring küldetését; • a részt vevő felekkel együtt elérjék a tűzszünet adott időre szóló meghosszabbítását; és végül, hogy: • a Biztonsági Tanács határozata szellemében a békés megoldás lehetőségeit keressék. . Azóta már az ENSZ-közgyüHs napirendjén szerepel a közelkeleti kérdés, s hogy lényeges előrehaladás nem történt, s a közel-keleti kérdőjelek szaporodnak, annak okát elsősorban az USA magatartásában s az Izraeli vezetők hajthatatlanságáben kell keresnünk. Pillanatnyilag három javaslat fekszik a közgyűlés előtt. A 20 latin-amerikai ország javaslata, az afroázsiai és jugoszláv javaslat, valamint az Egyesült Államoké. Jellemző, hogy míg az első kettő az 1967-es ENSZ-határozat teljesítésében rikaí légügyi miniszter jelenlétében átadták saigoni hadvezetőségnek. A vietnamizáció keretében továbbá 31 amerikai helikoptert juttattak a délvietnami rezsimnek. A Reuter hírügynökség szerint a dél-vietnami légierő jelenleg 250 amerikai helikopterrel rendelkezik, míg a dél-vietnami amerikai katonai parancsnokságnak 4000 helikoptere van. A dél-vietnami kormányhadsereg — hírügynökségi jelentés szerint — további helikoptereket és katonai járműveket kap a vietnamizáció keretében. Hongkong — Phoumi Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának főtitkára üzenetben fordult az angol és a szovjet kormányhoz, a genfi egyezmény társelnökeihez, hogy tegyenek lépéseket az amerikaiak laoszi agressziójának megszüntetése érdekében. BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ ÁLTALÁNOS VITÁJA a közel-keleti helyzetről New York — Az ENSZ-közgyűlésben kedden véget ért az általános vita a közel-keleti helyzetről- Az utolsó felszólaló, A. G. Robles mexikói küldött után további küldöttek csak röviden ismertették kormányuk álláspontját az előterjesztett határozati javaslatokkal kapcsolaban. Abba Eban izraeli külügyminiszter felszólalásában úgy jellemezte a 19 afroázsiai ország és Jugoszlávia határozati javaslatát, hogy csupán a konfliktusban részt vevő egyik fél álláspontját támogatja, s ezért Izrael számára elfogadhatatlan, a jordániai küldött viszont úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó javaslat megérdemli valamennyi ország támogatását. Hírügynökségi jelentések szerint afrikai, ázsiai és arab diplomaták sorozatos konzultációA DEMOKRATÁK MEGŐRIZTÉK TÖBBSÉGÜKET Washington — A legfrissebb jelentések szerint az amerikai kongresszusi választások során a demokraták mind a képviselőházban, mind az egyharmad részben újjá választott szenátusban megőrizték többségüket, bár a Nixon és Agnew által vezetett republikánus korteshadjárat célja az alsó és felsőházi többség elnyerése volt. Igaz viszont, hogy a még mindig nem végleges adatok szerint valamiképpen csökkent a demokraták előnye a parlament mindkét házában. A köztársaságiak a szenátusi választások egyik győzelmét Tenesseeben aratták, ahol a Nixon által személyesen támogatott Williem E. Grock elhódította a szenátor címet a veterán demokrata Albert Goretól. Köztársasági jelölt győzött Connecticutban is, ahol korábban demokrata szenátor volt. Ezzel szemben Floridában a republikánusok várakozások ellenére elvesztették a szenátori és kormányzói választásokat. A „nyugati Fehér Ház" szerint a szenátusban a köztársaságiak négy államban hódítottak el posztokat a vetélytársaktól, s amennyiben a hivatalos végeredmény ls azt mutatná, hogy végső soron két új szenátori helyet nyertek, ez a Nixon-kormányzat „erejét mutatja" majd. Az Egyesült Államok politikai életének legfontosabb személyei így szerepeltek: Edward Kennedy szenátort Massachusettsben a szavazatok mintegy 67 százalékával választották újjá, amiből a megfigyelők az a következtetést vonják le, hogy a tavaly júliusi gépkocsikatasztrófa, amelynek során életét vesztette Kennedy titkárnője, Mary Jo Kopechne, nem befolyásolta döntően a fiatal politikus karrierjét. Ennek ellenére a szenátor közvetlenül az eredmények tudomásul vétele után megerősítette, hogy nem jelölteti magát az 1972-es elnökválasztásokon. