Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-27 / 282. szám, péntek

A lombjukat vesztett fák csupasz koronái hajlonganak a süvítő szélben. Ogy tűnik, mintha tegnap óta, amikor még a késő őszi verőfényben úszkált az ökörnyál, dörömböléssé erősödött volna a kü6zöbön álló téli szelíd kopogtatása. Lassan dermed a határ. Már csak a szántások alól ittott kikandikáló kukoricaszár szárazon zörgő levélmaradványai árulkodnak arról, hogy nemrégen még melyik parcella volt hangos a betakarító és a talajművelő gépek zajától. Rég üresek már a villanyhuzalok és a fecskefészkek. Az út menti fák ágain is fázósan gubbasztanak a varjak. Bent, a rappi szövetkezet új irodaépületében barátságosabb hangulat fogadja a látogatót. Kellemes meleget áraszt a fűtőtest, Lanko József elnök és Karlak Ferenc főkönyvelő gyűlésre készülődik. A vezetőség tagjait várják. Az íróasztalokon tornyosuló akta és papírhalmazok sejtetni engedik, hogy megvitatni való, döntésre váró dolog bőven akad majd. Nem csodálkoztam ezen, mert néhány perc múlva már igaznak bizonyultak egy, a falu felé utazóban ellesett beszélgetés erre célzó hangfoszlányai. Az évtizedek szántotta barázdás arcú emberek éppen azt emlegették, hogy a rappi szövetkezetben mindennapos „vendégek" a különböző gondok, problémák. „Ott biz én nem szívesen lennék elnök, mert..." — sorolta a bajokat * az egyik. « « » A

z őszi tennivalók javát már elvégezték. Százhúsz hektáron földbe került a búza, szárítókban van a kukorica. Betakarították a 350 mázsa hektáronkénti termésű cukorrépát is. — Ha csak a legutóbbi eredményeinket mérlegelnénk, talán nem is lenne okunk panaszra — kezdi a beszélgetést a szövetkezet elnöke. Helyi adottságainkhoz mérve reálisak ezek a számok. Ebben a tekintetben most sem igen maradunk a tavalyi és az előbbi évek átlagán alul. Viszont a jelenlegi termésátlagok érdekében a szükséges munkaráfordítást nézve merőben más a helyzet. Az idén szinte alig volt olyan parcellánk, amelyiken valamennyi munkafolyamatot ne kellett volna kétszer ls elvégezni. Lényegében ezért növekedtek az önköltségek. FALUSI DÉLUTÁNOK Az ötszáz hektáros efsz földjeinek csaknem a fele az Ipoly árterületén van. Ezek nagyobb része évente két-három ízben víz alá kerül. Sőt, az sem ritka, hogy az egyes táblákon az egész tenyészidő folyamán hömpölyög az ár. A nyári gabona betakarításánál negyven százalékos volt az áradás okozta termésveszteség. A tervezettnél mintegy 11 vagón gabonával kevesebbet takarítottak be. A nyolc hektáron termesztett dohányból összesen 104 mázsa szárított levélre számítottak. A víz itt is elmosott néhány számjegyet. Ötvenegy mázsa értéke és rengeteg fáradságos munka veszett kárba egy-két nap alatt. Az idei, szokatlanul kedvezőtlen időjárás és a többszöri áradás összes kártétele 950 ezer korona. Ennek mindössze egyharmadát téríti vissza az állami biztosító. Ugyanis a kár nem haladja meg a szövetkezet nyerstermelésének — ami Már most biztosítsa a NAPTÁR 1971-et A legjobb ételrecepteket, detektívtörténeteket, horoszkópot, keresztrejtvényeket, kertészek és méhészek számára tanácsokat tartalmaz. A legjelentősebb színészek és sportolók fényképeit közli és még sok érdekeset találhat benne. Megrendelését küldje a következő címre: SLOVENSKÁ KNIHA, n. p. Rajská 7 Služba čitateľom Žilina drb Naptár 1971 ára 12, - korona Név Cím ; Járás aláírás, pecsét ÚF-1654 egyébként 5 millió 259 ezer korona — a húsz százalékát. — Már évekkel ezelőtt megkezdték az Ipoly szabályozását — mondja a főkönyvelő. Felülről a torkolat felé haladnak a munkával. Fordítva