Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-04 / 262. szám, szerda

A Szovjetunió halaszthatatlan problémának tartja a leszerelést ROSCSIN FELSZÓLALÁSA A POLITIKAI BIZOTTSÁG VITÁJÁBAN Események margójára t^^mm^^^mmm^mm^^mammm SZATO BRAVÚRJA ANNAK ELLENÉRE, hogy az egyik legnagyobb japán hír­ügynökség közvéleménykutatási adatai szerint a megkérdezet­teknek mindössze 24,7 százaléka „látta jónak" Szato újravá­lasztását a miniszterelnöki bársonyszékbe, s majdnem a fele más politikusra tippelt, a Liberális Demokrata Párt idós politikusának aránylag simán sikerült megtartania pozícióját. Eiszaku Szato tehát immár negyedszer áll a japán kormány élén s ez bizony példátlan eset az ország történelmében. A Ja­pán Szocialista Párt nyilatkozatban mutatott rá, hogy Szato újraválasztása helytelen lépés volt. Azt eredményezi, hogy to­vábbra is a feltétel nélküli amerikabarát politikai irányvonal érvényesül, amely figyelembe véve a legutóbbi fejleményeket, egyet jelent a militarizmus újjáéledésével. Szato természetesen elégedett, olyannyira, hogy kormányá­ban nem is eszközöl változásokat. Sőt, újabb miniszterek kine­vezését helyezte kilátásba. Valószínűleg tehát „méretre sza­bott" miniszteri tárcát kapnak a Liberális Demokrata Pártnak azok a politikusai, akik támogatták Szato megválasztását. Ismeretes, hogy Szato politikai pályafutása betetőzéseként vissza kívánja „szerezni" Okinawa szigetét Japánnak. Nos, mint arra már oly sokan és oly sokszor rámutattak: Okina­wának túlságosan magas az ára. Bár Nixon elnök ígéretet tett, hogy 1972-ig japán közigazgatás alá helyezi a szigetet, a fel­tétel — az amerikai katonai támaszpontok fenntartása, sőt kor­szerűsítése és bővítése — elfogadhatatlan a japán közvéle­mény számára. Persze, Szato a tőle megszokott „kemény" érvekkel inti le az okvetetlenkedőket. így hangsúlyozza, hogy az amerikai jelenlétet a csendes-óceáni térség védelme teszi indokolttá. Amennyiben erre vonatkozóan Japán nem bizto­sít kellő garanciát, Washington kénytelen megőrizni a sziget jelenlegi statútumát. Bár jóllehet Szatonak igaza van, a sziget visszacsatolásáért felkínált ár — általános vélemény szerint — túlságosan magas, ugyanakkor sérti az ország szuvereni­tását. És ami a legfontosabb: édeskeveset változtat a jelenlegi helyzeten. Annyi történik csupán, hogy a japán—amerikai biztonsági szerződés értelmében más nevet kap a gyerek. Szato külpolitikai vonalvezetésével kapcsolatosan termé­szetesen további kételyek is felmerültek. így többek között a Japánnak szánt távol-keleti szerep bár kezdetben diszkré­ten, de határozottan az ország militarizálásához vezet. S va­jon mit szól ehhez Szato? Az a japán politikus, aki a japán ipar bámulatos fejlődését, a relatíve magas életszínvonalat, a népgazdaság prosperitását rendszerint onnan vezeti le, hogy az ország — az Egyesült Államoknak köszönhetően — men­tesül a védelmi és egyéb katonai kötelezettségek alól. Nos, bár Szato valóban -tapasztalt és képzett politikus, ez az érv valóban sántít. Annál is inkább, mert Washington önzetlensé­ge valóban megkérdőjelezhető. Arról nem is szólva, hogy Okinawa statútuma nem csupán egy vesztett háborút idéz Tokióban, hanem gazdasági vonatkozásban is számottevő té­telt jelent. SZATO ÚJRAVÁLASZTÁSA — a politikai megfigyelők egyön­tetű