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban ugyancsak gyakran emlegetett Edmund S. Muskie szenátor, akit éppen Kennedy távollétében a legesélyesebbnek tartanak az 1972-es demokrata elnökjelöltségre, a szavazatok mintegy 63 százalékával harmadszor is biztosan bejutott a szenátusba Maine államban. Példa nélkül állónak tartják Nelson Rockefeller New York-i kormányzó negyedszeri újjáválasztását. Rockefeller demokrata ellenfele Arthur Goldberg, az ismert amerikai diplomata volt. Az amerikai hírügynökségek a Rockefeller — Goldberg párharccal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a New York-i kormányzó 6,5 millió dollárt költött „szavazatgyűjtésre", míg Goldberg választási kampánya „csak" másfél millióba került. A MOSZKVAI szokolnyiki parkban megrendezett „Geológia-70" nevű tíznapos kiállítás befejeztével tegnap a Strojexport és a szovjet Masinpriborintorg képviselői megállapodást írtak alá a csehszlovák expozíción kiállított műszerek nagy részének eladásáról. kat kezdtek annak érdekében, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos afroázsiai javaslat elfogadásához megszerezzék a közgyűlés szükséges kétharmados többségét. Diplomáciai körök ugyanakkor kizártnak tartják, hogy az amerikai javaslatot fogadja el a közgyűlés. A közgyűlés politikai és biztonsági bizottsága e héten megkezdte az általános vitát leszerelési programjának több pontjáról. A következő pontok szerepelnek a vita napirendjén: az általános és teljes leszerelés problémája — a leszerelési értekezlet beszámolója> az atomés termonukleáris jegyverek kiiktatásának égető szüksége• a vegyi és baktériumfegyverek problémája; az atomfegyverrel nem rendelkező országok értekezlete következtetéseinek érvényesítése; a békés célú atomrobbantások nemzetközi szolgálatának létrehozása; a fegyverkezési versengés gazdasági és szociális következményei stb. Roscsin szovjet küldött javasolta a tengerfenék atommentesítésére vonatkozó szovjet—amerikai szerződéstervezet elfogadását. Yost amerikai küldött megismételte kormánya álláspontját, hogy a vegyi és baktériumfegyverek kérdésében csak a biológiai fegyverek betiltására vonatkozó különmegállapodás útján lehet megegyezni. Tizennégy afroázsiai ország és Jugoszlávia kedden 12 pontos határozattervezetet nyújtott be a közgyűlés különleges politikai bizottságához. A javaslat határozott intézkedéseket követel a dél-afrikai apartheid-politika letörésére, beleértve a hajózás és a légiközlekedés teljes bojkottját, valamennyi kereskedelmi, pénzügyi és kulturális kapcsolat megszakítását. Az ENSZ-közgyűlés költségvetési bizottsága kedden javasolta, hogy az ENSZ költségvetésében valő brit részesedést 6,6 százalékről 5,9 százalékra csökkentsék, ugyanakkor Japán hozzájárulását 3,25 százalékről 5,5 százalékra emeljék a két ország gazdasági súlyának megváltozása miatt. A bizottság keddi ülésén Pavol Kaňka nagykövet, csehszlovák küldött sajnálattal állapította meg, hogy az iparilag fejlett és számos