talán előnyösebb lenne, mert az alacsonyabban fekvő vidékek mindig jobban sújtottak. Ráadásul tekintélyes hektárszámúak azok a folyómenti szántók és rétek, amelyeknek valamivel alacsonyabb a szintjük, mint az Ipoly medrének. így már az enyhébb áradáskor is kitóduló víztömeg addig áztatja, lúgozza a földeket, amíg el nem párolog, vagy magába nem szívja a talaj. Idén az eredeti tervek szerint egész Kalondáig be kellett volna fejezni a rakoncátlan folyó szabályozását. Sajnos ez csak terv maradt. A rappi határban most is „úr" a víz. * # # A

földművelő emberek nem szívesen panaszkodnak. Ha valaki mégis kikényszerít belőlük egy szóáradatot, szinte lehetetlen elrekeszteni azt. — Mióta új medrébe terelték a falu kataszterét ketté választó Mučiny patakot, a korábbinál is rosszabb a helyzet — kesereg tovább Karlak elvtárs. Az eredetinél valamivel magasabban van az új torkolat. S ami még lehangolóbb: az Ipoly folyásával majdhogynem szembe irányították ' a patakot. Ennek következtében az áradások után ahelyett, hogy levezetné, Inkább táplálja a mezőn képződő tavakat. Később másfelé terelődik a beszélgetés iránya. Egyéb problémák is vannak. A legégetőbbek egyike a munkaerőhiány. Összesen 94 tagja van a szövetkezetnek. Közülük csak heten fiatalok, csaknem valamenynyien a. gépesítésnél dolgoznak. Kicsit talán furcsán hangzik, hogy a lányok még csak képviselve sincsenek. Legválságosabb az állattenyésztés helyzete, ahová már nem jutott a fiatalokból. Ezt tetőzi még az utóbbi időben meglazult munkafegyelem is. Sürgősen hatékony intézkedésekre lenne szükség. Vagy inkább munkaerőre. Az viszont nincs. — Még szerencse, hogy a nyári csúcsmunkák idején némileg segítenek a falu vakációzó fiataljai. Ha ők sem lennének, talán fel is kellene számolnunk a legtöbb kézi munkaerőt igénylő ágazatokat — mondja az elnök. A faluból, akárcsak máshonnan is, „elszippantják" a fiatalokat Losonc, Fülek ipari üzemei. Pedig a szövetkezet tagjai sem jönnek ki rosszabbul anyagilag. 1326 korona az idei gazdasági év kilenc hónapjában az egy átszámított dolgozónak jutó átlag kereset. Minden ezredik korona után ötven kiló búza is jár a tagoknak, ami szintén szép összeget képvisel a többi természetbeni juttatások mellett. Sajnos, hovatovább már általánosíthatóvá válik az egyik huszonéves villanyszerelő gondolatmenete: „Miért is törtem magam valamelyik szövetkezetben, mikor bent a gyárban hasonló keresetért alig kell valamit dolgoznom." R

app alig különbözik valamiben a losonci járás hasonló nagyságú falvaitól. Szerény, dolgos emberek lakják az utcasorokat. Ha nem is kiválóan, de működnek a CSEMADOK, a nőszövetség, a sportszövetség alapszervezetei. Külön dicséret illeti a helyi nőszövetség tagjait, akik kötelezettséget vállaltak az emlékművek és a katonahősök sírjainak gondozásában. Idősebbek és fiatalok egyaránt hiányát érzik a kultúrháznak, mozinak. Szórakozási lehetőségnek marad a rádió és a televízió. Talán már nem sokáig, mert 3 millió 850 ezer korona beruházással és nem kis lelkesedéssel végzett brigádmunkával épülőfélben van á kultúrotthon. Észrevétlenül öregszik az idő. Alkonyulatba nyúlnak a délutáni beszélgetés órái. Az ólomszínű szürkületben a szövetkezet irodája felé igyekeznek a vezetőség tagjai. Csöndesedik a falu, mintha elfáradt volna, alább hagy a szél ereje is. Valahol a dombok mögött elnyújtva hasítja fel az üllepedő csendet egy gőzmozdony sípja. LALO KAROLY Orvosi tanácsadó Gyermekkori ízületi fájdalmak Nagyon gyakran keresik fel a szülők az orvosi rendelőt azzal a panasszal, hogy kisebb