véleménye szerint — azt jelzi, hogy az elkövetkező két esztendőben nem várható lényegesebb változás az ország kül­politikai irányvonalában, esetleg annyi, hogy még nyíltabban, még fenyegetőbben lépnek fel a japán militarista körök, amelyek bár rafinált és burkolt formában eddig is hallatták hangjukat. BALOCH P. IMRE New York — Az ENSZ-köz­gyűlés Politikai Bizottsága hét­főn megkezdte a leszerelés kér­désének vitáját. Roscsin szovjet delegátus fel­szólalásában rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a leszere­lést további halasztást nem tű­rő problémának tartja. A közgyűlés jelenlegi ülés­szaka előtt álló legfontosabb feladat a tengerek és óceánok medrében a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhe­lyezését megtiltó szerződés megkötése. Az e kérdésben ho­zandó pozitív lépésen kívül — Phenjan — A Koreai Mun­kapárt V. kongresszusán Kim Ír Szen főtitkár beszámolójá­ban ismertette az ország gaz­dasági sikereit. Megemlítette, hogy 1961 és 1967 között a hét­éves terv keretében a párt nagy gondot fordított a modern gép­ipar fejlesztésére. Hét év alatt több mint száz gyárvállalat — kohó- és vegyipari művek, erő­művek berendezését állították elő. Lényegében befejezték a fő vasútvonalak villamosítását, s a hétéves tervben több mint 850 kilométeres vasúti szakaszt vil­lamosítottak terven felül. A főtitkár nagy elismeréssel beszélt a kulturális sikerekről is, s hangoztatta, hogy a szo­cialista irodalom és művészet a dolgozók kommunista nevelésé­nek erős eszköze lett. Kim Ir Szen a továbbiakban hangoztatta, hogy a pártnak kü­lönféle opportunista, dogmati­kus és frakciós hatásokat kel­lett leküzdenie. Az eredményes politikai munkának köszönhe­A dél-vietnami népi felszaba­dítási fegyveres erők szeptem­ber, október hónapokban is több súlyos csapást mértek az ame­rikai és saigoni csapatokra — közli a felszabadító erők hír­ügynöksége. A bábrezsim több mint 1800 katonáját tették harc­képtelenné ebben az időszak­ban, lelőttek vagy megsemmisí­tettek 71 repülőgépet és heli­koptert, 14 nehéztüzérségi fegy­vert és számos egyéb hadifel­szerelési tárgyat rongáltak meg. Októberben sorozatos táma­dásokat intéztek a dél-vietna­éves tervünk megvalósítását, amely a nemzeti jövedelem 30 —32 százaiékos növekedését irányozza elő. Gazdaságpoliti­kánk fő irányvonala: a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak még gyorsabb ütemű fej­lesztése. A pártunk IX. kong­resszusán elhatározott és csak­nem három éve bevezetett gaz­dasági reform, amint ezt az ed­digi tapasztalatok alapján jog­gal megállapíthatjuk, jól szol­gálta ezt a fő törekvést. A re­form magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdál­kodást, a szocialista áru- és pénzviszonyokat eredményesen felhasználva, kedvezően hat gazdasági életünk egészére. Most dolgozunk a gazdasági irányítás módszereinek tökéle­tesítésén, többek között módo­sítunk egyes gazdasági szabá­lyozókat, tovább fejlesztjük a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek harmóniáját. Gazdasági munkánkat, interna­cionalista külpolitikánkkal összhangban, fokozottabban kí­vánjuk koordinálni a KGST-or­szágokkal, feltárva az együtt­működés újabb lehetőségeit, egyszersmind abban a meggyő­ződésben, hogy a KGST-orszá­gok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés el­mélyítését a szocialista gaz­dasági integráció fokozatos ki­bontakozása szolgálja a leg­jobban. AZ IDEOLÓGIA ÉS A KULTÚ­RA területén fő feladatunknak az eszmei harc fokozását, a marxizmus—leninizmus hege­món helyzetének erősítését a szovjet küldött szerint — a másik fontos feladat a vegyi és baktériumfegyverek gyártá­sának és felhalmozásának be­tiltása. Az általános és teljes lesze­reléssel foglalkozva Roscsin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már 1962-ben elő­terjesztette a kérdés átfogó és teljes programját. Hangsúlyoz­ta, hogy az általános és teljes leszerelésre való törekvés nem összeegyeztethetetlen a részlet­kérdések megoldását célzó te­vékenységgel. Kulaga lengyel küldött kilenc tó, hogy a mai koreai társada­lom igen konszolidált. A beszámoló további részében Kim Ir Szen részletesen foglal­kozott az új szocialista irányí­tási rendszer bevezetésével, a demokratikus centralizmus erő­sítésével és az új, hatéves terv feladataival. A hatéves terv fő feladata új iparágak létesítése, az ipar gyenge pontjainak erő­sítése. A mezőgazdaságban a termelés belterjesítésére helyez­nek nagy súlyt. Kim Ir Szen végül felhívta a figyelmet arra, hogy Koreában még mindig feszült a helyzet. Számítaniuk kell arra, hogy az imperialisták tovább mesterked­nek egy újabb háború kirobban­tására. Védőszárnyuk alatt újjá­éled a japán militarizmus is. Ezért a párt irányvonalának szellemében fokozni kell a szo­cialista építést és erősíteni kell a honvédelmet. Fel kell fegyve­reznünk az egész nemzetet és erőddé kell változtatnunk az egész országot, hangoztatta Kim Ir Szen. mi közlekedési vonalak ellen; több autóoszlopot és vonatot semmisítettek meg, elfoglalták és lerombolták az ellenfél több támaszpontját. A saigoni bábhadsereg szé­lesiti akcióit Kambodzsa terü­letén. November első napjaiban több száz dél-vietnami katona lépte át ismét a kambodzsai ha­tárt. Kedden Seamans amerikai lé­gierőügyi miniszter Saigonba érkezett, hogy három napig fel­ügyelő körutat tegyen az ame­rikai légitámaszpontokon. tartjuk, harcunk fő eszközei pedig az ideológiai meggyőzés, az érvek, az új kérdések mar­xista megoldása. A közoktatás jelentős fejlesztését is előirá­nyozzuk. A művészeti alkotó­munkától azt kívánjuk, hogy segítse megérteni és formálni gazdagabb, egyszersmind bo­nyolultabb világunkat, nem ad­va teret sem a dogmatikus és sematikus irányzatok újjáéledé­sének, sem a társadalmi kérdé­sektől való elfordulásnak, sem a hibákat és a nehézségeket megkerülő ábrázolásnak. Pártunk álláspontja, hogy a szocialista társadalom építésé­nek egyyütt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rend­szeres emelésével. Ennek dön­tő forrása a termelés, a terme­lékenység, a gazdasági haté­konyság fokozása. A negyedik ötéves terv az egy keresőre ju­tó reálbér 16—18 százalékos növelésével számol, úgy, hogy a munkások, az alkalmazottak és a parasztok jövedelme azo­nos ütemben növekedjék. Az ötéves tervidőszakban 400 ezer lakást kívánunk építeni. To­vábbfejlesztjük a lakosság szo­ciális és egészségügyi ellátását is. A párt Szervezeti Szabályza­tának módosítására kidolgozott javaslatok lényege, hogy még nagyobb lehetőséget kell biz­tosítani a párttagok jogainak gyakorlásához, ugyanakkor nö­velni kell irántuk a követelmé­nyeket. Tovább erősítjük a