fejlődő országgal nagy kiterejedésű gazdasági kapcsolatokat fenntartó Német Demokratikus Köztársaság nem vehet részt az UNIDO (iparosítás fejlődését támogató egyetemes szervezet) munkájában. és a Jarring-misszió felújításában látja a rendezés lehetőségét, (az afro-ázsiai az agreszszlót elítéli), addig az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja a Biztonsági Tanács döntését, s a „bizalom megújításáról" beszél, s ezzel mindenképpen az agresszív izraeli körök malA rendezés feltételeit Gromiko szovjet külügyminiszter is egyértelműen kifejtette az ENSZ-közgyűlésen, amikor kijelentette: A közel-keleti rendezés és normalizálás érdekében biztosítani kell az izraeli csapatok kivonását az összes megszállt arab területekről. MegálKözel-keleti kérdőjelek mára hajtja a vizet. Nem is beszélve az állandóan Ismétlődő amerikai fegyver- és haditechnika szállítmányokról, melyek távolról sem a békés lehetőségek kilátásait segítik. Az Egyesült Arab Köztársaság vezetői több ízben kijelentették, támogatják a Biztonsági Tanács határozata szellemében történő megoldást, s a Jarring-misszió munkájának felújítását, nem hagyják azonban magukat megfélemlíteni. „Az egyiptomi nép — mondotta nemrégen Szadat — hű Gamal Abdel Nasszer útmutatásaihoz és el van tökélve ügyének folytatására ... Nem kapitulálunk és egyetlen talpalatnyi arab földet sem engedünk át az ellenségnek." Egyes körök hiába spekuláltak tehát arra, hogy Nasszer halála belső válságot teremt s meggyöngíti az arab világot. A Jelek szerint az EAK politikájának folyamatossága biztosítva van, s nem mondanak le a jogos követelésekről s nem hátrálnak meg az agresszív Izraeli körök előtt. lapodásra kell jutni olyan béke létrehozásában, amelyben tiszteletben tartanák és elismernék valamennyi közel-keleti állam területi épségét és politikai függetlenségét, azt a jogát, hogy békében éljen. Ugyanakkor senkinek sem szabad semmiféle ürüggyel támadást intézni az arab államok és népek törvényes érdekei ellen. Ezt az elvet támogatja az egyiptomi álláspont is, s magáénak vallja ezt a szocialista közösség ls, mely erejével ott áll az arab népek igazságos ügye mellett. Az a tény, hogy a közel-keleti ENSZ-vita a tűzszünet végéhez közeledve egyre feszültebb volt, s az, hogy a merev amerikai—izraeli álláspont kitért az említett javaslatok elől, kétségessé teszi szándékuk őszinteségét. Hisz — és ezt a közgyűlés vitájából tudjuk — Izrael fenyegetőzik is. így például azzal, ha netán az afro-ázsiai javaslat kerülne elfogadásra, akkor végleg megszakítja kapcsolatait Jarringgal, még ha Egyiptom kl is vonná a kérdéses térségben levő rakétáit. Az Egyptian Gazette szerint ez a követelés egyenes folytatása az agressziónak és annak az elképzelésnek, hogy az agresszor rákényszerítheti akaratát a háború veszteseire. Az amerikai—izraeli köröket az sem zavarja, hogy maguk a nyugati partnerok, Franciaország és Anglia is tarthatatlannak vélik ezt az álláspontot. A közel-keleti kérdés újabb zsákutcája — néhány órával a kilencvennapos tűzszünet lejárta előtt — tehát komoly gondot okoz. Az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájának 24 órára történő felfüggesztése is azt jelzi, a világszervezet tagországai az elfogadható megoldásokat mérlegelik, hogy a Phantomok, Skyhawk-ok és a dollárok százmilliói helyett a békés megoldás útját egyengessék. Bármilyen is legyen a kompromisszum, az már ma ls világos, hogy a hódítások politikája Izraelt a világ legagresszívebb és reakciósabb erőihez