vagy nagyobb gyermeküknek „reumája" van, ami szerintük abban nyilvánul meg, hogy a gyermekek egyes ízületei fájnak. Igaz, hogy az ízületi fájdalmaknak már a gyermekkorban is taláíi a leggyakoribb kiváltója a reumatizmus, de ez távolból sem Jelenti azt, hogy a kicsinyek, vagy sqrdiilők ízületei csakis a reumatizmus esetében fájhatnak. Az orvostudomány rengeteg olyan betegségről tud számot adni, amelyeknél az ízületi fájdalom a kőrtünetek közé tartozik. Nem akarom az olvasókat azzal fárasztani, hogy az összes számításba jöhető kórról beszéljek, csupán arra akarom felhívni a kedves szülők figyelmét, hogy ne írjanak minden ízületi fájdalmat a „reuma" számlájára és kérjék ki orvosuk véleményét, mielőtt felállítanák „saját" diagnózisukat. Gyermekkorban talán a leggyakrabban akkor fájnak az ízületek, amikor e helyek heveny gyulladásoknak vannak kitéve. Néha e gyulladások csak egy ízületet támadnak meg, például a csípőízületet, vagy térdet. Ekkor beszélünk monoarthritiszről, máskor azonban a gyulladás egyszerre több ízületben lokalizálódik, s ekkor polyarthritiszről beszélünk. A gyulladások lehetnek gennyesek és úgynevezett szerózusok, ahol a gyulladásos izzadmány ritka és vízszerű. Ebben az izzadmányban bakteriológiai kivizsgálással kimutathatók a kórokozók, mint például a sztreptococcusok, sztaphylococcusok. Néha azonban a kórokozókat nehezebb kimutatni, mint például a vírusos gyulladásoknál, vagy egyáltalán nem lehetséges ez az úgynevezett allergiás ízületi elváltozásoknál. Néha ezeket az elváltozásokat specifikus processzosok váltják ki, mint a tuberkulózis és a lues. Ezeknek a gyulladásoknak a fájdalmas volta abban rejlik, hogy a gyulladásos izzadmány szétfeszíti az ízületi burkokat és ez fájdalmas nyomást tesz az itt levő idegekre. Későbben az izzadmány besűrűsödése után összenövések képződnek, s ez nagyon megnehezíti az ízületekben a mozdulatokat. Ebben a stádiumban az esetleges mozdulatok nagyon fájdalmasak. Az ilyen kezelés nélküli ízületi gyulladások teljes ízületi merevséggel, ankylózissal is végződhetnek. Az ilyen ízületi fájdalmakat különösen kezdetben nehéz megkülönböztetni a reumatikus fájdalmaktól, és ezért nagyon fontos a teljesen alapos és aprólékos orvosi kivizsgálás. Gyakran okoznak ízületi fájdalmakat az ügynevezett kolagenózisok, amelyeknél az ízületeken kívül mikroszkopikus elváltozások keletkeznek a szív és az érrendszerben, a bőrben és az izmokban is. Ebbe a csoportba tartozik például az úgynevezett HenochScliönlein purpura, amely rendszerint a felső légutak heves gyulladása után kezdődik. Ennél a betegségnél a tipikus bőrvérzésekkel egyidejűleg az esetek mintegy kétharmadában tipikus ízületi fájdalmak is fellépnek. A többi kolagenózisból, ami e helyre kívánkozik, legalább a lupus erytematódest és a Still betegséget említem meg. Izületi fájdalmak magas láz kíséretében előfordulnak a csontvelőgyulladásnál, az osteomyelitisnél, amely gyermekkorban is előfordulhat, leginkább balesetek következtében, amikor a csontok meg voltak sérülve. Különféle vírusos megbetegedéseknél is előfordulhatnak ízületi fájdalmak, mint például az influenza utáni hetekben, vagy a tipikus gyermekbetegségeknél, a kanyarónál, a mumsznál, a bárányhimlőnél stb. Vannak olyan esetek is, amikor a fertőző sárgaság ízületi fájdalmakat okoz. Sokszor találkozhatunk ezzel a kóros tünettel a különféle bélinfekcióknál, mint például az úgynevezett szalmonellőzisnál, vagy a hastífusznál. A bőrbetegségeknél is feltűnhetnek ízületi fájdalmak, mint például a pszoriázisnál, ami azonban