pártdemokráciát, ugyanakkor megköveteljük a pártfegyelem megtartását, a párt politikája és határozatai mellett való ak­szocialista ország — Beloru­szia, Bulgária, Magyarország, Mongólia, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió, Ukrajna és Csehszlovákia — nevében a Po­litikai Bizottság elé terjesztette a vegyi és baktériumfegyverek fejlesztését, előállítását és fel­halmozását tiltó konvenció fe­lülvizsgált tervezetét. Elnapolták a közel-keleti vitát Az ENSZ-közgyűlés közel-ke­leti vitáját kedden az utolsó felszólaló, Mexikó küldöttének beszéde után egy vagy két nap­ra elnapolják, hogy időt bizto­sítsanak a további konzultá­ciókhoz, amelyek célja, hogy lehetőleg még a tűzszüneti meg­állapodás határidejének lejárta előtt megegyezés és határozat szülessen a közel-keleti kérdés­ben. Jelentések szerint a latin­amerikai országok újabb hatá­rozattervezetet állítottak össze, amely — bár hivatalosan még nem ismertették — tájékozott körök szerint javaslatot tartal­maz a tűzszünet „meghosszab­bítására és mindkét részről való pontos betartására". A tizenkilenc afroázsiai or­szág által benyújtott javaslat szorgalmazza a tárgyalások azonnali felújítását. • • « Algéria vezetésével 18 ország határozattervezetet nyújtott be hétfőn az ENSZ közgyűlése elé, ebben követeli a Kínai Népköz­társaság ENSZ-tagságának elis­merését, s ugyanakkor síkra száll a tajvani rezsim kizárása mellett. A közgyűlés várhatóan no­vember 12-én kezdi meg e té­máról a vitát. A népek közötti tartós béke érdekében Varsó — Varsóban és Kara­chiban egyidejűleg közös köz­leményt adtak ki Marian Spy­chalski, a lengyel államtanács elnöke hivatalos pakisztáni lá­togatásáról. A közlemény a többi között hangoztatja, hogy a lengyel vendégeket mindenütt szívélye­sen fogadták. Mindkét fél meg­erősítette szándékát, hogy to­vábbra is a népek közötti tar­tós béke érdekében, a világ kü­lönböző térségében levő jeszült­ség jelszámolásán tevékenyke­dik. tív kiállást. Párttagságunk ezek­kel a javaslatokkal kapcsolat­ban is egyetértését nyilvánítot­ta. PÁRTUNK NEMZETKÖZI te­vékenységében síkraszáll a kommunista világmozgalom egy­ségéért, a testvérpártokkal va­ló internacionalista együttmű­ködésért. Mint eddig, ezután is abból indulunk ki, hogy mun­kásosztályunk, népünk érdekei és a proletár internacionaliz­mus követelményei összhang­ban vannak. Internacionalista kötelezettségeink teljesítését mindenekelőtt abban látjuk, hogy védelmezzük a marxiz­mus—leninizmus eszmei alapja­it és ezeket alkotó módon al­kalmazzuk hazánk viszonyaira. Meggyőződésünk, hogy csak a Szovjetunió, a testvéri szocia­lista országok, a nemzetközi munkásosztály és a haladó moz­galmak összefogásával oldhat­juk meg a szocializmus teljes felépítésének feladatát, védel­mezhetjük meg szocialista vív­mányainkat az imperializmus bármilyen fellépésével szem­ben. EZEKNEK A CÉLOKNAK, tö­rekvéseknek és gondolatoknak jegyében készül fel párttagsá­gunk és szocializmust építő tár­sadalmunk a X. kongresszusra. Az a hatalmas politikai aktivi­tás, amely a kongresszusi fel­készülés legjellemzőbb vonása, felvértezi párttagságunkat és társadalmunkat a X. kongresz­szuson meghozandó határoza­tok végrehajtására is. VLAGYIMIR SZEMJONOV, a szovjet küldöttség vezetője és Gerard Smith, az USA küldött­ségének vezetője tegnap talál­koztak