láncolja. A „bizalom légkörének" emlegetése csupán ürügy a térség országai békéjével szemben. S azok, akik a „bizalmat" emlegetik, tudatosíthatnák, hogy a valós bizalom feltétele — úgy, ahogy erre a szovjet küldött ls rámutatott — a Biztonsági Tanács határozatának teljes egészében való végrehajtása lehet. A tfizszünet-hoszszabbításnak is ezt az utat kell egyengetnie. FONOD ZOLTÁN BOHUSLAV CHŇOUPEKOT, Csehszlovákia moszkvai nagykövetét tegnap fogadta Katusev, az SZKP KB titkára. A találkozó — melyen csehszlovák részről részt vett Z. Chebeft követségi tanácsos is — szívélyes baráti légkörben zajlott le. MIROSLAV SULEK, Csehszlovákia bukaresti nagykövete szerdán átadta Mihai Corbulean nyugalmazott altábornagynak a Fehér Oroszlán Érdemrend második fokozatát, mellyel köztársasági elnökünk a Csehszlovákia felszabadításakor szerzett érdemeiért tüntette ki. SZ. CARAPKIN, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából jubileumi emlékérmet adott át Martin Niemöller lelkésznek, nyugatnémet békeharcosnak, a Nemzetközi Lenindíj tulajdonosának. CARACASBAN megkezdődött a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, melyen megtárgyalják a decemberben megtartandó IV. pártkongresszus napirendjére tűzött kérdéseket. . MAKARIOSZ ciprusi elnök tegnap hatnapos állami látogatásra Japánba utazott. Japáni tartózkodása során megbeszélést folytat Szato japán miniszterelnökkel és találkozik Hirohito japán császárral. BRAZÍLIÁBAN két héttel a törvényhozó testületekbe való választások előtt széles körű le-* tartóztatásokat eszközöltek a „felforgató elemek és terroristák" soraiban. JA HJA KHAN pakisztáni elnök a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására november 10 és 14 között hivatalos látogatásra utazik Kínába. Jahja Khan kínai látogatását tegnap jelentették be hivatalosan Pakisztán fővárosában. JULIUS NYERERÉT tegnap ismét megválasztották Tanzánia köztársasági elnökévé. Három és fél millió tanzániai választó értett egyet Nyerere jelölésével, ellene csupán 120 000en szavaztak. A DÉL-WALESI bányászok szakszervezeti szövetségének rendkívüli konferenciája elhatározta, hogy hétfőtől kezdve e terület összes bányájának dolgozói általános sztrájkba lépnek. BAJORORSZÁGBAN 70 órás tárgyalás után a fémfeldolgozó ipar 650 000 dolgozóját érintő 11 százalékos béremelésben állapodtak meg a munkáltatók és a fémipari szakszervezet képviselői. Az ÚJ órabőr a megegyezés értelmében 4,98 nyugatnémet márkára emelkedett. Rohon Sandoval elhurcolását mindeddig homály fedi Quito — Mindeddig nem derült fény Rohon Sandoval tábornoknak, az ecuadori légierők parancsnokának október 27-én történt elhurcolására, mely Ecuadorban a rendkívüli állapot kihirdetését és széles körű letartóztatásokat vont maga után. A tábornok hatnapos fogság után maga jelentkezett. Nem sikerült megállapítani, milyen indítékok vezették a fegyveres férfiak csoportját a tábornok elhurcolására — jelentette kl kedden forge Acosta ecuadori hadügyminiszter. Rohon Sandoval tábornokot a tettesek október 27-én saját gépkocsiján eszméletlen állapotban hurcolták el. Amikor visszanyerte eszméletét, már távol jártak Quitótól. Ezt követően arra kényszerltették, hogy hosszú órákon keresztül gyalogoljon elrablóival a hegyekben levő rejtekhelyre. Néhány napi fogvatartás után szabadon engedték a tábornokot. Az eset kivizsgálása folytatódik, és a tábornok jelenleg „ellenőrzés alatt van", nem pedig börtönben, mint ahogy híresztelték — fűzte hozzá az ecuadori hadügyminiszter.