gyermekkorban rendkívül ritkán fordul elő. Amikor lappangó és bizonytalan fájdalmak tűnnek fel a 'hátban, a térdekben és a csípőben, gondolnunk kell az esetleges tuberkulotikus elváltozásokra. Előfordulhatnak csípőfájdalmak az úgynevezett Perthes-betegségnél, amit a csípőcsont fejének nekrózisa idéz elő. Ugyanígy a hátgerinc nekrózisa okozza az úgynevezett Sheuermannbetegséget, amelynél a hátgerincben érezhetők nagy ízületi fájdalmak. Súlyos ízületi fájdalmat okoznak a különféle ortopédiai hibák, mint a lúdtalpak, az X vagy az O lábak stb. Ebből a rövid felsorolásból is láthatjuk, hogy bizony nemcsak a reuma okozhat ízületi fájdalmakat és a mai modern világban illendő ezt nekünk, szülőknek tudnunk. Természetes, hogy majdnem minden Izületi fájdalomnak más és más a kiváltója, az okozója, s ezek szerint változik ebeknek a fájdalmaknak a kezelése is. Ezért nagyon fontos minél előbb felderíteni a fájdalmakat kiváltő betegséget. Ehhez kérjük orvosunk mielőbbi szakszerű segítségét, hogy így közös erőfeszítéssel minél jobb eredményt érhessünk el gyermekeink egészségének helyreállításakor. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN A Capelía Bydgostiensés vendégszereplése Bratislavában Már a terembe lépés percében kedves, hangulatos kép fogadja a hangversenylátogatót. ízlésesen elhelyezve négy tízágú, magas tal pas gyertyatartó világítja meg a pódiumot. Karos gyertyatartókkal a stílushű hangjegyállványokat ls gyertyafény világítja be . .. mint ha varázsütésre néhány évszázaddal visszafordult volna az idő ke reke. Gépesített korszakunk vívmányai elmerültek az időben, modern életünk lüktető, harsány nyugtalansága a falakon kívül maradt. A lengyel művészek hangversenyük első részében a reneszánsz zene pasztellszínű csokrát nyúj tották át a hallgatóságnak. Felcsendült a XV—XVI. század muzsiká ja, letűnt korok elfelejtett hangja. A műsort a lengyei Waclaw zo Szamotul motettájával a madrigálkórus nyitotta meg. Ezután üdítő változatossággal peregtek a felvillanó régi zeneképek. Már törté nelmivé vált régi fúvóshangszerekkel előadott fúvósnégyes [szerzője az olasz Andrea Gabrieii), majd régi hangszerek kíséretében újra a madrlgalisták (a szerző: Anonim), két viola de gamba szextett (komponistája az angol Martin Peerson), és így tovább. Hosszú volna az egyes számokat mind felsorolni és külön külön méltatni. Beszédesen méltat a tény: minden egyes műsorszám külön kis érdekesség volt. Igazi zenei csemege. A program második felében Haydn 87. számú szimfóniája csendült fel. Vendégeink a szokottnál szorosabbra zárták maguk körül a stílus keretét, de ez a koncepció szépen, simán illeszkedett az est légkörébe. Egy XVIII. századbeli Ismeretlen szlovák művel is megismerkedtünk, éspedig F. X. Budinsky „Non me tyranni" című áriájával, a tenorszólót a szép hangú Eiig.eniusz Sasadlek adta elő őszinte beleérzéssel. A különleges kamaraest egyetlen hibája: a műsor túl hosszúra nyúlt. De a zárószám, Vivaldi Magnifícatja ennek ellenére zavartalan örömet szerzett. A velencei mester muzsikájának sajátos költészetével sem a fül, sem a lélek nem tud betelni. Az est mindkét dirigense (fan Roehl és Wladzimierz Szymanski) igen jó munkát végzett, énekes szólistáik |a már említett kitűnő Sasadiek, Božena Banas és Maria Szczucka) a madrigalistákkal együtt kiváló énekesprodukciót nyújtottak. A Capella Bvdgostiensls elsőren dű együttes. Mind az elgondolás, mind a kivitelezés fantáziára, ízlésre, stílusérzékre, és utoljára, de nem utolsósorban: lelkes, kitartó, művészi munkára vall. HAVAS MÁRTA 1970 XI. 27.