Helsinkiben a szovjet nagykövetség épületében, s megtartották a SALT-tárgyalá­sok harmadik fordulójának el­ső ülését. A legközelebbit pén­teken tartják. A SZOVJET SZAKSZERVEZE­TEK Központi Tanácsa nyilat­kozatában testvéri szolidaritá­sát fejezte ki a hősi spanyol népnek a jogaiért, a szabadsá­gért és demokráciáért folytatott harcában. Követeli, hogy a spa­nyol hatóságok azonnal állít­sák le a szégyenteljes pert a hazafias baszkok ellen, hatály­talanítsák a többi igazságtalan ítéletet és helyezzék szabad­lábra az összes bebörtönzött ha­zafit és demokratát. KONSZTANTYIN KATUSEV, az SZKP KB titkára tegnap Moszk­vában fogadta a kubai pártkül­döttséget, mely befejezi láto­gatását a Szovjetunióban. A kül­döttség Chavez Gonzalesnak, a Kubai Kommunista Párt havan­nai tartományi bizottsága titká­rának vezetésével az SZKP KB meghívására látogatott a Szov­jetunióba. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Államtanácsa kitüntette Zygfryd Wolniakot, a Pakisztán­ban tragikusan elhunyt lengyel külügyminiszter-helyettest. Wol­niak elvtársnak in memoriam a Lengyelország megújhodása parancsnoki keresztje nevű ki­tüntetést adományozták. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának elnöksége tegnap ratifikálta a szovjet—finn ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés további tíz évvel való meg­hosszabbításának jegyzőköny­vét, melyet ez év júniusában írtak alá Moszkvában. A SZOVJETUNIÚ ÉS BULGÁ­RIA az 1971—1975-ös évekre szóló kereskedelmi egyezmény megkötésére készül. A megbe­szélések befejező ülésére Moszkvába utazott Lacsezar Av­ramov, a Bolgár Népköztársa­ság minisztertanácsának elnök­helyettese, külkereskedelmi mi­niszter. ROMÁNIA KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztár­saság minisztertanácsának meg­hívására novemberben lengyel párt- és kormányküldöttség lá­togat Romániába Wladislaw Go­mulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz minisz­terelnök vezetésével. NÉMET ÉS SZOVJET szerzők közös munkája, mely a „Frid­rich Engels és a marxista filo­zófia modern problémái" címet viseli a tudományos szocializ­mus egyik megalapozója szüle­tésének 150. évfordulója alkal­mából kiadott NDK-beli publi­kációk legjelentősebbjei közé tartozik. A KANADAI RENDŐRSÉG köz­leménye alapján, mely szerint a meggyilkolt Laporte kanadat miniszter és Cross brit diplo­mata elrablói közül néhányan időközben Nagy-Britanniába vagy Franciaországba szökhet­tek, a Scotland Yard megtette a szükséges intézkedéseket. A szövetségi kormány és Quebec tartomány egyébként 150 ezer dollár vérdíjat tűzött ki Pierre Laporte munkaügyi miniszter gyilkosainak és James Cross angol diplomata elrablóinak fe­jére. A PERUI STATISZTIKAI HIVA­TAL közölte, hogy ez év június 30-án Peru lakossága 13 586 300 fő volt. Az ország lakossága rendkívül fiatal. Minden száz perui közül 71 fiatalabb 29 éves­nél. A JUGOSZLÁV—KUMÁN beru­házással épüló vaskapui erőmű hajózási rendszer jugoszláv ha­józsilipjén megkezdődött a köz­lekedés. A jugoszláv oldalon hamarosan megkezdi az áram­termelést az új erőmű második turbinája, s befejezik a gát te­tején végighaladó új autóút ju­goszláv felének építését is. Folytatja munkáját a Koreai Munkapárt kongresszusa KIM IR SZEN BESZÁMOLÓJA A felszabadító erők sikerei

Next

/
Thumbnails
Contents